Na most akkor komolyan kérdezem: még mindig összeesküvés-elméletnek tartja valaki azt, ami épp a szemünk előtt zajlik?
Ursula von der Leyen a Brüsszeli Magasságos nemrég Aachenben, a Károly-díj átvételekor egy olyan ünnepi beszédet tartott, amit, ha tíz éve egy blogon írsz le, letörlik konteózás miatt. Most viszont ünnepelik érte. Állva tapsolnak neki, miközben ő teljes nyíltsággal ecseteli, hogy jön az új világrend. Nem baj, ha eddig lemaradtál róla, most már plakáton van.
A beszédében nyíltan kijelentette, hogy aktív szerepet vállal az új világrend kialakításában. Nem, nem a békéért, nem az emberek boldogulásáért, hanem a birodalmi Európáért. Merthogy szerinte a világ újra belépett a birodalmi törekvések korszakába, és hát ha már így alakult, akkor legyünk mi a birodalom, ugye. (Mármint ők.)
És hogy ez a birodalom ne legyen olyan összevissza, mint eddig, hát majd ők megmondják, milyen legyen az „új európai identitás”. Lesz szabálya annak, hogyan gondolkodj. Hogy mit jelent európainak lenni. (Spoiler: szabad akarattal például nem sok közöd lesz hozzá.)
Ez náluk úgy fut, hogy „újraegyesítési mesterterv”. Komolyan, ha Orwell élne, beadná a cerkát. Már nem is rejtegetik. Nem hátsó szobákban, szivarfüstös kézfogásokkal döntik el a világ sorsát, most már közönség előtt zajlik. És mi van? Semmi. A tömeg háttal ül a moziban és azt hiszi, hogy színház még mindig.
A demokráciát is újra kell gondolni – mondja Ursula. Hát persze. Mert már annyira demokratikus lett minden, hogy kezd zavaró lenni a sokféle vélemény. Képzeld el, vannak még emberek, akik nem akarják magukat birodalmi alattvalónak érezni! Felháborító. Ők nyilván szélsőségesek.
És most hadd tegyek fel egy kérdést azoknak, akik még mindig vigyorognak, hogy „jaj, ezek csak konteók”: Ez most akkor összeesküvés-elmélet, vagy egész egyszerűen egy jól megszervezett összeesküvés a szabadság ellen?
Mert az egyik még csak egy hipotézis.
A másik meg a valóság…
