Január 21-én este fél nyolckor értesítették a Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóságot arról, hogy botulizmus-gyanús tünetekkel utaltak be a járványkórházba egy pácienst. A Szatmár megyei H. R. pénteken délután öt órakor nyelési problémákkal, kettős látással, szájszárazsággal jelentkezett a kórházban. Az orvosok már akkor megállapították, hogy a páciensnek botulizmus-gyanús tünetei vannak, így azonnal megkezdték a kezelését a megfelelő gyógyszerekkel. A járványügyi szakértők is vizsgálták az esetet, és mint kiderült, abból a fertőzött húsból, amelyből a beteg is evett, rajta kívül még tizenegy személy fogyasztott – köztük három 1-16 év közötti kiskorú, azonban rajtuk nem jelentkeztek fertőzésre utaló tünetek. A fertőző sertéssonkából a szakértők mintát vettek, amelyeket vizsgálatokra a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) laboratóriumába vittek.
Mivel azonban a járványkórházba beutalt nő állapota rosszabbodott, ezért január 22-én, szombaton átszállították a kolozsvári járványklinikára – jelenleg is ott kezelik.
A botulizmus egyébként baktérium (Clostridium botulinum) okozta élelmiszermérgezések egyik legsúlyosabb formája. Az esetek nagy részét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, kolbász és disznósajt okozza, ezért ezek elkészítésére gondos figyelmet kell fordítani – hívja fel a lakosság figyelmét a közegészségügyi hatóság.
A botulizmus klasszikus tünetei általában 12–36 órával a fertőzés után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra vagy akár 10 nap is. A betegség tünetei a bevezető szakaszban kevéssé jellemzőek, ekkor „csak” levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort lép fel. A kezdeti panaszokat napok múlva követik specifikusabb tünetek is – kancsalság, kettős látás, szédülés, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, gégebénulás léphet fel.
Az esetek egy részében a betegséget székrekedés, émelygés, hányás, hasmenés, hasi görcsök kísérik, láz nélkül, emiatt a beteget a baj valódi okának felismerése nélkül kezelik. A toxin rendkívül mérgező, idegbénító, ezért súlyos esetekben petyhüdt bénulás állhat be. A betegség végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával halált okoz.
Tekintettel arra, hogy a baktérium toxinja hőérzékeny, az élelmiszerek alapos hőkezelésével, továbbá a több napra eltett élelmiszerek újbóli átforrósításával megelőzhető a mérgezés. Az ételmaradék újbóli hőkezelése azért elengedhetetlen, mert a termékben esetlegesen túlélő spórákból kicsírázó baktériumok a hűtőszekrényben újból szaporodásnak indulnak, és toxint termelnek.
A betegség kialakulása alapvető higiénés szabályok betartásával, a spórák elpusztítása, valamint az étel átsütésével-főzésével a toxin hatástalanítása révén megelőzhető – áll a közegészségügyi hatóság vezetője, dr. Aracs Szigeti Anna-Mária (képünkön) lapunkhoz eljuttatott közleményében.
(bumbuluţ)
