http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=100819
A beruházó Devagold S. A. által megrendelt környezeti hatástanulmány szerint a Felső-Csertés mellé tervezett bányaberuházásnál egy esetleges baleset alkalmával is kizárt, hogy a határon is átterjedő, negatív környezeti hatással járó szennyezés keletkezzen.
A tervezett bányanyitással kapcsolatban kedden Budapesten tartottak közmeghallgatást.
A Hunyad megyei település mellé tervezett bányából aranyat és ezüstöt kívánnak kinyerni mintegy másfél évtizedes üzemidő alatt. Összesen mintegy 3 millió tonna ércet kívánnak feldolgozni, amelyből hozzávetőlegesen 55.419 kilogramm aranyat és 303.442 kilogramm ezüstöt kívánnak kinyerni. Mindehhez 1.653 tonna cianidot használnának fel évente.
A beruházó által megrendelt környezeti hatástanulmány a legrosszabb esetet feltételezve is elfogadható eredményt hozott ki. Ha két egymáshoz közel eső bányában együttesen következik be valamiféle üzemzavar, amelynek során szennyezőanyagok kerülnek a környező vízfolyásokba, majd a Marosba, a magyar határig a szennyezésnek mintegy 250 kilométeres utat kell megtennie – ismertetik. Ezért a szennyezés oly mértékben hígul fel, hogy lényegében nem eredményez semmiféle, országhatáron átterjedő környezetkárosítást. A szennyezés mértéke ugyanis 0,1 milligramm alatti lesz literenként minden esetben.
A közmeghallgatáson a román környezetvédelmi és erdészeti tárca képviselője elmondta, hogy a bánya működését csak akkor engedélyezik, ha a létesítmény mindenben megfelel az európai normáknak.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a zagytározókat körülvevő gát kőtöltéses lesz, amely a román cég szakértője szerint az egyik legbiztonságosabb. Hozzátette: "ezzel a gáttípussal tudomása szerint még nem történt baleset". A román cég elnök-vezérigazgatója tájékoztatása szerint elegendő anyagi forrás áll rendelkezésükre a bányanyitáshoz.
A témában szerdán Szegeden is közmeghallgatást tartanak.
Magyarország a bányanyitást engedélyező eljárásba az ENSZ határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezménye alapján kapcsolódott be, amely 1997 óta hatályos. Az egyezmény előírja, hogy a hatásvizsgálatok terjedjenek ki a határokon átnyúló hatásokra is. MTI
Megjegyzés
Meglehet, hogy nem volt elég körültekintő a román szakértő, hiszen azzal a kijelentésével, hogy a zagytározó gátja a legbiztonságosabb, ha kőből készül a "legbiztonságosabb" lenne ellentmond a verespataki érclelőhelyért harcoló kanadai Gold Corporation szakemberei által állítottaknak!!!
Aztán nagyon kétes azt állítani, hogy két egymás melletti gátszakadás esetén a szennyezés mértékére adott értékek valóban csak 0,1 mg cián eredményezne literenként. Lényegében ebből azt is lehetne következtetni, hogy több zagyteret terveztek a kitermeléshez...
Tudni kell, hogy a Felső-csertési lelőhely nagyon közel esik a Maros partjához és semmiképpen sem lehet csak a hígulásra hagyakozni, hiszen ez a távolság alig 17 km. A bányapatak pedig kis hozamú, olyannyira, hogy a patakvíz pH értéke a 2,8-ról alig "dúsul" fel a 4,3-as értékre, amikor a Maros vizével találkozik!
Ha csak a patakvíz pH-értékét vesszük alapul a bányanyitók nem a valóságos értékeket taglalják, hanem csak arra koncentrálnak, amibe a Verespataknál "beletört" a kanadaiak foga...
Pedig ha csak a bányapatak pH értéket figyeljük látható hogy már az alap méréseknél is óriási hiba áll fenn hiszen a törvény által előírt értékeket (5 - 8,4) sem veszik komolyan a csertési bányatermelést újra indítók.
Ennek a savas patakvíznek a Marosba való "beengedése" mellett fontos megjegyezni, hogy itt is hasonló csúsztatások vannak az érckitermelést illetően, mert az arany és ezüst mellett itt inkább a melléktermékeknek feltüntetett fémtartalom, pld. az itteni érc gazdag wolfram de más ritka fémekbe is,amelyek másodtermeékként vagy melléktermékként lennének nyilvántartva és ezekre nem kötelező a export törvény szigora.
Hasonlóan figyelni kell arra is, hogy itt eleve felszíni kitermelésről lévén szó, már az első évben követelni lehet a természeti értékek helyreállítását, a "renaturálizás" menete már első évben kell a hatását éreztetnie! Például az erdőtelepítését akár most elindíthatná a beruházó, hiszen a civil szerveződések szívesen mellé állnának és besegítenének (Erdélyi Polgár)
