Marchis Cristian:
Követem, hogy mi történik a parajdi sóbányánál. Meghallgatom a hatóságok nyilatkozatait, és elolvasom a különböző tanulmányokat, amelyeket az évek során készítettek. Ezúton is köszönöm az oldal azon olvasójának, aki elküldte nekem a tanulmányt, amelyet a kommentek közé csatolok.
A leghülyébb hozzászólás (bocsánat a kifejezésért) a bányaigazgatótól származik. Eszerint ők mindent megtettek, geotextíliát tettek a patak medrébe a normál vízszintre, „de senki sem számított arra, hogy a patak ezt a szintet meghaladja”. Van egy üzenetem ennek az igazgatónak: mindenki tudja, még a néhány éves gyerekek is, hogy egy folyóvíz szintje nem állandó, és bármelyik patak átlépheti a medrét egy heves, hosszan tartó esőzés esetén.
A 2007-es tanulmány figyelmeztet a mennyezet beszakadásának és a bányába beszivárgó víz lehetőségére. Az akkor végzett mérések egyértelműen kimutatták, hogy vannak olyan részek, ahol a só vízzel telített. Ez a víz pedig fokozatosan oldja a sót, és fennáll a beomlás veszélye. A tudósok javaslata a folyamatos megfigyelés volt. Ami nem történt meg.
Azóta a helyzet fokozatosan romlott. De más sóbányákhoz képest, ahol a katasztrófa figyelmeztető jelek nélkül következett be, a parajdi esetében rengeteg előjel volt. És sok kutató felhívta a hatóságok figyelmét ezekre a jelekre.
Mit tettek a hatóságok? Már amikor a jelek rosszabbodtak, geotextíliát, egy fóliát helyeztek a patakmederbe. Nem számolva az esetleges árvízzel. Pedig bőven lett volna pénz egy megfelelő beavatkozásra. Ha összeadjuk a belépőjegyek árát és az óriási látogatószámot, az már egy csinos összeget tesz ki. Vagy ha megnézzük a „szennyezett”, iparra alkalmatlan sót, amit fürdősóként árulnak kilónként 100 lejért...
Az elkerülhetetlen bekövetkezett. És látva az elmúlt két évtized tanulmányait, azt mondhatom, hogy az elkerülhetetlen a hatóságok miatt következett be. Akik tudtak a problémáról, de gyakorlatilag semmit sem tettek.
És a kérdés továbbra is fennáll: lehet-e még valamit megmenteni? Ez majd ki fog derülni . Bár a közelmúlt történelme azt mutatja, hogy hasonló esetekben keveset lehet tenni. Csak egy sóbányát sikerült megmenteni, ahol nem volt olyan nagy a vízhozam, és folyamatosan szivattyúzták a vizet, nem engedték, hogy a bányát teljesen elárassza.
A parajdi esetében a költségek óriásiak lennének. A szivattyúzáshoz például sótalanító üzemre is szükség lenne, hogy a bányából kiszivattyúzott víz ne károsítsa a környezetet. Márpedig óriási mennyiségű vízről van szó. Aztán felmerül a kérdés: mennyire befolyásolta a víz a bánya szerkezeti szilárdságát?
Más sóbányákkal való analógiák alapján nem látok rózsás jövőt a parajdi sóbánya számára. De a tanulmányokat és a hatóságok által tett lépéseket elnézve egy dolog kezd világossá válni számomra: a beavatkozásaik többé-kevésbé csak kirakat beavatkozások voltak, nem pedig műszaki tanulmányokon és tudományos projekteken alapuló megoldások.
Szerk.megjegyzés
Úgy a vízügyisek mint a bányatulajdonos Salrom vezetősége és főleg a helyi vezetőség is hozzájárult hogy a bányabeömlés bekövetkezzen,.de mindenki várta, hogy a másik cselekedjen. A Korond patak medrének a lebetonozása időszerú volt hiszen az ötven évvel ezelőtti árvíz megmutatta mit tud a villámárvíz tenni. A helyi adóból is lehetett volna annyit megtakarítani, hogy ne geotextilt fektessenek le a patak mederbe, hanem egy tartós betonozásra is lehetett volna gondolni, már az első beszivárgáskor 2007-ben és még sürgősebbé vált a betonozás a vízbeömléskor.
A bányabejáratot le kellene zárni hermetikusan, ne alakuljon ki a Korond patak vízének az "átfolyása"!
És a környezetszennyezést is meg lehetne így állítani. A pataknak az átfolyásos viz beömlése újabb sómennyiséget oldhat ki - főleg a bányaplafonból - ha a sósvíz nem tudja fenntartani azt. A patak medre magasabban folyik jó tíz méterrel így a vízbefolyás nem szűnik meg ha van kifolyás az alsóbb szinten levő központi bejáraton, lásd a képet...
A kijáratok lezárása és leszigetelése a bányavíz kifolyását állítja meg.
De amint a képen is látszik a befolyó Korond patak vize "átfolyik" a bányán s ez nagyobb bajt is okozhat, hiszen a bányavizben 28%-os sóoldat keletkezik. Ez pedig hozzájárul a sótömb kioldódásához ami a bányajáratok szilárdságát gyengíti és egy sor beomlás keletkezéséhez vezethet. Ez pedig a bánya felett levő épületekre is veszélyes lehet... Zöld S.
