Valós reform és kisebbségi oktatás

Megjelent Népújság-ban 2010.febr 13.

Az egyik legfontosabb feladat az új közoktatási törvény kidolgozása és elfogadása – nyilatkozta Markó Béla a marosvásárhelyi Bernády Házban tartott oktatási tanácskozáson.

Az oktatatásért, művelődésért és kisebbségvédelemért felelős miniszterelnök-helyettes a romániai magyar nyelvű oktatás szakembereivel tegnap azt vitatta meg, hogy a szeptemberben kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabályt, (amelyet az Alkotmánybíróság elutasított, és így újra a kormány és a parlament elé kerül), milyen téren kell módosítani, hogy az oktatásügy reformja és a kisebbségi oktatásra vonatkozó leglényegesebb igények is megvalósuljanak.

A tanácskozáson részt vett Pásztor Gabriella államtanácsos, aki a romániai magyar nyelvű oktatás mai helyzetéről számolt be, Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a normatív finanszírozási rendszerről beszélt, Király András, az Oktatási Minisztérium csütörtökön kinevezett államtitkára, Nagy Zoltán államtitkár, Bokor Tibor szenátor, aki az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos elvárásokról számolt be, Kovászna és Hargita megye főtanfelügyelője, helyettes főtanfelügyelôk, az oktatási kérdésekkel megbízott tanfelügyelők a többi megyébôl.

A jelenlegi miniszter új szemléletet képvisel és valós reformot akar, mondta Markó Béla, majd hozzátette, hogy a magyar nyelvű oktatás irányításával megbízott személyeknek is vállalniuk kell a felelősséget, és tenniük kell azért, hogy az új törvény tükrözze a legfontosabb törekvéseket: a központosítás lebontását, ami lehetővé teszi a helyi közösségek beleszólását az iskolaügybe, a kisebbségekkel szembeni pozitív diszkrimináció érvényesülését. A reformnak nem szabad tönkretennie az anyanyelvű oktatást, amely különösen a szórvány esetében csak többletráfordítással maradhat fenn.

Nagyon fontos lesz az oktatási intézmények decentralizációja oly módon, hogy ne csak a tetőjavításért feleljen a polgármesteri hivatal, hanem a döntést is a kezébe adjuk egy olyan testületnek, amely a helyi tanács, a pedagógusok és a szülők képviselőiből áll, s amely a tanárok alkalmazásáról, sőt, részben a tantervek ügyében is dönthet – hangzott el a rendezvény szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, hogy a kisebbségi gyermekek természetes módon anyanyelven kell tanulják az ország történelmét és földrajzát, mert így kerülnek közelebb ezekhez a tantárgyakhoz. Kivételt képez az ország nyelve, amelyet sajátos módszerekkel és tankönyvekkel oktatva sajátíthatnak el a kisebbségi tanulók. A kisebbségi oktatásban eddig is létezett a pozitív diszkrimináció, s elfogadták a kisebb létszámú osztályokat, különösen a szórványban. Az új finanszírozás esetén a fejkvótánál kell más szorzót használni, hogy a kisebbségi iskolák fennmaradhassanak. A Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum esetében a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy nem ért egyet az osztályok számának csökkentésével. Az egész régió számára fontos iskoláról van szó, ahol jelentős művészek végeztek, amire áldozni kell. A költségvetéssel valóban gondok vannak, de nem a művészeti oktatáson kell spórolni – tette hozzá Markó Béla. Bodolai Gy

Megjegyzés. Valószínűleg az általunk elindított kérdéssorozat lehet a háttárben, mert a szövetségiek elkezdték a megyei tanfelügyelőségeken dolgozó magyarajkúakat arra kötelezni, hogy a törvényes előirásoknak megfelelően az un. "közmeghallgatásokat" megszervezzék. Igy előbb a Maros megyei, most pedig a Kolozs megyei tanfelügyelőségek kezdeményezésére a pedagógus szövetségiek bevonásával informális "akciók" vannak megtartva.   

Ami meglepő lehet e dolgok háta mögött, hogy az eddig annyira kedvelt "tömbösítés" szó helyett a "decentralizáció" került az előtérbe...

Mivel nem a közvéleményt, hanem csak a szakmabelieket akarták "tájékoztatni", ezért "elmulasztották" az összes civil szerveződések bevonását, megkeresését. Holott az un. "ellenzék" kihagyása egyfelől taktikai hiba, másfelől pedig a sokat hangoztatott "együttgondolkodás-összedolgozás" felmondása, a reális esélyeik csökkenését hozhatja magával. 
A nemrég megtartott Kolozs megyei pedagógustalákozó újabb bizonyítéka annak, hogy a tanfelügyelőségiek nem a párbeszéd-, és együttműködéspártiak! Még mindig nem értik mi is a törvényes feladatuk, annak ellenére, hogy deklarativ módon lépten nyomon ezt hangoztatják!

Ezek után kötve hiszük, hogy a Pedagógus Szövetség jelenlétére úgy lehet alapozni, ahogy eddig, mert egy "partnert" az ernyőszervezet csak egyszer tudja "félrevezetni".

A gyűlésen annyiszor elhangzott "decentralizáció" csak akkor lehetne igazi alternativa, ha az iskolaigazgatók teljeskörű joggal lennének felruházva. Igaz erre ugyan a tanügyi törvény jogot formál, de az igazgató maga kellene kialakítsa azt a csapatot, amivel az iskola fenntarthatóvá vállhat!

Mivel a pénzalap nem helyi, hanem a centralizált alapból van leosztva, továbbra is kérdéses, ha a normativ leosztás javítja-e és fenntarthatóvá teszi az iskolák helyzetét

A "pozitiv diszkrimináció", amiről a szövetségi elnök is szólt eddig csak akkor hangzott el ha külföld felé kellett mutogatni magunkat. Kolozs megyei "szakemberek" soha sem hangoztatták, sőt a kisiskolások esetében a törvényes szintek sem mindig voltak általuk szem előtt tartva. A szövetségi elnök ugyan megemlíti, hogy a reformnak nem szabad tönkretennie az anyanyelvű oktatást, amely különösen a szórvány esetében csak többletráfordítással maradhat fenn, de erről a Kolozs megyében dolgozók még nem adtak tanúbizonyságot, mert nem a "normativ" (értsd: fejkóta) kiegészítésén dolgoznak, ahogyan az az elnőki expozéban is elhangzott. Feltehetően és remélhetően, hogy ezek az újabb "akciók" nem egy újabb "ködösítési terv" részét alkotják...  (Erdélyi Polgár)  

Állásfoglalás

A Magyar Polgári Párt létezése óta, fontosnak tartja a tanügyet érintő problémákat, amellyel az oktatási szakosztályunk évek óta foglalkozik! Vissza kell utasítanunk mindenféle lenéző, rendre utasító, kipellengérező,„mentési akció”-val való csúfolkodást!

A MPP újra felhívja a figyelmet arra, hogy az un. tömbősítés csak egy, a sok alternativa között. Együttgondolkodás, összefogás és cselekvés mind olyan, amire a MPP nyitott volt, de a partnerség nem egyoldalas. Olyan hozzállás, hogy Mi a hivatalba levők kijelentjük ezt, Ti pedig tudomásul veszítek, nem fogadható el. Mi a választóink felé a kötelességünket teszük munkálkodunk, de nem közpénzért!

A MPP vezetősége nem fogadhatja el az olyan érveket, amelyek életképes iskolahálózat kialakitása miatt teritékre kerültek, mivel a kisiskolásokat nem szabad „tömbősítés” címen több tiz kilométeres utaztatással sújtani. Ugyan ilyen kétes megoldás lehetősége áll fenn ezen kisiskolások bentlakásos rendszerbe való tömörítése esetében is.

Ismerjük a KMEI szakosztályi felmérést, amely a 6-10 évesek korosztályának fejlődési problémáit nem mutatja ki.

Ennek a korosztálynak még feltétlenül szüksége van a Családra!

Ha a „felelős” szakemberek eddig már, belegyezésünk nélkül, nevünkbe már döntöttek, akkor vállalniuk kell a kritikát is, mert nem lehet a kialakult helyzet sürgős mivoltára hivatkozva osztály-, vagy iskolabeszüntetéseket végrehajtani!

Az Oktatási Törvény keretében feladatként az iskolák beinditása, fenntartása van megadva és nem fordítva. A tanügyminisztérium, a kormány kisebbségi pénzeiből is fenntarthatja azokat az osztályokat, amelyeknél a normativ finanszírozást esetleg nem lehetne alkalmazni. Egy több réteges finanszirozási rendszert a jelenleg érvénybe levő törvény nem tiltja!

A megszűnéssel fenyegetett iskolákban a modern didaktikai-tehnika vivmányai biztosíthatják a kisiskolák fennmaradását. A távoktatás, a felnőttképzés, a felekezeti oktatás lehetőségei mind megannyi alternatívát kínál, amely a életképes, minőségi oktatási rendszer kialakításval a jövő generáció képzése megoldható!

Egyáltalán nem biztos, hogy a szorványközpontokba való tömörűlés a nemzetközösségünk számára szorványi szinten a legjobb, hiszen az ott meglevő vagy kialakuló tanárkar minősége is csak évek múltán mérhető le!

A szorványközpontos iskolatömbösítés a nemzetközösségünk ifjainak a semmibe vevése, az ingyenes anyanyelvi tanulás lehetőségét csak diszkrimativ módon oldja meg!

A mostani politikai és főleg gazdasági taglaltságban még egy újabb stressz faktor – az iskolaösszevonással járó „tömbösítés” - bevezetésével csak nehezítheti a falun élők mindennapjait.

Véleményünk továbbra is az, hogy a „tömbösítés” semmiképen sem alkalmazható az I-IV osztályosok esetében, mert még törvényellenes is. A Kolozs megyei MPP vezetősége

Markó Béla áll-e majd Tőkés László esernyője alá?

EMNT-fórum Margittán a nemzet jövőjéről

Fogyunk, hát fogjunk össze!

Reggeli Újság nyomán megjelent az Erdély ma-ban[ 2010. február 17., 19:53 ] [186]

Lakossági fórumokon ritkán tapasztalt parázs eszmecsere alakult ki kedd este Margittán. A Berettyó-parti városban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének rendezvényén majd félszázan jelentek meg, s szóltak hozzá érdemben – ami párját ritkító – a nemzetpolitikai kérdéshez: hogyan tovább erdélyi magyarság.

A központi Margaréta étterem egyik különtermében már jóval a beharangozott késődélutáni hat óra előtt gyülekeztek az érdeklődők, nem csak margittaiak, hanem a közeli Albisból is tucatnyian érkeztek. Talán azért is meglepő mindez, mert mindössze az aznapi Reggeli Újságban jelenhetett meg az esemény beharangozója.

Ezt is magyarázta vitaindító beszédében Török Sándor, az EMNT megyei szervezetének elnöke: a közelgő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megszervezésének teendői miatt csak aznap derült ki, hogy sem Tőkés László EMNT-elnök, sem Toró T. Tibor ügyvezető elnök nem tud részt venni a margittai eszmecserén. Ezért nem hirdették meg jobban a fórumot – tudatta Török, aki ismertette: a politikai célokért civil eszközökkel küzdő szervezet meg-, illetve újjáalakulásának indokait: az erdélyi magyar megmaradást szolgálja az EMNT, illetve ennek megvalósíthatóságát, az autonómiát. A kivihetőséget pedig ernyőszervezetként szolgálná, egymáshoz közelítve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és a Magyar Polgári Pártot, valamint a párton kívülieket. Az erdélyi magyar politizálás zsákutcába jutott" – értett egyet Orbán Viktor volt (és valószínűleg leendő) magyarországi miniszterelnök diagnózisával. És ezért nélkülözhetetlen egy tömörítő erő, mégpedig az itteni magyarság hitelessége végett – érvelt. „Röhejessé váltunk azzal, hogy az RMDSZ úgymond mindenkivel lefekszik” – mondta, s arról is szólt, hogy: az MPP sem olyan lett, amilyennek eltervezték.

Arról is beszélt, hogy ilyen körülmények között a politikai hitelesség az egyetlen járható út, ennek pedig eszményeként Tőkés László leköszönt református püspököt, európai parlamenti képviselőt nevezte meg. Hosszas beszédében ismertette egyebek mellett az autonómiaformákat is, így a területit, a kulturálist.

A margittai EMNT-szervezet vezetője, Bordás István ezután példát mutatott abban, hogy lényegbeli hozzászólásokra hogyan lehet buzdítani: bemutatta a jelenlévőket, köztük iskolaigazgatót, nyugdíjas bankvezetőt, ügyvédet, vállalkozót, fazekasmestert stb. El is kezdődött a fórum lényege, az eszmecsere. A szomorú margittai valóságot ismertette például Juhász András, az egyetlen helyi magyar közjegyző. Szakmájából adódóan látta, látja, hogy míg a románságnak rendre van pénze a földeket megvásárolni, a magyarságnak nem. A siralmas anyagi közállapotainkon túl a magyarságtudat hiányát fájlalta. "Legalább egy kis koncot kapunk, ha ezt sem, akkor semmit" – jellemezte az RMDSZ hozzáállását, illetve az ebből adódó passzivitást.

Nem ez a helyes magatartás, domborította ki válaszában Zatykó Gyula EMNT-alelnök, aki az MPP váradi szervezetének elnökeként összefüggést vélt felfedezni aközött, hogy az RMDSZ nem áll következetesen az autonómia – a megoldás – mögé és mindegyre kormányszerepre törekszik.

Amint mondta, az RMDSZ ereje abban áll, hogy a bukaresti pénzcsapokat irányítja, következtetésképpen nem érdeke megszüntetni ezt az állapotot azzal, hogy erdélyi vagy még alacsonyabb szinten szülessenek meg a döntések. Juhász közjegyző beszélt később az elszomorító megfogyatkozásunkról, s a követendő utat az egyházak, illetve ezek intézményeinek megerősítésében jelölte meg, amint mondta, ezek hivatottak az erkölcsi és a nemzettudati nevelésre. Egyetértett ezzel Bereczki András paptamási parókus lelkész, az EMNT megyei szervezetének elnökségi tagja: a felekezeti iskolák révén lehet megállítani az erdélyi magyarság eltűnését. Színmagyar település tizenhárom konfirmandusából öten román tagozaton tanulnak – szolgált adalékkal a közállapotokhoz.

Ilyen körülmények között pedig szükséges az összefogás – derült ki több hozzászólásból. S ennek kivívását abban látták, hogy a Tőkés László kijelölte úton kell megindulni. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon az RMDSZ be fog-e az EMNT-elnök által tartott esernyő alá állni. Törökék szerint mindez megvalósulhat politikai nyomásra, mégpedig azonképpen, hogy minél többen tagjai lesznek az EMNT-nek. "A párbeszédet ki kell kényszeríteni" – fogalmazódott meg.

A két óránál hosszabbra nyúló fórumon szó esett még egyebek mellett arról, hogy jeles és tenni képes vezetők helyi szinten is lennének, ám a balkáni mentalitás akadályozza ezt meg, hiszen a klikkesedés, a kliensrendszer mentén születnek meg a döntések. Mind az RMDSZ-ben, mind az MPP-ben a tagok sokasága jóhiszemű – hangzott el többször is –, a vezetőkkel van gond. Továbbá az is jó párszor elhangzott, hogy Tőkés László az egyetlen hiteles politikus. Az első alkalom, amikor ezekről így lehet beszélnünk – hangoztatta Kovács Gábor nyugdíjas, egykori városvezető, s a helyeslésekből kiderült, hogy hasonló rendezvényekre szükség van mind Margittán, mind a kisebb településeken.

Az elköszönések rendjén leginkább bölcsességet kértek a felszólalók, hiszen az autonómiához vezető rögös úton erre van leginkább szükség, továbbá azt hangoztatták, hogy az összefogáshoz elengedhetetlen az, hogy meglássuk egymásban a magyart. Hogy ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt minket. Megyeri Tamás Róbert,

Megjegyzés. Figyelmesen végigolvasva a három címes cikket hiányérzet léphet fel, mert a cikk végén sem derült ki, hogy a szövetségi elnökünk beáll majd a felkínált esernyő alá...

A margittai lakossági fórum résztvevői csak tények megállapításáig jutottak el. A népközösségünk jövőkép megrajzolására már nem volt idő, vagy a szervezők elvesztették a fonalat és a felszólalók elirányították a beszélgetést. Csak a második alcímbe foglalt gondolat lett kidomborítva. Fő gondolat volt az volt, hogy szükséges az összes politikai és civil szerveződések összefogást az EMNT elnöke által megszabot útra terelni.
Máskülönben több felszólaló is elmondta csak a két  politikai szereplők vezetőivel van gond, mert a tagság jóhiszemű. Az összefogás előtti párbeszéd hogyanját - a bihari elnök - az EMNT tagság növelésével és  a politikai nyomás által látja elérhetőnek.

Meglepetéssel nem szolgál a cikkíró, ha csak nem az hogy a bihari polgári párt vezetőségi tagjai a nemzeti tanácsban is vezetőségi szerepet vállalnak. Nem éppen meglepetés de a margittai EMNT elnök expozéjában elhangzott, hogy "az MPP sem olyan lett, amilyennek tervezték"... Ez inkább csak furcsa hiszen az alelnöke ott volt a terembe(aki a váradi MPP elnöke). Török úr a végére annyira elragadtatta magát, hogy a politikai szereplők vezetőit is bírálva, "igazat adott " a FIDESZ leendő kormányfőjének, mondván:"az erdélyi magyar politizálás zsákutcába jutott". (HZ)      

Egy kis magyarázat

Lehessenek kis létszámú magyar osztályok a szórványban!

A Kossuth Rádió Határok nélkül alapján megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. február 16., 11:33 ] [262]

Az RMDSZ ígéri, megváltoztatják az oktatási törvényt. Az anyanyelvi oktatásba például bevezetnék a pozitív diszkriminációt. A nagyobb fejkvótát a kisebbségi osztályokban és azt, hogy főleg a szórványban az átlagosnál kevesebb tanulóval is lehessen osztályt indítani és fenntartani. A finanszírozásról szóló rendelet megváltoztatását szorgalmazták az RMDSZ múlt heti szakmai konferenciájának résztvevői is, köztük a magyar szervezet Temes megyei elnöke, Halász Ferenc, volt főtanfelügyelő helyettes is.

.

Megjegyzés. A 84/1995 illetve a 354/2004 es törvények 7 paragrafusának a 8 bekezdésében ez van írva: "Institutiile de învatamânt si unitatile de învatamânt cu minimum 200 de elevi sau cu minimum 100 de prescolari sunt institutii publice cu personalitate juridica. La data 02-aug-2004 Art. 7, alin. (8) din titlul I modificat de Art. I, punctul 1. din Legea 354/2004"

Ennek értelmében a jogi személyiség nem 400-, hanem már 200 iskolás után is jár! Tehát ha bevezetik a fejkótát akkor erre a számra van joguk, így ezt a létszámot kell fizetések kiszámolásánál figyelembe venni!

Ugyanakkor a 11 és a 12-es paragrafusban az is be van foglalva, hogy:

"(11)În cazul unui numar mai mare de 10 prescolari, organizati în unitati de învatamânt fara personalitate juridica, cu acordul Ministerului Educatiei, Cercetarii si Tineretului se pot organiza cursuri în spatii corespunzatoare din localitatea de resedinta a copiilor, prin deplasarea personalului didactic din unitati prescolare cu personalitate juridica, ce beneficiaza de toate drepturile privind transportul si delegarea, dupa caz.

(12)În cazul unui numar mai mare de 10 elevi din învatamântul primar, organizati în unitati de învatamânt fara personalitate juridica, cu acordul Ministerului Educatiei, Cercetarii si Tineretului se pot organiza cursuri în spatii corespunzatoare din localitatea de resedinta a copiilor, prin deplasarea personalului didactic din unitati scolare cu personalitate juridica, ce beneficiaza de toate drepturile privind transportul si delegarea, dupa caz.

(13)Grupa de prescolari sau clasa de elevi formata în conditiile prevazute la alin. (11) sau (12) se considera catedra completa." Ez a 13-as pedig igazolja a tanitói fizetést az összevont osztályok esetében is! Ha tovább figyelmesen olvassuk a törvény 8-as paragrafusába be van foglalva kisebbségi tanítás is:

"(2)În fiecare localitate se organizeaza si functioneaza unitati de învatamânt sau formatiuni de studiu cu limba de predare româna si, dupa caz, cu predarea în limbile minoritatilor nationale ori se asigura scolarizarea în limba materna în cea mai apropiata localitate în care este posibil.(la data 19-iun-2003 Art. 8, alin. (2) din titlul I modificat de Art. I, punctul 2. din Legea 268/2003 )"

Ezt a törvénycikket is megsértik a megyei tanfelügylőségek mivel "a minden helységben kell működjön tanítási egység" miatt a tanfelügyelőségek nem szüntethetnek meg oktatási egységeket! 
Fontos a 10-es paragrafus is "(2)Autoritatile locale si agentii economici pot înfiinta si finanta unitati scolare în conditiile legii."
Utoljára maradt az a bizonyos bentlakásos iskolaközpont problémája, amely a 17 paragrafus szól. Igaz itt félreérthető, hogy a törvényalkotók, miért tették mindkét lehetőséget egy helyre, azaz az 17/ 1-es bekezdésben  újfennt megfogalmazódik a helyben való tanítatás megerősítése:

"Art. 17 (1)Ministerul Educatiei Nationale, inspectoratele scolare si autoritatile administratiei publice locale asigura conditiile necesare pentru ca elevii sa frecventeze cursurile primare si gimnaziale, de regula, în localitatile în care acestia domiciliaza."

Viszont a második bekezdésben csak mint lehetőség jelenik meg a más helységben való bentlakásos tanítatás de csak jól megalapozott helyzetekben:

"(2)În situatii justificate, copiilor din grupa mare, pregatitoare pentru scoala, si elevilor din învatamântul obligatoriu, scolarizati într-o alta localitate, li se asigura, dupa caz, servicii de transport, masa si internat, cu sprijinul Ministerului Educatiei si Cercetarii, al autoritatilor administratiei publice locale, al agentilor economici, al comunitatilor locale, al societatilor de binefacere si al altor persoane juridice sau fizice.(la data 19-iun-2003 Art. 17, alin. (2) din titlul II, capitolul I modificat de Art. I, punctul 4. din Legea 268/2003 )

A 142-es paragrafus a megyei tanfelügyelőségek tevékenységi jogait fekteti le:

"b)asigura aplicarea legislatiei în organizarea, conducerea si desfasurarea procesului de învatamânt;

c)asigura calitatea învatamântului si respectarea standardelor nationale prin inspectia scolara;

d)înfiinteaza, cu avizul Ministerului Educatiei si Cercetarii, unitati scolare ale învatamântului de stat: gradinite, scoli primare, gimnazii, scoli de arte si meserii;(la data 19-iun-2003 Art. 142, litera D. din titlul IV, capitolul II modificat de Art. I, punctul 40. din Legea 268/2003 )

e)propun Ministerului Educatiei Nationale reteaua de scolarizare din raza lor teritoriala, în conformitate cu politica educationala, a studiilor de prognoza, dupa consultarea unitatilor de învatamânt, a autoritatilor locale, a agentilor economici si a partenerilor sociali interesati;

f)asigura, împreuna cu autoritatile administratiei publice locale, scolarizarea elevilor pe durata învatamântului obligatoriu;"

A fentiekből jól látható, hogy a megyei tanfelügyelőségiek csak "iskolaalapításra" vannak feljogosítva és csak felterjesztésre jogosultak, ami az iskolahálozatot illeti.

Ez azért is fontos, mert az arnyosgerendiek iskolájukat visszakérhetik mivel nem volt jogos az amúgy már nem létező aranyosgyéresi iskolával való összecsapásuk... 
Mivel az utóbbi időben sokan foglalkoztak már, a közmegrőkönyödést is kiváltó, kisiskolások elleni intézkedésekkel, lekértük azokat az adatokat, ami a tanszemélyzet helyzetét illeti.

Az 2009-ben kelt  OUG 114-nek I-es számú mellékletében nagy meglepetésünkre olyan adatokat fedeztünk fel, ami most már a tanfelügyelőségiek komoly magyarázatát igényli:

Jan 01. és Aug.31 között összesen 10.975 tanári állásra, míg szept 01 és Dec 31 között már csak 10.714 - tanerőre van állami pénzfelhasználás megengedve. E két szám azaz a 10.975 és 10.714 közötti különbség nem 500 (vagy 550) hanem csak 261! Tudomásunk szerint ez a szám viszont éppen a nyugdíjkötelesek számával egyenlő... 

Pontosítva az a szám(500), amelyet a Kolozs megyei tanfelügyelőség a sajtónak közreadott nem felel meg a valóságnak! Nem a minisztérium követeli!

Nem érthető az sem, hogy miért akarja mindegyre azt igazolni a tanfelügyelőség, hogy az állami alapokból nem tudnak sok pénzt adni? Ha megnézzük a minisztériumi leosztásokat látható, hogy a tanerők 90 %-át a helyialapoból fizetik és csak 10 %-ot a megei alapokból van leosztva: számszerűleg  10.054 a polgármesteri hivatalok fizetik és csak 921 van a megyétől fizetve !

Szeptembertől ez az arány meg is marad, azaz a helyi-, 9.816 a megyei alapokból pedig 898 lesz majd fizetve.

Ilyen képpen azok a dolgok, amiket a megyei tanfelügylőiek eddig csináltak nagyon megkérdőjelezhetőek,  mert zavarosban halászva iskola beszüntetéseket hajtanak végre minden jogi és most már rájuk bizonyíthatóan anyagi, erőszakmentes körülmények között.
Kérdéses az is , hogy vajon nem a helyzet nemismeréséből foganasítotak az intézkedéseiket, elnézve a tanszemélyzetet feje fölött esetleg lenézve azt.

Idecsatoljuk a 114-es 1-es mellékletét:

  

Sose kérdezd, kiért szól a harang...

Megjelent a Szabadság napilapban 2010. február 16. Olvasta 226 felhasználó.

Összeszorul a szívem, amikor belépek az V. M. osztályba. Ragyogó arcok, nyílt tekintetek fogadnak, 12 fős kis csapat nyüzsög, készülődik az órára, szeretetük ugyanúgy melegít, mint eddig is. Csakhogy ez most nem olyan, mint máskor. Ezt a kis közösséget ítélnék pusztulásra azok, akiknek egy gyermek csak egy számadat egy statisztikában és egy iskola csak egy intézmény. Múlt hét végén értesültünk arról, hogy ez az osztály, úgy, mint egy évvel nagyobb társa is, kis létszáma miatt nem kifizetődő, ezért ezt a maroknyi gyermeket szétszórnák a város más iskoláiban, mert a minisztériumi számvetők számára az (osztály)közösség nem szempont, minden gyermek egy adat, amelyet papíron tetszés szerint lehet tologatni egyik „rubrikából” a másikba. Így csonkulna meg a tekintélyes múlttal rendelkező Donát negyedi O. Ghibu Elméleti Líceum magyar tagozata.

Örömmel nyugtázhattuk a 9. éve megrendezett Iskolabörzén is a kolozsvári továbbtanulási lehetőségek változatos, színes skáláját. Tagadhatatlan eredménye ez az utóbbi 20 évnek. A gyerekek választhattak elméleti és szakosztályok, belvárosi és külvárosi, állami és felekezeti, hagyományos és alternatív, művészeti és speciális oktatás lehetőségeiből. És minden iskola, a mi iskolánk is, sajátos színfolt ezen a palettán. Fájdalommal figyeljük értékes, hagyományokkal rendelkező iskolák-osztályok vesztét városon és falun. Kétségtelen, hogy mindegyik eltűntével szegényebbek lesznek Kolozsvár környéki közösségeink.

Szerintünk a mi iskolánk erényei az elfogadó, családias hangulat, az élményekben gazdag iskolaévek. Jól felszerelt épületben, kiváló körülmények között tanulhatnak diákjaink jól képzett tanári kar segítségével. Emellett nálunk a multikulturalitás is sok szinten valósul meg. Nemcsak azáltal, hogy egyetlen román–magyar tagozatos líceum maradtunk Kolozsváron, hanem ez az osztályaink összetételében is megmutatkozik. Egy osztályon belül megtalálhatóak a kiváló és a gyengébb képességű gyerekek, városiak és vidékiek, van nálunk fogyatékossággal élő gyermek, jó vagy nehezebb családi hátterű. Ahogy az a világban is van. Számunkra mind egyformán fontosak, és ők is megtanulnak együtt élni a mássággal.

Másik sajátosságunk, ami most hátrányunkra szolgál, hogy kis létszámú osztályokkal működünk. Ennek köszönhetően nemcsak az osztályokon belül alakul ki szoros közösség, de az osztályok között is. Elősegítik ezt közös kirándulásaink, több osztályt bevonó rendezvényeink, amelyekkel nyugton büszkélkedhetünk. Ráadásul az együtt megélt helyzetek, élmények közelítik az oktatókat a gyerekekhez és a szülőkhöz, elmondhatjuk, hogy a személyesség és a közvetlenség jellemzi kapcsolatunkat. Nemcsak a gyermekeket, de a szülőket is név szerint ismerjük. Ami ritka manapság.

Új szavak özönlötték el a média tanüggyel foglalkozó híreit: tömbösítés, racionalizálás, fejkvóta. Arra hivatottak ezek a szavak, hogy a fejlődés leplébe takarják azt, ami tulajdonképpen leszegényedés, leépülés. Az első döbbenet elmúltával összeültünk, tanárok és szülők, hogy közösen vizsgáljuk meg, mi lenne a megoldás. Hisszük azt, hogy ez az iskola létjogosult, és ezt más is így fogja látni. Nem a szétszóródást választottuk, a román osztályba íratást. Megkeressük azokat, akik a változások miatt helyüket keresik, akik szeretetteljes, emberléptékű közösségbe kívánkoznak.

Az új törvénykezés pedagógust pedagógus ellen fordít, iskolát iskola ellen az „oszdd meg és uralkodj” elv alapján. Ahhoz, hogy fennmaradjon egy iskola, a másiknak el kell pusztulnia. Ahhoz, hogy egyik tanárnak munkahelye legyen, egy másiknak mennie kell. Így fokozzák le túlélési harccá a jövő nemzedék nevelésének kérdését. Ha valaha szükség volt szolidaritásra, akkor most van. Össze kell fognunk oktatók és a tágabb magyar közösség, hogy megoldjuk ezt a kegyetlen helyzetet. Ne egymás rovására, hanem úgy, hogy megmentsük azt, ami menthető. Nem kisebbségellenes célzatú intézkedések ezek, de romboló hatásúak közösségeinkre nézve a következő húsz év távlatában. Vállaljuk fel intézményeinket, ne hagyjuk veszni őket! Mind a mieink! Harcoljunk értük!

„Senki sem külön sziget... minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang; érted szól.” John Donne

Az O. Ghibu Elméleti  Líceum magyar tagozatának nevében: Zsigmond Ilka

Sose kérdezd, kiért szól a harang...

Megjelent a Szabadság napilapban 2010. február 16. Olvasta 226 felhasználó.

Összeszorul a szívem, amikor belépek az V. M. osztályba. Ragyogó arcok, nyílt tekintetek fogadnak, 12 fős kis csapat nyüzsög, készülődik az órára, szeretetük ugyanúgy melegít, mint eddig is. Csakhogy ez most nem olyan, mint máskor. Ezt a kis közösséget ítélnék pusztulásra azok, akiknek egy gyermek csak egy számadat egy statisztikában és egy iskola csak egy intézmény. Múlt hét végén értesültünk arról, hogy ez az osztály, úgy, mint egy évvel nagyobb társa is, kis létszáma miatt nem kifizetődő, ezért ezt a maroknyi gyermeket szétszórnák a város más iskoláiban, mert a minisztériumi számvetők számára az (osztály)közösség nem szempont, minden gyermek egy adat, amelyet papíron tetszés szerint lehet tologatni egyik „rubrikából” a másikba. Így csonkulna meg a tekintélyes múlttal rendelkező Donát negyedi O. Ghibu Elméleti Líceum magyar tagozata.

Örömmel nyugtázhattuk a 9. éve megrendezett Iskolabörzén is a kolozsvári továbbtanulási lehetőségek változatos, színes skáláját. Tagadhatatlan eredménye ez az utóbbi 20 évnek. A gyerekek választhattak elméleti és szakosztályok, belvárosi és külvárosi, állami és felekezeti, hagyományos és alternatív, művészeti és speciális oktatás lehetőségeiből. És minden iskola, a mi iskolánk is, sajátos színfolt ezen a palettán. Fájdalommal figyeljük értékes, hagyományokkal rendelkező iskolák-osztályok vesztét városon és falun. Kétségtelen, hogy mindegyik eltűntével szegényebbek lesznek Kolozsvár környéki közösségeink.

Szerintünk a mi iskolánk erényei az elfogadó, családias hangulat, az élményekben gazdag iskolaévek. Jól felszerelt épületben, kiváló körülmények között tanulhatnak diákjaink jól képzett tanári kar segítségével. Emellett nálunk a multikulturalitás is sok szinten valósul meg. Nemcsak azáltal, hogy egyetlen román–magyar tagozatos líceum maradtunk Kolozsváron, hanem ez az osztályaink összetételében is megmutatkozik. Egy osztályon belül megtalálhatóak a kiváló és a gyengébb képességű gyerekek, városiak és vidékiek, van nálunk fogyatékossággal élő gyermek, jó vagy nehezebb családi hátterű. Ahogy az a világban is van. Számunkra mind egyformán fontosak, és ők is megtanulnak együtt élni a mássággal.

Másik sajátosságunk, ami most hátrányunkra szolgál, hogy kis létszámú osztályokkal működünk. Ennek köszönhetően nemcsak az osztályokon belül alakul ki szoros közösség, de az osztályok között is. Elősegítik ezt közös kirándulásaink, több osztályt bevonó rendezvényeink, amelyekkel nyugton büszkélkedhetünk. Ráadásul az együtt megélt helyzetek, élmények közelítik az oktatókat a gyerekekhez és a szülőkhöz, elmondhatjuk, hogy a személyesség és a közvetlenség jellemzi kapcsolatunkat. Nemcsak a gyermekeket, de a szülőket is név szerint ismerjük. Ami ritka manapság.

Új szavak özönlötték el a média tanüggyel foglalkozó híreit: tömbösítés, racionalizálás, fejkvóta. Arra hivatottak ezek a szavak, hogy a fejlődés leplébe takarják azt, ami tulajdonképpen leszegényedés, leépülés. Az első döbbenet elmúltával összeültünk, tanárok és szülők, hogy közösen vizsgáljuk meg, mi lenne a megoldás. Hisszük azt, hogy ez az iskola létjogosult, és ezt más is így fogja látni. Nem a szétszóródást választottuk, a román osztályba íratást. Megkeressük azokat, akik a változások miatt helyüket keresik, akik szeretetteljes, emberléptékű közösségbe kívánkoznak.

Az új törvénykezés pedagógust pedagógus ellen fordít, iskolát iskola ellen az „oszdd meg és uralkodj” elv alapján. Ahhoz, hogy fennmaradjon egy iskola, a másiknak el kell pusztulnia. Ahhoz, hogy egyik tanárnak munkahelye legyen, egy másiknak mennie kell. Így fokozzák le túlélési harccá a jövő nemzedék nevelésének kérdését. Ha valaha szükség volt szolidaritásra, akkor most van. Össze kell fognunk oktatók és a tágabb magyar közösség, hogy megoldjuk ezt a kegyetlen helyzetet. Ne egymás rovására, hanem úgy, hogy megmentsük azt, ami menthető. Nem kisebbségellenes célzatú intézkedések ezek, de romboló hatásúak közösségeinkre nézve a következő húsz év távlatában. Vállaljuk fel intézményeinket, ne hagyjuk veszni őket! Mind a mieink! Harcoljunk értük!

„Senki sem külön sziget... minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang; érted szól.” John Donne

Az O. Ghibu Elméleti Líceum magyar tagozatának nevében: Zsigmond Ilka

.

Megjegyzés. Mikor a cikket olvastuk jólesően nyugtáztuk, hogy vannak még olyan magyarajkú tanári karok, amelyek a mi álláspontunkhoz hasonlóan legalább szóvá teszik a tanfelügyelőségiek által  következetlenül sőt nyugodtan leírható sunyi módra végrehajtott olyan törvényellenes dolgait, amire azok még szakkifejezéseket is találnak! Nem szégyelik még azt sem, hogy a médiában ellenségesen fellépjenek - fenyegetéseket fogalmazzanak meg, mindent tetézve az összevont osztályokról negativ véleménnyel megsértse mindazokat, akik ilyen osztályból kikerülve, az Életben bizonyítottak! (GBI)  

Újabb könyvadomány

A magyarvalkói kisiskola is részesedett az MPP szimpatizánsok átal felkínált könyvadományból. Az adománykönyveket Keizer Róbert úr, a kolozsvári MPP elnöke adta át. A tanulók éppen a farsangi ünnepen vetek részt és egy kis rögönzött előadást bemutattak.  Az ünnepség egy jelmezt bált is magába fogalt. A kisiskolások bemutatták a sajátkészítsű álarcos jelmezüket,  amelyeket versikékbe foglalva leírták, hogy mit jelképeznek azok. A magyarországi testvér faluból, a Csongrád megyei Kiszombor-ról, érkezett vendégekkel közösen kialakított zsűri a jelemezeket díjjazta és a részvevők között ajándékcsomagot is kiosztott. Az ünnepség második részében a kisiskolások meglepően szaporán ropták a kalotaszegi táncokat az összegyűlt vendégsereg illetve szüleik nagyörömére. Az ünnepségen a tortaszeletetek és más édességeket kaptak a egybegyűltek. A tombolakiosztás pedig egy meglepetést is tartalmazott, hiszen Csüdöm Ferenc a megyei MPP elnökségi tagja különdíjként a gyermekek közöt plusz tombolajegyeket osztott szét. Köszönetet mondott az iskolavezetője és táncra hívta az egybegyűlteket. Ö is szolgált egy meglepetéssel, mert felkérte a kistérség neves zenészeit az "élőzene" biztosítására. (HZ)   

MPP könyvadomány kisiskolások részére!

A Magyar Polgári Párt tagjai valamint szimpatizánsai körében sikeresnek bizonyult  a könyvgyűjtési akció.

Az első nagyobb tételt a MPP vezetősége,  a szebeni valamint a medgyesi magyar iskoláknak adta át január folyamán. 

A Magyar Polgári Párt vezetőségének felkérésére  újabb könyadományok gyűltek össze, amit  szét akarja osztani azon iskoláknak,  amelyek már eddig is  jelezték, hogy könytárukban nem elégséges a készlet.

Így MPP vezetősége az egerbegyi kisiskolások  könyvtárába 800 db,  könyvet adományozott a februári hónap elején. (tudósító GBI)

Kit szolgál a kisebbségi törvény?

A Háromszék alapján megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. február 10., 07:35 ] [326]

Kormányzati szerepvállalása első sikereként ünnepli az RMDSZ politikai partnere ígéretét: néhány hónapon belül elfogadja a parlament a kisebbségi törvényt. Ugyanaz az Emil Boc kiáltotta világgá a hírt, aki pár éve még túlzónak nevezte a jogszabályt, mely a kelleténél több jogot biztosít a kisebbségeknek, s kinek pártja mindent megtett, hogy megakadályozza még a törvényről folyó vitát is.

Ez a néhány év elegendőnek tűnik, hogy ne csak a demokrata-liberális politikusok, de mi, magyarok is elfeledjük, bizony messze áll még a tökéletestől hivatalos nevén a kisebbségek jogállását szabályozó törvény. Igaz, kifogásaink más-más tőről eredeznek; amit a román politikusok túl soknak találnak, azt a magyar közélet szereplőinek egy része kevesell. Tőkés László feddő nyilatkozatára volt szükség, hogy emlékezzünk, bizony 2005-ben, a törvény útra indításakor sokan, sokféle kifogást megfogalmaztak, legtöbben és leghatározottabban azt: az RMDSZ ezzel a jogszabállyal önnön hatalmának teljes és végleges megerősítésére, minden döntési jog kisajátítására, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztésére törekszik. Az elmúlt öt évben bizony igazolódott: a szövetség nem egyedüli képviselője a romániai magyarságnak, ha akkor nem volt indokolt, hogy törvényben rögzítsen bármi erre utalót, ma még kevésbé az. Ezt kérte Tőkés László, hogy pontosítsák: nem az RMDSZ, hanem a magyarság a jogszabály alanya, kedvezményezettje, no meg tisztázzák az autonómia kérdéskörét, az önkormányzatok hatásköreit, jogosítványait.

Alig több mint egy hónapja foglalták el bukaresti bársonyszékeiket az RMDSZ vezetői, hatalmi arroganciájuk mind erősebb, s e kór gyorsan terjed, vidéki helytartóik is egyre nyeglébben viszonyulnak a korább oly sokat hangoztatott célkitűzésekhez. Nem győzik ismételgetni, az RMDSZ-é a székelyföldi többség, meghatározó és döntő szerepük nekik van, ellenzékük legfeljebb bajkeverésre alkalmas, így inkább legyen hallgass a nevük. Nincs már szükség párbeszédre, közös kiállásra, náluk a pénz és a hatalom.

Feledni látszik az RMDSZ, hogy az ehhez hasonló út öt évvel ezelőtt sem vezetett sehova. Apróbb eredményeket sikerült elérniük, de a jelentős célokhoz egy lépéssel sem közeledtünk. A választások pedig igazolták, szépen kopnak, morzsolódnak a szövetségre adott voksok, a szavazókat nem lehet kifizetni néhány kilométer megfoltozott úttal, felújított iskolával, sportcsarnokkal. Az ál-, az érdekösszefogás még egyszer nem lesz eladható, és ha nem az együttműködés, hanem a másként gondolkodók teljes kiszorítása a cél, megtörténhet, még a szövetséget a magyarság egyedüli képviselőjeként hitelesítő kisebbségi törvény sem lesz elegendő egy újabb parlamenti bejutáshoz.Farkas Réka

.

Megjegyzés Eddig úgy éreztük, hogy csak mi látjuk azt, hogy a szövetségiek a hatalmi arongáncia révén elfelejtik célkitűzéseiket, de lám a fenti cikk írója is hasonlóan látja,mint ahogyan azt is leírja hogy a sok igéret kozül elég sokat elfelejtették, ahogy beültek a bársonyszékbe.(EP)  

Megszűnik a magyar oktatás Temesvár két általános iskolájában

 A Duna TV alapján megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. február 09., 21:11 ] [378]

A magyar tagozatokat ősztől Temes megye egyetlen önálló magyar nyelvű tanintézményébe, a Bartók Béla Elméleti Líceumba költöztetnék át. A temesvári 1-es számú általános iskolában vagyunk, a második osztályban. A város legrégibb tanintézményében tavaly ősszel már nem indult első osztály.

- 1990-ben az iskolánk magyar tagozatán még két-két osztály is működött párhuzamosan, mára azonban annyira lecsökkent a gyermekek száma, hogy a minimumot, azaz a tíz gyermeket sem tudjuk összegyűjteni egy-egy osztályhoz – közölte Plopeanu Georgeta, a Temesvári 1. Számú Általános Iskola igazgatója.

A magyar tagozaton most 7 és 10 közötti egy-egy osztály létszáma. Az új iskolai finanszírozási rendszer pedig már nem teszi lehetővé Romániában az ennyi gyerekkel működő városi osztályok megtartását. A decemberben megjelent kormányhatározat szerint a tanári fizetéseket az határozza meg, hogy mennyi diák van egy iskolában. Városi szinten 25-ös létszámú osztályokkal számolnak.

- Ennek az a következménye, hogy egyszerűen nem lesz elég nagy az az összeg, amelyet az iskola meg fog kapni azért, hogy a tanári fizetéseket biztosítsa – magyarázta Kiss Ferenc magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő.

A rendelkezésnek elsősorban a kisebbségi nyelvű oktatás esik áldozatául. Így az iskola magyar tagozatának szeptembertől át kell költöznie a Bartók Béla Líceumba. Ugyanebben a helyzetben van a 26. Általános Iskola is. De nemcsak a kisebbségi iskolák, hanem a művészeti és az alternatív iskolák is a kötelező gyereklétszám alatti osztályokkal működnek. Az RMDSZ abban reménykedik, hogy sikerül majd megtalálni a megoldást a finanszírozásukra. Kérdés továbbá, hogy mi lesz a felszabadult tanerővel.

- Mi, mind az RMDSZ elnökségének, mind a pedagógus szövetség vezetőségének elküldtünk egy javaslatcsomagot, amely erre a módosításra vonatkozik. Kiemelten kezeltük a szórványkérdést, hiszen minket ez érdekel elsősorban – mondta Halász Ferenc, a Temes Megyei RMDSZ elnöke.

- Mindenképp pozitív volt a hozzáállása a temesvári önkormányzatnak, a polgármestereknek és a tanácstagok azon részének, akikkel erről beszéltünk. Egyhangúan azt nyilatkozta mindenki, hogy a temesvári hagyományos oktatási formákat – értem ez alatt a kisebbségi oktatást, az alternatív oktatást, a művészeti oktatást -, mindenképpen támogatni kell – jelentette ki Szabó Ferenc, az RMDSZ helyi tanácsosa.

Ezek szerint arra is van lehetőség, hogy az önkormányzat megszavazza a fenntartásukhoz szükséges jelentős összeget a városháza saját költségvetéséből. Erről egyelőre egy elvi döntés született, amelyet február 23-án a közgyűlés vagy megerősít, vagy nem. Amennyiben igen, akkor a 2010-es évre a probléma anyagi oldalát megoldották, de ez hosszú távon nem nyújt megoldást.

- Ez így lehetetlenné teszi a működését a kisebb létszámú nemzetiségi iskoláknak, aminek pedig nem is annyira hosszútávon, de rövid- és középtávon olyan negatív következményei lesznek, melyek kihatnak a magyar közösségre. Ha azt mondom, hogy megtizedeli a magyar közösséget, akkor még optimistán fogalmaztam – mondta Szabó Ferenc.

Egyelőre a legjobb megoldásnak mindenki számára az tűnt, ha a tagozatokat átköltöztetik a temesvári Bartók Béla Líceumba. Az iskola megerősítésének pozitív vetülete lenne, hiszen az I-VIII. osztályban párhuzamos osztályok indulhatnának, amire eddig nem volt lehetőség. Itt máris lázasan készülnek az átköltöztetett osztályok befogadására.

- A három iskola már most megkezdte az együttműködést annak érdekében, hogy minél gördülékenyebben történjen meg ez a változtatás. Szülőkkel találkoztunk, pedagógusokkal találkoztunk, és a teljes előkészítést a három intézmény pedagógusai közösen fogják elvégezni – hangoztatta Virginás-Tar Judit, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója.

Mivel fennáll annak a veszélye, hogy a szülők esetleg nem vállalják majd a lakhelyüktől távolabb eső Bartók Béla Líceumba való utaztatást, a vezetőség megoldásokat keres iskolabuszok beindítására is. A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumot az elmúlt két évben kívül-belül teljesen felújították, sőt a tetőtér átalakításával újabb osztálytermeket is hoztak itt létre. Így Temes megye egyetlen önálló magyar tanintézménye ma Temesvár egyik legjobban felszerelt iskolája. Duna TV

.

Megjegyzés. Látható ahogyan a különböző megyei tanfelügyelőségek értelmezik a minisztériumi rendelkezést. A "fejkóta" erdetileg nem az osztályokra való leosztást jelenti, hanem az iskolára kellene alkalmazni. Ez iskolánként 400 csak románajkú vagy 300 magyarajkú tanulót jelentene. Magyar iskolákban osztályonként 30 tanuló I - X osztályra leosztva, ami által a tanári fizetések 100 %-ban lennének az állami alapokból fedezve.

A Temes megyeiek pedig már úgy osztják le iskolán belűl, hogy ennyi a magyarnak és annyi románnak! Ez által a "fejkóta"ugyanazon intézményen belűl a népközösségek szintjére lett lebontva! Ezzel máris elérkeztünk az EU-ban annyira kényes "diszkrimináció"-hoz azaz a magyarajkú gyermekek és tanárok hátrányos helyzetbe kerülnek a többségiekkel szembe!

Nincs felmérve-megértve, hogy a mostani demográfiai hullámvögy után, a gyermekek száma nőni fog és akkor az összevont iskolák szűkek lehetnek.

Ha csak 70-100 a magyar diákok száma, de a többi 400-ig kiegészülne románajkúval, akkor az iskolában tanítók részére 100%-ban teljesítve van a fejkóta, azaz a oktatók megkaphatják a teljes fizetésüket. Mégis a tanfelügyelőség - a szövetségiek segédletével - összevonná a magyarajkú iskolásokat egy iskolába nem törödve azzal, hogy ez egy fajta tisztogást is magába foglalhat...   

Annak ellenére, hogy nem ismeretes a temesvári magyarajkú középiskola létszáma, nagyon úgy néz ki, hogy a végcél ennek az intézménynek a megmentése. E feltevést a Szabó F, igazolja azzal amiket elmondott. Mi viszont nem érthetünk vele egyett, hiszen semmi sem igazolja az  elmondottakat. Elsősorban nem az osztályok megmentésére kell helyezni a hangsúlyt, hanem a kisgyerek igényeit kell kielégíteni, hogy ne kelljen még Temesváron sem több km-en utaztatni!  

Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az érvénybe levő törvényekben az is be van foglalva, hogy ha a csökkent létszámú osztályokban az "inkluzió" által beintegrálhatóak "hátrányos" helyzetű tanuló is van, akkor a megengedett létszám alatt is fenntartható az ilyen osztály! Azaz vannak még "kiskapuk". Azonban ha jobban megnézzük, hogy miről is van szó, észre kell venni, hogy valakik csúsztatnak, mert az új finanszírozási rendszert még most is ki lehetne korrigálni, hiszen csak szeptemberig kellene az intézkedést bevezetni.

Kolozsváron éppen a hátrányos helyzetűek osztályait akarják megszüntettni, mivel a tanfelügyelők részéről fel sem merült, hogy ezáltal még törvényt is sértenek. (Erdélyi Polgár)  

Helyzetjelentés a Hargita megyei iskolákból

Bezárás fenyegeti a kisebb iskolákat

Megjelent a Polgári Élet-ben 2010. február 09. kedd 17:09

Udvarhelyszéken a legrosszabb a helyzet

A tanulók létszáma szerint kiutalt pénzek, a „fejkvóta” bevezetése miatt nehéz helyzetbe kerülnek a székelyföldi iskolák, több helyen az új iskolai évtől elkerülhetetlen lesz a bezárásuk. Az áldatlan helyzet kezelésére keresi a megoldást az MPP Hargita megyei frakciója, mialatt az RMDSZ-es többség még a szólás lehetőségét is megvonta a január 29-én tartott tanácsülésen, mondta el sajtótájékoztatóján Thamó Csaba, az MPP megyei elnöke.

A megyei önkormányzati testület eddigi ülésein az MPP-s tanácsosok többnyire a „különfélék” napirendi pont keretében fejthették ki véleményüket, de a legutóbbi ülésen még a szót is megvonták tőlük. Pedig Kocs Ilona tanügyi szakszervezeti vezető feltétlenül el akarta mondani véleményét az iskolaügyekről, de ez csak részben sikerült. Az oklándi iskolából hiányzik néhány gyermek, de a szomszédos Zsomborból tudnák pótolni. A törvény viszont nem engedi, hogy az iskolabuszok a megyehatáron túlra menjenek, ezért kérte Kocs Ilona Borboly Csaba megyei elnök közbenjárását. Elkészült a lista arról, hogy Hargita megyében, a gyermeklétszámtól függően, a jelenlegihez viszonyítva mekkora az iskolák béralapja. Például a Fenyédé: 63%, Homoródszentmártoné 65%, Varságé 69%, Románandrásfalváé 68%. Például Bögöz 73%-kal rendelkezik, ez az jelenti, hogy meg kell szüntetni a beosztások 27%-át, ami négy iskolánál négy tanárt jelenthet. Hasonló helyzetben van Szentábrahám is.

A középiskolák közül a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium 64%-kal van a legrosszabb helyen, a művészeti iskolák közül a csíkszeredai 56%, a székelyudvarhelyi 53% béralappal rendelkezik, a Benedek Elek Tanítóképző 69%-kal.

A fejkvóta miatt nagy hátrányban vannak a kisebb és a kevés létszámmal rendelkező iskolák. Udvarhelyszék a legveszélyeztetettebb, mert nagyon sok apró település van. Súlyos következményei lehetnek az iskolabezárásoknak, hiszen a tanító jelenléte a faluban a kultúrát is jelenti, hangsúlyozta Thamó Csaba. A sajtótájékoztatón jelen lévő dr. Vajna Imre megyei tanácsos egy érdekes kérdést vetett fel: vajon mi lesz a falvakban élő román rendőrök gyermekeivel, akiknek eddig külön összevont osztályokat indítottak? Fülöp D. Dénes

.

Megjegyzés. Amint olvasható a cikkben nemcsak a Kolozs megyében gond a "fejkóta" rendszer bevezetése. A tömbmagyar Hargita megyében is vannak olyan iskolák, ahol a pozitiv megkülönböztetést kellene alkalmazni a politikum, a tanügy miniszteriumi és a megyei  tanfelügyelőségek vezetői  részéről.

Közlemény

Az MPP Kolozs megyei szevezetének állásfoglalása

Elemezvén az iskolahálózat körül kialakult tragikus helyzetet, a fejkvóta bevezetését és az oktatás tömbösítését, az MPP kolozs megyei szervezete a leghatározottabb tiltakozását fejezi ki az említett intézkedésekkel kapcsolatban.

Megítélésünk szerint a szóbanforgó átalakítások felérnek a csausiszta falurombolással. Ez azt jelentené, hogy főleg kisebb településeken megszűnik az iskola, ezzel együtt a közösségek fejlesztésének egy olyan intézménye mint a tanitói hálozat, amely történelmi távlatban is rendkívűl hatékony intézménynek bizonyult ebben a tekintetben.

Az a tény, hogy a gyermekeket 6-7 éves kortól már a tömbösített oktatói központokba kell irányitani, (a naponkénti szállíttatásuktól az állandó szülői környezet hiányával járó kollégiumi nevelés nehézségeivel együtt), rendkívűl hátrányosan hatna ki az amúgy is súlyos demográfiai helyzetünkre. Elbátortalanítaná a termékeny korban levő házaspárok gyermekvállalási kedvét. Tovább mélyítené a kisebb közösségek társadalmi életében tapasztalható válságot.

A TANITÓ, a DASCĂL, mind a magyar, mind a román nép kulturalizációjában, illetve szocializációjában rendkívül fontos szerepet játszott. Így van ez ma is. Az ő jelenlétük nélkül minden mikroközösség életminősége leromlana, ami össztársadalmi méretekben is sulyos károkat okozna. A vidéki pedagógusok, akik felelősséggel gyakorolják hívatásukat nemcsak az osztályteremben, de a felnőtt lakosság körében is a kultúra és civilizáció katalizátori szerepét töltik be.

Tiltakozásunkat még az alábbi érvekkel támaszjuk alá:

- Degradálja az életminőséget, meggátolja annak fejlődését,

- Megbontja az Erdélyben hagyományosan jól működő városi és vidéki népesség szükségszerű és harmónikus egyensúlyát,

- Pedagógusok népes seregének földönfutóvá tételét eredményezi,

- Elszakítja a gyermeket attól a családi és természetes környezettől, amely biztositani tudja lelki, szellemi fejlődését,

- Tovább folytatódna a csausiszta rezsim családsorvasztó politikája,

- A költségcsökkentés és oktatásszervezési racionalitás nem mehet a gyermekeink személyiségfejlődésének róvására,

Szervezetünk üdvözöli és erkölcsileg támogatja azokat az önkormányzatokat, amelyek alapos számvetés után saját költsévetésből továbbra is fenntartják iskoláikat.

Felkérjük a szülői közösségeket, az erdélyi civil szervezeteket, egyházakat, helyi közösségeket és ezek vezetőit felhívásunk támogatására. Ennek érdekében javasoljuk a polgári engedetlenség valamennyi törvényes formájának az igénybevétel és aláirások gyűjtésését.

Az MPP Kolozs Megyei szervezete nevében:

Csép Sándor elnök,

Simon Csaba ügyvezető elnők és országos alelnök

Keizer Róbert városi elnök

Dr. Szász Csaba városi alelnök

Kolozsvár 2010. február 9.

Mi lesz a mi iskoláinkkal?

A minap nekem ugrott az egyik barátom, aki a tanfelügyelőségi barátait védve, arról akart meggyőzni, hogy rossz az, ami megjelenik az Erdélyi Polgár-ban illetve az MPP-weboldalán.

Hát engem viszont az lepett meg, hogy milyen tájékozatlanság van még a magyarajkú  vezetőségiek között is...

Gondolkozzunk el egy kicsit! Mennyit takarít meg az állam azzal a pár száz (vagy ezer) tanítói-tanári fizetések visszavonásával? Szerintem nem sokat, de sokkal többet takaríthatna meg a megyei tanfelügyelőségek felmondásával. Ezek megléte nem olyan fontos. A mai világban a papírmunka, statisztika, tanszemélyzeti elosztás, stb nem igényelne egy külön intézmény rendszert! 

Barátom kérdésére kérdéssel válaszoltam: vajon a megyei tanfelügyelőségi alkalmazottak elgondolkoztak már azon, hogy most a fejkóta bevezetésével már nem lesz rájuk  ezután szükség? Most elvégzik a "piszkos"- munkát (ide sorolható a kisebbségi osztályok, iskolák, felszámolása is) és azután Őket adminisztrativ úton: "felszámolással - megyei prefektusi hivatalhoz való átcsatolással"  megszüntetik!
Nyugodtam leírhatjuk: a megyei tanfelügyelőségek megléte csak idő kérdése! Ez a típusú intézmény a régi szovjetrendszer maradványa! Az iskolaigazgatóknak át kéne engedni a tanerő gárda kialakítását, a polgármestereknek pedig a fejkótapénzt! Gazdálkodjanak , a helyi szükségletekre és lehetőségekre támaszkodjanak, ne csak a központi pénzalapokra. 

Amikor egy iskola megszűnik, azt már nagyon nehezen lehet azt újraindítani! A mostani diák-hiány egy olyan demográfiai völgy, amely csak ideig-óráig tart. Ezért nem érthető az az elszántság amivel pld. Kolozs megyében a magyarosztályok-iskolák megszüntetése folyik.
Példával támasztanám alá: a tavalyi tanévben az egeresi iskolában az elsőosztály úgy nézett ki, hogy - gyermekhiány miatt - nem fog beindulni, annak ellenére, hogy a következő évre jóval húsz feletti volt az iskolaérett ovodások létszáma. Most pedig újra a megszűnés fenyegeti, mert a szövetségi oktatási alelnök által vezetett iskola elvenné a diákjait "tömbösítés" cimén. 
Ismert, hogy az európai únióban nagyon szerény iskolafelhozatal van, amelyeket az állami alapokból látják el. Ennek majmolása vagy minden realitást mellőző átvevése, a romániai sajátosságok eltűnését eredményezheti! Az EU-ban viszont erős, magánszférában működő iskolahálozat van! Ezzel ellentétben nálunk nagyon gyér a magániskolai rendszer. Egyrészt mert a többségiek féltek, hogy a népközöségiek erősebbek lesznek, másrészt nagyon nehéz feltételek mellett lehet mostanában magániskolát beindítani! Ezek megléte viszont a mostani helyzetre egy fajta megoldás lehetne!  
Mivel népközösségünk is éppen olyan adófizető, mint a német vagy francia polgár, ezért ne Ők mondják meg, hogy mennyi pénzt költhetünk az iskoláinkra, gyermekeinkre, a JÖVŐNK-re !!! 
A fiataljaink esélyegyenlősége mostanság nincs megteremtve, arról ne is beszéljünk, hogy a tanulásra-képzésre való joga is jócskán megcsorbult! Pillanat-emberek ne adjanak nekünk olyan bilincset(tanulatlanság), amelyet  a nemzetifjaink a nyakukba kellene hordjanak.

A népközösségünkből kikerült vezetőinket pedig szabad, sőt kell kritizálni, megróni, ha népe ellen fordul. Sajnos ez történik most is, amikor az iskola központokba való tömbösítést a népközösségi iskolákra úgy alkalmazzák, mintha az a többségivel egyenrangú lenne, jól tudva, hogy itt a Szorványba nem az! Másodrendűnek lezsugorítva tűri a falunélők zöme, hogy a szövetségiek elnézzenek a fejük felett!

A vezetői helyekre kerültek figyelmébe ajánlom a Reményik Sándor "Templom és iskola" versét okulásként! (HZ)

Sajtóhír: Tanügyi talány – minőséget olcsón!


Megjelent az Erdély Ma[ 2010. február 04., 08:16 ] [168]

Nemcsak a leépítésektől tartanak manapság a romániai pedagógusok, hanem úgy érzik, egérfogóba is kerültek. Az új rendelet szerint a gyermekszám alapján állapítanák meg a tanárok fizetését, de mindeközben az is előírás, hogy ősztől csökkenteni kell az osztálylétszámot
Az óvodai csoportok legfeljebb 20, az elemi osztályok 25, míg a líceumi osztályok maximum 30 gyerekkel indulhatnak a jövő tanévtől. Legalábbis ezt tették közzé a tanügyminisztérium honlapján az elmúlt napokban. Végre egy olyan intézkedés, amely a minőségi oktatást szolgálná – mondják a pedagógusok, akik jól tudják, hogy mit jelent nagy létszámú osztállyal dolgozni. Jászai Laura tanítónő 25 éve van a pályán. Ő így látja:
- Minél kevesebb a gyerek, annál több idő jut arra, hogy eggyel külön is tudjak foglalkozni, annál több idő jut egyéni fejlesztésekre. Az iskolában oktató-nevelő munka folyik. Az, hogy megtanítok valamit: írni, olvasni, alapkészségeket alakítok a gyermekeknél, ez az iskolai munkának egyik oldala, de emellett a nevelés is nagyon nagy hangsúlyt kap, vagy kéne kapjon – hangsúlyozta Jászai Laura tanítónő.
A székelyudvarhelyi Benedek Elek Líceum gyakorló iskolájában sikerült elérni, hogy hangsúlyt kapjon a nevelés. Itt ugyanis step by step-es rendszerű csoportok is működnek.
- Az alternatív oktatás, ez lépésről lépésre ez abból áll, hogy két tanítót igényel, tehát abban az esetben is, hogyha több gyerek van, akkor megoszlik a gyerekekkel való foglalkozási idő. Percenkénti, félóránkénti kontaktusban vagyunk minden gyerekkel, tehát minden gyerek folyton kommunikál velünk. A hagyományosban ez nem valósul meg – mondta Lőrincz Tünde – tanítónő, Benedek Elek Líceum.
A román tanügyminisztérium rendelete tehát, miszerint csökkenteni kell az oktatási intézmények csoportjainak, osztályainak létszámát, üdvözlendő lehetne a pedagógusok részéről. Ám nem az, hiszen ettől kezdve a pedagógusok bérét a gyermekszám határozza meg. Ebben az óvodában – a Hargita Megyei Tanfelügyelőség jóváhagyásával – most jóval több gyerek van egy csoportban a törvény által megszabott húsznál.
- Sajnos ezek mellett is, ha bevezetik az új törvényt, ami a bérezésünket szabályozza, 77%-os béralapunk lesz, ami azt jelenti, hogy 31 ember közül körülbelül hat embernek nem jut fizetés, vagy mindenki kevesebb fizetésért dolgozik. Emellett, ha mi még emelünk a gyermeklétszámon, körülbelül 30 gyermek kellene legyen egy csoportban, hogy kijöjjön a 100%-os béralapunk, ami minőségi munkát nem fog hozni – fejtette ki Péter Edit igazgató.
Paradox a helyzet, hiszen a pedagógusok régi álma teljesülhetne azzal, hogy csökkentik a csoport-, illetve az osztálylétszámot a minőségi munka érdekében. Ám a szép álom rémálommá válik, ha a fejkvóta kevesebb pénzt hoz a konyhára, mint eddig.
.
Megjegyzés. Irtuk már, hogy a tömbösítés inkább a Szorványiskolákat érinti, de azt is lehet látni, hogy a Székelytömb iskoláiban is problémákat okoz az fejkótának a bevezetése. A fizetési alapoknak a 77 %-ra való csökkentése mindenképpen rosz, annak ellenére, hogy a tanűgyisek számára létezik egy 50 %-os béremelést előíró törvény is!
Az a bizonyos 30 tanulószám, amire a 100 %-os fizetés járna nem reális, még a székely megyékben sem, hát akkor mit mondjon a szorványiskolában tanítók zöme?
Az viszont reális, hogy a "szép álom rémálommá válik, ha a fejkvóta kevesebb pénzt hoz a konyhára, mint eddig". (Erdélyi Polgár) 

"Valódi kétnyelvűséget az iskolákba!"

A DUNA TV adása nyomán Megjelent Erdély Ma-ban[ 2010. február 03., 01:08 ] [420]

A vegyes tannyelvű iskolák valódi kétnyelvűségét kérik az érintett tanintézmények vezetőségétől a marosvásárhelyi szülők. Az a tapasztalat, hogy ezekben az iskolákban nincsenek, vagy hiányosak a magyar feliratok. A gyerekekben, a magyarokban és a románokban is az tudatosul, hogy a magyar nyelv, és így a magyarság is másodrendű.

A marosvásárhelyi kéttannyelvű iskolákban tanuló diákok nyelvi jogait az anyanyelven való tanulásra korlátozzák. Az iskolák faliújságai, feliratai ugyanis csupán román nyelvűek. Ezt kifogásolva szülők egy csoportja kétnyelvű beadvánnyal fordult néhány tanintézmény vezetőségéhez.

A szülőket leghamarabb a gyerekek szembesítik azzal, hogy nem értik, nem tudják, miért kell nekik egyszer egyféle, máskor meg másféle nyelven beszélniük.

.

Megjegyzés. A riportban amit a Duna TV is közreadott "Valódi kétnyelvűséget az iskolákba!" cimmel újra megjelent az Erdély Má-ba. Nem érteni, hogy a Duna TV vezetősége,  miért vitte fel az éterbe a marosvásárhelyi "szülők" a kétnyelvűséget kérő nyíltlevelét...  Az már érződik, hogy nem egy reális megoldás akarna a Civil Elkötelezettség Mozgalom, csupán a statisztikai megállapítások mellett  "ücsörögne"...

Már az első hírre is reagálva megpróbáltuk megértettni, hogy az ilyen típusú kezdeményezés, csak "sajtó-kacsa" sorsra juthat. Ez abból is látszik, hogy a Duna Tv nem egy alapos helyzetfelmérő riportot, hanem csak egy hírt akart csinálni.  

Jelenleg az mindennél fontosabb, hogy a magyarajkú tanítás megmarad-e a szorványba ? Mert a mostani idők folyamán nagyon is valós jelek azt mutatják, hogy a nem képes maga lábán fennmaradni! Csak Kolozs megyében 500-550 tanári-tanítói állás fog megszűnni! 
A jelenleg a még létező iskolák közül csak nagyon kevés (egy kézen levő ujaink számánál is kevesebb), ami a Kalotaszeg, a Nádasmente vagy a Mezőség elmagyartalanítását fogja eredményezni. 

Lehet most itt mindenfélét mentségűl felhozni - pld. az amit már említettük "az egykézés" stb - , de attól az ittlakók gyerekei is a töbségiekkel közösen fogják majd tanulni, hogy Ők a Dácia és Decsebál utódai. Meglehet viszont az is, hogy a családi "tanács" a szegénység miatt egyszerűen nem adja majd iskolába a gyerekét. 

Eddig a roma vezetők ellenezték a  szintiszta cigány-iskolákat és mindegyre "integrációt" követeltek, most viszont a mi "szak"-embereinket egy szimpla adminisztrativ tolvonással "meggyőzték", mondván, hogy "így lessz, mert így akarjuk, és kész!" Ja és , "hogy nincs elég közpénz"!

Megemlítettük már, hogy a mostani kormány ott akar pénzt megtakarítani, ahol eddig még senki -normálisan gondolkodó vezető - sohasem tette volna.

A gyermekeink nevelésre való jog két lábbal való megtiprásával a jövő nemzedék esélyei mindenképpen csökkennek a más országbeli fiatalokkal szemben!

De lehet, hogy a mostani államfiak azt sem értették még meg, hogy ha nincs modern nevelés nem lesz szakember sem! Amikor "modern nevelést" említettünk, akkor a gyermek életkori szükségleteit figyelembe vevőre gondoltunk, ahol az is fontos, hogy az anyanyelvén tanuljon!

A szorványba lakó szülők meg kell értsék, hogy gyerekeiket ezután nem ők, hanem a "szorványiskolaközpontba" levő benntlakásokban kialakuló "kisközösségek" fogják majd "nevelni". Hétfőn beviszik és pénteken hazaadják majd, még a kiskorúakat is. Azt is szeretnénk tisztázni, hogy a "fejkóta" nem a gyermekért volt kitalálva.

A mi aggódásunk nem éppen alaptalan ezért közreadjuk az ugyancsak a Duna TV által csinált riportot is ami a felvidéki , népközösségünkhöz tartozók iskola-gondjairól szól:

Toborozzák a magyar gyerekeket a magyar iskolákba Felvidéken

Duna TV. [ 2010. február 03., 14:53 ] [73]

Toborozzák a magyar gyerekeket a magyar iskolákba a Felvidéken, immár harmadszor. A Magyar Koalíció Pártjának egyik ifjúsági szervezete szervezi a beíratkozási körutat: a magyar iskolák mellett kampányolnak az iskolai beíratkozások előtti időszakban.

Ógyalla – a beiratkozási körút egyik állomása. Az óvodásokat és szüleiket látják vendégül a Feszty Árpád általános iskolában, hogy meggyőzék őket, ide adják a gyereküket. A magyar iskolába 220 diák jár, a szomszédos szlovákba pedig a duplája: 440. Közben a nyolcezres kisváros lakosságának fele vallja magát magyarnak.

Csalódottnak kell lennünk, hogy sok-sok szülő, talán úgy fogalmazhatnék, hogy az „olcsó meggyőzés“ hatására eldobja magától a lehetőséget, eldobja a gyerekétől a lehetőséget, hogy anyanyelvén sajátíthassa el az alapokat. Nagy Péter a Via Nova Ifjúsági Csoport munkatársa elmondta, hogy három százalékos csökkenés az, ami jelenleg van évről évre, éves szinten.

Országosan.A magyar szülők sokszor azért döntenek a szlovák iskola mellett, mert azt gondolják, később szlovákul könnyebben érvényesülnek a gyerekek. Jóba Zoltán szülő hozzátette: „Sajnos a barátaim között és a családon belül is többen vannak olyanok, akikkel együtt játszottunk valamikor a homokozóban, aztán később őket szlovák iskolába iratták, és több alkalommal van úgy, hogy van valamilyen eszmecsere, aminél nem tudnak hozzászólni azokhoz a dolgokhoz, amelyeket megtanultak volna, hogyha esetleg ide jártak volna a magyar iskolába".

Szlovákiában a legújabb felmérések szerint minden ötödik magyar gyereket iratnak szlovák iskolába, és ez az arány egyre csak romlik. Monostori Károly Duna Tv.
.

Megjegyzés, Mind a két hír valós dolgokra hívja fel a figyelmet. A marosvásárhelyi a elnépteledés elején a szlovákiai annak végén felmerülő dolgokat hozza szóba. A szlovákiai népközösség alig fele a miénknek, igy ők valamivel hamarabb és erőteljesebben szembesültek az "elfogyás" tényével.

Az ő esetükben a megoldásra váró dolgok jócskán különböznek az erdélyiek prolémájától, mégis ott senki sem akarna iskolákat bezáratni csak azért, hogy fejkóta rendbe legyen, arról nem is beszélve , hogy ott a nyelvtorvény mellé most már a "hazafisági" törvénnyel  is meg kell birkózniuk... (Erdélyi Polgár)

Keresztszülő kerestetik

Keresztszülőkkel a magyar oktatásért

Megjelent az Erdély Ma-ban O. M.  2010-01-19 12:46:31

Az oktatási intézmények fejkvótarendszer alapján történő finanszírozása felszámolhatja a kisebb, nem önálló jogi státusszal rendelkező magyar iskolákat – figyelmeztetett a napokban Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. Véleménye szerint így különösen nagy a veszélye annak, hogy a román iskolák, a minél nagyobb gyermeklétszám eléréséért, megpróbálják „magukhoz édesgetni” ezeket a tanulókat.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium keresztszülő-programja azokon a leginkább szórványban élő gyermekeken segítene, akiknek családja anyagilag nem engedheti meg magának, hogy bentlakásba küldje és biztosítsa számukra a magyar oktatást. A program részleteinek feltérképezéséhez Nagyenyedre látogattunk.

Éppen tanórák folytak, amikor megérkeztünk az 1622 óta fennálló oktatási intézménybe. A jelenleg 710 gyermeket számláló Bethlen Gábor Kollégiumban az igazgatónő, Szőcs Ildikó, és a keresztszülőprogram felelőse, Turzai Melánia aligazgató fogadott bennünket.

„Az enyedi kollégiumban együtt lakik és tanul a diáksereg, a kis óvódásoktól a végzősökig. Ezen a szigeten megélhetik magyarságukat, magukba szívhatják a magyar kultúrát” – mutatott rá a szórvány magyar oktatás lényegére az igazgatónő. Rögtön hozzá is tette, hogy az iskola keresztszülő programja éppen ezt célozza: szociálisan rászoruló, tehetséges tanulók felkutatását, és magyarul történő oktatásukhoz olyan mecénások keresését, akik vállalnák az iskoláztatásuk költségeit.

„Nem csak a Fehér megyei szórványban élőkre gondoltunk. Ha a program beindulna, akkor magyar gyerekeket is meg tudnánk keresni például a Gyimesekből. A minap telefonált valaki, aki elmondta, ha lenne támogatás, akkor egy, a Gyimesekben élő ötgyerekes családból egy-egy kislányt hozna hozzánk az óvó-tanítóképzőbe. Mert egyébként a két kislány nem tanulna tovább” – magyarázta Szőcs Ildikó

Nem személytelen támogatás. Turzai Melánia aligazgató szerint a program egyik nagy előnye, hogy a jelképes keresztszülő személyes szimpátia alapján is kiválaszthatja, melyik gyereket szeretné támogatni, végigkísérheti annak fejlődését, sőt, személyes kapcsolat kialakítására is lehetősége nyílna. Jellemzés készül a rászoruló gyermekekről. Ennek alapján is választhat a „keresztszülő”.

Miután a támogató felajánlja segítségét, keresztgyermeke tanulmányi eredményeiről, magaviseletéről félévenként tájékoztatjuk. A program részét képezi az is, hogy attól a gyerektől, aki magaviseletével, vagy bármi mással nem érdemli meg a támogatást, az ösztöndíjbizottság javasolhatja a támogatás megvonását” – tájékoztatott a programfelelős.

Elmondta, az lenne a gyermekek számára is a legideálisabb, ha a tanévkezdés előtt, áprilisig jelentkeznének a keresztszülők, hogy konkrét ajánlatokat lehessen tenni a tanulóknak, a családoknak. Az is elhangzott, hogy a tanulók magyar oktatása akkor lenne teljes mértékben biztosított, ha a keresztszülő, legalább négyéves oktatási ciklusra vállalná a mecénási szerepet. Mindez évi 500 eurót jelentene

.

Megjegyzés. A felvezetésben a cikkíró közreadja a Lakatos András, oktatási szövetségi ügyvezető alelnök kijelentéseit: "Az oktatási intézmények fejkvótarendszer alapján történő finanszírozása felszámolhatja a kisebb, nem önálló jogi státusszal rendelkező magyar iskolákat" illetve a "különösen nagy a veszélye annak, hogy a román iskolák, a minél nagyobb gyermeklétszám eléréséért, megpróbálják „magukhoz édesgetni” ezeket a (a magyar) tanulókat".

A nagyenyedi Bethlen G. Kollégium vezetői által "kitalált-és használt" úgynevezett "keresztszülő-programot" pedig egyfajta pozitiv megoldásként, de mindenképpen a mostani iskolaszükitő kormányintézkedések alátámasztásá végett mutatja be. Azért, hogy ne azon gondolkodjunk el, hogy mire jó a szóban forgó program, gyorsan az igazgatónő szájába adja a szórvány magyaroktatás lényegének tartott és kimondott:   „Az enyedi kollégiumban együtt lakik és tanul a diáksereg, a kis óvódásoktól a végzősökig. Ezen a szigeten megélhetik magyarságukat, magukba szívhatják a magyar kultúrát” Nem ismerős? De igen, hiszen a csausiszta időkben is arra tanítottak, hogy az "új típusú embert" nem a család, hanem a társadalom fogja felnevelni !- az intézményrendszerében...

Népközösségünket a többségiekeddig is próbálták "elzárni" az ősi kulturánktól, de most már a janicsárjaink is ezt teszik és sokkal nagyobb sikerre számítanak megbízóik! (Erdélyi Polgár) 

Marosvásárhelyi szülők a kétnyelvűségért – Közlemény

Megjelent az Erdély Ma-ban[ 2010. január 26., 08:28 ] [756]

Az a tény, hogy a magyar gyermekek vegyes tannyelvű iskolákban anyanyelvükön tanulnak, nem jelenti azt hogy a magyar közösség nyelvi jogai teljes mértékben tiszteletben vannak tartva.

Marosvásárhely vegyes tannyelvű iskolái a magyar gyermekek nyelvi jogait csupán az anyanyelven való tanulásra korlátozzák, és az iskola kommunikációja, nyelvi tájképe nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét az adott iskolákban, az iskolák homlokzata, faliújságai, kiadványai ugyanis kizárólag egynyelvűek (román nyelvűek).

Románia nagyon büszkén hirdeti az országban megvalósult multikulturalizmust és többnyelvűséget, viszont csak abban az esetben beszélhetunk valódi multikulturalizmusról, ha az együttélő közösségek mindenikének nyelve jelen van úgy az iskolákban mint a nyilvános tereken. Nem beszélhetünk multikulturalizmusról olyan iskolákban, ahol a kisebbség nyelve egyáltalán nincs megjelenítve. A valódi multikulturalizmus ugyanis nem korlátozza a nyelvhasználatot, hanem megtiszteli, figyelemre méltatja mindenki kultúráját és nyelvét, és szorgalmazza azok használatát.

Köztudott, hogy a gyermekek tanulási folyamata kiterjed a tanulás minden aspektusára, az osztálytermen kívüli aktivitáskora is, az iskolában eltöltött, figyelemmel töltött időre, ahol folyamatosan azt az üzenetet teszik magukévá a marosvásárhelyi gyermekek, hogy az ő nyelvük, kultúrájuk, tehát jelenlétük nem fontos az iskola számára. Hogyan is remélhetjük azt, hogy ilyen egynyelvű iskolákban a többség megtanulja tisztelni a kisebbség nyelvét és a magyar gyermekek azt élik meg, hogy nyelvük és kultúrájuk értékes? Az egynyelvűség homogenizál és nem tanítja a másik elfogadását, nem tanítja meg a két közösséget, hogyan kell tisz- teletteljesen együttélni, míg a kétnyelvűség minden nyelvnek megadja a tiszteletet, és toleranciát, kölcsönös elfogadást tanít. Marosvásárhelyi szülők egy cso- portja akiknek gyermekei a „Dacia” Gimnáziumban, „Európa” Gimnáziumban, „Liviu Rebreanu” Gimnáziumban illetve 2-es Számú Általános Iskolában tanulnak, a két- nyelvűség szempontjait figyelembe véve felmérték az iskolák nyelvi megjelenítését és a magyar nyelv teljes hiányát tapasztalták a közérdekű információkat, faliújságokat, az iskolák bel- és kültereit illetően. A szülők azzal a céllal keresték meg a Civil Elkötelezettség Mozgalmat (CEMO) hogy az eddig tapasztaltakon változtassanak. A CEMO szakmai, jogi és technikai segítségével az alább olvasható kérelmet fogalmazták meg, jogos igényüket, követelésüket fejezvén ki a magyar nyelv feltüntetéséjért és használatáért úgy az iskola belső nyelvi környezetében mint az iskola homlokzatán, különböző épületein és egész kommunikációjában. Az iskolák vezetősége átvette a több mint 200 szülő által aláírt kérést (iskolánként 50 aláírás) és az intézményeknek a törvény által hivatalosan előírt 30 napon belül válaszolniuk kell és közölni az iskolák hivatalos álláspontját az ügyet illetően. Abban az esetben, hogyha az iskolák elutasítják jelen kérést vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők készen állnak arra, hogy jogos követelésükkel más szervekhez forduljanak és további lépéseket tegyenek gyermekeik (anya)nyelvhasználati jogainak megvalósulása érdekében, annak érdekében, hogy az iskolákban, ahol gyermekeik tanulnak a valódi multikulturalizmus és többnyelvűség megjelenjen.

Ezen jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény, az Alkotmány valamint a Románia által a 2007/282-es Törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája egyaránt garantál.

Tudatában vagyunk annak, hogy a fent leírt körülmények Marosvásárhely más iskoláiban is előfordulnak, ezért hogyha úgy gondolja, hogy gyermeke iskolájában sérülnek vagy egyáltalán nem érvényesülnek gyermeke (anya)nyelvi jogai, segítségért forduljon szervezetünkhöz.

Civil Elkötelezettség Mozgalom Kontaktszemély: Szigeti Enikő, 0758 924 454

* * *

Alább olvasható az iskola vezetőségéhez címzett kérelem:

Tisztelt Igazgató Úr!

Alulírott szülők, a Liviu Rebreanu Gimnáziumban tanuló diákok szülei, az alábbi kéréssel fordulunk az Iskola Vezetőségéhez. A jelenlegi kérésünk azért született mert meggyőződésünk, hogy gyerekeink anyanyelve, a magyar nyelv, rendkívül fontos a gyerekeink fejlődését illetően és tudjuk, hogy ha ezen a téren gyerekeink személyiségfejlődése hiányosságot szenved, ezek a negatívumok egész életüket végigkísérik majd. A gyerekeink egészséges személyiségfejlődése érdekében kér- jük Önöktől, hogy a Liviu Rebreanu iskolában a román feliratok mellett, a magyar feliratokat is jelentessék meg. Meggyőződésünk, hogy a multikulturalitás, több- nyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban. Felmérést készítettünk, és az alábbi lista azokat a helyeket, táblákat, hirdetéseket tartalmazza amelyek esetén nem létezik magyar nyelvű tájékoztatás. Kérjük, hogy az általunk összeállított lista alapján az alábbi helyekre helyezzenek ki magyar, illetve kétnyelvű feliratokat:

-Homlokzati táblák

-Osztálytermek

-Laboratóriumok

-Irodák, raktárak, műhelyek

-Tornacsarnok

-Biztonsági táblák

-Faliújságok

Kérjük mindezt a közintézményekre vonatkozó 2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény(1) értelmében, a Románia által a 2007/282-es Törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának(2) céljainak és elveinek betartásával.

Ugyanakkor kérjük, hogy minden közérdekű ideiglenes információt a román mellett közöljenek és tegyenek ki magyar nyelven is, tekintettel arra, hogy az iskola román és magyar tannyelvű egyaránt, tehát a magyar anyanyelvű gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy minden információhoz anyanyelvükön is hozzáférjenek.

Kérjük a kétnyelvű feliratokat román és magyar nyelven azonos méretben és színben feltüntetni.

Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy e kérés aláírói úgy vélik: a jelzett hiányosságok miatt nem biztosított az esélyegyenlőség, ami kedvezőtlenül befolyásolja a magyar nemzetiségű gyermekek egészséges személyiségfejlődését.

Amennyiben a feliratok magyar nyelvű kifüggesztének anyagi akadályai lennének, kérjük e célra használják az iskolapénzalapot, amelyhez a magyar szülők is hozzájárulnak. Szükség esetén a fentiek megoldására az iskola vezetőségét további támogatásunkról is biztosítjuk. Marosvásárhely, 2010. január 11.

(1)2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény

19. cikk – Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbségekhez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is a velük fenntartott kapcsolatokban, az Alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően.

76. cikk – (2) Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez, válaszra pedig román nyelven és anyanyelvükön egyaránt jogosultak.

(4) A helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell a helységek és a fennhatóságuk alatt levő közintézmények nevének, valamint a közérdekű hirdetéseknek az illető kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvén való feliratozását illetve kifüggesztését is, a (2) bekezdésben előírt feltételek között.

(2)2007/282-es törvény a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának ratifikálásáról:

Célok és elvek

1. A Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelően politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapozzák:

d) a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítése és/vagy bátorítása;

2. A Felek vállalják, hogy ha azt még nem tették volna meg, megszüntetnek minden indokolatlan megkülönböztetést, kizárást, megszorítást vagy előnyben részesítést, amely valamely regionális vagy kisebbségi nyelv használatát érinti, és célja az, hogy e nyelv megőrzésétől vagy fejlesztésétől elbátortalanítson, vagy azt veszélyeztesse. A regionális vagy kisebbségi nyelvek érdekét szolgáló különleges intézkedések meghozatala, melyek célja, hogy az ezeket a nyelveket használók és a lakosság többi része közötti egyenlőség kiteljesedjen, vagy hogy különleges helyzetüket figyelembe vegyék, nem minősül az elterjedtebb nyelveket használókkal szemben hátrányos megkülönböztetésnek.

.

Megjegyzés. Annak ellenére, hogy nem tudunk egyetérteni mindenben, amit a fenti cikkben megjelentetett az Erdély Ma, közreadjuk, mert olyan fontos adatokat is tartalmaznak, amelyeket máskor is jó ha tudja közvélemény.

A fenti cikkben a Szigeti Enikő közreadja az iskolaigazgatósága felé elküldött nyíltlevelet. A levélben foglalt felszólitások ugyan megemlítik a kétnyelvű felírások-hiányát, de a mostani fejkóta miatti kormánymegszorítások az iskolák (főleg a magyar-ajkúak) meglétét is veszélyeztetik.

A már amúgyis vegyes iskolák mellé újabbakat sorolnak be az által, hogy megyénként alig marad 2-3 iskola, ahol majd lenne magyar anyanyelvű oktatás!!!

Igy a kétnyelvűségi követelés értelmetlen! Egyrészt azért mert azt a falcsérzetet kelti, hogy már beletörődtünk az iskolák ilyenfajta lecsökkentésére, másrészt pedig adminisztrativ megoldássá szűkiti az anyanyelvi tanulás problémáját.

Az iskolában nem csupán a nyelvhasználatot, hanem anyanyelvi tanítást feltételeit kell megteremteni!!! Erról viszont nem szól az igazgatónak írt levél. A terem tartalma oknyelven is a táblákra  hogy ott egy raktár vagy éppen egy faliújság van, de attól még lehet a tanterembe  többségi tanárt küldeni a népközöségünk fiaihoz... (Erdélyi Polgár)

Etnobotanikus agypusztítás

Duna TV-Megjelent ay Erdély Ma-ban[ 2010. január 31., 20:17 ] [133]

Hetente két-három, 14 és 30 év közötti fiatal kerül kórházba Nagyváradon, eufóriát okozó növénykeverékek fogyasztása miatt. Ezek az úgynevezett etnobotanikus készítmények, amelyeket legálisan, úgynevezett „álomboltokban” lehet megvenni. Az aromatikus füstölőket azonban más célra használják a fiatalok.

A kereskedő azt állítja, 18 év alattiakat nem szolgál ki, arról viszont nem tehet, hogy a termékeket nem az előírtaknak megfelelően használják.

- Nem dohányozásra való egyik sem. Mindenkit felvilágosítunk ezzel kapcsolatban, és mindegyik csomagolásra rá van írva nagy betűkkel, hogy „interzis consumului uman”, tehát nem szabad fogyasztani. Megveszik a csomagolást, és olyan adagokba állítják össze, ami minden szinten káros – magyarázza Meka Iván eladó.

Az orvos szerint ezek a keverékek a központi idegrendszerre hatnak. A tünetek között szerepel erős letargikus állapot, hányinger, súlyosabb esetben kóma is.

- Légzőszervi és keringési zavarokat okozhat. Nemrég az egyik kórházba szállított fiatalnak megsérült a légcsöve a saját készítésű cigaretta miatt – mondta Hadrian Borcea, a Nagyváradi Megyei Kórház, Sürgősségi Osztályának főorvosa.

A rendőrség szervezett bűnözés elleni osztálya, a fogyasztóvédelmi hivatallal és a pénzügyőrség képviselőivel folyamatosan ellenőrzi ezeket a boltokat, mintát vesz a termékekből.

- Az egyik növénykeverékben kimutattuk a vadkendert, így eljárás indult a tulajdonos ellen, és a boltot bezárattuk – közölte Sipos Valerian felügyelőségvezető.

Mivel országszerte egyre több fiatal betegszik meg az etnobotanikus növénykeverékektől, az egészségügyi tárca felülvizsgálja, milyen szereket lehet továbbra is legálisan árusítani.

.

Megjegyzés. Már nagyon régen figyelemmel kisérjük mindazt ami ebben a "műfaj"-ban végbemegy, hiszen amint a cikkből is kiderül elég széles "vásárlóréteg"-ről van szó: 14 - 30 éves kliensei vannak ezeknek az úgynevezet " legális füveket" forgalmazó "üzletnek éppen nem mondható árudáknak( a cikkíró "állombolt"-oknak nevezte, szerintünk helytelenül...). Ami meglepő az a természetesség ahogyan az üzleti árus "védekezik", "nem szolgál ki 18 éven aluliakat... írja a dobozon,stb", A leg meghökkentőbb azonban, amivel folytatja: "olyan adagot csinálnak, ami mindenszinten káros!!!".

Ha káros, akkor miért nem állítanak össze nem káros adagot, amit módszeresen csomagolva aztán a fogyasztó elhasználja anélkül, hogy egészségét veszélyeztesse.

Ha káros és nem lehet megtanítani a használatukat, akkor miért legális?!? 

Mit csinál az állami felügyelet?  Hiszen a vásárlókat becsapják! Felvilágosításról szól az eladó, de lényegében csak tudatos butítás történik! Szép elnevezés ugyan az " etnobotanikus készítmény", de miért lehet egy "készítmény"-ből szivarat készíteni? Csakis úgy, hogy az árudában a készítmények helytelenül csomagolják, ez pedig szimpla becsapás! 
Más szóval nem egy készítményről van szó, hanem egy szárított növénykeverékról, amit könnyen lehet szivarrá alakítani! Erről pedig az áruda-vezetőtől az eladóig mindenki tud , de nem akadályozza meg senki!

Az sem fedi az igazságot, hogy nem adnak el 18 éven alatti klienseknek. Kolozsváron a központban - alig 80 méterre egy középiskolától - egy kisablakon keresztűl szolgálnak ki hajnaltól késő estig szogálnak ki iskolakorúaknak legálisnak mondott növénykeveréket! Sok esetben már az iskolakezdés előtt elszívják ezek a diákkorú kliensek, a napi adagjukat! 

Kérdések tömkelege merült fel bennem mikor megláttam legelőször az újfajta "szolgáltató" egységet, ahol "legális herbá"-t lehet venni...
A polgármesteri hivatal szerint nincs törvénysértés! Vajon ? Egyáltalán tudják-e a polgármesteri hivatal felelősei, hogy milyen szolgáltatónak adtak engedélyt? 
Hány fiatal életet kell majd tönkretennie a "legális" herba-szolgáltatónak, hogy "felébredjenek" az ellenörző szervek? 
Nemcsak a szülők felelősége az, hogy gyerekeiknek milyen bódító-szerek kerülhetnek a kezébe.

A "készítmény"-ek zöme azonban annyira bódít, hogy a reggeli órákban elég sok fiatal tántorog be a fentemlített  középiskolába...    (Erdélyi Polgár)