A gazdálkodó embernek nincs ideje az interneten böngészni. Nem is bíznak az így, illetve a médián keresztül szerzett információkban, hiszen azok sokszor épp a lényeget nem tartalmazzák. Más a bizalmi kapcsolat egy olyan személlyel, akinek a tájékoztatás a munkája és egyben a hivatása – vallják azok a szakemberek, akik szerint a falugazdák jelenléte a községekben létfontosságú lenne a vidéki ember számára. Viszont ezek száma egyre csökken.
Létfontosságú a gazdák életében a falugazda jelenléte. Ettől is megfosztották őket.
A mi tevékenységünk olyan, mint a háziasszonyé otthon. Akkor hiányzik, ha nincs – fogalmazott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a tavaly eszközölt leépítések tevékenységük azon részét érintették, amely talán a legfontosabb a gazdák számára. Terveik között is az szerepelt, hogy minden községben legalább egy ilyen szakember álljon a helyiek rendelkezésére, egy olyan felkészült személy, aki a mezőgazdaság terén bármilyen információval el tudja látni a gazdálkodókat.
Egy igazi falugazda-hálózatot szerettünk volna létrehozni – nyomatékosított az igazgató. Hozzátette, a tavalyi leépítések előtt megyeszinten húsz szakember végezte ezt a tevékenységet, ebből sajnos, már csak öt maradt. Rajtuk verték el a port? Havonta szervezünk találkozókat a községek polgármesteri hivatalainak mezőgazdasági referenseivel, elmagyarázzuk nekik a törvényeket, ők segítenek nekünk az adatgyűjtésben, információk továbbításában a gazdák felé – magyarázta Török Jenő. Véleménye szerint azonban ez csak csepp a tengerben, hiszen a referensek nagyon le vannak terhelve a hivatali munkával, így a falugazda tevékenységét nem tudják ellátni. Ez a munka pedig egész embert igényel. Az intézményvezető egyébként furcsállja a kialakult helyzetet, hiszen véleménye szerint az általa vezetett igazgatóságot, amely a legtöbb munkát végzi, mostohagyerekként kezelik minisztériumi szinten, míg a két kifizetési ügynökség prioritást élvez mindenben. „Én úgy képzelem el, ők a könyvelők, a pénzosztók. De ki hozta létre az értéket, ami nélkül nem lenne akinek pénzt adni? A szubvenciókat kiadók csupán két kis szelet a mezőgazdaságból, a többi munkát nekünk kell lefedni” – méltatlankodott az igazgató, aki szerint a minisztériumi szintű 25 százalékos leépítéskor is rajtuk verték el a port, tőlük kellett távozzon a legtöbb ember. Így falugazdák nélkül maradtak a községek lakói. Tönkretették a falugazdász hálózatot Ahol állandó jelleggel ott vagyunk, ott például sokkal több pályázat íródik – vonta le a következtetést Fazakas Imre. Az alcsíki térségért felelős falugazda szerint ez az egyik legkézzelfoghatóbb jele annak, hogy helyben hiányoznak a szakemberek. Mint mondta, ezelőtt Alcsíkon négyen végezték a tevékenységet, mostanra már csak ő maradt, így nehezen jut el minden településre. Megemlítette, ahol tudtak segíteni a gazdáknak, a gázolaj szubvencióra több száz kérés tettek le, ahová pedig nem jutottak el, alig egy pár. „Nincs állandó kapcsolat a gazdákkal, nincs akitől információkat kérjenek, nincs egy bizalmi ember, aki tájékoztassa őket, akihez bármikor és bármilyen, gazdálkodással kapcsolatos kérdésekkel fordulhatnak. A gazdák kezdenek elszakadni az információforrástól” – említette a mezőgazdasági igazgatóságot érintő leépítések utáni helyzettel kapcsolatban az alcsíki községek egyetlen falugazdája. Kihangsúlyozta, uniós szinten minden országban működik a falugazdász hálózat, nagy fontosságot tulajdonítanak neki, nálunk viszont tönkretették. Feltevődik a kérdés, milyen megfontolásból tették ezt?
