http://polgarielet.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=4491&Itemid=82
| Írta: Polgári Élet
Naponta halljuk mostanában, hogy a vadállatok tönkreteszik a terményt, túlszaporodtak a medvék és vaddisznók. Kovászna megyében például mintegy 1600 vaddisznót tartanak számon, az optimális pedig legfennebb ezer lenne. Dézsmálják az állatok a terményt a Maros megyei Nyárádmagyaróson és Hargita megye több falujának határán is. Augusztus közepétől megnőttek a Hargita megye különböző területeiről jelentett vadkárok, és a medvetámadások száma is. Oroszhegyen kezdődött, majd a felcsíki falvakban, a Gyimesekben, azután Keresztúron, és Gagy környékén tett kárt a háziállatokban és a terményekben a medve – közölte Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője. A terményekben okozott károk nagy részét Udvarhelyszéken jegyezték, a silókukoricát eszik a medvék; a csíki falvak körül pedig a zabültetvényeket. A vadkárok száma valójában még annál is nagyobb, mint amiről hivatalosan tudnak, mert sok esetben a gazdák ezt nem jelentik.
A Maros megyei Nyárádmagyarós határában is egyre gyakoribbak a vadkárok, a napokban a községvezetés kérte, hogy szakbizottság mérje fel a medvék, vaddisznók által okozott károkat. A környéken főleg a medvék garázdálkodnak a kukoricaparcellákon.
Háromszéken a múlt évben kb. 600 ezer lej kárt okoztak a vadállatok. A horgász-vadász egyesület Kovászna megyében mintegy 1600 vaddisznót tart nyilván, az optimálisnak tartott szám pedig legfeljebb 1000 állat lenne. A háromszéki polgármesterek arra panaszkodnak, hogy a vaddisznók 15–20-as csoportokban garázdálkodnak a kukorica-, burgonya- és cukorrépaföldeken, a gazdák meg azt kifogásolják, hogy nem kaphatnak kártérítést az államtól, mivel a törvény szerint csak azoknak jár kárpótlás, akik megtették a kellő védelmi intézkedéseket. Fura logika ez, hiszen a vadak nem az őrzött, hanem az őrizetlen vetésben garázdálkodnak, amelyeket a többnyire idős tulajdonosok többsége nem képes megvédeni.
Sokasodtak a medvetámadások
Túlszaporodtak a medvék, és egyre bátrabbak, már nem riadnak meg az embertől, sőt bemerészkednek fényes nappal is a falvakba. Az elmúlt évekhez képest az idén megsokszorozódott a medvetámadások száma Hargita megyében, négy hónappal az év vége előtt már hétszer több medvetámadást regisztráltak, mint 2010-ben. A Hargita Megyei Mentőszolgálat adatai szerint szeptemberig már hét medvetámadás történt, a tavaly csak egy, 2009-ben egész év alatt is csak három. A medvék bátorságának oka az, hogy hozzászoktak az ember közelségéhez, valamint azért jönnek be a lakott területekre, mert egyre jobban szűkül az étetterük, az erdőket kivágták, kirándulók, motorosok zavarják az állatokat. Medvetámadások történtek Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszéken, az áldozatok több esetben is súlyos sérüléseket szenvedtek. Legutóbb Abásfalván, nappal, saját kertjében rontott rá egy idős férfira egy bocsos anyamedve, súlyosan megsebesítve arcán és fején. A medvét több alkalommal látták a faluban, és valószínűleg méhkaptárokat akart megdézsmálni. Az eset után a község vezetősége és a Nagyküküllő Vadász-Horgász Egyesület kilövési engedélyért folyamodott a környezetvédelmi minisztériumhoz, tájékoztatott Jakab Attila, az egyesület vadászati alelnöke, aki azt is elmondta, hogy folyamatosan foglalkoznak a vaddisznók okozta károk felmérésével is.
Ősszel jönnek a vadak
Ha jön az ősz, jönnek a vadkárok, a vadak közelebb merészkednek a településekhez, ott is előbukkannak, ahol eddig nem volt jellemző jelenlétük. A Maros megyei Székelyvéckén és környékén annyira elszaporodtak a vadak, hogy a gazdák már védekezni sem tudnak, a vaddisznók és a szarvasok valósággal letarolják a terményt. Azt mondják, túl sok a vad, a vadászok viszont örvendenek a sok vadnak, de a gazdáknak is próbálnak segíteni. Nem minden esetben sikerül. Hiába őrzik, a vetés egy része odavan. Márton Sándor ivói erdész szerint elképzelhető, hogy egyes régiókban a terület vadeltartó képessége nem optimális az ott élő medvék számára. A bocsos medvével sok baj van, a bocsok könnyen eltekeregnek, és akkor jön a baj. A gond összetettebb, mint gondolnánk. Náluk is szabályozva van az életterükhöz szükséges minimális terület, ha nem elég, akkor bemennek a lakott területre. Változott a medvék szokása is, régebb azt tanították, hogy a ravasz róka viszi el a majorságot, de az utóbbi időben a medvék is szétverik a tyúkpajtát a húsért. A medvére nem lehet azt mondani, hogy húsevő állat, de ha megkóstolta, akkor megeszi a tyúkot, juhot… Egy pórul járt gazda mesélte, hogy Libánban van olyan medve, amely elsősorban a tyúkokra vadászik. Neki is elvitte egytől egyig a majorságot. Gyakran lehet találkozni tekergő medvékkel, amelyek elsősorban a turisták által hátrahagyott szemétre vadásznak. Ezelőtt húsz évvel még Brassó és Tusnádfürdő látványosságának számított a kukázó medve, mostanában majdnem minden településen jelen vannak. A háromszéki Bodokon a medvék több kárt okoznak, mint a vaddisznók, Dálnokon az emberek nem mernek a temetőbe járni, félnek a medvéktől, mert azok rendszeresen odajárnak a gyümölcsfák miatt. De a falu végén is csak óvatosan, hiszen Csíkdánfalva közelében egy horgászt súlyosan megsebesítő medve a vadászokra is rátámadt, ezért a polgármesteri hivatal falragaszokkal figyelmeztette a falu alsó részén lakókat, hogy vigyázzanak, mert medve jár a határban.
Villanypásztor
Ismerősöm meséli, hogy kukoricát vetett, és nyáron kiköltözött oda a kutyáival, megharcolni a medvével. Aztán ő is beleunt, most kaszáló az egész oldal. A megsokasodott vadkárok elkerülésére egyre többen villanypásztorral próbálkoznak, így próbálják megvédeni a terményt. Székelyföldön is több helyen megvásárolható a hatékony védelmi rendszer, amellyel egyelőre csak barátkoznak a gazdák. Még nem népszerűek a villanypásztoros megoldások, de a legolcsóbb változat már 1000 lejért megvásárolható, a befektetés hamar megtérül. Van, akinek bevált, de olyan is volt már, hogy a szépen őrzött vetést egy éjszaka letarolták, mert lemerült az akkumulátor. A gazdák már kimerültek, a vadkár megoldatlan ügy, megoldásra vár.
|
