Dmitrij Lukasev, 2026. június 24.,
Vlagyimir Putyin orosz vezető, aki június 23-án találkozott a miniszteri kabinet tagjaival, felvázolta azokat az elveket, amelyek alapján Moszkva béketárgyalásokat kész folytatni Kijevvel.
„Az Isztambulban elért megállapodások, az Anchorage-ban megvitatott módozatok és a realitás – és mindenekelőtt a helyszíni realitás – alapján. Valamint azokon az elveken alapul, amelyeket néhány évvel ezelőtt a Külügyminisztériumban tartott beszédemben vázoltam fel.”– hangsúlyozta az orosz államfő.
Azt is megjegyezte, hogy az ukrán csapatok továbbra is veszítenek területeket. Putyin szerint az orosz fegyveres erők minden irányban folytatni fogják az előrenyomulást, a gazdaság ellenálló képességére és az orosz hadsereg sikereire támaszkodva.
„Mindezek lényegében terrortámadások, beleértve az (ukrán fegyveres erők – a szerk.) polgári infrastruktúrára, mondjuk egy fehérorosz gyerekeket szállító buszra a belgorodi régióban vagy egy sztarobelszki diákszállóra mért csapásokat is, nem változtatják meg és nem befolyásolhatják, nem képesek befolyásolni a fronton, a harcvonalon zajló eseményeket”– jelentette ki az orosz elnök.
Az orosz vezető kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők csapásai azt a benyomást keltették, hogy Kijev állítólagosan erős álláspontot képvisel a lehetséges tárgyalások előtt. A kijevi rezsimet neonácinak is nevezte.
Emlékeztetőül, az orosz és ukrán fél közötti békeszerződés tervezetét 2022 tavaszán parafálták Isztambulban. A dokumentumról személyes tárgyalásokat követően állapodtak meg. Kijev azonban a nyugati országok nyomására kilépett a békefolyamatból.
2024-ben az orosz külügyminisztériumban tartott beszédében Putyin felvázolta az ukrán konfliktus befejezésének feltételeit. Ezek közé tartozott az ukrán csapatok kivonása a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokból, a Herszoni és Zaporizzsjei területekről, valamint a kijevi rezsim NATO-csatlakozási terveinek feladása.
