2026. július 13., Anna Kurochkina
Artsiom P/Shutterstock/FOTODOM
A Nap mágneses mezeje a turbulenciafizika egyik legismertebb törvényének engedelmeskedik. A Permi Műszaki Egyetem (PNIPU) tudósai elsőként fedezték fel, hogy a csillag pólusain a mágneses tér ingadozásai egy olyan törvény szerint oszlanak el, amelyet először Andrej Kolmogorov szovjet matematikus vezetett be 1941-ben. Ezt a PNIPU sajtóosztálya jelentette a Gazeta.Ru-nak.
A Nap egy óriási, forrásban lévő plazmagömb. Felszíne alatt egy konvekciós zóna található, ahol a forró anyag folyamatosan keveredik: a forró áramlatok felemelkednek, míg a hidegebb áramlatok lesüllyednek. Ez a turbulens, forrásban lévő környezet hozza létre a mágneses mezőt, amely napfoltokat, kitöréseket és plazmakitöréseket okoz.
A Nap belsejébe azonban közvetlenül bepillantani lehetetlen. Ezért a tudósok közvetett bizonyítékok segítségével próbálják megérteni az ott zajló folyamatokat. A napfoltokat jellemzően erre a célra vizsgálják, de a Permi Műszaki Egyetem, az Orosz Tudományos Akadémia Urali Tagozatának Folyamatos Közegmechanikai Intézete és az IZMIRAN kutatói úgy döntöttek, hogy a Nap pólusait vizsgálják.
Az egyesült államokbeli Wilcox Obszervatórium közel 50 évnyi mágneses térbeli megfigyelését elemezték, és wavelet-analízist alkalmaztak, amely lehetővé teszi számukra, hogy azonosítsák a különböző időtartamú oszcillációkat, és nyomon kövessék azok változásait az idő múlásával.
Az elemzés kimutatta, hogy a Nap pólusain a mágneses mező nem viselkedik kaotikusan, hanem engedelmeskedik a turbulencia egyetemes törvényének, amelyet Andrej Kolmogorov szovjet matematikus fogalmazott meg 1941-ben.
Ez a törvény leírja, hogyan oszlik meg az energia a nagy és kis örvények között turbulens áramlásokban – például a légkörben, az óceánokban vagy a füstben. Most kiderült, hogy a Nap belsejében a mágneses tér rezgéseinek energiája is ugyanezen szabályok szerint oszlik el.
Ez a felfedezés fontos annak megértéséhez, hogyan születik és fejlődik a csillagok mélyén a napfoltokat, a fellángolásokat és a koronakidobódásokat okozó mágneses mező.
A tudósok szerint a modern számítógépes modelleknek nemcsak a 11 éves naptevékenységi ciklust kell figyelembe venniük, hanem a mágneses fluktuáció eloszlásának felfedezett törvényét is. Ez lehetővé teszi a napkitörések és a kapcsolódó mágneses viharok pontosabb előrejelzését, amelyek befolyásolhatják a műholdak, a navigációs rendszerek és az elektromos hálózatok működését a Földön.
A napszakot, amikor a nap a legveszélyesebb, korábban úgy nevezték el .
