http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=135&cid=122450
Nem született semmilyen határozat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerda esti strasbourgi ülésén, ahol a magyar demokrácia működéséről vitatkoztak a képviselők.
A vita megszervezéséről hétfőn, az egyhetes közgyűlési ülésszak kezdőnapján döntött a testület, s egy napra rá több képviselő nyilvánosságra is hozott egy olyan határozati javaslatot, amely monitoring eljárást (azaz egyfajta megfigyelési, ellenőrzési folyamatot) kezdeményezett Magyarország ellen. A szerda esti strasbourgi vita kezdetén a közgyűlés egyik legfontosabb bizottságának, a politikai bizottságnak az elnöke, Björn von Sydow svéd szociáldemokrata képviselő maga is megerősítette, hogy Magyarországgal szemben monitoring eljárást kezdeményezhet a közgyűlés - végül azonban a képviselők nem szavaztak semmilyen határozatról, s így értelemszerűen egy ilyen eljárásról sem döntöttek. A vita egyébként meglehetősen foghíjas padsorok mellett zajlott, s azon a vitát bevezető von Sydow, majd a frakciók vezérszónokai után főleg az Európai Néppárthoz (a Fideszt is tagjai közé soroló pártcsaládhoz) tartozó képviselők szólaltak fel, egymás után cáfolva, hogy Magyarországon sérülne a demokrácia. Von Sydow arról beszélt: a magyar alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvény szerinte "kényszerzubbonyt" húzott a magyar médiára. Björn von Sydow szerint nem egy törvényről szól a vita, hanem egymáshoz kapcsolódó törvényi változásokról, amelyek megkérdőjelezik azon értékeket és alapelveket, amelyek alapján Magyarország tagja az Európa Tanácsnak. Ezért a parlamenti közgyűlés szerinte kezdeményezheti a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állítana össze jelentést a testület vezető szervének, a közgyűlési elnököt, alelnököket, frakcióvezetőket és a bizottsági elnököket tömörítő Irodának és szintén kérnék a Velencei Bizottság együttműködését. A szocialista frakció vezetője, a svájci Andreas Gross szerint a médiatörvény csak a jéghegy csúcsa. Szóba hozta, hogy a jelenlegi kormánykoalíció kétharmados többsége mögött a szavazók 53 százaléka áll, hogy az elmúlt hónapokban sorozatos alkotmánymódosítások történtek, méghozzá szerinte elsietett módon. Úgy vélte: a magyarországi történések visszaélést jelentenek a hatalommal. A néppárti frakciót képviselő Hrisztosz Purguridesz viszont azt hangoztatta: korai monitoring eljárásról beszélni, amellyel ráadásul politikailag vissza lehet élni. A ciprusi politikus - egyben a jogi és emberi jogi bizottság elnöke - közölte: a néppárti frakció ellenzi ezt a lépést. Ezt követően szólalt fel Braun Márton, a parlamenti közgyűlésen résztvevő magyar küldöttség fideszes vezetője, aki azt hangsúlyozta: Magyarország jól működő demokrácia. Braun többek között szóvá tette, hogy egyes képviselőtársai már a vita előtt megelőlegezték az ítéletet, hiszen előzetesen monitoring eljárásra vonatkozó határozati javaslatot hoztak nyilvánosságra. A médiatörvénnyel kapcsolatban pedig elmondta, hogy Magyarország napokon belül válaszol Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyekkel foglalkozó biztosának levelére. A vitában aktív szerepet vállaltak a magyar fideszes, illetve KDNP-s képviselők, az ellenzék részéről pedig a jobbikos Gaudi Nagy Tamás kért szót. Magyar szocialista képviselő nem szólalt fel. Az Európa Tanács kontinensünk legrégebbi nemzetközi szervezete: az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokratikus intézményrendszer működését ellenőrzi, s egyik legfontosabb döntéshozó szerve a parlamenti közgyűlés, amely a tagállamok törvényhozóinak küldöttségeiből áll. A közgyűlés évente négyszer tart ülésszakot Strasbourgban. A mostani tanácskozás napirendjének egyik legfontosabb témája a koszovói szervkereskedelemről készült ET-jelentés volt, csütörtökön pedig három sürgősséggel összehívott vita is lesz: a Közel-Keleten a keresztényeket ért közelmúltbeli támadásokról, a fehérorosz elnökválasztás nyomán kialakult helyzetről továbbá a tunéziai forradalmi változásokról. (MTI)
Bírálták és védték a magyar kormányt az Európa Tanácsban
A demokrácia helyzete Magyarországon címmel tartott vitát az Európa Tanács szerdán. A strasbourgi testület szokásaitól eltérő módon a magyar ügy különleges eljárás formájában került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született döntés eredményeként. A témát egy svájci szocialista képviselő, Andreas Gross javaslatára tűzték napirendre, és a vita lefolytatását az európai néppártiak sem ellenezték.
A vitát a tanács politikai bizottságának elnöke, a svéd szocialista Björn Von Sidow vezette fel. Beszédében megemlítette, hogy Magyarország alapvető szerepet játszott a Berlini Fal lebontásában. A tavalyi választási eredmények kapcsán azt mondta: a jelenlegi kormányzó-pártszövetség által szerzett kétharmados parlamenti többség nem jelenti azt, hogy reprezentálják az egész lakosságot. Björn Von Sidow többször is úgy fogalmazott, hogy a demokráciákban döntő fontosságú fékek és ellensúlyok meggyengültek Magyarországon. Mint mondta: számtalan törvényt változtatott meg a kormány, közben pedig egyre több bírálat érte. Szóba hozta példaként az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését valamint a kilenc évre szóló kinevezéseket vezető tisztségviselők esetében. A médiatörvény kapcsán a szólásszabadság korlátozásáról beszélt. A szocialista politikus szerint mindezek komoly kérdéseket vetnek fel a magyarországi demokrácia helyzetével kapcsolatban. A svéd politikus szerint az Európa Tanácsnak lehetősége és kötelessége is vizsgálni (monitorozni) Magyarországot. A második hozzászóló Andreas Gross volt. A svájci politikus többször úgy fogalmazott, hogy Magyarországon totalitárius tendenciák figyelhetők meg, és a kormányzó erők rosszul használják a kétharmados hatalmukat. Gross bírálta az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, a közalkalmazottak elbocsátását megkönnyítő törvényt, valamint a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvételét. A brit Lord Tim Boswell azt mondta, hogy Magyarország kötelessége világos választ adni az aggodalmakra. A moldovai Grigore Petrenco úgy fogalmazott, hogy ami Magyarországon történik, az nem egyedülálló Európában. Krisztosz Purguridesz kijelentette, hogy nincs veszélyben Magyarországon a szólásszabadság, amit minden demokrácia ésszerű korlátok között tart, és a magyar médiatörvény is ezt teszi. A litván Egidijusz Varejkisz hangsúlyozta: rosszul döntene az Európa Tanács, ha ítélkezne a magyar demokrácia felett. A fideszes Braun Márton szólt az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti levélváltásról a médiatörvény ügyében. A politikus szerint csupán technikai kérdésekről van szó a kifogásolt részeknél. Vajkay Imre, a KDNP politikusa főleg az előző, szociálliberális kormányt bírálta. Mint mondta: a jelenlegi kormány az elmúlt fél évben mindent elkövetett, hogy Magyarország Európa része legyen. A Jobbik képviselője, Gaudi-Nagy Tamás azt kérdezte:"Mit csinált az Európa Tanács a szociálliberális kormány nyolc éve alatt, amikor sorozatos megsértették a szabadságjogokat". Kalmár Ferenc, a KDNP delegáltja a rómaiak mondását idézve azt kérdezte a vita kapcsán, hogy "kinek az érdeke ez?" A fideszes Gruber Attila felhívta a figyelmet a Magyarországot sújtó gazdasági válságra, és azt mondta: akik kifogásolják az alkotmánymódosítást, ne feledjék, hogy az eddig Sztálin műve volt. A szintén fideszes Székyné Sztrémi Melinda tagadta, hogy a médiatörvény korlátozná a szólásszabadságot. Mint mondta: a magyar kormány nyitott a párbeszédre. A másfél órás vita végén szólalt meg az erdélyi magyar politikus, Frunda György, aki azt mondta: Magyarországon stabil, jól működő demokrácia van, és aki bírálja a jelenlegi kormányt, az legyen tisztában az előző, baloldali kormány "súlyos hibáival is". A felszólalások végén a levezető elnök közölte: a mostani vita nem azért volt, hogy nyilatkozatot fogalmazzon meg a testület.
