A honosítási eljárásról tájékoztató úgynevezett demokráciaközpont-hálózat is segíti majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) abban, hogy beszerezze az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Toró T. Tibor, az EMNM ügyvezető elnöke a hét végén arról számolt be: az EMNP megalakulásához szükséges aláírási íveket az erdélyi demokrácia-központokban is elhelyezik.
A politikus azt mondta, az aláírásgyűjtést nem csatolják az egyszerűsített honosítási eljáráshoz. „Előre is el szeretném oszlatni az aggályokat: nem árucsatolási módszerrel szeretnénk a kellő mennyiségű aláírást összegyűjteni. Nyomatékosan felhívtuk már az ott dolgozók figyelmét erre, és amennyiben mégis előfordulnának ilyen esetek, akkor erélyesen oda fogunk hatni” – fogalmazott az EMNM ügyvezető elnöke.
Beszámolója szerint az EMNM választmánya kilenctagú bizottságot bízott meg azzal a feladattal, hogy készítsék elő az autonomista párt bejegyzését. A testületet Toró maga vezeti, három régióelnök – Gergely Balázs, Lázár János és Orbán Miklós – segítségével. Hozzátette: szeretnék, ha már júliusig be tudnák jegyezni az EMNP-t, ezért a következő napokban elkezdik az aláírások összegyűjtését. Mint ismeretes, a pártalapításra vonatkozó törvény értelmében az új alakulat bejegyzéséhez 25 aláírást kell összegyűjteni minimum 18 megyéből és a fővárosból, megyénként legalább hétszázat. „A dolgunkat nehezíti, hogy Erdélyben összesen 15 megye van, és nagyon nehéz megtalálni a bukaresti magyarokat” – mondta Toró.
Felpörgetik a pártbejegyzést
Eszerint még az év első három hónapjában össze szeretnék gyűjteni a szükséges támogatói aláírásokat, és a pártot be is jegyeznék az év első felében annak ellenére, hogy tudatában vannak, a a mostani törvényi keret nem túl barátságos. Összesen 25 ezer aláírást kell összegyűjteni legalább 18 megyéből plusz a fővárosból úgy, hogy megyénként legalább 700-at, miközben Erdélyben 15 megye van, 16 úgy, ha Krassó-Szörényt is ideszámoljuk, mondta Toró. A felvetésére, miszerint nem lenne-e könnyebb kisebbségi szervezetként és nem pártként indulni a 2012-es választásokon, Toró T. Tibor elmondta, bejegyeztetni mindenképp könnyebb, az induláshoz szükséges aláírások száma is jóval kisebb, de nem bíróság, hanem egy meglehetősen önkényesen ítélő választási bizottság dönt arról, indulhat-e az illető szervezet, az EMNT pedig nem szeretné kockáztatni választási szereplését. Rákérdeztünk, automatikusan párttaggá válik-e valaki, ha aláírásával szeretné támogatni az új párt bejegyzését. Az ügyvezető elnök elmondta, a párttörvényhez nem csatoltak mintát az aláírásívek megszerkesztéséhez, a törvény paragrafusai pedig hol támogató tagként, hol alapító tagként említik az aláírókat. Hogy elkerüljék a bírósági kekeckedést, az íveken mindkettőt feltüntetik, és bíznak benne, hogy így is össze fog gyűlni a 25 ezer aláírás. Az aláírásokat természetesen a Demokrácia Központokban is fogják gyűjteni, de korántsem csatolt áruként vagy az egyszerűsített honosításhoz nyújtott tájékoztatás feltételeként – oszlatta el előre az aggodalmakat Toró. A központokban más-más irodákban zajlik a magyar állampolgársággal kapcsolatos felvilágosítás, illetve az új párt szervezése, és az ott dolgozók figyelmét felhívták, ne kapcsolják az aláírásgyűjtést a visszahonosítási eljáráshoz. Viszont ha a visszahonosítását kérelmező személy egyúttal alá akarja írni a Demokrácia Központban az új párt bejegyzéséhez szükséges ívet, nem fogják megakadályozni, mondta az ügyvezető elnök.
. . .
http://manna.ro/porta/beinditjak-az-erdelyi-magyar-neppart-bejegyzeset-2011-01-16.html
2011.01.16
Beindítják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését
Napokon belül elkezdik gyűjteni az aláírásokat az autonómiára koncentráló Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez – jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom ügyvezető elnöke szombat este, a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban tartott sajtótájékoztatóján. Ezt az EMNM aznapi választmányi ülésén döntötték el, ahol felállították a bejegyzéssel foglalkozó, kilenc tagú (Toró T. Tibor koordinátor, László János, Gergely Balázs és Orbán Miklós régióelnökök, Papp Előd, Tőkés András, Szilágyi Zsolt és Borbély Zsolt Attila) bizottságot, és meghatározták a folyamat ütemtervét.Állampolgársági irigykedés
Az egyszerűsített honosítási eljárásról való tájékoztatásból egyébként mindenki kiveheti a részét, jegyezte meg Toró hozzátéve, hogy az RMDSZ kissé irigykedik, hogy az EMNM együttműködési megállapodást kötött az illetékes magyar minisztériummal. Úgy véli, az RMDSZ kommunikációja nem egyértelmű ebben a kérdésben, nem tudják eldönteni, hogy támogatják vagy nem, egyes vezetők veszélyforrásnak, mások magánügynek tekintik, egyesek elsők között kérelmezték a magyar állampolgárságot, mások tüntetnek azzal, hogy nem kérelmezik. Ezért az EMNT felkéri az RMDSZ országos vezetőségét, fogalmazzon meg egységes álláspontot az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban. Népszámlálás: a méret számít
Az EMNM ugyancsak nemzetstratégiai ügynek tekinti az év végén esedékes népszámlálást is, amelynek eredményéhez egy kisebbségnél önbecsülés és konkrét jogok is kötődnek. Ezért a szervezet választmánya szakirányú munkacsaoportot hozott létre, amelyet Demeter Szilárd, Tőkés László kommunikációs igazgatója vezet. Toró T. Tibor elmondta, az országos elnökségből, területi és szakbizottsági elnökökből álló választmány egyetértett abban, hogy a népszámlálást nem szabad pártpolitikai csatározás tárgyává tenni, és kezdeményezi a kapcsolatot elsősorban az RMDSZ-szel, amely hasonló szaktestületet működtet. Be szeretnék vonni mindazokat, akik szervezeti hálóval rendelkeznek: egyházakat, civil szervezeteket. Oktatási törvény: átgyötörték, de a magyar felsőoktatás beletörött
Az EMNM választmánya értékeli, hogy a kormánynak sikerült valahogy átgyötörnie az oktatási törvényt a törvényhozási eljáráson, illetve a törvény pozitívumait, amelyek előrelépést jelentenek a kisebbségi oktatásban, bár ezeket 12-15 évvel ezelőtt is el lehetett volna érni, vélekedett Toró. A törvény nem a kisebbségek oktatási autonómiáját szabályozza, szögezte le Toró, hanem bizonyos oktatási jogokat, nyelvi jogokat ad, és valamelyest decentralizálja a tanügyi rendszert. Szerinte legfeljebb a tömbmagyar vidéken kapnak nagyobb szabadságot a tanintézmények azzal, hogy az igazgatót az önkormányzat választja, a megválasztott igazgatónak pedig nagyobb a szabadsága. A jogszabály ezzel együtt sem biztosítja a kisebbségek nyelvének egyenrangúságát, az okmányok például kizárólag románul állíthatók ki, nem lehetnek kétnyelvűek, holott - mutatott rá Toró - a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján ezt is biztosítani kellene. A politikus úgy vélte, a törvényhozó továbbra is központi gyámkodási szándékot árul el azzal, hogy a jogszabály alapján például a beiskolázási számok, tantervek, tankönyvek mind Bukarestben, központilag dőlnek el. A manna.ro felvetésére, miszerint az EMNM oktatási bizottsága dolgozik-e, vagy felkért-e szakembereket, hogy segítsenek kidolgozni például a román nyelv mint tantárgy új tantervét vagy az ehhez kapcsolódó tankönyveket, Toró T. Tibor azt válaszolta, hogy erre jelenleg nincs szervezeti kapacitás, az oktatási bizottságuk főként a felsőoktatási stratégiával foglalkozik. Ezt a munkát a többi illetékes szervezettel együttműködésben képzelik el (például az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében), amelyeket meg is fognak keresni az ügyben. Mindenképpen katalizálni szeretnék a folyamatot, és integrálni azt a szakmai tudást, ami jelenleg létezik nemcsak a romániai magyar, de a magyarországi piacon is, ami például a tankönyvszerkesztést illeti. A politikus sérelmezte, ahogy a törvényhozó "eltrükközte" a felekezeti oktatás alkotmányos garanciáját az új törvényben: egybevette a magánoktatással, a két oktatási forma megnevezése folyamatosan együtt szerepel. A létező felekezeti tanintézményekre pedig egy "sunyi" paragrafus vonatkozik, mondta Toró, amely szerint ezeknek egy külön bizottság alakítja ki a működési rendjét. Toró szerint ez nem jelent mást, minthogy lefagyasztják az aktuális helyzetet, így a magyar felekezeti oktatás valószínűleg nem fejlődni, hanem visszafejlődni fog. A felsőoktatásra vonatkozó egyes paragrafusok viszont jóval drámaibbak, elfogadásuk nem nevezhető sikernek, értékelte a politikus. Az új törvény nem írja elő, és nem is tiltja meg a magyar állami egyetem létrehozását, de Romániában ez már jó indok arra, hogy ne hozzák létre, bírált Toró. A magyar nyelvű állami felsőoktatást a törvény háromféleképpen biztosítja, taglalta Toró: 1. külön magyar karokat lehet működtetni a román egyetemeken; 2. magyar vonal működtetése a multikulturális egyetemeken (a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem az egyetlen ilyen); 3. bármely más intézményben magyar tannyelvű csoportokat lehet létrehozni. Mindez Toró szerint azt jelenti, nem lehet létrehozni se állami magyar egyetemet, se önálló magyar karokat a BBTE-n. Visszalépésnek számít továbbá a finanszírozás kérdése: míg az előző törvényben szerepelt, hogy magánegyetemek állami támogatást kaphatnak, az újból kivették ezt a részt, holott a magyar és a román állam elvileg megegyezett abban, hogy közösen finanszírozza a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Toró T. Tibor nehezményezte, hogy ennek a törvényi kerete most megszűnt. Reméli viszont, hogy a Sapientia hamarosan megkapja a parlament jóváhagyását is a teljes akkreditációra, mert mesteri és doktori képzéseket csak ennek birtokában indíthatnak. A szakmai akkreditációt nyáron megszerezték, az illetékes romániai szakhatóság, az ARACIS kitűnő minősítést adott, de a "politikai" még hátravan. A PKE esetében négy év telt el a kettő között, figyelmeztetett a politikus.
