2011. január 17., hétfő

Hangya Szövetkezeti Együttműködés: megállapodások a gazdák érdekében

Együttműködési keretmegállapodást írt alá a Hangya és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Szervezettel
Szeremley Béla, a Hangya elnöke elmondta: e megállapodásoktól azt remélik, hogy a finanszírozási feltételek olyan lehetőségeit sikerül kialakítani, amelyek szövetkezeteik eddigi pénzpiaci hátrányait mérsékelni képesek. Továbbá a Kárpát-medencei együttműködésben olyan gazdasági-társadalmi előnyök kovácsolására nyílik lehetőségük, amely előmozdíthatja a szélesebb összefogásból adódó kölcsönös előnyök kiaknázását, a kisebbségben élő magyarság gazdasági erősítését

http://www.agrarhirek.hu/agrarpolitika/7988.html

A Hangya Szövetkezet újjáépítené a vidéket

2010. október 15.

Szövetkezeti Együttműködés (Hangya) a honlapján közzétette a vidék gazdasági és társadalmi újjáépítéséhez, az együtt emelkedés megvalósításához javasolt programját

A közlemény szerint a Hangya - amely egyesületként 1998 óta a helyi termelői közösségek piaci együttműködését a magyar agrár- és vidékfejlesztés érdekében hazai és Kárpát-medencei viszonylatban szervezi, ösztönzi, és képviseli -, örömmel tapasztalja, hogy a "Hangya" gondolat kormányzati forrásokban és az egyre szélesebb közvéleményben teret nyer.

A Hangya programja szerint az eddigi nagybirtok-centrikus agrár- és vidékfejlesztési politika gyakorlatának radikális megváltoztatására van szükség, mert enélkül az EU forrásai sem lesznek elérhetőek a kormányzat, s ez által a termelők számára sem, miközben a növekvő tömegtermelés az agrárium válságát tovább mélyíti. A Hangya szerint egyebek mellett a szövetkezeti törvény olyan módosítására van szükség, amely megszünteti a gazdasági társaságokkal szemben jelenleg fennálló hátrányokat. Adókedvezményeket is szorgalmaz a Hangya a szövetkezetek számára, továbbá a szövetkezeti intézményrendszer egyes ágazatok szerint szervezett, olyan projekt rendszerű fejlesztését, amely a főfoglalkozásúak mellett a részfoglalkozásúak számára is piaci kapcsolatot, biztos megélhetést nyújt.

A program szerint a pénzügypolitika és a szabályozók koherens rendszere szükséges, amely a vidék és az agrárágazat finanszírozását és hitelezését a nemzetközi versenytársainkhoz hasonló feltételekkel teszi lehetővé. Állami garancia mellett a termelők és pénzintézetek közös szövetkezeti intézményét kell kiépíteni, amely termelői biztonságot az áruhitel megteremtésén keresztül is garantálni képes - javasolják. A Hangya visszaszorítaná a feketegazdaságot, s az agrárágazati szabályozások és a foglalkoztatáspolitika olyan összhangját szorgalmazza, amely a részfoglalkozásúak mai töredékkapacitásait is az átlátható piac részévé teszi. Az EU jogalkotásában továbbá olyan döntések előmozdítását kezdeményezi, amelyek a vidékfejlesztési intézkedéseken keresztül a termelői közösségek révén nyújtanak gazdasági stabilitást a termelőknek, a termelői összefogások működésének, marketingjének ösztönzésével, természeti, egészségügyi és piaci kockázatvállalásának támogatásával. A javasolt program kapcsán eddigi eredményeikre, tapasztalataikra építve a Hangya képviselői remélik, hogy az általuk képviselt program sikere Magyarország sikerévé is válhat

Megjegyzés

Örvendetes, hogy az MPP Szórvány programja a vidéki gazdáknál ilyen nagy horderejű cselekvés készséget eredményezett. Csak egy kis probléma akad és pedig az, hogy a hazai szinten a Hangya név le van védve egy olyan érdekeltségtől amelyet bekéne vonni az Erdélyben való Hangya Mozgalom nyugodt terjesztéséhez. A másik szépség hibája, az együttműködésnek, hogy a Szeremley Béla elnök úr által vezetett, "Hangya" nem szövetkezeti alapon van bejegyezve hanem csak egyesületként. Ahhoz hogy a hazai gazdaegyesület hasznos lehessen ajánlott egy saját szövetkezetet beindítson. Ajánljuk a "Gazdák Szövetkezete" vagy "Erdélyi Gazdák Szövetkezete" nevet,(Erdélyi Polgár)

Idecsatoljuk a Hangya Együttműködés által megalkotott stratégiát

A HANGYA javaslata a jövő agrárprogramjához

A HANGYA Igazgató Tanácsa 2010. február 17.-én Matolcsy György és Font Sándor urak részvétele mellett megtárgyalta az előző év novemberében belső vitára bocsátott dokumentumot és véglegesítette azt.

Szövetkezésben az erő

A HANGYA javaslata a jövő agrárprogramjához

A HANGYA Szövetkezeti Együttműködés tagszervezetei tisztelettel felajánlják program javaslatukat és partnerségüket valamennyi politikai pártnak és társadalmi szervezetnek, amely tenni akar a magyar vidék, és benne az agráriumban élők felemeléséért. Javaslataink arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a termelők szövetkezeti összefogása, nemzeti intézményrendszerének kiépítése milyen előnyöket kínálhat a jövő agrárpolitikájában és ezen keresztül a társadalom közösségi alapú megerősödésében, elősegítve a vidéken élők helyben maradását és életminőségének javítását.

A magyar élelmiszergazdaság és vidékfejlesztés összehasonlítása a világ fejlett agrárgazdaságú országainak, - ezen belül különösen az EU tagállamok - gyakorlatával számos olyan szerkezeti hiányosságot, és válságjegyet mutat, amelyek orvoslása nem nélkülözheti a hatalmon levő kormány tudatos és átfogó segítségét. A falusi lakosság saját bőrén tapasztalhatta meg a rendszerváltás óta eltelt húsz év kormányzatainak sorozatosan változó koncepcióit, az ebből származó bizonytalanságot, a vidék sorsa iránti változó intenzitású és hatékonyságú érdeklődést és gyakran a nemzeti elkötelezettségének hiányát.

A globalizáció hatásaként a belföldi élelmiszer-forgalmazás mintegy kétharmadát ma már néhány áruházi lánc tartja a kezébe, akik nemcsak fogyasztási igényeket közvetítenek, hanem diktálnak a szervezetlen termelőknek. A koncentrált kereslettel szembeni termelői összefogásának megerősödését jelentősen akadályozta az agrárkormányzati partnerség hiánya, amely különösen hátrányos volt az elmúlt években. Helytelenítjük, hogy az Európai Unióban jól bevált társadalmi értékrenddel szemben a jelenlegi kormányzati ciklusban mind a törvényi, mind a tárcaszintű szabályozásokban a szövetkezeti értékek és a munkaalapú, termelői érdekű, közösségi partnerség folyamatos gyengítése történt.

Az Európai Unió tagjaként egyre inkább nyilvánvaló, hogy nemzetközi versenyképességünk romlásához, a munkaigényes tevékenységek leépüléséhez, falusi munkanélküliséghez, így összességében zsákutcás fejlődéshez vezetett a vidéki térségek gazdasági és társadalmi megerősítéséhez nélkülözhetetlen szövetkezeti rendszerfejlesztés hiánya.

Az eddigi nagybirtok-centrikus agrár- és vidékfejlesztési politika gyakorlatának radikális megváltoztatására van szükség, mert e nélkül az EU forrásai sem lesznek elérhetőek a kormányzat, s ez által a termelők számára sem, miközben a növekvő tömegtermelés az agrárium válságát tovább mélyíti. A világkereskedelmi tárgyalások hatására a 2013 utáni EU pénzügyi tervezési ciklusban várhatóan tovább csökken a termékhez/termeléshez kötődő ú.n. I. pilléres támogatás nagyságrendje. Ennek, és az EU adófizetők egyre élesebb kritikája következtében maguk az agrárágazati támogatások is csak akkor válnak megőrizhetővé, ha fokozottabban kapcsolódnak a szélesebb társadalmi célt szolgáló, népességmegtartó vidékfejlesztési jogcímekhez.

Miért közügy a szövetkezés ?

A globalitás káros hatásainak enyhítése, kiszűrése, sőt nemzeti előnnyé formálása érdekében, olyan jól pozícionált nemzeti nagyvállalatok alakultak ki ill. működnek a fejlett országokban, amelyeket Japánban, vagy Dél-Koreában kereskedőházaknak neveznek, ugyanakkor ezt az üzleti megoldást Nyugat-Európában az élelmiszeripari és logisztikai kapacitásokat üzemeltető szövetkezeti rendszerek képviselik. Az Európai Unión belül ezért a szövetkezeti rendszereknek fontos szerepe van a nemzetgazdasági egyensúly megteremtésében, mivel a versenyjogot nem érintő támogatásuk lehetővé teheti a nemzeti jövedelem kiáramlásának megakadályozását. Ez a gazdasági előnyein túl a nemzeti tudat és a társadalom demokratikus megerősítését is szolgálja.

A szövetkezés ugyanis a szövetkezeti alapelvek következetes alkalmazásával a demokratikus irányítás és gondolkodás révén erősíti a résztvevőkben és közvetlen környezetükben az önkormányzatiság és a polgári értékrend érvényesülését. A piaci kapcsolatokban realizálható személyes üzleti közreműködési tevékenységgel arányos részesedés fontos ellenpontot jelenthet a kizárólag tőkeérdekeltségre épült társadalmi közgondolkodás megváltoztatásához. A gazdasági és foglalkoztatási szempontokon túl mindezek társadalmi hozadéka emeli valódi közüggyé a szövetkezetek/szövetkezések ügyét.

Noha a szövetkezet alapvetően egy gazdasági társulás, mégis a személyegyesítő jellege egy olyan sajátosságot érvényesít, ahol a stratégiai alku és felelősségvállalás döntései önkormányzati intézményi keretben történnek, elválasztva a napi üzleti döntésektől. Az üzleti érdekegyeztetés és elszámolás valóságos, számonkérhető, átlátható és mindig tétre, vagyis pénzre megy. A szövetkezet a résztvevő egyes emberek együttműködési készségét erősíti, mivel minőség- ellenőrzési rendszere az azonos alapból kiinduló piaci partnerségen alapul, a teljesítmények áruban való elismerését minőségi szabványokhoz, technológiai szabályok betartásához köti. Ez az önkormányzatisági-közösségi kontroll a társadalmi kontroll része. Ezért is tartják a szövetkezeteket a demokrácia iskolájának.

A piaci körülmények közötti megfelelő arányú szövetkezeti jelenlét már önmagában is árkarbantartó hatású, ezért feketegazdaság- és monopólium-ellenes. Ez az adóbevételek növekedését és arányosabb teherviselést eredményez, amit társadalmi szinten államilag is ösztönözni kell a köz érdekében.

A szövetkezet a foglalkoztatás terén is közügyet szolgál, mivel egyedülálló, semmivel sem helyettesíthető lehetőséget kínál egyszerre gyors és hatékony formában nagyon sok munkaképes embernek, családnak a felzárkóztatásban megakadályozva társadalmi rétegek további leszakadását, beleértve a különösen hátrányos helyzetű cigányságot is.

A szövetkezeti vállalkozások jelentős mértékű különféle képzettségi szintű alkalmazotti foglalkoztatást is teremtenek. Nagy számban szükséges fiatal mérnökök, marketing szakemberek, nyelveket beszélő üzletkötők bekapcsolására, amely a pályakezdők gondjait orvosolhatja. Az egyik tevékenység hozza, gerjeszti, bővíti a másikat. Szolgáltatások új minőségi igényeket, fejlesztéseket indítanak.

A részfoglalkozás, mint jövedelemkiegészítő önfoglalkoztatás, különösen a mezőgazdasági termelésben jelentős, hiszen mindezen erőforrások és előállított áruk integrálása csak hálózatokon keresztül és termékpályák mentén szervezhető gazdaságosan és társadalmilag hasznosan. Ez a hálózat maga a szövetkezet. Ha működik a szövetkezetek rugalmas, sokszínű társulása, akkor erre felfűzhetőek a részfoglalkozású önálló egzisztenciák más ágazati vállalkozásai, mint például a turizmus, a kézműves kisipar és sok-sok társítható egyéb vállalkozás, szolgáltatás, önkormányzati feladat.

.Ágazaton kívüli társadalmi hatásként miközben a szövetkezeti vállalkozás a nyersanyagból feldolgozottabb terméket állít elő, a hozzáadott érték mellett a helyben tartott értéktöbblet nő. Ezt hizlalja a közös szövetkezeti pénzintézetet, a hitelszövetkezetet, takarékpénztárt, ami nem kiszivattyúzza, hanem garantáltan visszaforgatja a helybeni megtakarítások pénzeszközeit.

A vidék jövője szempontjából ezért nélkülözhetetlen egy aktívan menedzselt, termelő-centrikus, a részfoglalkozást is kezelni tudó intézményfejlesztésen alapuló gazdaság- és piacfejlesztő program mielőbbi beindítása, amelyet állami ösztönzők segítik. Sikeres válságkezelésre a történelmi hagyományok jó alapot szolgáltathatnak, hiszen a Trianon utáni Magyarország társadalmi és gazdasági felemelkedését, az ország konszolidációját a Bethlen- kormány a HANGYA szövetkezeti rendszerének fejlesztésén keresztül érte el.

Agrár-kisvállalkozók beszállítói rendszere

A mezőgazdasági alapanyagot előállító termelők többsége – az EU-n belül kifejezetten, és hazánkban is jelentős mértékben - kis- és középvállalkozásban, jellegzetesen családi vállalkozási formában működik. Az általuk előállított mezőgazdasági termék valójában csak nyersanyag, amelynek fogyasztásra kész és „kiszerelt”, kiskereskedelmi forgalmazásra alkalmas élelmiszerré alakítása minden esetben „termék-specifikus” élelmiszeripari feldolgozást igényel.

Az élelmiszer-feldolgozóipar integrál, összegyűjti az ipari feldolgozásra alkalmas, egyforma minőségű, származás szerint és élelmezés-egészségügy szempontjából garantált, megfelelő mennyiségű árut. A nagytömegű árumennyiség előállításában sok-sok kis- és családi vállalkozás vesz részt, szakosodott formában. Ha az élelmiszeripari üzem termelői tulajdonú tejfeldolgozó, vágóhíd, gabona (köz-) raktár, vagy pld. hűtőház, akkor nemcsak az átvételi biztonság növekszik meg, hanem a termelő fizetési és jövedelem garanciát is kap, amely folyamatban az állam közgazdasági szabályozásán keresztül az egész piacot is tudja befolyásolni.

Ha a gazdálkodók önállóságukat meg akarják őrizni a mezőgazdasági alaptevékenységük eredményességét javító, értékét növelő és termékeiket piacra-segítő társulásokban, akkor egyedül a szövetkezeti jogi keret jöhet számításba. Minden más társulási forma esetében az alapító tagok kivásárolhatók, kiszoríthatók a vállalkozásból. Ezáltal előbb-utóbb nem a tagok számára fontos üzem-kiegészítő tevékenység és átvételi garancia ügye, hanem a gazdák családi vállalkozásaitól érdekeltségében elszakadt tőkehozadék válhat meghatározóvá.

A szövetkezet olyan társulás, melyben több önálló gazdaság valamely szolgáltatást, gazdálkodási műveletet közös üzemben végez, vagy végeztet el, úgy azonban, hogy az egyes gazdaságokat egyébként független különállásukban meghagyja. A szövetkezet a tagok tevékenységét előmozdító szerveződés, valójában egy sajátos kisvállalkozói beszállító rendszer.

Globális és lokális piaci viszonyok

Az agrártermeléssel foglalkozók döntő többsége valamilyen formában rászorul szűkebb vagy tágabb környezetének segítségére, mivel a saját családi gazdaságában - legtöbbször részfoglalkozásban - előállított árumennyiség viszonylagos kicsinysége, romlandósága és a nyersanyag-feldolgozási igénye elengedhetetlenné teszi az összefogáson alapuló gazdasági érdekérvényesítő képesség növelését. Az európai piac globális méretű piac, ahol a koncentrált kereslettel szemben csak koncentrált kínálattal, szövetkezeti együttműködéssel tudnak a gazdák helyt állni. A globalitásból fakadó veszélyek ellen - az összefogás mellett - a lokalitás lehet a másik fontos erő, ezért a termelőknek ugyanakkor mindent meg kell tenniük az önkormányzati védelem alatt álló helyi/térségi piacok kifejlesztése érdekében, ahol a vevők garantált minőségű, - genom és allergizáló adalék mentes, - hazai előállítású élelmiszereket vásárolhatnak, a multinacionális cégek gyakran bizonytalan eredetű áruinál kedvezőbb feltételekkel. A globális és lokális piac fejlesztése nemhogy nem zárja ki egymást, hanem egymás jó kiegészítője, a fenntartható vidékfejlesztés a kettő egészséges aránya mellett teljesedhet ki.

A szövetkezetek társadalmi-gazdasági környezetében, egyik oldalon a piac van, a másik oldalon, pedig az emberek boldogulásának igénye. A családi tradíciókat őrző családi gazdaság is csak akkor tartható fenn folyamatában, ha az egyéni teljesítményeket értékelő munka-jövedelem elsődlegessége érvényesül a társulásokban a tőke-jövedelemmel szemben. A jövedelem biztonsága maga a kiszámíthatóság!

A termelő nem rendelkezik valós piaci információval, így a piaci kockázat hátrányainak többsége reá hárul, miközben a jövedelem elosztásra nincs ráhatása. A termékpálya szakaszok egymástól elkülönült – sőt leggyakrabban ellenérdekű - tulajdonosi pozíciója következtében, vagy aránytalanul megdrágul a végtermék a szakaszonként rárakodó ÁFA és nyereség-igény miatt, ami eladhatatlanná teszi a terméket, vagy "üzembiztosan" tönkreteszi a termelőt a leszorított átvételi ár miatt.

A piacra-jutáshoz - és ezen keresztül az anyagi biztonsághoz- nem elegendő a jó minőségű termék, a megfelelő hatékonyságú termelés és kedvező költségszint, illetve a magas EU. ill. hazai támogatás, mindezek realizálásához érdekérvényesítő piaci szervezetre is szükség van. Ezt a szolgáltató feladatot végzik/végezhetik a termelői tulajdonban levő szolgáltató (raktárház, logisztikai központ) és az élelmiszeripari feldolgozást végző (hűtőház, tejüzem, vágóhíd, pinceszövetkezet stb.) szövetkezetek.

A részfoglalkozás, mint mezőgazdasági sajátosság

A részfoglalkozás sokszínűsége kifejezetten a falusi emberek és az agrár-termelők gazdasági kényszere, amely együttműködéseket is feltételez. Minden részfoglalkozású személy sajátos egyéni körülmények között vállalkozik mezőgazdasági termelésre. Ebben a vállalkozásában nemcsak szellemi és fizikai képességei, hanem családi körülményei gyakorolnak hatást a főmunkaidőn kívüli tevékenység tárgyának megválasztásában. Ezért a feltételek alakulásához időről-időre alkalmazkodnia kell, esetenként terméket kell váltani. A termékváltás kényszere mellett a birtokszerkezet, a tulajdoni, illetve használati viszonyok, a technikai- műszaki szint, a vetésváltás szükségessége, a szaktanácsadás és más feltételek is alakítják a részfoglalkozás tartalmát. Ma már az EU legfejlettebb tagállamaiban a részfoglalkozásúak száma meghaladja a kizárólag mezőgazdaságból élők létszámát

A mezőgazdasági tevékenység jelentős része ciklikus és szezonális jellegű, ezért a főfoglalkozású gazdálkodók mellett jelentős részfoglalkozású kisegítőre is szükség van a hatékony termelés érdekében. Különösen ott fontos ez, ahol a település vagy a gazdák kis tőkeereje miatt az egyéb – nem mezőgazdasági jellegű – tevékenységek is csak részfoglalkozású személyt igényelnek. Az agrárgazdaság bázisán kezelt részfoglalkozások, így a turizmus, a környezetvédelem, vagy a fenntartható vidékfejlesztés egyéb anyagi és társadalmi alapjai sem rendezhetők intézményesítésük nélkül, ezért intézményrendszer nélkül nem növelhető a vidéki foglalkoztatottság sem.

Egyéni és társadalmi felelősség

Minden egyes önálló gazdálkodó (kis- és nagygazda, családi, vagy társas vállalkozó), aki a spekulációval szemben a munkajövedelmet, a vállalkozási biztonságot tekinti meghatározónak, nem tehet másként önállóságának megőrzése érdekében, mint keresi a szövetkezeti összefogódzkodás lehetőségét gazdatársaival, mert a jelenlegi rossz szövetkezeti szabályozás ellenére is csak ott érvényesülhet a személyek szabadságát kifejező egy tag- egy szavazat.

Az egyes felelős érdekképviselet, amely valóban tenni akar a szövetkezésért, az azokban működő, vagy afelé orientálódó tagjainak érdekeiért, azt az összefogást keresi, más hasonlóképpen gondolkodó érdekképviselettel. Csak érdekképviseleti összefogással kerülhetők el a termelők megosztottsága miatti károk és jövedelem kiesések. Nem lehet csupán egy-egy gazdálkodói réteget megjelenítő érdekképviseletre építeni, a magyar áruk piacra jutását segítő egységes és erős szövetkezeti intézményrendszert ki kell építeni.

A nemzeti felelősséget vállaló politikai pártok, nem tervezhetik egy-egy szűk érdekcsoportnak alávetve az ország agrár-, és vidékfejlesztését. Mi a falvak és városok összetartozását valljuk, hiszen fejlett társadalom elmaradott, kiürült falvakkal nem képzelhető el. Ezen okok miatt nyíltan felvállaljuk az európai szövetkezés alapértékeit, s ezen belül nélkülözhetetlennek tartjuk a termékpályák minél nagyobb hányadának termelői tulajdonba kerülését.

Jelenleg Magyarországon a termelői szervezettség egyetlen termék, vagy ágazat vonatkozásában sem éri el az Európai Unió tagországaiban 25 évvel ezelőtt kritikusnak ítélt szervezettség minimumát. Ezen hiányosság miatt nem tudnak érvényesülni megfelelő hatékonysággal a termelők pozíciójának erősítésére, a zavarok elhárítására, illetve a piac fejlesztésére irányuló agrárkormányzati intézkedések.

A dán példa nálunk is követhető, járható út! Ezt mutatja minden gondja, nehézsége ellenére az európai gyakorlatot a HANGYA hagyományokkal ötvöző, több, mint kétezer árubeszállító kisbirtokost és 38 kistelepülést integráló Mórahalmi MÓRAKERT és számos hasonló tenni akaró szövetkezet gyakorlata. A termelői érdekérvényesítést felvállaló kormányzati akarattal gyorsan és tömegesen, minden ágazatra kiterjedően elterjeszthető a termékpályás szövetkezés módszere!

Egy kérdés: Van-e erre politikai akarat?

Egy válasz: Mindenre van itt pénz, ha a politika akarja!

Javaslatok a teendőkre

A HANGYA szövetkezeti szervezetként javaslatait a termelői közösségek értékteremtő szempontjaira alapozva dolgozta ki, ezen keresztül is elősegítve az elsődleges mezőgazdasági tevékenységet folytatók boldogulását. Ezért nem tér ki javaslatunk részletesen az elsődleges mezőgazdasági termeléssel közvetlenül összefüggő szakmai, támogatási kérdésekre. A magyar mezőgazdaság kiváló adottságai, termelési szerkezete lehetőséget ad arra, hogy egyfelől a globális kihívásoknak megfeleljen, másfelől EU- konform szabályozók alkalmazásával ismét aktív szerepet játsszon nemcsak a hazai, ezen belül a térségi/helyi ellátásban, a települések revitalizációjában. Ezek kinyilvánítása mellett egyenrangú szükségnek tartjuk, hogy az agrárágazat közösségi agrárpolitikai rendszerében elérhető maximális támogatottságon és a nemzeti érdekeknek alávetett piacvédelmen túl alapvetően tisztán piaci körülmények között, de a hazai hagyományokon és a nemzetközi gyakorlaton alapuló szövetkezeti rendszerfejlesztés is megkapja a mindenkori kormányzat segítségét fejlesztő tevékenységéhez, amely véleményünk szerint nemcsak a vidék, hanem az egész társadalom érdekeit és újjáépülését szolgálja. Ennek tükrében a következő stratégiai teendőkre hívjuk fel a figyelmet:

1. A hazai jogalkotásban a szövetkezeti törvény olyan módosítása, amely a szövetkezetek nemzetközi elvein, az európai szövetkezeti társulásokról szóló jogszabály következetes érvényesítésén keresztül közérthetővé teszi mindazokat a társadalmi előnyöket, és megszünteti gazdasági társaságokkal szemben jelenleg fennálló hátrányokat.

2. A hazai gazdasági jogalkotásban olyan szabályozók megalkotása, amelyek a - termelői önállóságot megőrző, és a közös piaci tevékenységüket tagjai felé non-profit módon ellátó - szövetkezetek számára főleg az adózáson keresztül társadalmi előnyeiknek megfelelő kedvezményeket nyújtanak, tagságukon keresztüli adózással a nemzeti adózási morált javítják.

3. A szövetkezeti intézményrendszer egyes ágazatok szerint szervezett olyan projekt- rendszerű fejlesztése, amely a főfoglalkozásúak mellett a részfoglalkozásúak számára is piaci kapcsolatot, biztos megélhetést nyújt. E fejlesztésekkel a hozzáadott érték növelését szolgáló feldolgozó – kapacitások, logisztikai bázisok klaszter rendszerű felépítését a beruházás-politika szerves részévé indokolt tenni. A fejlesztés során nemzetpolitika összefüggésében is célszerű a határon átnyúló szövetkezeti kapcsolatok tudatos építése.

4. A pénzügypolitika és a szabályozók olyan koherens rendszere szükséges, amely a vidék és az agrárágazat finanszírozását és hitelezését a nemzetközi versenytársainkhoz hasonló feltételekkel teszi lehetővé. A szövetkezeti rendszerfejlesztés általunk vázolt folyamatához erre legalkalmasabb szereplőként a vidéki beágyazottsággal rendelkező takarék- szövetkezeteket indokolt alkalmassá tenni. 5. Állami garancia mellett a termelők és pénzintézetek olyan közös szövetkezeti intézményének kiépítése szükséges, amely termelői biztonságot az áruhitel megteremtésén keresztül is garantálni képes.

6. A feketegazdaság visszaszorításával javítani kell az üzleti környezetet az átlátható gazdasági kereteket nyújtó – és ezáltal az áruforgalom nyomon-követhetőségére épülő - szövetkezetek pozícióinak helyreállítása érdekében.

7. Az agrárágazati szabályozások és a foglalkoztatáspolitika olyan összhangját indokolt szövetkezeti keretekben kialakítani, amely a részfoglalkozásúak mai töredékkapacitásait is az átlátható piac részévé teszi.

8. Az EU jogalkotásban olyan döntések előmozdítása, amelyek a Közös Agrárpolitika további irányainak meghatározása során a gazdák lehetséges közvetlen pénzügyi támogatásán túl a vidékfejlesztési intézkedéseken keresztül a termelői közösségek révén nyújt gazdasági stabilitást a termelőknek a termelői összefogások működésének, marketingjének ösztönzésével, természeti, egészségügyi és piaci kockázatvállalásának támogatásával.

9. A szövetkezetekkel kapcsolatos eddigi tudatos félreinformálások és elhallgatások ellensúlyozására a jogi feltételek változtatása mellett szükséges a gazdasági és társadalmi előnyeinek széleskörű tudatosítása a már működő példák és a megváltozó környezeti feltételek alapján, különös tekintettel a generációváltás folyamatára.

A HANGYA Együttműködés ezeknek a stratégiai lépéseknek a részletes kidolgozásában kész együttműködni azokkal az állami és társadalmi szereplőkkel, akik hasonló gazdaság- és társadalompolitikai célokat vallanak.

dr. Szabó Zoltán

Szeremley Béla

ügyvezető titkár

elnök

Budapest 2010. március 3.

„Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen” (gróf Széchenyi István)

Létrehozta dr. Szabó Zoltán Létrehozva: 2010/03/04 - 09:00

Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése - HANGYA | 1075 Budapest, Károly krt. 5/A. | Tel/fax: 06-1-413-1911 | hangyakozpont@t-online.hu

Itt a piros hol a piros?

Pártbejegyzés árucsatolással?
Sipos M. Zoltán | 2011-01-16 21:46:19

A honosítási eljárásról tájékoztató úgynevezett demokráciaközpont-hálózat is segíti majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) abban, hogy beszerezze az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Toró T. Tibor, az EMNM ügyvezető elnöke a hét végén arról számolt be: az EMNP megalakulásához szükséges aláírási íveket az erdélyi demokrácia-központokban is elhelyezik.

A politikus azt mondta, az aláírásgyűjtést nem csatolják az egyszerűsített honosítási eljáráshoz. „Előre is el szeretném oszlatni az aggályokat: nem árucsatolási módszerrel szeretnénk a kellő mennyiségű aláírást összegyűjteni. Nyomatékosan felhívtuk már az ott dolgozók figyelmét erre, és amennyiben mégis előfordulnának ilyen esetek, akkor erélyesen oda fogunk hatni” – fogalmazott az EMNM ügyvezető elnöke.

Beszámolója szerint az EMNM választmánya kilenctagú bizottságot bízott meg azzal a feladattal, hogy készítsék elő az autonomista párt bejegyzését. A testületet Toró maga vezeti, három régióelnök – Gergely Balázs, Lázár János és Orbán Miklós – segítségével. Hozzátette: szeretnék, ha már júliusig be tudnák jegyezni az EMNP-t, ezért a következő napokban elkezdik az aláírások összegyűjtését. Mint ismeretes, a pártalapításra vonatkozó törvény értelmében az új alakulat bejegyzéséhez 25 aláírást kell összegyűjteni minimum 18 megyéből és a fővárosból, megyénként legalább hétszázat. „A dolgunkat nehezíti, hogy Erdélyben összesen 15 megye van, és nagyon nehéz megtalálni a bukaresti magyarokat” – mondta Toró.

Felpörgetik a pártbejegyzést

Eszerint még az év első három hónapjában össze szeretnék gyűjteni a szükséges támogatói aláírásokat, és a pártot be is jegyeznék az év első felében annak ellenére, hogy tudatában vannak, a a mostani törvényi keret nem túl barátságos. Összesen 25 ezer aláírást kell összegyűjteni legalább 18 megyéből plusz a fővárosból úgy, hogy megyénként legalább 700-at, miközben Erdélyben 15 megye van, 16 úgy, ha Krassó-Szörényt is ideszámoljuk, mondta Toró. A felvetésére, miszerint nem lenne-e könnyebb kisebbségi szervezetként és nem pártként indulni a 2012-es választásokon, Toró T. Tibor elmondta, bejegyeztetni mindenképp könnyebb, az induláshoz szükséges aláírások száma is jóval kisebb, de nem bíróság, hanem egy meglehetősen önkényesen ítélő választási bizottság dönt arról, indulhat-e az illető szervezet, az EMNT pedig nem szeretné kockáztatni választási szereplését. Rákérdeztünk, automatikusan párttaggá válik-e valaki, ha aláírásával szeretné támogatni az új párt bejegyzését. Az ügyvezető elnök elmondta, a párttörvényhez nem csatoltak mintát az aláírásívek megszerkesztéséhez, a törvény paragrafusai pedig hol támogató tagként, hol alapító tagként említik az aláírókat. Hogy elkerüljék a bírósági kekeckedést, az íveken mindkettőt feltüntetik, és bíznak benne, hogy így is össze fog gyűlni a 25 ezer aláírás. Az aláírásokat természetesen a Demokrácia Központokban is fogják gyűjteni, de korántsem csatolt áruként vagy az egyszerűsített honosításhoz nyújtott tájékoztatás feltételeként – oszlatta el előre az aggodalmakat Toró. A központokban más-más irodákban zajlik a magyar állampolgársággal kapcsolatos felvilágosítás, illetve az új párt szervezése, és az ott dolgozók figyelmét felhívták, ne kapcsolják az aláírásgyűjtést a visszahonosítási eljáráshoz. Viszont ha a visszahonosítását kérelmező személy egyúttal alá akarja írni a Demokrácia Központban az új párt bejegyzéséhez szükséges ívet, nem fogják megakadályozni, mondta az ügyvezető elnök.

. . .

http://manna.ro/porta/beinditjak-az-erdelyi-magyar-neppart-bejegyzeset-2011-01-16.html

2011.01.16

Beindítják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését

Napokon belül elkezdik gyűjteni az aláírásokat az autonómiára koncentráló Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez – jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom ügyvezető elnöke szombat este, a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtótájékoztatóján. Ezt az EMNM aznapi választmányi ülésén döntötték el, ahol felállították a bejegyzéssel foglalkozó, kilenc tagú (Toró T. Tibor koordinátor, László János, Gergely Balázs és Orbán Miklós régióelnökök, Papp Előd, Tőkés András, Szilágyi Zsolt és Borbély Zsolt Attila) bizottságot, és meghatározták a folyamat ütemtervét.

Állampolgársági irigykedés

Az egyszerűsített honosítási eljárásról való tájékoztatásból egyébként mindenki kiveheti a részét, jegyezte meg Toró hozzátéve, hogy az RMDSZ kissé irigykedik, hogy az EMNM együttműködési megállapodást kötött az illetékes magyar minisztériummal. Úgy véli, az RMDSZ kommunikációja nem egyértelmű ebben a kérdésben, nem tudják eldönteni, hogy támogatják vagy nem, egyes vezetők veszélyforrásnak, mások magánügynek tekintik, egyesek elsők között kérelmezték a magyar állampolgárságot, mások tüntetnek azzal, hogy nem kérelmezik. Ezért az EMNT felkéri az RMDSZ országos vezetőségét, fogalmazzon meg egységes álláspontot az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban. Népszámlálás: a méret számít

Az EMNM ugyancsak nemzetstratégiai ügynek tekinti az év végén esedékes népszámlálást is, amelynek eredményéhez egy kisebbségnél önbecsülés és konkrét jogok is kötődnek. Ezért a szervezet választmánya szakirányú munkacsaoportot hozott létre, amelyet Demeter Szilárd, Tőkés László kommunikációs igazgatója vezet. Toró T. Tibor elmondta, az országos elnökségből, területi és szakbizottsági elnökökből álló választmány egyetértett abban, hogy a népszámlálást nem szabad pártpolitikai csatározás tárgyává tenni, és kezdeményezi a kapcsolatot elsősorban az RMDSZ-szel, amely hasonló szaktestületet működtet. Be szeretnék vonni mindazokat, akik szervezeti hálóval rendelkeznek: egyházakat, civil szervezeteket. Oktatási törvény: átgyötörték, de a magyar felsőoktatás beletörött

Az EMNM választmánya értékeli, hogy a kormánynak sikerült valahogy átgyötörnie az oktatási törvényt a törvényhozási eljáráson, illetve a törvény pozitívumait, amelyek előrelépést jelentenek a kisebbségi oktatásban, bár ezeket 12-15 évvel ezelőtt is el lehetett volna érni, vélekedett Toró. A törvény nem a kisebbségek oktatási autonómiáját szabályozza, szögezte le Toró, hanem bizonyos oktatási jogokat, nyelvi jogokat ad, és valamelyest decentralizálja a tanügyi rendszert. Szerinte legfeljebb a tömbmagyar vidéken kapnak nagyobb szabadságot a tanintézmények azzal, hogy az igazgatót az önkormányzat választja, a megválasztott igazgatónak pedig nagyobb a szabadsága. A jogszabály ezzel együtt sem biztosítja a kisebbségek nyelvének egyenrangúságát, az okmányok például kizárólag románul állíthatók ki, nem lehetnek kétnyelvűek, holott - mutatott rá Toró - a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján ezt is biztosítani kellene. A politikus úgy vélte, a törvényhozó továbbra is központi gyámkodási szándékot árul el azzal, hogy a jogszabály alapján például a beiskolázási számok, tantervek, tankönyvek mind Bukarestben, központilag dőlnek el. A manna.ro felvetésére, miszerint az EMNM oktatási bizottsága dolgozik-e, vagy felkért-e szakembereket, hogy segítsenek kidolgozni például a román nyelv mint tantárgy új tantervét vagy az ehhez kapcsolódó tankönyveket, Toró T. Tibor azt válaszolta, hogy erre jelenleg nincs szervezeti kapacitás, az oktatási bizottságuk főként a felsőoktatási stratégiával foglalkozik. Ezt a munkát a többi illetékes szervezettel együttműködésben képzelik el (például az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében), amelyeket meg is fognak keresni az ügyben. Mindenképpen katalizálni szeretnék a folyamatot, és integrálni azt a szakmai tudást, ami jelenleg létezik nemcsak a romániai magyar, de a magyarországi piacon is, ami például a tankönyvszerkesztést illeti. A politikus sérelmezte, ahogy a törvényhozó "eltrükközte" a felekezeti oktatás alkotmányos garanciáját az új törvényben: egybevette a magánoktatással, a két oktatási forma megnevezése folyamatosan együtt szerepel. A létező felekezeti tanintézményekre pedig egy "sunyi" paragrafus vonatkozik, mondta Toró, amely szerint ezeknek egy külön bizottság alakítja ki a működési rendjét. Toró szerint ez nem jelent mást, minthogy lefagyasztják az aktuális helyzetet, így a magyar felekezeti oktatás valószínűleg nem fejlődni, hanem visszafejlődni fog. A felsőoktatásra vonatkozó egyes paragrafusok viszont jóval drámaibbak, elfogadásuk nem nevezhető sikernek, értékelte a politikus. Az új törvény nem írja elő, és nem is tiltja meg a magyar állami egyetem létrehozását, de Romániában ez már jó indok arra, hogy ne hozzák létre, bírált Toró. A magyar nyelvű állami felsőoktatást a törvény háromféleképpen biztosítja, taglalta Toró: 1. külön magyar karokat lehet működtetni a román egyetemeken; 2. magyar vonal működtetése a multikulturális egyetemeken (a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem az egyetlen ilyen); 3. bármely más intézményben magyar tannyelvű csoportokat lehet létrehozni. Mindez Toró szerint azt jelenti, nem lehet létrehozni se állami magyar egyetemet, se önálló magyar karokat a BBTE-n. Visszalépésnek számít továbbá a finanszírozás kérdése: míg az előző törvényben szerepelt, hogy magánegyetemek állami támogatást kaphatnak, az újból kivették ezt a részt, holott a magyar és a román állam elvileg megegyezett abban, hogy közösen finanszírozza a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Toró T. Tibor nehezményezte, hogy ennek a törvényi kerete most megszűnt. Reméli viszont, hogy a Sapientia hamarosan megkapja a parlament jóváhagyását is a teljes akkreditációra, mert mesteri és doktori képzéseket csak ennek birtokában indíthatnak. A szakmai akkreditációt nyáron megszerezték, az illetékes romániai szakhatóság, az ARACIS kitűnő minősítést adott, de a "politikai" még hátravan. A PKE esetében négy év telt el a kettő között, figyelmeztetett a politikus.

Új lendületet ad a Széchenyi Terv a vidékfejlesztésnek is

Az Új Széchenyi Terv azokra az életképes elképzelésekre épít, amelyek a gazdaság szereplőitől származnak, hiszen az elmúlt fél évben konzultáció folyt a gazdaság megerősítéséhez szükséges lépésekről – mondta Fazekas Sándor Karcagon, ahol a helyi vállalkozók előtt ismertette a Széchenyi Terv agráriummal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos részleteit.
A vidékfejlesztési miniszter kijelentette: a következő 15-20 évben nem élhetünk úgy, ahogyan eddig, sokkal rugalmasabb munkaerőpiacra, jóval nagyobb termelékenységre, hatékonyságra lesz szükség a jövőben, ha Magyarország és Európa versenyképes akar maradni. A tárcavezető beszélt arról is, hogy az új kormány lendülete a Széchenyi Terven is érződik. Gyorsítjuk, egyszerűsítjük az eljárásokat, fele annyi jogszabály, fele akkora terjedelem, fele annyi ügyintézési idő mellett az eddiginél sokkal hatékonyabb támogatási rendszert építünk ki a tárcánál – tette hozzá.
Az Új Széchenyi Tervben kiemelt helyet kaptak a kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatok, ha ez a szektor erősödik, akkor új munkahelyek lesznek, és beindul a magyar gazdaság is. A ma kezdődő program 80 pályázatára 500 milliárd forint áll rendelkezésre. Az ÚSZT hét programja közül öt kapcsolódik szorosan a vidékfejlesztéshez: az Egészségipari, a Zöldgazdaság-fejlesztési, a Vállalkozásfejlesztési, a Foglalkoztatási és a Közlekedésfejlesztési Program.
Az Egészségipari Programon belül megtalálhatók a növényházi kertészet fejlesztési lehetőségei, a kertészetek geotermikus-energia alapú energetikai korszerűsítése, és a bio élelmiszerek növényházi kertészetekben történő termesztésének ösztönzése.
A Zöldgazdaság-fejlesztési Program a „zöld mezőgazdaságra” helyezi a hangsúlyt, ami magában hordozza a mezőgazdasági alapanyagok, melléktermékek, megújuló energiaforrások hasznosítását; továbbá előmozdítja az öko- és környezetbarát termékek előállítását. Pályázni lehet olyan technológiák beszerzésére, gyártására, infrastruktúrafejlesztésre, amelyek a mezőgazdasági és erdészeti alapanyagokból, melléktermékekből energiát állítanak elő.
A Vállalkozásfejlesztési Programhoz szervesen kötődik az Agrár Széchenyi Kártya, amelyet nagy várakozás előz meg. A Vállalkozásfejlesztési Program része az „élelmiszeripari vállalkozások támogatása alapprogram”. Fazekas Sándor kijelentette: támogatjuk azokat a fejlesztéseket, amelyek segítségével magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű, különleges igényeket kielégítő termékeket lehet előállítani.Segítjük az elérhető legjobb technológiák alkalmazását, amelyek garantálják a minőséget, a fenntarthatóságot, az élelmiszerbiztonságot. Pártfogásba vesszük a nagy kézimunka igényű „kézműves” termékek előállításához szükséges beruházásokat, támogatjuk, hogy újraéledjenek a hagyományőrző kisipari tevékenységek. Ez ugyanis nagyban hozzájárul a vidéki családok megélhetéséhez, a vidék életminőségének javításához. Emellett növeli a helyi foglalkoztatást, és megállítja a falvak elnéptelenedését, az elvándorlást.
A Foglalkoztatási Program elsődleges célja, hogy bővüljön a munkaerőkínálat; előmozdítsa a közvetlen munkahelyteremtést, segítse a család és a munka összeegyeztetését, támogassa a munkaerőigényes vállalkozásokat. A Közlekedésfejlesztési Programban pedig a közös raktárbázisok kialakítására nyílik lehetőség – foglalta össze Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Széchenyi Terv agráriumot és vidékfejlesztést érintő elemeit.

2011. január 16., vasárnap

Az Új Széchenyi Terv a gazdaság talpra állítását szolgálja

2011. január 14.

Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsen – mondta Orbán Viktor a terv budapesti bemutatóján.

A miniszterelnök véleménye szerint a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a "legkomolyabb versenyelőnye" ma Magyarországnak. Beszédében elmondta, hogy az ország jövőjével játszanak azok, akik a magyar nép - kétharmados parlamenti többségben kifejeződött - akaratát úgy tüntetik fel, mint ami veszélyt jelent az ország számára.

Úgy látja, az összefogást nem veszélynek, hanem értéknek, lehetőségnek kell tekinteni és mindenekfölött büszkének kell rá lenni – tette hozzá, a kormánypártok kétharmados többségét a magyar emberek összefogása megtestesülésének nevezve.

Mint kitért rá, a kormányzás során kell vállalni konfliktusokat is, de az Új Széchenyi Terv a kormányzás "barátságos arcát" mutatja, a reményről, az együttműködésről és a közös lehetőségekről szól.

Orbán Viktor aláhúzta, hogy a kormány politikájának középpontjában Magyarország ésszerű újjászervezése áll. Ez fogja magával hozni a kiadások csökkentését és a bevételek növekedését, ez fogja helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt, ez segít majd 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, és teszi lehetővé az államadósság csökkentését.

Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsen - összegezte a terv lényegét a kormányfő. Megjegyezte, egy ország átszervezésére egy emberöltőben csak egyszer van lehetőség. Mindig meg kell küzdeni "a múlt erőivel", amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországot visszavigyék a nemzetközi gyámság alá, a megszorításokba, az eladósodásba, "amin aztán ők jót kereshetnek", de a mostani kormány ezt nem támogatja – hangsúlyozta. Ha a hazai kis és közepes vállalkozások egyre többen lesznek, és sikeresebbé válnak, belátható időn belül az egész ország erősebb, sikeresebb és boldogabb lesz.

A miniszterelnök beszédében úgy fogalmazott, Magyarországon nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról azt remélve, hogy majd az állam munka helyett valamilyen, másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni. Meglátása szerint, ha nem fogadjuk el azt a tételt, hogy nem lehet elmenekülni a munka elől, akkor nincs esély a gazdaságpolitika sikerességére.
orbanviktor.hu - mti, fotó: Botár Gergely

Árvíz: Megdőlt a rekord a Közép- Tisza vidékén

2011.01.16. 18:30
Már 733 négyzetkilométernyi terület került víz alá, ezzel megdőlt a 2000-ben mért eddigi maximum, a 701 négyzetkilométeres rekordérték - közölte a területi vízügyi igazgatóság védelemvezetője vasárnap.
A legnagyobb elöntés a jászberényi, a ceglédi, a kunhegyesi és a kisújszállási belvízvédelmi szakaszon mérhető, ahol az elöntés szintén meghaladta a korábban regisztrált maximális értékeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például összesen 643 négyzetkilométert borít belvíz, ami a megye területének mintegy 11 százalékát teszi ki - tette hozzá Lovas Attila.
Tájékoztatása szerint szombaton 42 stabil és 31 mobil szivattyútelep összesen csaknem 5,4 millió köbméter vizet emelt át a befogadókba. A kisebb mobil szivattyúkkal átemelt vízmennyiség megközelítette az 1 millió köbmétert. A belvíz elleni védekezésben az elmúlt nap folyamán 188 ember dolgozott.
A munkálatokhoz három társigazgatóság adott kölcsön szivattyút. A lakott területek mentesítése érdekében Újszászon, Alattyánban, Jánoshidán, Sarudon, Jászkiséren, Jászalsószentgyörgyön, Jászdózsán az önkormányzat irányításával szivattyúznak, több helyen a vízügyi igazgatóság segít műszaki eszközökkel. Kiskörén, Tiszaburán, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön és Abádszalókon is a szivattyúzás a legfőbb teendő. Mezőtúr önkormányzata 500 homokzsákot kapott a belterületi védekezéshez.
A folyamatos vízátfolyások miatt az illetékes önkormányzatok lezáratták a Jásztelek-Jászapáti közötti utat, valamint a Fegyvernek és a 34. számú főutat összekötő műutat. Továbbra is belvízi elöntés veszélyezteti a Kétpó-Mezőtúr közötti 4632 számú közlekedési utat és az Abádszalók-Pusztataskony közötti műutat. A súlyos belvízi helyzet mellett az árvíz elleni védekezés is odafigyelést követel, hiszen az elmúlt napokban lehullott csapadék és a hóolvadás újabb vízszintemelkedéseket okozott a Tiszán.
A folyó középső szakaszán vasárnap Tiszafürednél és Kisköre-alsónál áradó vízállást regisztráltak. A Zagyva-Tarna és a Hármas-Körös végig apad. A Hortobágy–Berettyó felső és a középső szakaszán alig változó, kismértékben apadó vízállások figyelhetők meg. Az igazgatóság négy megyére kiterjedő működési területén elsőfokú árvízvédelmi készültséget 500 kilométeren, harmadfokút egy helyen, a Hortobágy-Berettyó jobb partján, Karcag és Kisújszállás között tartanak fenn, a folyószakaszok mentén 218-an védekeztek.
MTI

Nemcsak Kárpátalján élnek magyarok

http://www.erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=83087&cim=nemcsak_karpataljan_elnek_magyarok
2011,jan. 16
Ukrajna a nagy Szovjetunió része volt és Kárpátalján is élnek magyarok – ennyit mindenki tud Magyarország legnagyobb szomszédjáról, ezenkívül azonban sajnos nem sokat. Az elmúlt két évtized nyugatra irányította Magyarország figyelmét. Pedig a magyarságnak Kijevben is jelentős képviselői vannak.
Lakosságának a száma becslések szerint a nem nyilvántartott bevándorlókkal együtt ténylegesen meghaladja a hárommilliót. A város Kelet-Európa fontos ipari, kulturális és tudományos központja. A Szovjetunió idején számos kárpátaljai magyar telepedett itt le, akikből aztán diplomaták, igazgatók és építészek lettek. Hoztak valami speciális kárpátaljai furfangot magukkal, és nyertek. Ilyen pl. Vass Tibor, a Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke, aki 1974 óta él a metropolisban, és egy ezeréves kolostor gazdasági vezetője.
– Itt egy kétszázötven fős magyarság él, Kárpátaljáról idekerült magyarok. Minket itt elfogadnak, kisebbségi szempontból, politikailag nem jelentünk veszélyt a többségi nemzetre semmilyen értelemben. Elfogadják a kultúránkat. Úgy érezzük, hogy értékelik a munkánkat – hangsúlyozta Vass Tibor, a Kijevi Pecserszkaja Barlangkolostor igazgatóhelyettese.
A Kijevi Magyarok Szövetségét az eszenyi Rudnik Ibolya alapította. Büszke a munkájára, mert, mint fogalmazott, amíg meg nem alakult az egyesület, a magyarokat nem ismerte senki, egy-két ember kivételével. Utána egy csapásra majdnem mindenki ismert lett, aki az egyesületnek a tagja, és ennek köszönhetően munkához is jutottak. Kitekintő
Megjegyzés
Amint látszik nemcsak a messzi nyugaton hanem a messzi keleten is vannak magyar testvéreink,akikre nem csak a magyar anyaország, hanem mi erdélyiek is kellene gondoljunk és a kapcsolatokat kiépítsük testvéregyesületek megalakításával pedig a távolságokat csökkentsük! (Erdélyi Polgár)

Bethlen Gábor Magyar Nyelviskola – Calgary (Kanada)

2011.jan.16
A Bethlen Gábor Magyar Nyelviskolát a Kálvin Magyar Református Egyház otthonában 2001 szeptemberében indította Nt. Gödöllei Károly, a Bethlen Történeti Társaság akkori elnöke, és felesége Gödöllei Éva. Az iskola ekkor még a Magyar Iskola elnevezést viselte.
2002. szeptemberétől, a Bethlen Történeti Társaság vállalta fel az iskola üzemeltésével járó feladatokat úgy, hogy az oktatás helyszíne továbbra is az egyház épületében maradt.
A Calgary-i magyar református gyülekezet jövőjét az ifjúságban látja a társaság. A jövőt viszont ma kell oktatással, neveléssel megalapozni.
Megjegyzés
Nagyon kellemes meglepetés, hogy vannak még olyan magyar honfitársaink, akik ott a messzi Amerikában is iskolaalapítással és annak fenntartásával akarják megőrizni a magyarságukat. A Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei elnöksége nevében gratulálunk az iskolavezetőinek és támogatóinak! (Erdélyi Polgár)

Ellenállásokba szaladtunk - Technikai elemzés

2011.jan.16
Fordulatot hozott a 2011-es év! Míg tavaly a német piac volt az eminens, most a vezető szerepet az amerikai piacok vették át, amelyek szinte minden nap új csúcsra emelkednek, míg a németek az ellenállásokkal szöszmötölnek. A hetet az S&P500, DAX és BUX indexekkel és az OTP grafikonnal indítjuk.
S&P500
Egyelőre megállíthatatlanul emelkedik az S&P500 index. A soron következő megálló a kerek 1300-as szinthez, és az 1340-es értékhez kapcsolódik. Utóbbit a 161,8%-os Fibonacci szint jelöli. A grafikon fordulós jeleket nem mutat, de az emelkedő indexhez, vízszintesen haladó indikátorok társulnak, amelyek megkérdőjelezhetik az erősödés fenntartóságát, bár ezek a divergenciák sokáig is fennmaradhatnak.

Ellenállásokba szaladtunk - Technikai elemzés
Klikk a képre!

DAX
A 7075 pontos ellenálláshoz ért pénteken a DAX index. Amennyiben ez a szint áttörik, megindulhat a német index is erőteljesen fölfelé. Az ellenállások ezt követően a 7250 és 8000-es szintekhez kötődnek.

Ellenállásokba szaladtunk - Technikai elemzés
Klikk a képre!

Ellenállásokba szaladtunk - Technikai elemzés
Klikk a képre!

BUX
Nem meglepő, hogy a BUX festi a legrusnyább képet a 3 index közül. A 22,600 pontos ellenállás a 200 napos mozgóátlaggal karöltve megfordította a magyar piacot, valamint itt is láthatunk egy negatív divergenciát a stochastic indikátor és az index között. Támasz a 22,000-es szint.

Ellenállásokba szaladtunk - Technikai elemzés
Klikk a képre!

OTP Kemény ellenállászónához ért az OTP, amelyek a 200 napos mozgóátlaghoz, valamint az 5400-5500Ft-os szintekhez kapcsolódnak. Az előbbi szinteket leküzdve 6000 Ft-ig szárnyalhat az árfolyam.

Ellenállásokba szaladtunk - Technikai elemzés
Klikk a képre!

A 60 perces grafikon optimistább képet mutat, a rövid távú trend emelkedő, ás a rés alja által képzett támasztól az árfolyam megindult felfelé, ami után az előbb említett ellenállászóna támadását várhatjuk.

Ellenállásokba szaladtunk - Technikai elemzés
Klikk a képre!

Globális felmelegedésről - Már nem maradt idő a tétlenkedésre!

2011. jan. 16
Az elmúlt év minden korábbi hőmérsékleti rekordot megdöntött a NASA kutatásai szerint. Ez is alátámasztja a feltételezést, miszerint a klímaváltozás hátterében az emberi tevékenység áll.
Az Egyesült Államok két legnevesebb időjárás-elemző központja, a Nasa és a NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) egyetért abban, hogy minden idők két legmelegebb éve 2005 és 2010 volt. E két évben az átlaghőmérséklet mintegy 0,62 fokkal magasabb volt a 20. század többi évéhez képest. Történt mindez a kisebb sugárzási aktivitás és La Nina-jelenség ellenére, melynek következtében a mélytengeri hideg áramlatok a felszínre kerültek a Csendes-óceánban.
James Jansen, a NASA Goddard Intézetének igazgatója szerint az évről évre növekvő szén-dioxid és egyéb gázkibocsátás tehető felelőssé a globális hőmérséklet-emelkedésért. Mint mondta: az elmúlt 34 évben a Föld hőmérséklete folyamatosan növekedett, s ha ez így folytatódik, a tavalyi rekord hamar megdőlhet
Megdöbbentő adatokat közölt Bob Ward, a London School of Economics kutatója is: a légköri széndioxid-koncentráció elérte a 390 részecske per milliós (ppm) szintet, ami az elmúlt 800 ezer év legmagasabbja és csaknem 40 százalékkal nőtt az ipari forradalom kezdete óta! Szerinte az emberi tevékenység káros hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Nem célszerű megtéveszteni senkit és elodázni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését azzal érvelve, miszerint a szén-dioxid nem is okoz felmelegedést.
A hőmérséklet-emelkedés mellett azonban nem szabad elfeledkezni a nagymértékű esőzések hatásáról sem, ami tavaly évben több országban is katasztrofális helyzetet idézett elő. Az időjárás régiónként változott, s míg a múlt év Észak-Európa és Nagy-Britannia egyes területein szokatlan hideggel kezdődött, addig más területeken jóval magasabb volt a hőmérséklet a megszokottnál. Oroszországnak aszályokkal kellett megküzdenie, mígy az Atlanti-óceán térségében megnövekedett a hurrikánok száma.
A szakértők remélik, hogy a tényszerű adatok végre meggyőzik a döntéshozókat arról, hogy a cselekvés létfontosságú és halaszthatatlan.
Kovács Réka,
szabadfold.hu

Óvatosan kell kezelni a kisebbségvédelmi témákat

A mindenkori magyar kormány feladata, hogy a határon kívül, a magyar kisebbségi sorsban élőkkel éreztesse törődését – mondta Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő, a Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő által kezdeményezett Európai Beszélgető Estek elnevezésű beszélgetéssorozat második állomásán. A tavalyi év novemberében indult program vendége ezúttal Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő volt, aki pénteki, Kolozsváron tartott előadásában elmondta, hogy szeretné, ha elindulna egy folyamat, amely által a határon túli magyarok egyenlő félként jöhetnek Magyarországra. Ennek a folyamatnak egy rendkívül fontos állomása a könnyített honosítási eljárás. Az európai parlamenti képviselő a hallgatóság kérdéseire válaszolva elutasította azt a véleményt, mely szerint a Európai Unió magyar elnöksége nem tartja szem előtt a kisebbségi kérdést. A témára Sógor Csaba reflektált részletesebben, elmondva, hogy az EU-elnökség idején Magyarország legfontosabb feladata, hogy a lehető leghatékonyabban együtt dolgozzon a többi tagállammal és összehangolja azok minisztereinek, kormányainak a munkáját. Sógor Csaba kihangsúlyozta: a kisebbségvédelmi témákat a magyar-román kapcsolatok miatt is óvatosan kell érinteni. – Hosszú idők után jelenleg jó úton halad Románia és Magyarország együttműködése, de vannak olyan kényes témák, mint a közös történelmi múltunk megítélése, vagy akár a területi és kulturális autonómiák, amelyek a két ország kapcsolatában könnyen törést hozhatnak. Akkor tudunk kisebbségvédelmi témákban is sikeresek lenni, ha meg tudjuk őrizni a párbeszédet. Az új oktatási törvény rendelkezései is a megfelelő párbeszéd során történt meggyőzés eredményének tekinthetők – magyarázta Sógor Csaba. Paprika Rádió
Megjegyzés
Sógor Csaba, europénerünk szájából elég furcsának tűnik ez a "félelempolitikai" - inkább többséget védelmező - megállapítás, hiszen már a többségiek is értik és érzik, hogy új szelek fújnak európai tagországainkból: Ennél mi sem érzékeltetőbb a schengeni vita majd a "belépés" elodázása! Nem tudjuk mi késztette a fenti kijelentésre, de ezután minden európai választottunk el kell majd gondolkozzon, hogy eddig mit tett a népközösségünk érdekében. Mert nem a magánérdek kéne minduntalan előugorjék, mint ahogy az sem érdektelen, hogy felülkerekedjenek a pártjuk érdekei főlé és megoldják mindazt amire vállalkoztak
Eddig, csak nagyon kevés eredménnyel tudnak előrugaszkodni!
Szinte semmi sem látszik abból a nagyon feldicsért projektekből, mert egyesek inkább csak a hazai gyakorlatot exportálták: sok hiányzás és kevés felszólalást ebből következően keveset téve a vállaltakból.
A kisebbségi szóhasználatot pedig el kellene felejtse egy olyan, aki Európában már eddig megtanulhatta, hogy komolyabb szóként hangzik a "népközösség"!
Jól érezhető. hogy az EP-ben töltött idő alatt nem éppen sokat tett amiért az oktatási törvényt mint egy párbeszédet akarja bemutatni. E törvény előírásait azonban nem igazán birtokolja, hiszen ha ismerné akkor láthatná, hogy a oktatásügyi minisztériumba a kiadásokat nem az osztálylétszám növelésével és az iskolák összevonásokkal, hanem a megyei tanfelügyelőségek megszüntetésével lehetett volna a legjobban megoldani! Igaz ezzel a párthoz közelieknek kellett volna távozniuk.. (Erdélyi Polgár)

Európa-szerte természetes a kettős állampolgárság

A határon túli magyarok a hónap eleje óta kérhetik a kedvezményes honosítást. Európa több országában is van kettős állampolgár- ság, különböző feltételekkel és jogokkal.
Szlovákia
A hatályos törvények értelmében a kettős állampolgárokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint azokat, akik csak szlovák állampolgársággal rendelkeznek. Választhatnak, választhatók, politikai pártokat, cégeket, iskolákat alapíthatnak, tagjai lehetnek a fegyveres testületeknek, titkos információkhoz is hozzájuthatnak, vagyis, ha valaki kettős állampolgár, nem biztos, hogy automatikusan elutasítják a nemzetbiztonsági átvilágítás során. Az állam- és közigazgatásban több ezer kettős állampolgár dolgozik, főleg olyanok, akik a szlovák mellett a cseh állampolgárságot is megszerezték a szövetségi köztársaság szétválása után. Soha senkinek ebből gondja nem támadt, és a belügyminisztérium nem is rendelkezik adatokkal a kettős állampolgárokról.
Románia
A román jogszabályok szerint semmi hátrány nem éri Románia területén a kettős állampolgárokat jogaik gyakorlásában. Köszönhető ez annak, hogy több ezer Moldva Köztársaságban élő polgárnak adtak román állampolgárságot, visszahonosodás címén. Erre vonatkozóan hivatalosan pontos számadatokat nem közölnek Romániában.
Olaszország
Olaszország a ’90-es évek elejétől adja vissza az állampolgárságot azoknak, akik külföldön születtek, de olasz szülőktől vagy olasz nagyszülőktől származnak. Az olaszországi szlovénoknak is lehet kettős állampolgársága, nekik kétnyelvű személyi igazolványuk is van. Horvátországban 35 ezres az olasz közösség, Róma sohasem közölte, hányan kérték vissza állampolgárságukat, de a dalmáciai olaszoknak ehhez elég annyi, hogy a horvátországi olasz konzulátusokon kérelmezik. 2002-től a külföldi olaszok választhatnak is. A kettős olasz-osztrák állampolgárságról folyik most a vita a két ország határán lévő kétnyelvű Trentinoban, az olasz Tirolban osztrák kezdeményezésre az állampolgárság. Csak azt nem tudják, kinek akarják megadni. Az 1919 előtt itt élők gyerekeinek, unokáinak, vagy mindenkinek, aki ma itt lakik.
Svédország
Svéd állampolgár születésétől fogva az, akinek valamelyik szülője svéd állampolgár. Azok a külföldiek, akiknek állandó letelepedési és munkavállalási engedélyük van, pár kivétellel gyakorlatilag azonos jogokkal rendelkeznek. Szavazhatnak a helyi, de nem az országos választásokon. Nem választhatók parlamenti képviselőnek nincs svéd útlevelük, és bizonyos állásokat, pl. biztonsági rendőrség, katonaság, nem tölthetnek be. 2001-től az új törvény engedi, hogy anélkül vegye fel valaki a svéd állampolgárságot, hogy korábbiról le kelljen mondania.Kossuth Rádió

Nocsak: Daul úr nem magyar állampolgárságúak szavazati jogát kifogásolta

,
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben – pontosította a frakcióelnök korábban az AFP francia hírügynökségben anyagában olvasható szavait Antoine Ripoll, Daul szóvivője.
„A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani” – mondta Ripoll.
Az AFP korábban kiadott jelentése szerint Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának az elnöke Brüsszelben újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”.
Az AFP anyagára – még Ripoll pontosító nyilatkozatának elhangzása előtt – Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője azzal reagált, hogy „újabb kételyek merültek fel Orbán Viktor kormányával kapcsolatban, és sajnálatos módon tovább erősödött a magyar uniós elnökséget övező bizalmatlanság”.
Daul kijelentése egy sajtóreggelin hangzott el, újságírói kérdésre válaszolva.Kossuth Rádió

Adhat szavazati jogot Magyarország a határon túli magyaroknak

http://www.erdely.ma/magyarorszag.php?id=83088&cim=adhat_szavazati_jogot_magyarorszag_a_hataron_tuli_magyaroknak

2011.jan.16

Lattmann Tamás hozzátette: ez az elmúlt időszakban a fentiek ellenére azért okozott politikai vitákat, mert egyes EU-tagállamok állampolgárság-kiterjesztő gyakorlata az unión kívül élőknek adott nagy számban állampolgárságot. Példaként hozta Romániát, amely elsődlegesen moldovai románokat juttatott román, ezáltal uniós állampolgársághoz, és ez többek szerint rámutatott a szabályozás hiányosságára. Jelenleg ugyanis nincs olyan európai uniós norma, amellyel ez a gyakorlat ellentétes volna – mondta a nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy hasonlóképpen az Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok választójoga is legfeljebb politikai vitákhoz vezetne, jogi értelemben azonban nehezen lenne támadható az Európai Unió előtt. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az ELTE jogi karának oktatója beszélt arról is, hogy az állampolgárság és a választójog nem minden esetben kapcsolódik össze. Így a magyarországi önkormányzati választásokon is részt vehetnek az itt élő külföldiek, és az Országgyűlés elvben szabadon dönthetne akár arról is, hogy ezt a lehetőséget az országgyűlési választásokra is kiterjeszti. Politikai viták Az állampolgársági és a szavazati jogról szóló viták a legtöbb esetben politikai természetűek – hangsúlyozta Lattmann Tamás, hozzátéve: a jelenlegi jogszabályi környezetben az Európai Unió még egy olyan abszurd helyzetben is csak nehezen avatkozhatna be jogi eszközökkel, ha valamely tagállam mindenkinek, aki él és mozog a Földön, állampolgárságot adna, ezt legfeljebb az adott tagállami alkotmánybíróság találhatná saját alaptörvényével ellentétesnek. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken az MTI-nek nyilatkozva szintén azt hangsúlyozta, hogy sem az Európai Bíróság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar állampolgárságú határon túli magyaroknak. Szlovákia, Franciaország, Olaszország és Románia is biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak – mondta. Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog. December végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot. Január 1-jétől pedig már alkalmazzák az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok velük szemben. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet. MTI Az állampolgársági jog, így a jellemzően abból következő választójog is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik az Európai Unióban, ezért politikai vitát okozhatna ugyan, ám semmilyen jelenlegi uniós jogi normával nem volna ellentétes, ha Magyarország szavazati jogot adna a határon túl élő magyar állampolgároknak – hangsúlyozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A megkülönböztetés általános tilalmára vonatkozó kötelezettségen kívül nincs olyan, az állampolgárságot, illetve a választójogot érintő uniós jogszabály, amely a szuverenitást korlátozó módon kötelezné a tagállamokat ezekben a kérdésekben – fejtette ki Lattmann Tamás. Elmondta: az EU szuverén államok együttműködése, így több, hagyományosan tagállami hatáskörbe tartozó ügybe az uniónak továbbra sincs beleszólása. Kitért arra, hogy az európai parlamenti (EP-) választásokkal kapcsolatban vannak ugyan uniós szabályok, de azokon a voksolásokon a tagállami állampolgárság – uniós tagállamok közötti viszonyban – nem lényeges, hiszen az EP-választáson minden szavazati joggal rendelkező uniós polgár rész vehet, annak az államnak a részletes szabályai alapján, amelyben él. MTI

Kisebb kitörést produkált az Etna

http://www.refradio.eu/index.php/hir/mutat/i/10286

Sion Rádió 2011. 01. 14 Füst szállt fel, és kis mennyiségű láva ömlött ki a hegy délkeleti oldalán. Kisebb kitöréssel ismét működésbe lépett csütörtökre virradóra Európa legmagasabb tűzhányója, az Etna. Füst szállt fel, és kis mennyiségű láva ömlött ki a hegy délkeleti oldalán, lakatlan területen. Sérülésről vagy károkról nincs hír. Elővigyázatosságból átmeneti időre lezárták Catania két repülőterét, mert attól tartottak, hogy egy esetleges hamufelhő veszélyezteti a légi közlekedést. Az éjszakai lávafolyam Cataniából és Taorminából is látható volt a Corriere della Sera című lap beszámolója szerint. A Szicília keleti oldalán 3322 méter magasba emelkedő, 45 kilométer átmérőjű tűzhányó működése rendszeresnek mondható. Legutóbbi nagy kitörése 2008-ban volt. Az olasz vulkanológiai intézet már szerda délután észlelte, hogy kitörés készülődik, és figyelmeztetést adott ki. Az intézet nem zárja ki, hogy a tűzhányó aktivitása később folytatódik. dunatv

2050-re Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/2050_re_kina_lesz_a_vilag_legnagyobb_gazdasaga.php Vasárnap, 2011. január 16., 16.45 Alapvető változás megy végbe az évszázad közepére a világgazdasági erőviszonyokban, 2050-ben már Kína lesz a legnagyobb gazdaság, India a harmadik, a feltörekvő országok erősödése viszont nagyobb jólétet eredményez a fejlett ipari államokban a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanulmánya szerint. A nemzetközi gazdasági tanácsadó cég előrejelzése szerint az évszázad közepén a hazai összterméket (GDP) tekintve Kína messze megelőzi majd a mostani világelső Egyesült Államokat, amely a második helyre szorul. A jelenlegi harmadik Japán az ötödik helyre csúszik vissza, helyét India veszi át. A negyedik Brazília lesz, amely a nyolcadik helyről tör előre. Az ötödik helyen Oroszország áll majd A világ 2050-ben (The World in 2050) című tanulmány szerint. Nyugat-Európa lemaradását jelzi, hogy a 21. század közepén a térségből csupán két ország fér majd fel a legnagyobbak tízes listájára, annak is csak a végére; Németország a nyolcadik, Nagy-Britannia a kilencedik helyen áll majd 2050-ben, holott a legutóbbi, 2009-es adatok alapján összeállított listán a tízből még 5 ország nyugat-európai. A legnagyobb feltörekvő országok hetes csoportja, az E7 (Brazília, India, Indonézia, Kína, Mexikó, Oroszország és Törökország) 2050-re lekörözi a hét legfejlettebb ipari ország alkotta G7-csoportot (Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország). Az E7-csoport összesített GDP-je több mint 60 százalékkal nagyobb lesz 2050-ben, mint a G7-csoporté, ami gyökeres átalakulást jelent ahhoz képest, hogy jelenleg az E7 teljesítménye csupán a 36 százalékát éri el a G7 teljesítményének. A változás komoly kihívás a G7-csoport kormányainak. Kezelni kell majd a versenyképtelenné váló ágazatok összeomlásából fakadó munkanélküliséget, és ösztönözni kell a gazdasági szerkezet átalakítását, miközben szűkítik a mozgásteret az államháztartás feszültségei. A nyugati konszernek közben egyre élesebb versenyre kényszerülnek a feltörekvő országokban kialakuló új óriásvállalatokkal a piacokért és a nyersanyagforrásokért. „A világgazdasági növekedés motorja Ázsia és Latin-Amerika lesz, a feltörekvő országok erősödése azonban növekvő jólétet eredményez a fejlett ipari államokban” – mondta a múlt héten bemutatott tanulmányt ismertetve Alfred Höhn, a PwC partnere, aki szerint az E7-csoport felemelkedése hatalmas piacot teremt a nyugati gazdaságban megtermelt javak és szolgáltatások számára. A gyors felemelkedés ráadásul a népesség hasonlóan sebes növekedésével jár együtt az E7-csoport világában, az egy főre jutó GDP ezért sokkal lassabban növekszik majd – mondta a szakértő. A PwC tanulmánya szerint az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-alapon összehasonlítva, a kínai gazdaságban jelenleg az Egyesült Államok GDP-jének a 14 százaléka. 2050-re Kína eléri a 45 százalékot, India a 28 százalékot, miközben, például, Németországban ugyanez az arány a jelenlegi 79 százalékról 82 százalékra nő. „2050-ben tehát az átlagot tekintve egy amerikai még mindig kétszer akkora jövedelemmel rendelkezik majd, mint egy kínai” – mutatott rá Alfred Höhn . (MTI)

Meglepő hír lenne, ha ...

http://mppes.wordpress.com/2011/01/16/erdelyi-magyarok-nagyasszonya/

Erdélyi Magyarok Nagyasszonya

január 16, 2011 Szerző: mppes Neve: deputata PSD Carmen Moldovan Kelemen Hunor révén egy újabb Sissi kerül be a magyar történelembe? Legalizáljuk a vegyes házasságokat? Miért nem ír erről az erdélyi magyar sajtó? Túl bulvár? Vagy egyszerűen falazunk Hunornak? Rendben, eddig csak egy képviselő volt, de most RMDSZ elnöknek készül… Senki nem gondol arra, hogy azért is fogyunk, mert kétes családmodellt mutatott Markó Béla (amiről szintén hallgatunk, de mindenki beszél róla) és ne adj Isten fog mutatni Kelemen Hunor ? http://www.inpolitics.ro/culisele-unei-povesti-politico-amoroase-dragostea-unei-pesediste-pentru-un-udemerist-art61599.aspx

2011. január 15., szombat

Veszélyben van a megyei cukorrépa-termesztés

A megyebeli termelők többsége jelentősen csökkenti répaveteményeit ebben az évben, amennyiben a nagyváradi gyár nem áll elő támogató intézkedésekkel – fejtette ki Lukács Sándor, a termelői szövetség elnöke.
Az Észak-nyugati Cukorrépa-termesztők Egyesületének elnöke úgy véli, a nagyváradi feldolgozóüzem tevékenysége is veszélybe kerülhet a jelenlegi állapotok közepette, ugyanis a tájegység gazdálkodóinak mindegyike csökkenti a répaparcellák nagyságát (a tasnádszántói CIT Rt. 320-ról 150 hektárra).
– Várjuk a választ a gyártól, ugyanis azt kértük, hogy könnyítsenek a helyzetünkön, hiszen veszteséggel nem vagyunk hajlandóak termelni – mondta Lukács. – Indítványunk szerint nem kellene hozzájárulnunk a szállítási költségekhez, és a gyár meg kellene toldja a felvásárlási árat. Ha nem változnak a szerződési feltételek, nem tudni, hogy kivel fog cukorrépát termesztetni az üzem.
Lukács felvázolta: a nagyváradi cukorgyár répacukor-kvótája 28 000 tonna. Ehhez 190 000 tonna répára van szükség: 45 tonnás átlagtermés mellett 4500 hektárnyi répaveteményre lenne szükség a tájegységben. A tavalyi répatermés szempontjából igen kedvezőtlen volt az időjárás – nemcsak a hozam miatt, hanem azért is, mert a sáros körülmények hátráltatták a betakarítást és a szállítást. Börvelyben, a helyi mezőgazdasági társulás területein nem kevesebb, mint 700 tonna cukorrépa maradt elszállítatlanul – ezt már esetleg a juhtulajdonosok fogják felvásárolni. A körülmények miatt az idegenanyag-tartalom is nőtt: decemberben a répaszállítmányok 30 százalékát föld alkotta a gyár számításai szerint. Vannak olyan települései a megyének, ahol több tíz hektárnyi cukorrépa betakarítása maradt el, az időjárás miatt.
A tavalyi hektáronkénti 475 euró helyett 2011-ben 530 euró jár a cukorrépa-veteményekre, az ár viszont nem változik: tonnánként 26,29 euró marad. A vetőmagárakról egyelőre semmit nem tudni, de egy esetleges emelés még több embernek venné el a kedvét ettől a mezőgazdasági ágazattól.
(fi)

További áremelkedést jósolnak

A hivatalos adatok szerint is a burgonya volt az a termék, amely az utóbbi egy év leglátványosabb áremelkedését „produkálta” Romániában. A termelők azt mondják, a növekedésnek korántsincs vége.
Kétezer-öt óta 0,8-1 lej között változott a burgonya kilónkénti ára, tavaly nyáron viszont fokozatosan többet kértek ennek az alapélelmiszernek számító termékért – tegnap a szatmárnémeti élelmiszerpiacokon 2-2,5 lejért lehetett megvásárolni egy kiló krumplit, és ugyanennyi az ár a szupermarketekben is. Vagyis a nagymértékű import se veri le az árakat.
– Tavaly feleannyi volt a terméshozam, mint amennyi a megszokott, ezzel magyarázható, hogy nagyon jó ára van a krumplinak. Az időjárási problémák mellett a kártevők is komoly károkat okoztak. Bár lehetett volna vegyszeres kezelést alkalmazni ellenük, viszont ezt azért nem tettük meg, mert a vásárlók egészsége is fontos. Az állandó vevőkör csak akkor alakul ki, ha rendszeresen minőségi, egészségre nem káros terméket biztosítunk – mondta el kérdésünkre Bányász Endre. A sándorhomoki fiatalember öt éve foglalkozik nagyobb mértékű burgonyatermesztéssel: a tavaly 2 hektárra ültette ezt a növényt, de a jelenlegi kedvező árfekvés miatt azt tervezi, hogy az idén legalább kétszeresére növeli burgonyültetvénye nagyságát. A látványos ármegugrás ellenére a kereslet nem esett vissza nagy mértékben, hiszen a krumpli még mindig a legolcsóbb élelmiszernek számít – tette hozzá a fiatal gazdálkodó.
Mint azt Bányász Endrétől megtudtuk: még egy-másfél hónapig elegendő burgonyakészlete van raktáron (öt tonnányi) – körülbelül így áll a többi termesztő is –, ami azt jelenti, hogy tavaszra hiánycikk lesz a krumpli, és még többet fognak érte kérni, mint most. A jövedelmezőség növekedését természetesen a vetőmag-forgalmazók is igyekeznek kihasználni. Miközben tavaly ilyenkor kilónként 70-80 baniért is lehetett székelyföldi vetőgumót vásárolni, egy hónappal ezelőtt már 1,5 lejt kértek egy kiló vetőkrumpliért. Nem csak emiatt nőnek majd jelentősen a termesztési költségek: egy zsák műtrágya már 60 lejbe kerül, a „komplexért” (melyből minimum 400 kilót tesznek egy hektár burgonyára) zsákonként 80 lejt kérnek, a gázolaj ára jelentősen megugrott. Sándorhomokon, a krumpli egyik „megyebeli hazájában 6-7 olyan fiatal gazdálkodó van, aki nagyobb területen foglalkozik burgonya termesztésével és terméke saját piaci értékesítésével.
Fodor István

Újabb könnyítés a honosítás kérelem esetében

A Bihar megyei szövetségiek meghívására Debrecenből érkezett vendégek által tudták meg a lakossági fórumon az újabb könnyítést a jelenlevő érdeklődők.
A tájékoztatást Sinaliné Veres Erzsébet, a debreceni Anyakönyvi Hivatal csoportvezetője és Dr. Halasiné Dr. Győri Lívia, a cívis város Okmányosztályának vezetője tartották. Elmondták, hogy Debrecenben kedden és csütörtökön hosszabbított munkaprogrammal, helyi idő szerint 8 és 17 óra között, szerdán és pénteken 8 és 12, hétfőn pedig 8 és 15 óra között fogadják az ügyfeleket. Ám ahhoz, hogy fogadni tuják a kérelmezőket, előzetesen időpontot kell foglalni. Ez megtehető a www.debrecen.hu internetes oldalon vagy a (0036) 0652/517-650-es telefonszámon.

Sinaliné Veres Erzsébet a félreértések elkerülése érdekében tudatta, a kérelmezőknek el kell mondani, a törvényben foglalt három hónapos határidő arra vonatkozik, hogy ez idő alatt az állampolgársági és bevándorlási hivatal összegyűjti az iratcsomókat és a köztársasági elnök elé terjeszti. Amíg az elnök jóváhagyja, majd az iratok visszakerülnek a bevándorlási hivatalba, az több időbe kerül. Tehát meglehet, hogy kérelmezőknek akár három hónapnál többet is várniuk kell, hogy értesítsék őket. A jóváhagyást pedig meghosszabbíthatja, ha hiánypótlásra szólítják fel a magyar állampolgárságot igénylőt.

Egy, a kérelmezőknek nagyon fontos könnyítésről is beszámoltak a debreceni szakértők. Ezen a héten újabb könnyítést vezetett be a magyar állam, miszerint a magyar állampolgárságért folyamodóknak csak a saját maguk anyakönyvi iratait kell hivatalos magyar fordítással beadniuk, a felmenők iratait nem kell lefordíttatni. Ezt Debrecenben már így alkalmazzák.

A találkozón számtalan kérdés és egyedi eset felvetődött, a meghívottak pedig részletesen megválaszolták, megmagyarázták valamennyit. Ami sokakat érinthet, hogy például ha valakinek több házassága és válása volt, mindig csak az utolsóról szóló iratot kell csatolni, a többit csak fel kell sorolni. Ugyancsak fontos, hogy a még kiskorú, de a 14. életévét betöltött gyermekek korlátozottan cselekvőképeseknek minősülnek, tehát jelen kell lenniük és alá kell írniuk a honosítási kérelemet. Az elvált szülők esetében, ha kiskorú a gyermek, a másik félnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a gyermeknek az őt nevelő szülő kérelmezhesse a honosítását.

Belvízes károk

Áldozatos harc a belvízzel

Áldozatos harc a belvízzel

Bihar megye - Ha továbbra is esős idő lesz, nagyobb kapacitás kell a belvíz elleni védekezésre Érmihályfalván, mondta kérdésünkre Ádám Sándor, a Polgármesteri Hivatal szakembere.

Már hetek, sőt, akár hónapokat is mondhatunk lassan, mióta az érmihályfalvi önkormányzat a lakosokkal és a Tűzoltósággal karöltve vívja „kilátástalan harcát” a belvízzel, mondta Ádám Sándor. December közepén a Talajjavító Ügynökségtől kaptak egy 2000 l/perc kapacitású szivattyút a vészhelyzet kezelésére, ám azt a még nagyobb bajban lévő Börvelybe (Szatmár megye) vitték tovább, ahol már kilakoltatások kerültek szóba. Helyére két kisebb, de nagyon jó szolgálatot tevő szivattyút irányított a városba Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője.
A Mókába vezetik a vizet
Ezek a szivattyúk 800 l/perc kapacitással „emelik át” a vizet a leginkább veszélyeztetettKerek tó (Kis utca, Hajnal utca) és a Kós Károly utca (a Pálinkafőzőnél) környékekről. Utóbbi helyszínen csak nappal működik a szivattyú a tűzoltóság felügyeletével, előbbin éjszaka is, mert ott a lakosok egy része vállalta az éjszakai felügyeletet. A Polgármesteri Hivatal napi50 liter üzemanyagot biztosít a szivattyúk működtetésére, a költségek december közepétől mintegy 20 ezer lejre rúgnak. Mindkét helyszínről a vizet a Móka patakba juttatják acsatornahálózaton keresztül, amely ugyan hivatalosan még nem működik, de a jelenvészhelyzetben erre nem lehetnek tekintettel.
Munka éjjel, nappal
Annyi a vízzel borított terület, hogy csak a lakóházak mentésére tudnak összpontosítani, és ha ez a két elvezetési pont nem lenne, már házak dőltek volna össze, fejtette ki Ádám Sándor, aki saját munkatársai és a lakosok áldozatvállalása mellett kiemelte, hogy a tűzoltóság helyi tagjaiból olyan csoport is alakult, mely önkéntesen, munkaidőn túl, hétvégéken és ünnepnapokon is állta a sarat. Ha folytatódik az esős idő, akkor a mostani védekezési kapacitás nem lesz elég, ezért folyamatosan kérik a segítséget a Megyei Tanácstól és a Prefektúrától. Ugyanakkor ígéretük van arra, hogy a Vízügyi Igazgatóságtól egy olyan erőgépet küldenek, mely kitakarítja a Móka patak medrét, de e mellett szükség lenne a hagyományos vízelvezető árkok újraásására, rendbentartására is.

Egy meteorológus megfejtette a természeti csapások titkát

2011.jan.14

A bolygót sújtó katasztrofális időjárásnak – a brazíliai és ausztráliai áradásoktól kezdve az USA keleti részén lehullott hatalmas hó mennyiségig – két valószínű magyarázata van.

Tony Barnston, a Columbiai Egyetem Nemzetközi Klimatológiai és Társadalmi Kutatóintézet munkatársa szerint valószínűleg a La Niña és az Észak Atlanti Oszcilláció felelős a világszerte tapasztalható jelenségekért.
La Niña: heves esőzések Ausztráliában
A kutató szerint annak ellenére, hogy a La Niña mindig változik, az elmondható a jelenlegiről, hogy július óta a víz hőmérsékletének csökkenését eredményezi a trópusi Csendes-óceán keleti és központi részén és ez a folyamat akár tavaszig is eltarthat. Barston elmondta, hogy a La Niña hatására a Csendes-óceán trópusi részén kevesebb az esőzés, Délkelet-Ázsia és Ausztrália azonban jellemző módon hevesebb esőzéssel néz szembe. Az érintett terület pedig tovább nyúlik az év során, és Sri Lankát, valamint India csúcsát is magába foglalja.
Globális áradások
Sri Lankán eddig legalább 13, a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában szintén 40 életet követeltek az áradások, miközben nagyszabású mentőműveletek folynak a több mint 200 000 érintett megmentésére. Dél-Amerika északi partjait szintén nagy esőzések sújtják, és már majdnem félezer ember vesztette életét a brazíliai áradásokban és sárlavinákban.
Csúcson a csapadékmennyiség Amerikában
A La Niña általában melegebb időjárást eredményez az USA-ban, különösen a délkeleti részen, az idén azonban az Észak Atlanti Oszcilláció erősebbnek bizonyult a La Niña hatásánál, ami miatt november óta a levegő hőmérséklete csökken Európában és Észak-Amerikában, ahol Florida kivételével minden államból havat jelentettek. Ugyanakkor a kiegyenlítő hatás miatt Kanadában, Grönlandon és Izlandon emelkedik a hőmérséklet.
Barnston azt is elmondta, hogy bár a La Niña általában április-májusig tart, az Észak Atlanti Oszcilláció már a tél közepén pozitív fázisba kerül, és az év későbbi részében Észak-Amerika délkeleti részén melegebb és szárazabb idő várható, ahogy az Észak Atlanti Oszcilláció hatása megszűnik.atv.hu | CNN

Olosz Gergely is indul az RMDSZ elnöki székért

2011 jan.13
Olosz Gergely tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette, hogy megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. Így az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke immár a harmadik jelölt, aki versenybe száll az érdekvédelmi szövetség vezetéséért. Elsőként Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó, majd Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter jelentette be ebbéli szándékát. Az utóbbi időben felmerült egy negyedik név is a lehetséges jelöltek sorában, mégpedig Cseke Attila egészségügyi miniszteré. Őt elsősorban a Bihar, Szilágy és Szatmár megyei szervezetek támogatnák egységes jelöltjükként, de erről még vita folyik. A jelentkezési határidő január 26-án jár le. (Képünkön Semjén Zsolt és Olosz Gergely, akiről tudni vélik, hogy a magyarországi nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettes barátja, és valószínűleg a Fidesz támogatását is élvezi.)

Olosz Gergely is megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét a februári nagyváradi tisztújító kongresszuson. Ezt a Kovászna megyei politikus maga jelentette be szerdán tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

A székelyföldi politikus szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében kifejti: azért vállalja a megmérettetést, mivel meglátása szerint a szövetségnek alapvetően meg kell változnia. Úgy véli, nemcsak felszínes változtatásokra van szükség, hanem váltás kell a magyar közösséghez, illetve a romániai és a magyarországi politikai partnerekkel való viszonyban egyaránt. Olosz Gergely szerint az RMDSZ alapvető megreformálására van szükség, és jövendő politikájának legfőbb jellemzői a rugalmasság, versenyképesség, hatékonyság, bátorság és a pragmatizmus kell hogy legyenek.

A székelyföldi politikus szerint gyökeres változásra van szükség a szövetségben

„Azon nagyszámú támogatóm számára, akik felkértek, hogy induljak ezen a megmérettetésen, az RMDSZ februári kongresszusa jelenti a magyar közösség érvényesülésének és fejlődésének a lehetőségét” – szögezi le, hangsúlyozva: hisz ebben az esélyben, s ennek a megvalósításához bátornak kell lenni, nem pedig visszahúzódónak és tartózkodónak, ahogyan az utolsó két évtizedben történt.

„Legyünk hatékonyak és eredményesek a magyar közösség érdekeinek az érvényesítésében, nemcsak a kislépések politikájával élve, amelyik évszázadokra is kitolhatja az eredményeket. Egységesen kell fellépnünk, és ne engedjük, hogy a személyes ellentétek széthúzáshoz vezessenek a közösségünkben, mert mi, romániai magyarok, egységben vagyunk erősek” – hangsúlyozta.

Kifejtette: jóllehet már hárman vannak a szövetségi elnöki tisztségért folyó versenyben, ez a kampány nem a személyes harcról szól, hiszen a tét nem kisebb, mint a romániai magyar közösség jövője.