www.pmoney.org/penzrendszer.html
Lényeg -
Regionális készpénz helyettesítő eszközök kibocsátása általános fellendülést vált ki egy adott régióban. Mindenképpen érdemes bevezetni, még akkor is, ha kedvező hatása csak később és elsősorban közvetett módon jelentkezik.
Kockázat - A létrehozásába fektetett összegen kívül semmilyen kockázattal nem jár. Műszaki szempontból csak bevált megoldásokat tartalmaz, gazdasági és jogi szempontból a bevezethetősége tisztázott.
Haszon - Előzetes kalkulációk szerint egy önkormányzat bevételeit az első néhány évben 8 – 10%-ban, később 15 – 20%-ban növeli meg, egyes esetekben lehet ennél több is. Ezen számok persze csak akkor valósíthatóak meg, ha az önkormányzat következetesen megvalósítja a projektet.
Hasonló rendszerek - Rengeteg ehhez hasonló rendszer működik ma Magyarországon, csak nem önkormányzati irányítás alatt és nem annak hívják. A nagy cégek, bankok működtetnek hasonló kártyarendszereket. A MOL vagy az OTP pontgyűjtő kártyája ugyanazon az elven működik, de létezik ezek nyomtatott formája is, amire az Üdülési Csekk a legjobb példa.
Teendők egy adott önkormányzat részéről
a. A komplett rendszer tervének elkészíttetése
b. A rendszer létrehozása a tervek alapján
Egy ilyen terv a következőket tartalmazza:
1. A régió számára a legjobb közgazdasági és pénzügyi modellt
2. Részletesen kidolgozott működési mechanizmusát
3. Részletes feladattervet
4. Szervezési és szervezeti sémáját
5. Megtérülési mutatókat
6. Gazdasági és szociális hatásainak tanulmányát
7. Szükséges pénzügyi, műszaki eszközeit
8. Személyi feltételeit
9. A projektnek a régióra gyakorolt rövid és hosszútávú hatásait
a. A komplett rendszer tervének elkészíttetése
b. A rendszer létrehozása a tervek alapján
Egy ilyen terv a következőket tartalmazza:
1. A régió számára a legjobb közgazdasági és pénzügyi modellt
2. Részletesen kidolgozott működési mechanizmusát
3. Részletes feladattervet
4. Szervezési és szervezeti sémáját
5. Megtérülési mutatókat
6. Gazdasági és szociális hatásainak tanulmányát
7. Szükséges pénzügyi, műszaki eszközeit
8. Személyi feltételeit
9. A projektnek a régióra gyakorolt rövid és hosszútávú hatásait
A rendszer létrehozásának költségei és megtérülési ideje
A komplett rendszer létrehozásának a költségei tág határok között mozognak, nagyban függnek a helyi adottságoktól. A pontos számokat a részletes rendszer terve fogja tartalmazni, de mindenképpen kijelenthető, hogy a költségei összességében alacsonyabbak lesznek, mint az általa elérhető haszon. Egy 300 000-es lakosú település esetében a beruházás költsége 50 millió Ft alatt várható. Kedvező esetben a megtérülés már akár az első évben is elképzelhető, realisztikusabb a 2 év.
Hogyan csapódik le a haszon az önkormányzat számára?
Mivel a helyi eszköz nem hagyja el a régiót – hiszen máshol nem fizetőeszköz – ezért általa nincs pénzkiáramlás. A helyben maradó jövedelmek utáni adók az önkormányzathoz kerülnek, növelve annak bevételeit.
Az önkormányzatok másik bevételi forrása, hogy amíg a kibocsátott helyi készpénz helyettesítő eszköz kering a helyi gazdaságban, addig az önkormányzat a birtokában lévő pénzeszközöket beteheti a bankba és pótlólagos kamatjövedelemhez juthat.
1. A helyi készpénz helyettesítők kibocsátásának előnyei
A meglévő pénzeszközökön felül kibocsátott helyi készpénz helyettesítők
1. Lényegesen megnövelik a helyi gazdaság erejét és a helyi vásárlóerőt
2. Csökkentik a pénzkiáramlást a régióból
1. Lényegesen megnövelik a helyi gazdaság erejét és a helyi vásárlóerőt
2. Csökkentik a pénzkiáramlást a régióból
Ezt hogyan teszi?
Kétféle módon:
Egyrészt: A helyi pénzhelyettesítők kibocsátása növeli a forgalomban levő pénztömeg mennyiségét.
Pénztömeg = meglévő pénzeszközök + helyi pénzhelyettesítő eszközök
Másrészt: Míg a készpénz leköthető betétként a bankban (ezáltal kivonódik a forgalomból), addig a helyi pénzhelyettesítők mindig forgalomban maradnak. Így az eszköz jóval többször fog gazdát cserélni, mint a készpénz. Mivel így megnövekedett az eszköz körforgási sebessége, ez által a helyi vásárlóerő is arányosan növekszik.
Vásárlóerő = forgalomban lévő készpénztömeg X annak körforgási sebessége + forgalomban lévő pénzhelyettesítő X annak többszörös forgási sebessége
A kettős hatásmechanizmus alapján a helyi gazdasági potenciál megsokszorozódik.
Belátható, hogy egy helyi készpénz helyettesítő eszköz bevezetése rendkívül jótékony hatást gyakorol a helyi gazdaságra.Mivel a helyi eszköz nem hagyja el a régiót – hiszen máshol nem fizetőeszköz – ezért általa nincs pénzkiáramlás.
A helyben maradó jövedelmek utáni adóbevételek az önkormányzathoz kerülnek, növelve annak bevételeit.
Az önkormányzatok másik bevételi forrása, hogy amíg a helyi készpénz helyettesítő eszköz kering a helyi gazdaságban, addig az önkormányzat a birtokában lévő pénzeszközöket beteheti a bankba és pótlólagos kamatjövedelemhez juttatja az önkormányzatot. Ezen összegek nem elhanyagolható mennyiségek, évi 8%-os nettó kamat egy önkormányzat esetében akár több százmilliós bevétel növekedést is jelenthet.
Ezzel szemben szomorú valóság a legtöbb mai magyar településen a pénzhiány. Túl kevés pénz jut a település gazdasági szereplőihez és túl sok pénz folyik el különböző címeken olyan gazdasági és közigazgatási szervezetekhez, amelyek nem forgatják vissza a beszedett pénzt a helyi gazdaságba. Felbillen a pénzügyi egyensúly és megindul a pénzkiáramlás az adott gazdasági környezetből. (pl. APEH, TESCO, multik, stb.) Ennek következménye a település elszegényedése, gazdasági leépülése.
2. Megvalósítási lehetőségek
1. Helyi utalványrendszer széleskörű alkalmazása
2. Helyi készpénz helyettesítő eszköz bevezetése
1. Helyi utalványrendszer széleskörű alkalmazása
2. Helyi készpénz helyettesítő eszköz bevezetése
A kettő közötti lényegi különbség, hogy az utalványhoz egyrészt nem kell semmilyen engedély, míg a pénzhelyettesítőkhöz egypénzintézet bevonása és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélye szükséges. Másrészt az utalványok csak ún. technikai jellegűek (csak fizetési funkciót tölthetnek be) lehetnek, a pénzhelyettesítők ezzel szemben technikai és közgazdasági jellemzőkkel is bírnak. A helyi pénzhelyettesítők lényegesen nagyobb lehetőséget biztosítanak, mint az utalványrendszer.
Ennek ellenére érdemes bevezetni mindenképpen az utalvány rendszert, azért, hogy a lakosság számára megszokottá váljon a készpénzkímélő fizetési gyakorlat. Rendkívül fontos, hogy a lakosság és a régióba látogatók tudatilag készek legyenek egy később bevezetésre kerülő helyi pénzhelyettesítő elfogadására. Miután kialakult a bizalom egy helyi utalványrendszer iránt, akkor érdemes létrehozni egy minden igényt kielégítő közgazdasági pénzhelyettesítőt helyi, az önkormányzat tulajdonában lévő pénzforgalmi intézménnyel.
Az utalvány működése nagyban hasonlít az Üdülési Csekkéhez, csak annál szélesebb körben alkalmazható.A helyi pénzhelyettesítő bevezetése tehát 2 lépcsőben ajánlott:
A. Először egy utalványrendszer, majd
B. Helyi általános készpénz fizető eszköz bevezetése pénzintézeten keresztül
Mindkettő feltétele a lakosság és a vállalkozók elfogadó hozzáállása.
Ez azonban nem akadálya a széles körű használatnak, ugyanis visszaváltáskor a pénztár nem vizsgálja a visszaváltó személyét, csak az utalvány értékét veszi figyelembe.
Az utalványok kibocsátása ÁFA- és illetékmentes.
Az utalványok kibocsátása ÁFA- és illetékmentes.
Készpénz helyettesítő eszközök kibocsátásának jogszabályi háttere:
A pénzhelyettesítők kibocsátását a Hitel- és Pénzintézeti Törvény (HPT)
illetve a 2009 évi LXXXV. Törvény
szabályozza.
illetve a 2009 évi LXXXV. Törvény
szabályozza.
Már működő utalványrendszerek Magyarországon
Üdülési Csekk
Étkezési utalványok – Sodexo, Chequedejeuner, stb.
Melegétel utalványok– Sodexo, Chequedejeuner, stb.
Étkezési utalványok – Sodexo, Chequedejeuner, stb.
Melegétel utalványok– Sodexo, Chequedejeuner, stb.
Már működő céges kártyarendszerek Magyarországon
MOL kártya
TESCO kártya
CBA kártya
ARAL kártya, stb.
TESCO kártya
CBA kártya
ARAL kártya, stb.
E ponton meg kell jegyezni, hogy Magyarországon a céges kombinált (fizetési és pontgyűjtő) kártyarendszerek összforgalma napjainkban már meghaladja a lakossági banki pénzforgalmat.
Már működő önkormányzati kártyarendszerek Magyarországon
Kaposvár Kártya
Miskolc Kártya
Miskolc Kártya
Ezen kártyarendszerekre jellemző, hogy csak korlátolt felhasználhatóságúak, pénzügyi funkciókkal nem látták el őket.
Külföldi példák
A svájci WIR helyi számlapénz rendszer az egyik legrégebbi, ami 70 éve működik a formális bankrendszerrel elszámolásban, de attól függetlenül saját valutakóddal, ami a CHW.
A Svájcban 1934 óta működő WIR Bank és a hozzá kapcsolódó pénzhelyettesítővel helyi kiegészítő fizetőeszköz, a WIR eredetileg 16 taggal indult az 1929-es világválság után. A rendszer a vásárlóerő megteremtését teszi lehetővé saját kibocsátású pénzhelyettesítővel, amit egy 60 ezer résztvevőből álló nemzeti üzleti kör biztosít. A WIR körforgása a WIR beruházási hitel folyósításával indul, amely svájci frank hitelből és WIR hitelből álló kombinált konstrukció is lehet, és építési, felújítási projektek, illetve ingatlanvásárlási illetve bármilyen egyéb szolgáltatás céljaira használhatóak fel. A WIR hitelt csak a gazdasági körhöz csatlakozott vállalkozások vehetik fel. A hiteltörlesztéshez szükséges WIR összeg a hitelt felvevő vállalkozás számára úgy teremthető elő, hogy WIR-t fogad el az ügyfeleitől, húzóerőt teremtve a gazdasági kör szereplői számára. A rendszer fennállása során stabilizáló hatást fejtett ki a gazdaságra, a WIR használat erősödése egyértelműen megfigyelhető a svájci frank hitelek drágulása esetén. Prof Dr. Bernard Lietaer szerint ez a rendszer mentette meg Svájcot a gazdasági összeomlástól 2008 után.
3. Konkrét számítás WIR példán keresztül
Nézzünk meg egy életből vett példát a svájci WIR kapcsán hogy hogyan nő meg egy cég profitja minimum évi 50% al ha WIRT használ Forrás USA WIR típusú szolgáltatás amely való életet leíró eredeti Svájci forrásanyagokat használ):
WIR rendszer
A Cégek WIR Frankot használnak azért hogy növeljék a:
A Cégek WIR Frankot használnak azért hogy növeljék a:
1. Eladásaikat
2. Készpénzáramlásukat
3. Profitjukat
2. Készpénzáramlásukat
3. Profitjukat
| A következő egy tipikus példa arra nézve hogy mi történik ha 70% Nemzeti valutát - 30% WIR t használnak. A következő alaphelyzetben levő cég nem tagja a WIR-nek. Minden bevétele nemzeti valutában, készpénzben történik. | ||||||||||||
| - 10,000,000 CHF Készpénz bevétel | ||||||||||||
| - 9,000,000 CHF Készpénz kiadás (minden fix költség és változó költség: ingatlan, autóköltség banki költség stb.) | ||||||||||||
| - 1,000,000 CHF Profit | ||||||||||||
| A CÉG belép a WIR rendszerbe és emiatt plusz 10 % több forgalmat bonyolít aminek kapcsán elfogad 70%-30% arányban vegyes CHF készpénz - WIR fizetést. A plusz 10% WIR vegyes fizetésű forgalomhoz kapcsolódó költségek nem haladják meg az 50% ot . Azért kisebb a költség hányad mert egy csomó költség az alap forgalom által már fedezve van. | ||||||||||||
| ||||||||||||
Ez részletezve a következőt jelenti
| ||||||||||||
|
A plusz 10% forgalomból képződik még 200.000 készpénz profit és 300.000 WIR profit
| Készpénzes eladások | WIR- ben bonyolított eladások |
| 10,000,0000 | 1,000,000 (70% készpénz 30%WIR) |
| 900,000,000 kiadás | 700,000 (készpénz) |
-300,000 (WIR járul hozzá a kiadások fedezetére (1)) | -500,0000 (1 millió 50% a készpénz kiadás) |
1,000,000 (Profit) | 200,000 WIR forgalom készpénz profitja (2) |
200,000 WIR forgalom készpénz profitja (2) | 300,000 Tiszta WIR profit (1) |
300,000 Tiszta WIR profit (1) | |
500.000 Extra Profit készpénzben, ami 50%-os extraprofitot jelent |
A cégnél a 10% plusz forgalom eladásaiból ami 70 % kézpénz 30% WIR-ben képződik 200,000 (2) a készpénz illetve 300 WIR (1) a haszon . A plusz 10% WIR vegyes fizetésű forgalomhoz kapcsolódó költségek nem haladják meg az 50% ot . Azért kisebb a költség hányad mert egy csomó költség az alap forgalom által már fedezve van. A WIR-hez kapcsolt készpénz profit 200,000 (2) készpénz illetve a képződő 300,000 WIR (1) egység használható arra hogy az eddigi készpénzben fizetett költségeket lehessen vele csökkenteni tehát ezáltal 500,000 egységnyi extra profit képződik (1) +(2) készpénzben ami plusz 50% profitot jelent.
Ha ezek a vegyes fizetések 70%-30% helyett 50% készpénzben illetve 50% WIR-ben történnek akkor a profitnövekedés még drasztikusabb. 10 % fölötti forgalomnövekedésnél ez a hatás még erősebb!
4. A pénzhelyettesítőkről
Kun János a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) osztályvezetője 2006-ban tanulmányt készített a pénzhelyettesítőkről, melynek tartalmát röviden összefoglalva a következőkben ismertetjük:
A pénzhelyettesítőket két csoportba sorolhatjuk: a technikai pénzhelyettesítők és a közgazdasági pénzhelyettesítőkcsoportjába.
A technikai pénzhelyettesítők a pénz hagyományos forgalmi eszköz funkcióját kívánják javítani, a többi technikai funkció ellátására nem vállalkoznak. A pénzhelyettesítőnek megfelelő számlapénz- vagy bankjegymennyiség valahol letétben van. Hitelt technikai pénzhelyettesítőben nem nyújtanak, egyedüli kivétel a hitelkártya. Miután az áru vagy szolgáltatás vásárlója fizetett, az eladó minden tranzakció után a pénzhelyettesítőt készpénzre (általában bankszámlapénzre) váltja. Egyes fajtájuknál arra is lehetőség van, hogy a pénzhelyettesítő birtokosa a pénzhelyettesítőt visszaváltsa készpénzre. A technikai pénzhelyettesítők közgazdaságilag tehát semlegesek.
Technikai pénzhelyettesítők:
- Bankkártya
- Elektronikus pénztárca
- Mobiltelefonnal történő fizetés
- Saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyák
- Parkolás fizetés mobillal
- Pontgyűjtő kártyák
- Étkezési utalvány
- Üdülési csekk
- Egészségkártyák
A mobil bankolás nem pénzhelyettesítő, de annak látszik.
A közgazdasági pénzhelyettesítők a pénz gazdasági szabályozó funkcióját kívánják javítani: a gazdasági aktivitást egy-egy térségben, vagy vállalkozói körben kívánják serkenteni. Egyes fajtái hitelteremtéssel jönnek létre, mások növelik a pénz körforgási sebességét. Nagyobb mennyiségben történő elterjedésük növelheti az inflációt, s jegybanki tiltást is maga után vonhat. Jelenleg ez a veszély nem fenyeget, mivel szerepük marginális, s mivel használatuk a hagyományos pénzzel párhuzamos, miközben az értékmérő funkciót a hagyományos pénz látja el.
Pénzteremtésre a pénzhelyettesítők általában nem alkalmasak. Nem teremtik a pénzt, csak helyettesítik. Jelentős kivétel a hitelkártya: ha a hitelkártyával vásárolunk, hitelkeretünk terhére pénzt teremtünk. A közgazdasági pénzhelyettesítők egyes fajtái hitelteremtéssel jönnek létre, tehát a pénzteremtéshez hasonlóan kívánják növelni a gazdasági aktivitást.
Pénzügyi közvetítési funkciót (megtakarítások közvetítését a hitelt felvevők felé) közvetlenül szintén csak a hitelkártya lát el. A technikai pénzhelyettesítők általában úgy jönnek létre, hogy a pénzhelyettesítőnek megfelelő pénzösszeget a pénzhelyettesítő kibocsátója a kibocsátáskor megkapja. Amíg a pénzhelyettesítő forgalomban van, a kibocsátó az összeget befektetheti, a pénz így bekerül a pénzügyi közvetítő rendszerbe. Tehát az egyéb technikai pénzhelyettesítők közvetve ellátnak pénzügyi közvetítési funkciót.
A technikai pénzhelyettesítők – a hitelkártya kivételével – betétjellegű gazdasági tartalmat valósítanak meg, míg a közgazdasági pénzhelyettesítők hiteljellegűt.
Közgazdasági pénzhelyettesítők a pénz gazdaságélénkítő, illetve hitel funkcióját kívánják kihasználni. Klasszikus pénzhelyettesítő aváltó, ez komplikáltsága, nehézkessége miatt az egész világon visszaszorulóban van, ezért itt is csak megemlítjük. A váltó kivételével a közgazdasági pénzhelyettesítők általában egy kisebb régióban, egy-egy térségben működnek.
A közgazdasági pénzhelyettesítők általában egy-egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő térség gazdaságának élénkítését szolgálják.
Előfordulhat, hogy egy térség önkormányzata pénzhelyettesítőt bocsát ki és így kamatmentes hitelhez (seigniorage) jut. Ez ellenérdekeltséget válthat ki az ország nemzeti bankjával szemben, ugyanis csökkentheti annak seigniorage bevételeit.
A pénzhelyettesítőknek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve után volt reneszánszuk. A válságok alatt ugyanis az érzékelhető, hogy az áruk, szolgáltatások iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz hiányában nem tud(na) létrejönni.
A pénzhelyettesítők iránti igény a nyolcvanas években éledt újjá. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nyolcvanas évektől a monetáris politika világméretekben irányt váltott: a Keynes-i politikát felváltotta a neoliberális, amely a pénz semlegességét hangsúlyozza, egyedüli feladatának az árstabilitást tartja, a pénz gazdaságélénkítő, munkanélküliség csökkentő szerepével nem foglalkozik.
A pénzhelyettesítők komoly kockázata, ha a szervezési munkát kellő szakértelem nélkül végzik.
5. A jelenlegi pénzrendszer hiányosságai és annak orvoslása
A jelenlegi pénzzel az a fő probléma, hogy alapvető funkciói, mint
- csereeszköz, forgalmi eszköz
- fizetőeszköz
- értékmérő
- értékmegőrző
- értékfelhalmozó
részben, vagy egészben egymásnak ellentmondó célokat valósítanak meg. Egyidejűleg nem lehet használni ugyanazt az eszközt cserére is és értékteremtésre is, mert csereeszközként forognia, értékteremtőként pedig – tőkeként lekötve –, nyugodnia kell.
A pénznek kitüntetett szerepe van a gazdaság többi szereplőjével szemben, ugyanis tartós, és ebből kifolyólag tetszőlegesen visszatartható. Emiatt a gazdaságban a legkedvezőbb helyzetbe a pénz tulajdonosai kerülnek. Míg például egy pék nem teheti meg azt, hogy a kisütött kenyerének az eladását visszatartja (mert az hamarosan tönkre menne), addig a pénz tulajdonosait ilyen veszély nem fenyegeti, sőt azt is megtehetik, hogy a visszatartott pénzüket csak még több pénzért, azaz kamatra adják kölcsön a pénzzel nem rendelkezők számára.
- A fenti torz pénzfogalom hozta létre torzszülöttjeit,
- a kamatot és a kamatos kamatot,
- a visszafizethetetlen adósságot,
- a levegőpénzt,
- a hatalompénzt,
- és a spekulációt.
A torz pénzrendszerre alapuló társadalmunk is szükségszerűen torz viszonyokat hozott létre az élet minden területén. Az egész világot behálózó eladósodottság, az ebből fakadó szegénység, a hatalmas szociális egyenlőtlenségek, sőt a háborúk túlnyomó többsége is a jelenlegi pénzrendszer hiányosságainak a következménye.
A pénz univerzális jellegéből fakadó ellentmondásokat csak pótlólagos pénzhelyettesítők kibocsátásával lehet feloldani.
Ez úgy történik, hogy a hagyományos pénz jelenlegi funkcióiból annyit választunk le egymástól, amennyi lehetséges. A leválasztott funkciókra külön eszközöket hozunk létre, – ezek lesznek a kibocsátandó pénzhelyettesítők – és a megmaradt, le nem választott funkciók betöltésére pedig a hagyományos pénzt használjuk.
Példánkban csak egyetlen egyet, a csereeszköz funkciót választjuk le, a pénz minden egyéb funkcióját hagyományos pénzzel fedjük le. A pénz csereeszköz funkciójára új pénzhelyettesítőt bocsátunk ki. Csereügyletekre (pl. a kereskedelem) csak csereforint pénzhelyettesítőt használunk, de az értékek mérését forintban végezzük, az értékmegőrzésére, felhalmozására pedig szintén a hagyományos forintot használjuk. Tehát a 2 fizetőeszközt vegyesen használjuk.
Ideális esetben még több funkciót választunk le egymásról, mindegyikre külön pénzhelyettesítőt vezetünk be, és párhuzamosan használjuk őket tranzakcióinknál.
Értékmérésre pedig vagy a spekulációmentes vásárlói kosarat használunk, vagy pedig valamely stabil hagyományos pénznemet.
Tehát a megoldás a pénzhelyettesítők kibocsátásában rejlik, ami Magyarországon is szabályozott keretek közé került a 2009. évi LXXV. törvény alapján (lásd még Hpt. 6/A. §(1)).
Vegyes fizetőeszközök használatával tehát megoldható lenne társadalmunk legnagyobb problémája, a torz pénzrendszer.
Mint minden újat, természetesen a fent vázolt pénzrendszert is kétkedés és gyanakvás fogadhatja. Nem várható el a társadalom széles rétegeitől, hogy azonnal megértsék és átlássák a rendszer lényegét. Olyan sok csalódást volt kénytelen társadalmunk az utóbbi évszázadokban elszenvedni, hogy nem csoda, ha az emberek idegenkednek minden újtól. Emiatt a rendszer csak bizonyos politikai vagy gazdasági felvállalással valósulhat meg. A felvállalás szintekhez kötött és feltételez bizonyos gazdasági éleslátást és szociális empátiát.
Csapatunk 2 éve benyújtott egy közpénztervet a Google keresőmotor által meghirdetett nyílt megkötések nélküli „10 a 100 on” ötletversenyre. . Ebben a beadványban még nem szerepel Prof Bernard Lietaer, azonban pontosan emiatt találtunk egymásra. Az említett ötletversenyre bárki bárhonnan benyújthatott bármilyen ötletet ami segít az emberiségen.
A Google 160.000, azaz százhatvanezer javaslatot kapott. Ezek közül az egyik elődöntős ( a 16 közül):
„The idea:
Opportunity
Partner with banks and technology companies to increase the reach of financial services across the world. Users submitted numerous ideas that seek to improve the quality of people's lives by offering new, more convenient and more sophisticated banking services. Specific suggestions include inexpensive village-based banking kiosks for developing countries; an SMS solution geared toward mobile networks; and ideas for implementing banking services into school curriculums.
Suggestions that inspired this idea
Enable prepaid cell phone bank accounts for millions of people working in the informal economy
Create a community-level electronic banking system for rural areas
Build IT-enabled kiosks which provide access to financial services
Create a single world bank or supra-national currency, uniform rules and transparent public accounting
A pirossal jelölt elképzelés nagyjából az, amit javasoltunk. Nyilván velünk együtt még több ezren kellett, hogy ugyanezt javasolják.
A Google ötlet versenyben a helyezésünk úgy értelmezhető, hogy 16 témakört választottak ki és témakörönként volt max. 5 darab alkotóelem. Tehát 80 darab elképzelésről beszélünk 160 ezer javaslat közül, ami azt jelenti, hogy csak a javaslatok 0,0005%-a került be a második körbe. Mi ezek között voltunk.
Természetesen nem tudható hogy hányan javasolták velünk együtt ugyanezt az elképzelést, de azt gondoljuk, hogy ez nem haladhatja meg a 2%-ot.
A verseny keretében megvalósított 4 témakörbe nem kerültünk be de: És most jön a nagy DE:
A DÖBBENETES AZ, HOGY A GOOGLE 2010 AUGUSZTUSÁBAN MEGVETT EGY KÖZPÉNZRENDSZERT FEJLESZTŐ CÉGET 75 MILLIÓ DOLLÁRÉRT. AZ ÚJ GOOGLE KÖZPÉNZRENDSZER CÉGET MEGTEKINTHETI ITT
amit Social Goldnak hívnak és pontosan azt tudja amit javasoltunk. Ezt a rendszert jelenleg csak internetes játék közösségek között működtetik a játékosok egymás közti fizetéseihez és ez alapján fejlesztik. Ha ezt kellőképpen tesztelték akkor minden bizonnyal kiterjesztik fizikai árukra és szolgáltatásokra.
Ha a Google biztosít egy szoftverplatformot, akkor a Googlemaps segítségével közösségek szerte a földön bejelölvén a kívánt térséget simán és könnyedén létrehozhatják a maguk közpénzrendszerét néhány klikkeléssel. A hagyományos pénzüket pedig mondjuk a PayPalon (internetes utalási rendszer) keresztül válthatják át közösségi pénzzé. Ez a művelet jó ha 20 percet vesz igénybe és onnantól kezdve a bankoknak nincs többé beleszólásuk az ügybe. Ezek a közpénzrendszerek pedig lecserélhetik a jelenlegi vámpír bank rendszert. Ezek után egy közönséges PC-én vagy mobiltelefonon lehet majd fizetéseket intézni, ami kb. olyan bonyolult, mint mondjuk e-mailt küldeni.
Ez még időbe fog telni mert a közpénzrendszer törvények világszerte mások valamint ha a Google megtámadja a banki monopóliumot akkor ennek következményei lesznek.
A Google jelenlegi elmozdulása azonban jelzi a téma abszolút létjogosultságát.
