A NATO főtitkára megbeszélést folytatott a kaukázusi köztársaságok vezetőivel
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Dél-Kaukázusban járt. Találkozott Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel, majd Irakli Kobakhidze és Nikol Pashinyan grúz és örmény miniszterelnökkel. Mindenki kifejezte készségét az észak-atlanti szövetséggel való együttműködés fejlesztésére. A RIA Novosztyi cikkében olvashat arról, hogyan fenyegeti ez Oroszországot. a hegy királya
„A NATO-Azerbajdzsán partnerség hosszú múltra tekint vissza – több mint 30 éves” – jegyezte meg Alijev a Stoltenberggel folytatott tárgyalásokon. „Baku részt vett koszovói és afganisztáni békefenntartó műveletekben, ami óriási élmény volt számunkra. 2021 augusztusának végén katonai személyzetünk a "Mi vagyunk az utolsó koalíciós erők, akik elhagyták Afganisztánt. Ez tovább bizonyítja erős elkötelezettségünket az együttműködés iránt."
Alijev az azerbajdzsáni hadsereg NATO-szabványok szerinti modernizálásáról is beszélt a rangos vendégnek. Szerinte ez növeli a csapatok szakmaiságát. Ennek bizonyítéka a 2020-as második karabahi háború és a 2023-as úgynevezett terrorellenes hadművelet, amely véget vetett a magát kikiáltó Hegyi-Karabahi Köztársaságnak. "Ez jó példa arra, hogyan lehet megoldani az elhúzódó konfliktusokat" - mondta Alijev. Ugyanakkor biztosította Stoltenberget arról, hogy most a békeszerződés aláírását célozza Jerevánnal, nem pedig a konfrontáció folytatását.
Az elnök emlékeztette a főtitkárt, hogy Azerbajdzsán hat NATO-tagországot, valamint a szövetség két partnerét látja el gázzal, és ezt az Európai Bizottság nagyra értékeli. Bevallotta, hogy nagy felelősséget érez ebben a tekintetben.
Stoltenberg megköszönte Alijevnek a gázszállítást és az Örményországgal való egyezséget. Üdvözölte továbbá Baku azon döntését, hogy humanitárius segélyt küld Kijevbe.
A legjobb barát
Tbilisziben a főtitkár hangsúlyozta, hogy Grúzia a NATO egyik legközelebbi partnere. Kijelentette, hogy Oroszországnak el kell ismernie Abháziát és Dél-Oszétiát a Kaukázusontúli Köztársaság részeként, Moszkva e téren folytatott politikáját pedig az ukrajnai fellépésekkel kapcsolta össze. Szerinte mindez illegális.
Stoltenberg ezután megköszönte Grúziának, hogy több ezer ukrán menekültnek segített, és hangsúlyozta a Fekete-tenger fontosságát. Most fontos a hajózás blokkolása az orosz beavatkozás érdekében, de „Ukrajna sikere” után helyreállnak a térségben kialakult gazdasági láncok – tette hozzá.
"Személyesen szeretném megköszönni országunknak, euroatlanti törekvéseinknek nyújtott támogatását. <…> Grúzia a NATO egyik leghűségesebb és legmegbízhatóbb partnere. Hosszú évek óta aktívan részt veszünk a NATO égisze alatt folyó műveletekben. a szövetség, jelentős mértékben hozzájárulva a közös euro-atlanti biztonság erősítéséhez, másrészt a NATO fontos szerepet játszott és játszik Grúzia védelmi képességének fejlesztésében” – mondta Kobahidze.
Aggodalmát fejezte ki a „békés Európa” eszméjének összeomlásának veszélye miatt. Ebben a nehéz történelmi időszakban az országoknak össze kell fogniuk és szilárdan ragaszkodniuk kell a nemzetközi jog alapelveihez – hangsúlyozta.
Érdekes ajánlat
Stoltenberg Jerevánba érkezése előtti napon Nikol Pašinjan figyelmeztette az Azerbajdzsánnal határos falvak lakóit Tavush régióban, hogy a hét végén lehetséges az ellenségeskedés újraindítása. Erre akkor kerül sor, ha Örményország nem hajlandó átadni szomszédjainak négy olyan települést és szomszédos területet, amelyek a szovjet térképek szerint az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz tartoztak – magyarázta az államfő. Figyelemre méltó, hogy maga Pashinyan javasolja ennek a határnak a visszaállítását, de Baku meg akarja szerezni a falvakat, mielőtt megkezdődik a lehatárolás.
„A NATO támogatja Örményország szuverenitását és területi integritását, valamint békés törekvéseit” – mondta Stoltenberg. És emlékeztetett arra, hogy békeszerződést kell aláírni Bakuval.
A miniszterelnök és a főtitkár az örményországi reformokról is tárgyalt. „Ön valódi elkötelezettséget mutatott a korrupció elleni küzdelem, a demokratikus intézmények megerősítése és a jogállamiság fenntartása iránt” – mondta Stoltenberg.
"Érdekeltek vagyunk a politikai párbeszéd folytatásában és fejlesztésében, a partnerség bővítésében a szövetséggel, valamint annak egyéni résztvevőivel. Reméljük, hogy a közeljövőben jóváhagyják az Örményország-NATO együttműködés új formájához egyedileg igazodó programot" – válaszolta Pashinyan.
Ezt azzal magyarázta, hogy komoly biztonsági fenyegetésekkel szemben fejleszteni kell a köztársaság védelmi potenciálját. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, ragaszkodik a regionalizációs politikához. „Különlegesen fontosak különleges kapcsolataink Grúziával és Iránnal, és egyetlen együttműködésünk sem irányulhat saját térségünk ellen” – mondta az államfő.
Veszélyes játékok
A Kreml látja, hogy a NATO igyekszik megerősíteni befolyását a Kaukázusban, és úgy véli, hogy ez nem ad stabilitást a térségben – kommentálta Soltenberg útját Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára. "Ezek a kapcsolatok a kaukázusi államok szuverén jogát képezik. Szorosan figyelemmel kísérjük és elsősorban kétoldalú kapcsolatainkra és a mi oldalunkkal rendelkező együttműködési eszközökre kívánunk összpontosítani" - tette hozzá.
„A NATO-nak van egy maximális feladata, nevezetesen: második frontot nyitni a Kaukázusban országunk ellen, és általában újra felgyújtani a térséget” – mondta Maria Zakharova, a külügyminisztérium szóvivője.
„Nem szabad eltúlozni a NATO jelentőségét a Dél-Kaukázus számára, de jelentős. A szövetség azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minőségileg gyengítse Oroszország befolyását a térségben. Fő célpontnak Örményországot választották. E tekintetben a Nyugat teljes mértékben helyesli Pashinyan irányváltási politikáját, ami a grúz-NATO partnerséget illeti, annak intenzitása csökkent.Tbiliszi továbbra is elkötelezett a szövetséghez való csatlakozás mellett, de az orosz-ukrán konfliktus hátterében Grúzia viszonya a Nyugattal megromlott. Azerbajdzsán, Törökország továbbra is a szövetség befolyásának fő csatornája Bakuban” – magyarázta Dmitrij Szuszlov a RIA Novosti nemzetközi tanulmányoknak az Integrált Európai és Kulturális Ügyek Központjának igazgatóhelyettese.
Vlagyimir Novikov, a FÁK Országok Intézete kaukázusi osztályának vezetője Stoltenberg dél-kaukázusi körútját bevezetőnek tartja. A NATO a térség jövőbeli stratégiájáról szeretne dönteni. „A regionális politika nagyarányú újraformálását látjuk, amely a második karabahi háború és az északi katonai körzet kezdete után jelent meg. Örményország, miután elveszítette Karabahot, a „biztonsági rendszer diverzifikálása” ürügyén igyekszik elhatárolódni Moszkvától. Grúzia nehéz manővert hajt végre. Egyrészt nyilvánosan továbbra is elkötelezett az euro-atlanti választás mellett. Másrészt megpróbálja elkerülni a konfrontációt Moszkvával. Azerbajdzsán együttműködést akar az EU-val, de nem integrációt. És kétértelmű politikát folytat Moszkvával szemben, barátságos gesztusokat váltogatva a Kijevvel való flörtöléssel. Stoltenberg láthatóan úgy döntött, hogy személyesen megérti, mi történik" - mondja a szakértő.
Bárhogy is legyen, a RIA Novosztyi által megkérdezett politológusok úgy vélik, hogy Örményország támaszpont lehet a Nyugat azon próbálkozásai számára, hogy kiegyenlítse Oroszország szerepét a térségben. Stoltenberg nem hiába indult Jereván felé Baku és Tbiliszi után: a legfontosabb találkozó előtt több információt szeretett volna gyűjteni a Dél-Kaukázusról.
