A helyi pénz bevezetésének lehetőségei

http://helyikozossegipenz.blogspot.com/2011/08/helyi-penz-bevezetesenek-lehetosegei.html

Mikheller Zoltán ( Bakonyi Cserekör )
  http://zolmik.hupont.hu/29/helyi-penz-varpalotan
( Helyi pénz bevezetése Várpalotán 2011.01.18.)

Mit tehet egy vidéki közösség,ha nincs pénze,de élni akar ?

Olyasmit aminek mostanában híján vagyunk: megbízni egymásban,és megszervezni a közösségi szintű öngondoskodást. Például létre hozni egy helyi pénzt.

A magyar gazdaságban kevés a pénz mennyisége,ezért kicsi a fizetőképes kereslet,nehezen , és drágán kapnak a vállalkozások hitelt, ennek megváltoztatását segítheti elő a helyi pénz bevezetése.

Azt gondoljuk,hogy Magyarországon nem csak a zömmel külföldi tulajdonú nagyvállalatok ,hanem a helyi közösségek is élhetnek az érdekérvényesítés lehetőségével. Ráadásul ,ha ezt nem biztosítjuk, az egész országunk versenyhátrányba kerül.

A nagyvilágban 5000.-nél is több helyen,használnak saját,helyi pénzt. ( városok,kistérségek,ill. civil közösségek ) Csak Németországban több tucat helyen forog a helyi pénz,békés egymás mellett élésben a hivatalos fizetőeszközzel.

A helyi pénz rendszerének célja : többletforgalmat indukálva ,a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel,ily módon biztosítsa az adott város,régió gyorsabb fejlődését, negatív külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét.

A rendszer bevezetésének előnyei :

• A helyi gazdaság élénkítése,termelő és fogyasztó érdekelt az üzleti kapcsolat felkutatásában.
• Többlet forgalmat gerjeszt mind az eladás,mind a vásárlás területén.
• Külső termelőket kényszeríti, hogy helyi bevételeit csereárúval egyenlítse ki.
• A helyi forrásokat nem vonja el , hanem bővíti.
• Segít a közösség képességeit kiteljesíteni és összekötni az igényekkel.
• Biztosítja (bizonyos feltételek mellett) ,hogy a helyi pénz fedezete helyi beruházásokban működhessen, és közben kamatjövedelem is keletkezik a kibocsájtó számára.
• Az önkormányzat bővíteni aktiválni tudja a lakosság lehetőségeit , gazdasági mozgásterét.
• A bizalom biztosítható a rendszer átláthatósága és működési elve miatt.
• Az egyén érdekeltté van téve a helyi pénz használatában,nem váltja vissza.

A helyi pénz :

• Arra készteti a lakosokat,hogy a helyben gyártott termékeket,ill. helyi szolgáltatásokat vásárolják.
• Az általában szándékosan programozott értékvesztés pedig felhalmozás helyett költésre ösztönöz.
• Megvásárolható,átváltható bármikor hivatalos pénznemre.
• Az adott földrajzi területen belül marad , profitként nem kerül külföldre.
• Nem kamatozik ,nincs értelme felhalmozni,ezért gyorsan forog.
• Helyi vállalkozók számára ( bizonyos feltételek mellett) olcsóbb lehet a hitel.
• Valamint nem elhanyagolható közösség építő szerepe sem.
  A bevezetés hátrányai:
  Korlátozott földrajzi körben való elfogadás
• Korlátozott a vállalkozások elfogadása

A jelenlegi magyar előírások miatt a leendő helyi pénznek nagyon sok mindenben hasonlítania kell a Soproni Kékfrank nevű helyi pénzhelyettesítő utalványhoz. 

A kibocsájtás feltételei:

1. PSZÁF, MNB, Gazdasági Minisztériumi állásfoglalás. ( a 2007/64 EK uniós irányelv,és 2009 évi LXXXV törvény figyelembe vételével)

(Valamennyi önkormányzat, minden régió létrehozhat elektronikus pénzt, azaz az ellenőrzése alatt álló, a saját igényeit kiszolgáló helyi fizetőeszközt. Ahhoz, hogy ez az elektronikus pénz jól funkcionálhasson, biztosítani kell, hogy akadálytalanul át lehessen váltani a hivatalos pénzre. Egy pénznem iránti bizalom azon múlik, hogy simán átváltható-e más fizetőeszközre. Az akadálytalan átváltást biztosítja, ha annyi elektronikus pénzt bocsátunk ki (önkormányzati, regionális vagy országos szinten), amennyi normál pénz a rendelkezésre áll. Az EU-s irányelvek szerint, ha csak helyileg használják az elektronikus pénzt, akkor nincs is szükség arra, hogy normál pénzből 100 % fedezet álljon a rendelkezésre. Ez a normál pénz fedezet akár 5 vagy 10 % is lehet.)

1. Rendelkezni kell egy közösséggel , amely lehet :

• Szövetkezet ( az elfogadóknak érdemes szövetkezetbe tömörülni)
• Köz Hasznú Társaság
• Önkormányzat
• Bejegyzett civil szervezet

Lehet új szövetkezet vagy KHT alapítása,illetve már működő szövetkezet , vagy KHT tevékenységének ill. tagjainak módosítása.

1. 100%.-os fedezet letétbe helyezése banknál,vagy pénzintézetnél.

A fedezet nem csak pénz lehet. Az önkormányzat működő vagyonára,intézményére – annak elavulását figyelembe véve – bocsájthat ki helyi pénzt.  A fedezetet érdemes többségi magyar tulajdonú, ill. etikus banknál vagy pénzintézetnél letétbe helyezni.  Etikus ( közösségi ) bank: A betétet csak olyan beruházásokra adja ki hitelként,amire a betétes kéri. ( Például: csak helyi vállalkozónak adja,vagy csak alternatív energia előállítására ,esetleg mindkettőt kiköti a betétes.)  Ilyen pénzintézetek: MAGNET Bank,Korona Hitelszövetkezet.  Szóba jöhetnek még megállapodás alapján a különböző Takarékszövetkezetek.  A helyi pénz forint fedezete a bankban gyarapodik folyamatosan, helyette az utalványként működő helyi pénz mozog. Emiatt a hitel is olcsóbb lehet,mivel csökken a bank kockázata.  A helyi pénzforgalom számítások szerint kb. 10 – 20 %-a lehet a teljes pénzfogalomnak.

1. Az ország pénzét az állam bocsájtja ki, s törvény garantálja ,hogy mindenhol elfogadják.

Magánszemélyek, vállalkozások viszont pénz helyettesítő utalványokat is használhatnak csereeszközként.

A helyi pénzt jogi értelemben nevezhetjük : pénz helyettesítő utalványnak,vagy közmunkajegynek , de nem nevezhetjük pénznek.

1. Biztosítani kell a kibocsájtott helyi pénz átválthatóságát hivatalos pénznemre , valamint a megvásárolhatóságát is.

Beváltásakor jutalék kérhető.

Javaslat: 3 + 2 % (önkormányzaté + kibocsájtó ill. működtető jutaléka )

A bevezetéssel kapcsolatos eldöntendő kérdések :

1. Kinyomtatott utalvány ,vagy számla „pénz”,elektronikus pénz

( kártya ,sms) legyen,esetleg ezek kombinációja ?

2. A pénz helyettesítő utalvány neve ?

Javaslatok:Bányász pengő , Mátyás pengő,Bányász Bankó,Mátyás Bankó

Palotai Pengő,Palotai Bankó stb.

3. Az utalványok kibocsájtott mennyisége ,címletei ?

A kibocsájtás mennyisége ne legyen túl nagy,mivel ez a „pénz” forog a vállalkozók,a polgárok és az önkormányzat között. Létezik olyan helyi „pénz”, amely 365 nap alatt 460 fordulatot tesz meg.

(300 000 Ft letét, 50 fordulat esetén ez évi 15 000 000 Ft forgalom. )

A pénz forgási sebességét növelhetjük, ha pl.: havonta 0,5 %-kal , vagy 3 havonta 2 %-kal leértékeljük . ( utalványon pénzromlási díj befizetése után felül bélyegzés,számla pénz esetén számláról levonás )

Ez tulajdonképen a Geselli Szabad pénz.

A közösségi pénz akkor értéktelenedik el ,ha több van belőle , mint amit a közösség munkája fedezni tud.

(A legeredetibb megoldást a pénz forgási sebességének növelésére és ezzel a helyi kereskedelem felvirágoztatására egy Silvio Gesell nevű Argentínában tevékenykedő német üzletember ajánlotta a század elején. Javaslata szerint olyan pénzt kell kibocsátani, amelyik nemhogy nem kamatozik, de még sarc is terheli. Minden bankjegyet havonta pecsételéssel érvényesíttetni kell, aminek a díja a bankjegy értékének egy százada. Először 1932-ben próbálták ki a nagy gazdasági válság következtében súlyos munkanélküliséggel sújtott ausztriai Wörgl nevű városban.

Rávették a kereskedőket, hogy a közmunkák ellenértékeként kibocsátott helyi pénzt fogadják el. Mindenki szabadulni igyekezett a gyorsan értéktelenedő pénztől, ezért élénk volt a kereslet minden iránt, a pénz gyorsan forgott. A városban a válság ellenére ugrásszerűen megnövekedett a foglalkoztatottság, mindenki sietett előlegben befizetni az adóit, és a közmunkákat is el tudták végeztetni. A helyi kereskedők felvirágoztak. Miután több osztrák város is érdeklődött a rendszer átvétele iránt az Osztrák Nemzeti Bank monopóliumát féltve elintézte, hogy az akciót tiltsák be.

Hasonló pénzt bocsátottak ki Chicagoban az USA-ban 193O-ban, amelyik egész 1943- ig volt forgalomban, valamint a svájci Baselben 1935-ben. Ez utóbbi még a hetvenes években is forgalomban volt.)

Technikai oldalról a Wörgl-i módszer tökéletesen alkalmazható. 100%-os fedezet mellett kibocsátott negatív kamatú pénz. A helyi fizetőeszközhöz ugyanúgy közérdekű munka végzésével vagy pénzváltással lehetne hozzájutni (bizonyos korlátozásokkal: forintért bármikor lehet helyi pénzt kérni az önkormányzattól, de az önkormányzat csak bizonyos időpontokban hajlandó átváltani a helyi pénzt forintra).

4. Kinyomtatott utalvány esetén a címletek tervezésének,biztonsági elemek elhelyezésének,előállításának finanszírozása milyen forrásból történjen ?

5. Városi , vagy kistérségi „pénz” legyen ?

6. Értéke mihez kötődjön ?

Lehetséges alternatívák :

• hivatalos pénznem
• 1 órai munka értékéhez
• napi használati cikk árához ( akár például :1 köbméter víz ára )
• helyben gyártott napi használati cikk árához
• éves inflációhoz

7.A helyi pénz átváltható legyen -e hivatalos pénznemre ?

Ha átváltható akkor milyen legyen az átváltási arány ?

8. Hivatalos pénznemre váltás estén legyen – e jutalék levonva ?

Javaslat :3 +2 % ( önkormányzaté + kibocsájtó ill. működtető jutaléka ) Kiváltási kedvezménnyel segíthetjük az indulást , ekkor visszaváltásnál ezt vissza kell fizetni.

9. Ki működtesse a rendszert ?

10. A bevezetés legfontosabb része a marketing ,ennek költségeit milyen forrásból finanszírozzuk ?

( Meg kellett győzni a helyieket, hogy ez a rendszer bár szokatlan, mégsem bonyolult, és valóban az ott élők érdekeit szolgálja. Erre ideális terep az iskola, mert ott rengeteg emberrel lehet kapcsolatba kerülni, és egy tanárról az embernek nem az jut eszébe, hogy spekulál vagy nyerészkedik. Ahogyan sikerül meggyőzni a szülőket, úgy bővül a regionális valutát elfogadók köre. )

Mire is használható a helyi pénz ?

Az önkormányzat lehetséges bevételei helyi pénzben :

• Különböző helyi adók , vagy ezek bizonyos hányada
• Kereskedelmi egységek bérleti díja ,vagy ennek egy része
• Más önkormányzati tulajdonú ingatlan bérleti díja, vagy egy része
• Területfoglalási díj , vagy bizonyos hányada
• Terem bérleti díj, vagy bizonyos hányada

Az önkormányzat lehetséges kiadásai , helyi pénzben :

• Különféle segélyek ,vagy bizonyos hányaduk
• Közmunkások fizetésének bizonyos hányada
• Önkormányzati dolgozók fizetésének minimálbér feletti része
• Jól dolgozó önkormányzati dolgozók,közmunkások jutalmazása
• Városi kitüntetések mellé
• Vállalkozók önkormányzatnak végzett munkái ( anyag és bérköltségen kívül )
• Vállalkozóktól való vásárlás
• Önkormányzati képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének egy része
• Civil szervezetek támogatásának egy része

Vállalkozók , vállalkozások , őstermelők lehetséges bevételei helyi pénzben :

• Azok költései , aki az önkormányzattól helyi pénzben kapták valamely járandóságukat
• Önkormányzatnak eladás, illetve számára elvégzett munka ellenértéke
• Más helyi vállalkozóknak eladás
• Más helyi vállalkozók alkalmazottainak költései

Vállalkozók , vállalkozások , őstermelők lehetséges kiadásai helyi pénzben :

• Alkalmazottak bérének ( minimálbér felett ) kifizetése
• Jól dolgozók jutalmazása
• Különféle helyi adók, vagy egy részük befizetése
• Önkormányzatnak bérleti díjak kifizetése ( vagy egy részének )
• Területfoglalási díj kifizetése
• Terembérleti díj kifizetése
• Más helyi vállalkozónál történő vásárlás

Szükséges közgazdász, adószakértő, pénzügyi szakértői ,munkajogi szakértői,önkormányzati jogi szakértői vélemény.

Melléklet:

A helyi pénzek működése nagyon leegyszerűsítve a gyakorlatban

Vegyünk egy egyszerű példát, mondjuk van egy község valahol úgy száz lakossal.
A százból 20fő nyugdíjas aki rendszeres nyugdíjjal rendelkezik.
40 főnek van állása, s szintén van jövedelme.
40 személy szociális segélyből él.

Mit termelnek? Szinte semmit. Maximum egy keveset a háztájiban, mondván nem éri meg vele foglalkozni.

Legyen egyforma rezsi költsége mindenkinek, úgy a jövedelmének 40%-a.

Hogy könnyebb legyen számolni, feltételezzük, hogy mindenki egyforma bevétellel, mondjuk havi szinten 100.000 Ft al rendelkezik.
Tehát a 100 ezerből levéve a rezsiköltséget 60 ezer Ft marad élelemre, ruházatra, és ami még kell a megélhetéshez.

Hol költjük el a pénzünket? Hát természetesen a legolcsóbb helyről szerezzük be amit csak lehet, hogy mindenre jusson.
Tehát elvittük a pénzünket a Tescóba, Pennybe, Lidlbe stb és el is fogyott ez a kevés pénzünk.
A pénzünk azonnal kikerült a 100 fős közösségből. Kénytelenek vagyunk várni egy hónapot, mire újra bevételünk lesz.

Gondoljuk át a következőt!

Mi van akkor, ha a közösség 100 tagja elkezd termelni minden szükséges dolgot ami kell az élethez?!

Páran krumplit termelnek, mások baromfit, mások tehenet tartanak és tejjel látják el a falut.
Néhányan gabonát termelnek, asztalosműhely is nyílik, meg cipész, hentes, szabóság stb. tehát nem csak saját maguknak termelnek az emberek, hanem próbálják ellátni a közösséget is.
A jelenlegi viszonyok között már mondom is, hogy nem lesznek életképesek!
Miért, egyrészt azért, mert a nagy áruházláncoktól nem tudnak olcsóbbak lenni.
Másrészt meg az irigység szab gátat annak, hogy ismerőseinknek pénzt adjunk. Inkább megvesszük a pocsék mérgezett árut, mint ismerősünktől a házias termékeket!

Pedig ha megállapodnánk magunk között, hogy ezentúl amit lehet egymástól fogunk vásárolni, még ha az általunk előállított javak drágábbak is, de biztos, hogy jobbak mint az áruházi termékek, akkor az alábbi történne!

Én termelek ezt, a másik termel azt, én mindig a közösségem tagjaitól vásárolok mindent ami csak lehetséges. Tehát az első körben termelünk, de ugyanakkor vásárolunk is egymástól.

Ebben az esetben mivel mindenki, az adott közösségtől szerzi be a szükséges javakat, mi fog történni?

Én elköltöm a pénzem olyan termékekre, amit a többiek állítanak elő, ők is vásárolnak nálam abból amit én termelek. És ez így ismétlődik!

Figyeljük a pénz útját! A pénz az adott közösségen belül marad, és folyamatosan forog egyik termelőtől a másikig, így előfordulhat, hogy a havi 60.000 Ft megsokszorozódik, mivel hozzám is jönnek vásárolni!
Én vásárolok ettől, ő vásárol attól, aztán vásárolunk innen, onnan a közösségtől!
Mivel a szükségletek ismétlődnek egyre gyakrabban fog előfordulni, hogy a kiadott pénzem, vagy egy része még ugyanabban a hónapban visszakerül hozzám és újból vásárolhatok belőle! Így a 60ezer Ft-om gyarapodott, és többszöri vásárlást tesz lehetővé!!!
Értéke akár meg is többszöröződhet!

Míg a szupermarketekben kiadott pénzünket a multik elviszik, az hozzánk vissza nem kerül többé.

Tehát láthatjuk, hogy még az sem számít, ha drágábbak a mi általunk előállított dolgok, mert a pénzünk visszakerül hozzánk!
Még nagyon nagy előny az is, hogy a pénz jelentős része a közösségben marad!
Eltelik egy hónap és megint jön a nyugdíj,a szociális segély, munkanélküli járadék, a dolgozóknak a fizetése és a közösség vásárlóereje megduplázódik!! És ez így megy hónapról hónapra!

Ez a közösség és mindannyiunk boldogulásának Útja !!!

Egyedül az irigységet kell levetnünk, mások is csak gyarapodjanak, de ők is fognak nálunk vásárolni ezáltal mi is gyarapszunk!
És még mi előnyünk lenne? Csak egy példa, a mai tejként árult tej tele van adalékokkal. Nem érne többet a házi tej, amiből lehetne tejszín, sajt, túró stb? Az sem igaz, hogy "többe" kerülne, mert ebből lehetne sajtot, túrót, tejszínt, aludttejet stb készíteni!

Érdemes ezen elgondolkodni, és ahol lehetséges ezt megvalósítani addig amíg egyáltalán van valami jövedelmünk!!!

Mert hamarosan eljön az idő, hogy ez a dübörgő gazdaság összeomlik! És akkor itt állunk majd
teljesen kisemmizve, reménytelenül! 

( ismeretlen szerző )

Példa egy készpénz helyettesítő helyi pénz rendszer megvalósítására

www.pmoney.org/penzrendszer.html

Lényeg - 

Regionális készpénz helyettesítő eszközök kibocsátása általános fellendülést vált ki egy adott régióban. Mindenképpen érdemes bevezetni, még akkor is, ha kedvező hatása csak később és elsősorban közvetett módon jelentkezik.

Kockázat - A létrehozásába fektetett összegen kívül semmilyen kockázattal nem jár. Műszaki szempontból csak bevált megoldásokat tartalmaz, gazdasági és jogi szempontból a bevezethetősége tisztázott.

Haszon - Előzetes kalkulációk szerint egy önkormányzat bevételeit az első néhány évben 8 – 10%-ban, később 15 – 20%-ban növeli meg, egyes esetekben lehet ennél több is. Ezen számok persze csak akkor valósíthatóak meg, ha az önkormányzat következetesen megvalósítja a projektet.

Hasonló rendszerek - Rengeteg ehhez hasonló rendszer működik ma Magyarországon, csak nem önkormányzati irányítás alatt és nem annak hívják. A nagy cégek, bankok működtetnek hasonló kártyarendszereket. A MOL vagy az OTP pontgyűjtő kártyája ugyanazon az elven működik, de létezik ezek nyomtatott formája is, amire az Üdülési Csekk a legjobb példa.

Teendők egy adott önkormányzat részéről
a. A komplett rendszer tervének elkészíttetése
b. A rendszer létrehozása a tervek alapján
Egy ilyen terv a következőket tartalmazza:
1. A régió számára a legjobb közgazdasági és pénzügyi modellt
2. Részletesen kidolgozott működési mechanizmusát
3. Részletes feladattervet
4. Szervezési és szervezeti sémáját
5. Megtérülési mutatókat
6. Gazdasági és szociális hatásainak tanulmányát
7. Szükséges pénzügyi, műszaki eszközeit
8. Személyi feltételeit
9. A projektnek a régióra gyakorolt rövid és hosszútávú hatásait

A rendszer létrehozásának költségei és megtérülési ideje

A komplett rendszer létrehozásának a költségei tág határok között mozognak, nagyban függnek a helyi adottságoktól. A pontos számokat a részletes rendszer terve fogja tartalmazni, de mindenképpen kijelenthető, hogy a költségei összességében alacsonyabbak lesznek, mint az általa elérhető haszon. Egy 300 000-es lakosú település esetében a beruházás költsége 50 millió Ft alatt várható. Kedvező esetben a megtérülés már akár az első évben is elképzelhető, realisztikusabb a 2 év.

Hogyan csapódik le a haszon az önkormányzat számára?

Mivel a helyi eszköz nem hagyja el a régiót – hiszen máshol nem fizetőeszköz – ezért általa nincs pénzkiáramlás. A helyben maradó jövedelmek utáni adók az önkormányzathoz kerülnek, növelve annak bevételeit.

Az önkormányzatok másik bevételi forrása, hogy amíg a kibocsátott helyi készpénz helyettesítő eszköz kering a helyi gazdaságban, addig az önkormányzat a birtokában lévő pénzeszközöket beteheti a bankba és pótlólagos kamatjövedelemhez juthat.

1. A helyi készpénz helyettesítők kibocsátásának előnyei

A meglévő pénzeszközökön felül kibocsátott helyi készpénz helyettesítők
1. Lényegesen megnövelik a helyi gazdaság erejét és a helyi vásárlóerőt
2. Csökkentik a pénzkiáramlást a régióból

Ezt hogyan teszi?

Kétféle módon:

Egyrészt: A helyi pénzhelyettesítők kibocsátása növeli a forgalomban levő pénztömeg mennyiségét.

Pénztömeg = meglévő pénzeszközök + helyi pénzhelyettesítő eszközök

Másrészt: Míg a készpénz leköthető betétként a bankban (ezáltal kivonódik a forgalomból), addig a helyi pénzhelyettesítők mindig forgalomban maradnak. Így az eszköz jóval többször fog gazdát cserélni, mint a készpénz. Mivel így megnövekedett az eszköz körforgási sebessége, ez által a helyi vásárlóerő is arányosan növekszik.

Vásárlóerő = forgalomban lévő készpénztömeg X annak körforgási sebessége + forgalomban lévő pénzhelyettesítő X annak többszörös forgási sebessége

A kettős hatásmechanizmus alapján a helyi gazdasági potenciál megsokszorozódik.

Belátható, hogy egy helyi készpénz helyettesítő eszköz bevezetése rendkívül jótékony hatást gyakorol a helyi gazdaságra.Mivel a helyi eszköz nem hagyja el a régiót – hiszen máshol nem fizetőeszköz – ezért általa nincs pénzkiáramlás.

A helyben maradó jövedelmek utáni adóbevételek az önkormányzathoz kerülnek, növelve annak bevételeit.

Az önkormányzatok másik bevételi forrása, hogy amíg a helyi készpénz helyettesítő eszköz kering a helyi gazdaságban, addig az önkormányzat a birtokában lévő pénzeszközöket beteheti a bankba és pótlólagos kamatjövedelemhez juttatja az önkormányzatot. Ezen összegek nem elhanyagolható mennyiségek, évi 8%-os nettó kamat egy önkormányzat esetében akár több százmilliós bevétel növekedést is jelenthet.

Ezzel szemben szomorú valóság a legtöbb mai magyar településen a pénzhiány. Túl kevés pénz jut a település gazdasági szereplőihez és túl sok pénz folyik el különböző címeken olyan gazdasági és közigazgatási szervezetekhez, amelyek nem forgatják vissza a beszedett pénzt a helyi gazdaságba. Felbillen a pénzügyi egyensúly és megindul a pénzkiáramlás az adott gazdasági környezetből. (pl. APEH, TESCO, multik, stb.) Ennek következménye a település elszegényedése, gazdasági leépülése.

2. Megvalósítási lehetőségek
1. Helyi utalványrendszer széleskörű alkalmazása
2. Helyi készpénz helyettesítő eszköz bevezetése

A kettő közötti lényegi különbség, hogy az utalványhoz egyrészt nem kell semmilyen engedély, míg a pénzhelyettesítőkhöz egypénzintézet bevonása és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélye szükséges. Másrészt az utalványok csak ún. technikai jellegűek (csak fizetési funkciót tölthetnek be) lehetnek, a pénzhelyettesítők ezzel szemben technikai és közgazdasági jellemzőkkel is bírnak. A helyi pénzhelyettesítők lényegesen nagyobb lehetőséget biztosítanak, mint az utalványrendszer.

Ennek ellenére érdemes bevezetni mindenképpen az utalvány rendszert, azért, hogy a lakosság számára megszokottá váljon a készpénzkímélő fizetési gyakorlat. Rendkívül fontos, hogy a lakosság és a régióba látogatók tudatilag készek legyenek egy később bevezetésre kerülő helyi pénzhelyettesítő elfogadására. Miután kialakult a bizalom egy helyi utalványrendszer iránt, akkor érdemes létrehozni egy minden igényt kielégítő közgazdasági pénzhelyettesítőt helyi, az önkormányzat tulajdonában lévő pénzforgalmi intézménnyel.

Az utalvány működése nagyban hasonlít az Üdülési Csekkéhez, csak annál szélesebb körben alkalmazható.
A helyi pénzhelyettesítő bevezetése tehát 2 lépcsőben ajánlott:
A. Először egy utalványrendszer, majd
B. Helyi általános készpénz fizető eszköz bevezetése pénzintézeten keresztül
Mindkettő feltétele a lakosság és a vállalkozók elfogadó hozzáállása.

Utalványok kibocsátásának jogszabályi háttere:

Az utalványok abban az esetben nem minősülnek pénzhelyettesítőnek, ha szerepel rajtuk a kedvezményezett neve.

Ez azonban nem akadálya a széles körű használatnak, ugyanis visszaváltáskor a pénztár nem vizsgálja a visszaváltó személyét, csak az utalvány értékét veszi figyelembe.
Az utalványok kibocsátása ÁFA- és illetékmentes.

Készpénz helyettesítő eszközök kibocsátásának jogszabályi háttere:

A pénzhelyettesítők kibocsátását a Hitel- és Pénzintézeti Törvény (HPT)
illetve a 2009 évi LXXXV. Törvény 
szabályozza.

Már működő utalványrendszerek Magyarországon

Üdülési Csekk
Étkezési utalványok – Sodexo, Chequedejeuner, stb.
Melegétel utalványok– Sodexo, Chequedejeuner, stb.

Már működő céges kártyarendszerek Magyarországon

MOL kártya
TESCO kártya
CBA kártya
ARAL kártya, stb.

E ponton meg kell jegyezni, hogy Magyarországon a céges kombinált (fizetési és pontgyűjtő) kártyarendszerek összforgalma napjainkban már meghaladja a lakossági banki pénzforgalmat.

Már működő önkormányzati kártyarendszerek Magyarországon

Kaposvár Kártya
Miskolc Kártya

Ezen kártyarendszerekre jellemző, hogy csak korlátolt felhasználhatóságúak, pénzügyi funkciókkal nem látták el őket.

Külföldi példák

A svájci WIR helyi számlapénz rendszer az egyik legrégebbi, ami 70 éve működik a formális bankrendszerrel elszámolásban, de attól függetlenül saját valutakóddal, ami a CHW.

A Svájcban 1934 óta működő WIR Bank és a hozzá kapcsolódó pénzhelyettesítővel helyi kiegészítő fizetőeszköz, a WIR eredetileg 16 taggal indult az 1929-es világválság után. A rendszer a vásárlóerő megteremtését teszi lehetővé saját kibocsátású pénzhelyettesítővel, amit egy 60 ezer résztvevőből álló nemzeti üzleti kör biztosít. A WIR körforgása a WIR beruházási hitel folyósításával indul, amely svájci frank hitelből és WIR hitelből álló kombinált konstrukció is lehet, és építési, felújítási projektek, illetve ingatlanvásárlási illetve bármilyen egyéb szolgáltatás céljaira használhatóak fel. A WIR hitelt csak a gazdasági körhöz csatlakozott vállalkozások vehetik fel. A hiteltörlesztéshez szükséges WIR összeg a hitelt felvevő vállalkozás számára úgy teremthető elő, hogy WIR-t fogad el az ügyfeleitől, húzóerőt teremtve a gazdasági kör szereplői számára. A rendszer fennállása során stabilizáló hatást fejtett ki a gazdaságra, a WIR használat erősödése egyértelműen megfigyelhető a svájci frank hitelek drágulása esetén. Prof Dr. Bernard Lietaer szerint ez a rendszer mentette meg Svájcot a gazdasági összeomlástól 2008 után.

3. Konkrét számítás WIR példán keresztül

Nézzünk meg egy életből vett példát a svájci WIR kapcsán hogy hogyan nő meg egy cég profitja minimum évi 50% al ha WIRT használ Forrás USA WIR típusú szolgáltatás amely való életet leíró eredeti Svájci forrásanyagokat használ):

WIR rendszer
A Cégek WIR Frankot használnak azért hogy növeljék a:

1. Eladásaikat
2. Készpénzáramlásukat
3. Profitjukat

A következő egy tipikus példa arra nézve hogy mi történik ha 70% Nemzeti valutát - 30% WIR t használnak. A következő alaphelyzetben levő cég nem tagja a WIR-nek. Minden bevétele nemzeti valutában, készpénzben történik.

- 10,000,000 CHF Készpénz bevétel

- 9,000,000 CHF Készpénz kiadás (minden fix költség és változó költség: ingatlan, autóköltség banki költség stb.)

- 1,000,000 CHF Profit

A CÉG belép a WIR rendszerbe és emiatt plusz 10 % több forgalmat bonyolít aminek kapcsán elfogad 70%-30% arányban vegyes CHF készpénz - WIR fizetést. A plusz 10% WIR vegyes fizetésű forgalomhoz kapcsolódó költségek nem haladják meg az 50% ot . Azért kisebb a költség hányad mert egy csomó költség az alap forgalom által már fedezve van.

Készpénzes eladások CHF WIR-ben bonyolított eladások: 10,000,000                                             1,000,000 (70%ban készpénz 30%ban WIR) 9,000,000 Készpénz kiadás 700,000 Készpénz bevétel Profit: 1,000,0000 300,000 WIR bevétel

Ez részletezve a következőt jelenti

Készpénzes eladások CHF WIR-ben bonyolított eladások: 10,0000,000 (bevétel) 1,000,000 (70% készpénz 30%WIR bevétel) -9,0000,000 (kiadás) 700,000 (készpénz bevétel) 1,000,0000 (Profit) - 500,000 kiadás készpénzben (50% a az 1 milliónak) 200.000 Készpénz profit (2) 200.000 (készpénz profit (2)) 300.000 WIR profit (1)

A plusz 10% forgalomból képződik még 200.000 készpénz profit és 300.000 WIR profit

Készpénzes eladások	WIR- ben bonyolított eladások
10,000,0000	1,000,000 (70% készpénz 30%WIR)
900,000,000 kiadás	700,000 (készpénz)
-300,000 (WIR járul hozzá a kiadások fedezetére (1))	-500,0000 (1 millió 50% a készpénz kiadás)
1,000,000 (Profit)	200,000 WIR forgalom készpénz profitja (2)
200,000 WIR forgalom készpénz profitja (2)	300,000 Tiszta WIR profit (1)
300,000 Tiszta WIR profit (1)
500.000 Extra Profit készpénzben, ami 50%-os extraprofitot jelent

A cégnél a 10% plusz forgalom eladásaiból ami 70 % kézpénz 30% WIR-ben képződik 200,000 (2) a készpénz illetve 300 WIR (1) a haszon . A plusz 10% WIR vegyes fizetésű forgalomhoz kapcsolódó költségek nem haladják meg az 50% ot . Azért kisebb a költség hányad mert egy csomó költség az alap forgalom által már fedezve van. A WIR-hez kapcsolt készpénz profit 200,000 (2) készpénz illetve a képződő 300,000 WIR (1) egység használható arra hogy az eddigi készpénzben fizetett költségeket lehessen vele csökkenteni tehát ezáltal 500,000 egységnyi extra profit képződik (1) +(2) készpénzben ami plusz 50% profitot jelent.

Ha ezek a vegyes fizetések 70%-30% helyett 50% készpénzben illetve 50% WIR-ben történnek akkor a profitnövekedés még drasztikusabb. 10 % fölötti forgalomnövekedésnél ez a hatás még erősebb!

4. A pénzhelyettesítőkről

Kun János a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) osztályvezetője 2006-ban tanulmányt készített a pénzhelyettesítőkről, melynek tartalmát röviden összefoglalva a következőkben ismertetjük:

A pénzhelyettesítőket két csoportba sorolhatjuk: a technikai pénzhelyettesítők és a közgazdasági pénzhelyettesítőkcsoportjába.

A technikai pénzhelyettesítők a pénz hagyományos forgalmi eszköz funkcióját kívánják javítani, a többi technikai funkció ellátására nem vállalkoznak. A pénzhelyettesítőnek megfelelő számlapénz- vagy bankjegymennyiség valahol letétben van. Hitelt technikai pénzhelyettesítőben nem nyújtanak, egyedüli kivétel a hitelkártya. Miután az áru vagy szolgáltatás vásárlója fizetett, az eladó minden tranzakció után a pénzhelyettesítőt készpénzre (általában bankszámlapénzre) váltja. Egyes fajtájuknál arra is lehetőség van, hogy a pénzhelyettesítő birtokosa a pénzhelyettesítőt visszaváltsa készpénzre. A technikai pénzhelyettesítők közgazdaságilag tehát semlegesek.

Technikai pénzhelyettesítők:

• Bankkártya
• Elektronikus pénztárca
• Mobiltelefonnal történő fizetés
• Saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyák
• Parkolás fizetés mobillal
• Pontgyűjtő kártyák
• Étkezési utalvány
• Üdülési csekk
• Egészségkártyák

A mobil bankolás nem pénzhelyettesítő, de annak látszik.

A közgazdasági pénzhelyettesítők a pénz gazdasági szabályozó funkcióját kívánják javítani: a gazdasági aktivitást egy-egy térségben, vagy vállalkozói körben kívánják serkenteni. Egyes fajtái hitelteremtéssel jönnek létre, mások növelik a pénz körforgási sebességét. Nagyobb mennyiségben történő elterjedésük növelheti az inflációt, s jegybanki tiltást is maga után vonhat. Jelenleg ez a veszély nem fenyeget, mivel szerepük marginális, s mivel használatuk a hagyományos pénzzel párhuzamos, miközben az értékmérő funkciót a hagyományos pénz látja el.

Pénzteremtésre a pénzhelyettesítők általában nem alkalmasak. Nem teremtik a pénzt, csak helyettesítik. Jelentős kivétel a hitelkártya: ha a hitelkártyával vásárolunk, hitelkeretünk terhére pénzt teremtünk. A közgazdasági pénzhelyettesítők egyes fajtái hitelteremtéssel jönnek létre, tehát a pénzteremtéshez hasonlóan kívánják növelni a gazdasági aktivitást.

Pénzügyi közvetítési funkciót (megtakarítások közvetítését a hitelt felvevők felé) közvetlenül szintén csak a hitelkártya lát el. A technikai pénzhelyettesítők általában úgy jönnek létre, hogy a pénzhelyettesítőnek megfelelő pénzösszeget a pénzhelyettesítő kibocsátója a kibocsátáskor megkapja. Amíg a pénzhelyettesítő forgalomban van, a kibocsátó az összeget befektetheti, a pénz így bekerül a pénzügyi közvetítő rendszerbe. Tehát az egyéb technikai pénzhelyettesítők közvetve ellátnak pénzügyi közvetítési funkciót.

A technikai pénzhelyettesítők – a hitelkártya kivételével – betétjellegű gazdasági tartalmat valósítanak meg, míg a közgazdasági pénzhelyettesítők hiteljellegűt.

Közgazdasági pénzhelyettesítők a pénz gazdaságélénkítő, illetve hitel funkcióját kívánják kihasználni. Klasszikus pénzhelyettesítő aváltó, ez komplikáltsága, nehézkessége miatt az egész világon visszaszorulóban van, ezért itt is csak megemlítjük. A váltó kivételével a közgazdasági pénzhelyettesítők általában egy kisebb régióban, egy-egy térségben működnek.

A közgazdasági pénzhelyettesítők általában egy-egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő térség gazdaságának élénkítését szolgálják.

Előfordulhat, hogy egy térség önkormányzata pénzhelyettesítőt bocsát ki és így kamatmentes hitelhez (seigniorage) jut. Ez ellenérdekeltséget válthat ki az ország nemzeti bankjával szemben, ugyanis csökkentheti annak seigniorage bevételeit.

A pénzhelyettesítőknek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve után volt reneszánszuk. A válságok alatt ugyanis az érzékelhető, hogy az áruk, szolgáltatások iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz hiányában nem tud(na) létrejönni.

A pénzhelyettesítők iránti igény a nyolcvanas években éledt újjá. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nyolcvanas évektől a monetáris politika világméretekben irányt váltott: a Keynes-i politikát felváltotta a neoliberális, amely a pénz semlegességét hangsúlyozza, egyedüli feladatának az árstabilitást tartja, a pénz gazdaságélénkítő, munkanélküliség csökkentő szerepével nem foglalkozik.

A pénzhelyettesítők komoly kockázata, ha a szervezési munkát kellő szakértelem nélkül végzik.

5. A jelenlegi pénzrendszer hiányosságai és annak orvoslása

A jelenlegi pénzzel az a fő probléma, hogy alapvető funkciói, mint

• csereeszköz, forgalmi eszköz
• fizetőeszköz
• értékmérő
• értékmegőrző
• értékfelhalmozó

részben, vagy egészben egymásnak ellentmondó célokat valósítanak meg. Egyidejűleg nem lehet használni ugyanazt az eszközt cserére is és értékteremtésre is, mert csereeszközként forognia, értékteremtőként pedig – tőkeként lekötve –, nyugodnia kell.

A pénznek kitüntetett szerepe van a gazdaság többi szereplőjével szemben, ugyanis tartós, és ebből kifolyólag tetszőlegesen visszatartható. Emiatt a gazdaságban a legkedvezőbb helyzetbe a pénz tulajdonosai kerülnek. Míg például egy pék nem teheti meg azt, hogy a kisütött kenyerének az eladását visszatartja (mert az hamarosan tönkre menne), addig a pénz tulajdonosait ilyen veszély nem fenyegeti, sőt azt is megtehetik, hogy a visszatartott pénzüket csak még több pénzért, azaz kamatra adják kölcsön a pénzzel nem rendelkezők számára.

• A fenti torz pénzfogalom hozta létre torzszülöttjeit,
• a kamatot és a kamatos kamatot,
• a visszafizethetetlen adósságot,
• a levegőpénzt,
• a hatalompénzt,
• és a spekulációt.

A torz pénzrendszerre alapuló társadalmunk is szükségszerűen torz viszonyokat hozott létre az élet minden területén. Az egész világot behálózó eladósodottság, az ebből fakadó szegénység, a hatalmas szociális egyenlőtlenségek, sőt a háborúk túlnyomó többsége is a jelenlegi pénzrendszer hiányosságainak a következménye.

A pénz univerzális jellegéből fakadó ellentmondásokat csak pótlólagos pénzhelyettesítők kibocsátásával lehet feloldani.

Ez úgy történik, hogy a hagyományos pénz jelenlegi funkcióiból annyit választunk le egymástól, amennyi lehetséges. A leválasztott funkciókra külön eszközöket hozunk létre, – ezek lesznek a kibocsátandó pénzhelyettesítők – és a megmaradt, le nem választott funkciók betöltésére pedig a hagyományos pénzt használjuk.

Példánkban csak egyetlen egyet, a csereeszköz funkciót választjuk le, a pénz minden egyéb funkcióját hagyományos pénzzel fedjük le. A pénz csereeszköz funkciójára új pénzhelyettesítőt bocsátunk ki. Csereügyletekre (pl. a kereskedelem) csak csereforint pénzhelyettesítőt használunk, de az értékek mérését forintban végezzük, az értékmegőrzésére, felhalmozására pedig szintén a hagyományos forintot használjuk. Tehát a 2 fizetőeszközt vegyesen használjuk.

Ideális esetben még több funkciót választunk le egymásról, mindegyikre külön pénzhelyettesítőt vezetünk be, és párhuzamosan használjuk őket tranzakcióinknál.

Értékmérésre pedig vagy a spekulációmentes vásárlói kosarat használunk, vagy pedig valamely stabil hagyományos pénznemet.

Tehát a megoldás a pénzhelyettesítők kibocsátásában rejlik, ami Magyarországon is szabályozott keretek közé került a 2009. évi LXXV. törvény alapján (lásd még Hpt. 6/A. §(1)).

Vegyes fizetőeszközök használatával tehát megoldható lenne társadalmunk legnagyobb problémája, a torz pénzrendszer.

Mint minden újat, természetesen a fent vázolt pénzrendszert is kétkedés és gyanakvás fogadhatja. Nem várható el a társadalom széles rétegeitől, hogy azonnal megértsék és átlássák a rendszer lényegét. Olyan sok csalódást volt kénytelen társadalmunk az utóbbi évszázadokban elszenvedni, hogy nem csoda, ha az emberek idegenkednek minden újtól. Emiatt a rendszer csak bizonyos politikai vagy gazdasági felvállalással valósulhat meg. A felvállalás szintekhez kötött és feltételez bizonyos gazdasági éleslátást és szociális empátiát.

6. A „G-money” projekt

Csapatunk 2 éve benyújtott egy közpénztervet a Google keresőmotor által meghirdetett nyílt megkötések nélküli „10 a 100 on” ötletversenyre. . Ebben a beadványban még nem szerepel Prof Bernard Lietaer, azonban pontosan emiatt találtunk egymásra. Az említett ötletversenyre bárki bárhonnan benyújthatott bármilyen ötletet ami segít az emberiségen.

Mi azt javasoltuk hogy a Google működtessen egy non profit közpénzrendszert globálisan, a benyújtást megtekintheti itt.

A Google 160.000, azaz százhatvanezer javaslatot kapott. Ezek közül az egyik elődöntős ( a 16 közül):

„The idea:

Opportunity

Partner with banks and technology companies to increase the reach of financial services across the world. Users submitted numerous ideas that seek to improve the quality of people's lives by offering new, more convenient and more sophisticated banking services. Specific suggestions include inexpensive village-based banking kiosks for developing countries; an SMS solution geared toward mobile networks; and ideas for implementing banking services into school curriculums.

Suggestions that inspired this idea

Enable prepaid cell phone bank accounts for millions of people working in the informal economy

Create a community-level electronic banking system for rural areas

Build IT-enabled kiosks which provide access to financial services

Create a single world bank or supra-national currency, uniform rules and transparent public accounting

A pirossal jelölt elképzelés nagyjából az, amit javasoltunk. Nyilván velünk együtt még több ezren kellett, hogy ugyanezt javasolják.

A Google ötlet versenyben a helyezésünk úgy értelmezhető, hogy 16 témakört választottak ki és témakörönként volt max. 5 darab alkotóelem. Tehát 80 darab elképzelésről beszélünk 160 ezer javaslat közül, ami azt jelenti, hogy csak a javaslatok 0,0005%-a került be a második körbe. Mi ezek között voltunk.

Természetesen nem tudható hogy hányan javasolták velünk együtt ugyanezt az elképzelést, de azt gondoljuk, hogy ez nem haladhatja meg a 2%-ot.

A verseny keretében megvalósított 4 témakörbe nem kerültünk be de: És most jön a nagy DE:

A DÖBBENETES AZ, HOGY A GOOGLE 2010 AUGUSZTUSÁBAN MEGVETT EGY KÖZPÉNZRENDSZERT FEJLESZTŐ CÉGET 75 MILLIÓ DOLLÁRÉRT. AZ ÚJ GOOGLE KÖZPÉNZRENDSZER CÉGET MEGTEKINTHETI ITT

amit Social Goldnak hívnak és pontosan azt tudja amit javasoltunk. Ezt a rendszert jelenleg csak internetes játék közösségek között működtetik a játékosok egymás közti fizetéseihez és ez alapján fejlesztik. Ha ezt kellőképpen tesztelték akkor minden bizonnyal kiterjesztik fizikai árukra és szolgáltatásokra.

Ha a Google biztosít egy szoftverplatformot, akkor a Googlemaps segítségével közösségek szerte a földön bejelölvén a kívánt térséget simán és könnyedén létrehozhatják a maguk közpénzrendszerét néhány klikkeléssel. A hagyományos pénzüket pedig mondjuk a PayPalon (internetes utalási rendszer) keresztül válthatják át közösségi pénzzé. Ez a művelet jó ha 20 percet vesz igénybe és onnantól kezdve a bankoknak nincs többé beleszólásuk az ügybe. Ezek a közpénzrendszerek pedig lecserélhetik a jelenlegi vámpír bank rendszert. Ezek után egy közönséges PC-én vagy mobiltelefonon lehet majd fizetéseket intézni, ami kb. olyan bonyolult, mint mondjuk e-mailt küldeni.

Ez még időbe fog telni mert a közpénzrendszer törvények világszerte mások valamint ha a Google megtámadja a banki monopóliumot akkor ennek következményei lesznek.

A Google jelenlegi elmozdulása azonban jelzi a téma abszolút létjogosultságát.

Helyi pénzről - mégegyszer

www.kekfrank.hu/.../kekfrank_es_szovetkezet_ismerteto_20091117.pdf
Gazdaságélénkítés - helyi pénz segítségével
Sopron, 2009. szeptember 29.
Mi adja a „helyi pénz” használatának aktualitását?

Napjaink gazdasági élete visszaesést mutat, és a  2010-re vonatkozó hivatalos előrejelzések további visszaesést prognosztizálnak. Ez a helyzet a kis- és középvállalkozásokat valamint a  magánszemélyeket is nehéz  helyzetbe  hozta. Arra a közös magállapításra jutottunk, hogy  ebből csak  az összefogás, az együttműködés mozdíthatja ki a gazdaságot. Ez kívánatos  országosan és helyben is.

A jelenlegi gazdaságban a vállalkozások és az egyének számára a szükségesnél kevesebb és viszonylag drágán áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű csereeszköz (kvázi pénz).

Kezdeményezésünkkel ezen szeretnénk változtatni az alábbiak szerint:

Segítendő  a helyi vállalkozásokat,  a gazdasági folyamatok bonyolításához több és olcsóbb, ugyanakkor biztonságos (teljes mértékben fedezettel rendelkező) és bizalmat erősítő csereeszköz, a „Kékfrank” utalvány  – mint helyi pénz - bevezetését és összefogáson alapuló közös használatát tervezzük.

Az utalvány használatával a piacon megnövekszik a szabad  csereeszközök mennyisége (azáltal, hogy a vállalkozások forint forgótőkéjük helyett kékfrank utalvánnyal bonyolítják egymás közötti elszámolásaik egy részét, ez a forgótőke betétként lekötve megnöveli a pénzintézetek hitelnyújtó képességét), ezzel javulhat a vállalkozások likviditási helyzete, így az igények, szükségletek kielégítése, a kapacitások kihasználása magasabb szinten valósulhat meg,  melynek eredményeképpen helyben több szolgáltatás és áru cserélhet gazdát.

Válságkezelő célok:

Nyilvánvaló, hogy többféle válságkezelő stratégia létezik, ezek közül csak egy a  pénzhelyettesítők alkalmazása, szövetkezeti kézben.

A 1929–1933-as világgazdasági válság idején is számtalan pénzhelyettesítő jött létre, melyek  közül több a mai napig él. Ezeket jobb szó híján helyi pénznek nevezzük. (Vegyük példának a  svájci Wirtschaftsringgenossenschaft 1934-ben létrehozott pénzhelyettesítőjét. A ma már bankként működő szövetkezet saját pénzét Svájc-szerte 60 ezer kis- és középvállalkozás  használja.) A jelenlegi világgazdasági válság  elhozhatja a pénzhelyettesítők reneszánszát. Ezt  jelzik a már működő szociális juttatások (étkezési-, ajándék-, beiskolázási-, internet utalvány,  üdülési csekk  stb.), valamint a hazai önkormányzati kártyák és még a hipermarketek hűségkártyái is (multipont, SuperShop, MOL, Smart stb.).

Gazdaságtörténelmi példák bizonyítják, hogy összefogással  élénkíteni lehet a  helyi gazdaságot, és enyhíteni a válságot.

A szövetkezet nyújtotta összefogással annak tagjai közvetlen és közvetett módon gazdasági előnyöket élveznek. A  most  megalakult szövetkezet gazdasági társaság, azonban nem a  szövetkezeti eredményességet jelöli meg  fő  célnak, hanem a tagok számára kíván elsődlegesen előnyöket biztosítani.

A megalakult HA-MI-ÖSSZEFOGUNK EURÓPAI SZÖVETKEZET működését lényegében az alábbi célok és stratégia mentén tervezzük:

Cél:

A HA-MI-ÖSSZEFOGUNK EURÓPAI SZÖVETKEZET célja: Sopron és vonzáskörzetében, a határokon átnyúló összefüggő járások gazdaságának élénkítése Kékfrank Utalvány alkalmazásával.

A „Kékfrank” utalvány biztosítja a gazdasági kapcsolatban levő szövetkezeti tagok között a hivatalos fizetőeszköz (forint) nélküli elszámolásokat.

A szövetkezet felépítése és működése:

1. A szövetkezet legfőbb fóruma a közgyűlés

2. Igazgatótanács: Perkovátz Tamás elnök

   Pirger Károly

   Dr. Horváth Borbála (Rajka és Vidéke Takarékszövethezet)

   Birtalan Örkény (C.I.G. - Pannónia Biztosító)

   Károlyi Gyula (Sopron és Vidéke Ipartestület elnöke)

3. Felügyelőbizottság:

   Elnök: Horváth Vilmos (Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke)

Tagok:  dr. Székely Csaba (a NyME Közgazdaságtudományi Karának

dékánja)

dr. Karner Cecília  (a  NyME Közgazdaságtudományi Karának  docense)

4. A szövetkezetet 123 fő alapította.

Alapító tag az lehet, aki legalább egy, 100 €  értékű részjegyet  vesz. Egy alapító tag maximum  40 részjegyet vásárolhat. A  HA-MI-ÖSSZEFOGUNK  EURÓPAI SZÖVETKEZET minden tagjának a részjegy-aránytól függetlenül egy szavazata lesz a  közgyűlésben. A szövetkezeti tagok köre állandóan változhat, bővülhet. Ennek feltétele a  részjegy megvásárlása és az alapszabály, valamint az abban meghatározott feltételek elfogadása. Szövetkezeti tag lehet vállalkozás és magánszemély egyaránt.

Az alapítók és a később csatlakozó szövetkezeti tagok egyben kötelezik is magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a kékfrankot.

5. A  szövetkezeti tag a  kékfrankhoz a kibocsátó szövetkezet által megbízott pénzintézetben juthat hozzá. A szövetkezet a kékfrank forint ellenértékét kamatoztatja.

6. A kamatbevételt a szövetkezet és a tagok megosztják egymás között.

7. A kékfrank nemcsak papír alapon indul útjára, hanem elektronikusan is.

Mivel a Kékfrank  nem kamatozik, nem áll senkinek érdekében azt felhalmozni, ebből adódóan gyorsabban foroghat, mint a jelenlegi pénz, és felpörgetheti a helyi gazdasági életet,  mivel használói az egymás közötti cseréket ebben bonyolítják.  (Ez azt is jelenti, hogy a helyben elvégzendő munkákat  a szövetkezeti tagok a jelenleginél nagyobb arányban a tagok cégeivel fogják elvégeztetni. Vagyis a soproni és a környékbeli

vállalkozások  így  könnyebben juthatnak megrendelésekhez. Az itt élő polgárok vásárlásaikat kékfrankkal is lebonyolíthatják, így az itt működő – szintén szövetkezeti tag

- kis- és nagykereskedők forgalmát növelik, hiszen ők a pénzhelyettesítő elfogadói.)

8. A papíralapon megjelenő kékfrank utalvány formája a pénzre emlékeztet. Már megjelenésében is a helyi értékeket mutatja:  címletein Liszt Ferenc, Joseph Haydn, Lackner Kristóf, Kitaibel Pál, Pejacsevich László és Esterházy Pál herceg képe lesz.

9. Azt, hogy a kékfrank a forintforgalom hány százalékát képes kiváltani, majd az élet fogja eldönteni.  Már  a reálisan prognosztizált 15-20 százalék is milliárdos nagyságrendet jelenthet Sopron és környéke gazdasági életében.

A kékfrank előnyei:

A kékfrank tehát a  lokálisan szerveződő, természetes rendet tartó közösségek együttműködését szolgáló utalványrendszer. 

E definícióból következik, hogy használata

 Közvetlen hasznot jelent a  rendszer tagjainak (a szövetkezeti tagoknak és a kékfrank használóinak egyaránt)

 Dinamizálja a térség gazdaságát

 Támogatja és fellendíti a kultúrát ( az egyéni boldogulás növeli a „kultúrafogyasztást”)

 Közvetetten erősíti a régiós összefogást, öntudatot, az itt élő közösségeket

Egyéb tudnivalók:

Támogatók: 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Soproni Kereskedelmi és Iparkamara

Sopron és Vidéke Ipartestület

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara

Járai Zsigmond korábbi pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke

C.I.G. - Pannónia Biztosító

Magyar Adófizetők Országos Szövetsége

A kezdeményezés elindítói:

Varga István – a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke

Perkovátz Tamás – mérnök, külker üzemgazdász

Nagy István – közgazdász, könyvvizsgáló

Pirger Károly - informatikus

A pénzhelyettesítő formájának megtervezője:

Gerencsér Tamás –GrafikDekor

Kínai befektetők Gyergyószéken

http://erdely.ma/kisregio.php?id=98965

Borszéken fogadja a ZTE IT-cégnek a térség iránt érdeklődő képviselőit Moldován József államtitkárA ZTE telekommunikációs vállalat képviselői is jelen lesznek szeptember 2-án, pénteken a gyergyószéki polgármesterek Borszéken tartandó találkozóján, amelynek házigazdája Moldován József, a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériumának államtitkára.„A Romániában nagyszabású befektetésekre készülő kínai nagyvállalat az ország hátrányos helyzetű térségekeit célozná meg. Számunkra fontos lenne meggyőzni őket, hogy a Székelyföldre, ezen belül Gyergyó vidékére essen a választásuk” – nyilatkozta Moldován József.A távközlési államtitkár szerint a kínai befektetők érdeklődnek olyan lehetőségek iránt is, mint a falusi térségek infokommunikációs infrastruktúrával való ellátása. Ilyen típusú pilótaprojektekkel a ZTE olyan vidéki közösségeket céloz meg, amelyeknél a helyi szolgáltatók számára nem volt rentábilis a távközlési hálózatok létrehozása. „A kínai befektetőkkel a helyi önkormányzatok számára előnyös feltételek elfogadtatásáról tárgyaltam Bukarestben, ennek folytatásaként látogatnak most a helyszínre a ZTE képviselői” – tette hozzá Moldován József államtitkár.A polgármester-találkozón Moldován József ellátja a gyergyószéki elöljárókat az Országos Elektronikus Kifizetési Rendszer (SNEP) és az elektronikus aláírási rendszer bevezetésével kapcsolatos új információkkal. Meghívott szakértőként jelen lesz a borszéki rendezvényen Szávuj József, az Ines Group hazai telekommunikációs cég ügyvezető igazgatója is.A polgármester-találkozóra hivatalosak Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Gyergyótölgyes, Gyergyóalfalu, Galócás és Borszék elöljárói, valamint a Hargita megyei tanács és a Gyergyó területi és gyergyószentmiklósi RMDSZ vezetői. 

Megjegyzés

Nemrég megrótt egy olvasónk, amikor az egyik cikkben megjelent, hogy a kolozsvári elnök azt mondta csak MPP-s városvezetéseket támogatunk a Gazdasági - és Vidékfejlesztési Projektünkkel. Most ajánlom olvassa el a fenti cikket. Visszatérve a polgáriak gazdasági és régiófejlesztési  projektje nem a helyi polgári párt tagjait, hanem az ottani közösséget szolgálja ezért érthetetlen, hogy nem így gondolkozunk mindannyian.

" A polgári párt szakosztályai által elkészített projektek révén a régiók is fejlődni fognak hiszen eleve a "kis régiós" felállást vettük alapként kiindulópontként. Ezeket a projekteket nem csak egy választási ciklusra alakítottuk ki, hanem az egész népközösségünket érintő jövőkép hosszútávú fejlesztése végett indítottuk el" - mondta nemrég Simon Csaba országos alelnök. 

"Érdekes, hogy a MÁÉRT-hoz leadott fejezetek egy része a Mikó-ba is megjelent, amely nem baj csak annak végrehajtását csakis az összefogás szellemében lehetne teljességgel megoldani! Ezt mi is támogathatónak tartjuk."  folyatta Simon úr.

" Mi eddig is támogattunk és támogatni fogunk minden olyan tervet, amely a népközösségünket szolgálja" jelentette ki Keizer Róbert a kolozsvári elnök. 

"Eddig is voltak olyan tervek és megvalósításaink amelyben nem néztük a politikai hovatartozást, példának említhetem a év elején megalakított "Kalotaszeg" Agroturisztikai Központ  amely nem máshol hanem éppen a szövetségiek üdülőhelyének számítható Kalotaszentkirályon alakítottuk meg! " folytatta Keizer úr.

Mindezeket leírva azzal szeretnénk befejezni, hogy a polgári párt  népközösségi projektjei nem öncélúak. (Erdélyi Polgár)