2015. január 16., péntek

Kiskapuk a jó szomszédhoz

Pataky Lehel Zsolt | 2014.11.30. 
Egy lendülettel három határátkelőt is átadtak november 8-án a román–szerb határszakaszon. A határátkelőhelyek számának növelése megkönnyíti a térség lakóinak „szomszédolását”, a szerb állampolgároknak az utat az Európai Unió felé, de a gazdasági kapcsolatok élénkülését várják tőlük.

Határkövek. Újra összekötik a Trianonban szétszakított szálakat (A szerző felvételei)

Nyolcra nőtt immár a közúti átkelők száma Románia és délnyugati szomszédja, Szerbia között, amiből öt Temes megyében található. Az új határátkelőhelyek a történelmi Bánságnak a trianoni békediktátummal, majd az 1923-as román–jugoszláv határegyezménnyel elszakított területeit kötik össze. A romániai Fény, illetve a szerbiai Módos, továbbá Valkány és Egyházaskér, valamint Kunszőlős és Nákófalva között nyitották meg a határt. Utóbbi helyszínen Alekszandar Vucsics szerb és Victor Ponta román miniszterelnök vágta át a szalagot.
Szalagvágás kampányban
Minél inkább közeledtünk a határ felé, annál inkább sűrűsödtek a „Victor Ponta elnök!” feliratú plakátok az oszlopokon, és az út fölé kifeszített molinók. Az is szembeötlő volt, hogy Temesvártól Kunszőlősig (Lunga) majdnem valamennyi kanyarban láthatósági mellényt viselő rendőr posztolt, vagy civil ruhás „szervek” ütötték el az időt az út mentére félrehúzott járművekben. Arról nem is beszélve, hogy a kormányfői látogatásra kicsinosított falu központjában minden „mezei” érdeklődőt kiszállítottak az autóból, és arra köteleztek, hogy az utolsó három-négy kilométert gyalog tegye meg. Közben felettébb ügybuzgó és szervilis, már-már arrogáns határőrök igazoltattak, sőt fel is írták a neveket és a személyazonossági adatokat.
Hiába, az esemény a romániai elnökválasztás első és második fordulója közötti hétvégére esett. Az elővigyázatosságra talán magyarázat lehetne, hogy aznapra szociáldemokrata- és Ponta-ellenes tüntetést terveztek Temesvárra, de a miniszterelnök-államfőjelölt sokakat meglepve a szerb oldalról érkezett az avatóra – mint utóbb elmondta, az előző este már Belgrádban tárgyalt –, hogy aztán átsiessen a román oldalra, s ott várja szerb kollégáját. Így hiába álltak díszőrséget a szomszédos megyékből is buszokkal odaszállított határőrtisztek és altisztek, nem tiszteleghettek a miniszterelnök előtt.
Sztráda a Balkánra
Az egyórás késéssel kezdődő ünnepség szónokai többnyire az ilyenkor szokásos „tiszteletköröket” futották. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő kijelentette: „Nákófalva és Kikinda lakói több mint húsz éve várják a határátkelő megnyitására tett ígéret beváltását. 2004-ig itt kishatárforgalom zajlott, amit felszámoltak. A nemzetközi határátkelő mai megnyitásával nemcsak az utat rövidítjük le a települések között, hanem a két népet is közelebb hozzuk egymáshoz.” Nebojsa Stefanovics szerb belügyminiszter kiemelte, hogy mintegy 30 kilométerrel lerövidítik az utat a régió egyik gazdasági központja, Temesvár felé, majd idézte a régi román szólást, miszerint Románia két örök barátra támaszkodhat: Szerbiára és a Fekete-tengerre. Victor Ponta biztosította a vendégeket, hogy Szerbia is számíthat a román kormány támogatására európai uniós csatlakozási tárgyalásai során. „Azt szeretném, hogy az Európai Unióban Románia legyen Szerbia legjobb barátja. Európa pedig nem lesz teljes és egységes, míg Szerbia és a környező országok nem válnak az unió tagjává” – mondta.
A három új nemzetközi határátkelőt rekordidő alatt nyitották meg, mintegy tíz hónappal a két kormány közötti megegyezés után, az infrastruktúrát alig hat hónap alatt alakították ki. Ponta bejelentette, hogy egy Belgrád-Temesvár autópálya építését is tervezik, ám a sajtó érdeklődésére árnyalta a beharangozót: „Ez nem finanszírozható európai uniós pénzekből, amíg Szerbia nem tagja az uniónak. Megtárgyaltuk Vucsics miniszterelnökkel, hogy a két ország közösen építheti meg a sztrádát, esetleg egy harmadik ország, vagy egy banki konzorcium finanszírozásával. A két ország szakminisztériumai dolgoznak a projekten, és remélem, jövőre nekiláthatunk a források előteremtésének.”
Határátlépési ábécé
A román–szerb határszakasz közel 550 kilométer, aminek majdnem fele szárazföldi határvonal. Vízen és vasúton is át lehet menni egyik országból a másikba, a közúti határátkelők száma pedig nyolcra emelkedett. „Egy átlagos napon a közúti határátkelőkön 1500-1800 személy halad át, a járművek száma két-háromszáz” – ecsetelte Gabriel Furcă, a kunszőlősi határátkelő parancsnoka. A Zsombolya–Szerbcsernye és a Temesmóra–Versecvát nemzetközi határátkelőn nonstop a forgalom, a november elején átadott új határátkelők azonban csak naponta reggel 8 és este 8 óra között tartanak nyitva, és csak a személyforgalmat szolgálják, a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek nem használhatják. Uniós állampolgárok érvényes személyi igazolvány, az unión kívüliek útlevél, adott esetben vízum felmutatásával kelhetnek át.
Kinek jó ez?
Az új határátkelők megnyitásának a két országban élő nemzeti kisebbségek is örvendenek.„Akét közösségnek, a szerbiai románoknak, illetve a romániai szerbeknek is nagyon fontos ez a lépés. Bennünket, romániai szerbeket közelebb hoz az anyaországhoz, a néphez, amelyhez tartozunk, és biztos, hogy minden téren megkönnyíti a kapcsolatteremtést és az együttműködést Szerbiával” – fogalmazott Szlavomir Gvozdenovics, a Romániai Szerbek Szövetségének elnöke, parlamenti képviselő. A határátkelők megnyitásában nagy érdeme volt – az ünnepségen azonban egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg – Marossy Zoltán Temes megyei alprefektusnak. Szerinte a Bánság romániai és vajdasági részén sorsközösségben élő magyaroknak, civil szervezeteiknek, egyházaiknak, oktatási intézményeiknek ezek a határátkelők nagy segítséget jelentenek majd a kapcsolattartásban „A romániai magyarságon belül mi, a délvidéki magyarságon belül ők számítanak szórványnak. Ezenkívül Budapestről nézve a Nagyvárad–Kolozsvár–Székelyföld tengely, illetve a Bácska–Újvidék tengely mentén élő magyarokat veszik számításba. Mi már nagyon a peremvidékre, a látóhatár szélére sodródtunk” – jegyezte meg kissé lemondóan Marossy Zoltán. Az ő kezdeményezésére indult be két-három éve a Bánság romániai, illetve szerbiai részére eső, de még jelentős magyar közösségek által lakott települések közti kapcsolatépítés. Kikinda, Nagybecskerek és Pancsova vonzáskörzeteibe eső helységekkel keresik a viszonyt a nagyjából hasonló helyzetű, szerkezetű és nagyságú Temes megyei települések. „Próbálkoztunk önkormányzatok szintjén, de észrevettük, hogy két-három találkozó után az angolul beszélők jönnek a rendezvényekre, ránk már nincs szükség – folytatta az alprefektus. – Így inkább a magyar közösségi vezetőkkel, civil szervezetekkel keressük a kapcsolatot. Persze általában az érdekvédelmi szervezetek égisze alatt.”
A mára elrománosodott egykori sváb településen, Kunszőlősön is nagyon várták már a határ megnyitását. A helybeliek távolabbról szemlélték az eseményeket, bár Ioan Dohotar portája alig kőhajításnyira van a vámtól, kapujából jól látszanak a szomszédos Nákófalva tornyai is „Jó volt az is, míg működött a kishatárátlépés, mert ami nem volt nálunk, megvettük ott, biciklivel is átmehettünk, nem kellett benzinre költeni – idézte fel a korábbi állapotokat. – Most is sok minden olcsóbban megvásárolható odaát. Ha csak aprópénzről is van szó, az itteni átlagember azt is megnézi. Sok családnak rokona is van a túloldalon, de azért szerintem nem fognak itt tömegesen átjárni.”
Kettős mérce
Tekintve, hogy Szerbia unión kívüli ország, furcsa, hogy ilyen sürgős volt a román fél számára a határ átjárhatóbbá tétele, miközben kicsit északabbra, Arad megyében már 2014 elején öt új román–magyar határátkelő megnyitásáról egyeztetett a két EU-tagállam kormánya. Ráadásul a Kisvarjas–Dombegyház, Ottlaka–Elek és Feketegyarmat–Gyula–Dénesmajor utak már elkészültek, a Nagylak-Csanádpalota történelmi út újjáépítése még tart, és tervek vannak a Pécska–Battonya útszakasz járhatóvá tételére is. A román kormány augusztusban jóvá is hagyta a kétoldalú közútfejlesztési keretmegállapodást, amelynek értelmében 20 határon átnyúló közúti és kerékpáros út épülhet meg uniós forrásokból, az új határátkelők felépítése mégis késik. Részben talán érthető a kivárás, mert ha Románia belátható időn belül beléphetne a schengeni övezetbe, szabad lenne a közlekedés, nem kellene határállomást építeni. Másrészt viszont tagadhatatlan, hogy mióta a PSD a fő kormányerő, a demokrata-liberális vezetőségű Arad megye infrastrukturális beruházásai, fejlesztései késve, vagy egyáltalán nem valósulnak meg. Példa erre az Aradot északról megkerülő körgyűrű két felüljárója építésének 2012-es felfüggesztése. Az ott kialakuló kilométeres dugók, többórás várakozások miatt a sofőrök körében hírhedté vált Arad, de a helyzet az egész országra rossz fényt vet.

Dupla és minden

Dénes Ida | 2014.12.29. 
Advent első vasárnapján a Kolozsvárhoz közeli Kajántóra látogattunk, hogy utánajárjunk: hogyan lehetséges, hogy egy gyülekezet lélekszáma napjainkban ne fogyjon, hanem megduplázódjon a hit, szeretet és barátság segítségével.

A nyár folyamán zarándoknap is indult a „ferences tanyáról” Kolozsvárra

A kolozsvári Írisz-telepi katolikus templom előtt várom Advent első vasárnapján Jakab Gábor kajántói plébánost, mise után innen indulunk a faluba. A pápai káplán, szentszéki tanácsos ugyanis a városban Kerekdombon és Írisz-telepen szolgál, de ő a lelkésze a 13 kilométerre fekvő Kajántónak is. Egyértelmű, hogy azzal az autóval megyünk, amelynek hátsó ülésén adventi koszorú és egyházi kiadványok vannak, de az már nem olyan bizonyos, hogy én is beszállhatok, hiszen a nagy ködben, hidegben, sapkával, hátizsákkal alig ismer meg a plébános.

Vérátömlesztés
„Kajántó Árpád-kori település, katolikus temploma is Árpád-kori, a szentély a 12. század végéről datálható. Valamikor nagy egyházközség lehetett, mert nagy csűr, nagy istálló van. A katolikus közösség először a reformációval vérzett ki, egy darabig a reformátusok és unitáriusok használták a templomot, amelyet Mária Terézia idején kaptuk vissza. Ennek emlékére a szószéken olvasható egy latin szöveg. Legelőször a bencések tevékenykedtek itt, majd a ferences barátok, később a jezsuiták. Több évtizede úgynevezett világi papok végzik a lelkipásztori munkát, jómagam is közéjük tartozom. Az egyházközség nagy múltra tekint vissza, a jelene azonban nagyon vékony, és még vékonyabb lett volna a jövője, ha be nem száll ez a mostani tíz-tizenegy családból álló, ferences lelkületű családi közösség. A sok gyereknek köszönhetően a fiatal közösség létszáma ma 43 személy, míg a kajántói katolikusok nagyjából ugyanennyien, 45-en vannak, és jobbára öregek” – vázolja a helyzetet a plébános.
Kolozsvári ferences fiatalok ugyanis viszonylag kedvezményes áron két hektárnyi földet vásároltak az egyházközségtől. „Ők ifjúságuktól fogva együtt járnak, szórakoznak, imádkoznak, megélik a kereszténységet a szó nemes értelmében, az építkezést is közösségi alapon kezdték el. Három ház, egy nagyobb, két kisebb már fel is épült a templommal szembeni telken, egy erdőcske alatt. A többiek változatlanul Kolozsváron élnek, de mindannyian Kajántón szándékoznak a jövőjüket építeni, és így feltámasztják halottaiból a közösséget” – reméli az aranymisés plébános, aki 1978 óta szolgál Kajántón.
A rettenetes minőségű út és a minden második vasárnapi autóhasználati szabály miatt a kommunizmus éveiben nehezen lehetett kijutni a faluba. Minden második vasárnap szekérrel, télen pedig szánnal jártak ki, télen melegített téglát tettek a lábuk alá, hogy meg ne fagyjanak, míg kiérnek. Kajántón ma 1300-an élnek, mintegy 400-an magyarok. „Többségük református, de a tendencia, a fogyás, a gyermekáldás hiánya éppúgy jellemző. Alig keresztelünk, csak temetünk” – mondja Jakab Gábor. A településen azonban szembetűnően sok az új épület, érezhetők a kertvárosiasodás jelei..
Négy a templom
Az őslakos kajántóiak nagyon pozitívan viszonyulnak a sajátos „vérátömlesztéshez” – mondja a plébános. Öregedő gyülekezet, közülük húsz-huszonöten járnak rendszeresen templomba. „Gyönyörű a templom, majd meg tetszik látni – biztat a plébános. – Rusztikus, szép vonalú, van benne egy ácsolt fakereszt és egy hármas tagozású papi ülőfülke kőből, az egyetlen teljesen épen megmaradt középkori papi ülőfülke Erdélyben.”
A ferences lelkiségi mozgalom felől érdeklődve számomra is világossá válik, hogy három ferences rend létezik: a férfiaké, az apácáké és egy harmadik, világi rend. Az utóbbiak is tesznek fogadalmat, amikor belépnek, és belső szabályzat szerint élnek. A szabályok az életvitelre, elsősorban a lelki életre vonatkoznak. „Valamennyien értelmiségiek, nemcsak imádkozó, hanem olvasó emberek is” – emeli ki Jakab Gábor. Közben a faluközpontba érünk, a plébános megfogalmazása szerint „a kereszténység botránya”, amit ott láthatunk. Egymás szomszédságában négy keresztény templom tornya magasodik az ég felé, egy ortodox, egy görög katolikus, egy református és egy katolikus. „A mi templomunk a legrégebbi, de abban normális körülmények között mindannyian el is férnénk, ha egyféleképpen tudnánk imádni az Istent. A református lelkésszel megegyeztünk, hogy legalább a március 15-éket együtt ünnepeljük, évenként váltva helyszínt immár tizenhat esztendeje” – meséli a plébános.
Megállunk az idén újrafedett templom előtt, kérdem, hová ülhetek, mire figyeljek. „Csak az örök mécsestől ne gyújtsa meg a cigarettáját, az úr Isten felekezettől függetlenül szól hozzánk” – hangzik a lelkész vidám útbaigazítása. A barátságos és egyszerű templomot négy konvektor igyekszik kifűteni több-kevesebb sikerrel. Az idősek hamarabb érkeznek, majd a ferences családok is jönnek a sok kis manóval. A gyerekek türelmesek a mise alatt, meggyújtják az első gyertyát, békét kívánunk egymásnak, sokan áldoznak.
Közös álom
Miközben a plébános a bérmálásra készülőkkel foglalkozik, ferences családokkal beszélgetünk a templomban. Kádár Olivér és felesége három gyermekükkel már két éve a kajántói „ferences tanyán” él, ahogy nevezik a telket. Szabados János viszont a faluban született, és így ismerkedett meg a ferences csoporttal. Szalma Zsolt 1991 óta a ferencesek tagja, feleségével, Anikóval még nem költöztek ki, de szándékuk töretlen. Régi álom ez, mondják, akkor még nem voltak mind családosok, és kevés gyermek volt a csoportban. A gyakori közös együttlétek során élvezték egymás társaságát, ezért a végén mindig szomorúan állapították meg, hogy egy ideig megint nem találkozhatnak. „Arra gondoltunk, mi lenne, ha egymás szomszédságában laknánk, mondjuk néhány tömbházzal arrébb. Utána elképzeltük, hogy milyen volna, ha mind egy tömbházban laknánk. Jöttek a fantáziálgatások egy nagy közös házról, ahogy a Pa-dö-dő is énekli. Együtt voltunk jóban-rosszban, a gondolat erősödött, ahogy az emberek közti kapcsolat is, de hosszú volt az út az elgondolástól a megvalósítás elkezdéséig” – idézi fel Szalma Zsolt. Kádár Olivér pontosít, hogy az ábrándozások tízévesek, míg a telekvásárlás 2007-ben történt. Megvoltak az elképzelések, és aztán jöttek a kajántói származású Szabados fivérek. „Próbálkoztak máshol, több helyen néztek helyszínt falvakban, még a városban is, de édesapám jött azzal az ötlettel, hogy van egy nagyobb telek, amit az egyház visszakapott, miért ne lehetne hát ideköltözni. A testvéremmel elmentünk a plébánoshoz, felvetettük a témát, ő azt mondta, benne van, következő vasárnap találkozik velünk” – emlékezik a kezdetekre Szabados János.
A népes ferences csoportból tizenegy család vásárolta meg közösen a telket, és osztotta szét maguk közt. A területet úgy osztották fel, hogy a házak fölött húzódik egy közös telek, amit a ferences csoport bármelyik tagja használhat, függetlenül attól, hogy a Kajántóra költözőkhöz tartozik, vagy sem. „Van egy saját családi házunk, egy hétvégi ház, ami az Albert családé és egy harmadik, az Illyés-házaspáré. Egyelőre ennyi, de van még három építkezési engedély, és mi, az ott lakók, nagyon várjuk, hogy élhessünk vele. Kezdjük megszokni, hogy itt élünk, majd azt is meg kell szoknunk, ha jönnek a többiek” – állapítja meg Kádár Olivér. Kiemeli azonban, hogy bár kiköltözésükkel a kajántói közösséghez tartoznak, változatlanul tagjai a ferences csoportnak is, és ebben mindenki egyetért. A családos és ferences témájú találkozók továbbra is fontosak maradnak.
A ferencesség alappillérei amúgy a szegénység, tisztaság, egyszerűség és engedelmesség, ezek mentén találták meg a helyüket az egykori ifjúsági csoport tagjai, akik ma mind családosok. Nem érzik magukat kirekesztettnek Kajántón, a közösség szeretettel fogadja a sok gyermeket és szüleiket.
Közel s távol
Mi a helyzet az iskolával, óvodával? – kérdezem a már Kajántón élő családapát. „Mindkettő van, de román nyelven. Amikor a legnagyobb fiam kezdte volna az óvodát, István felesége és az én feleségem kérték magyar csoport indítását. Óvónő és hely is lett volna, csak szülő nem akadt, aki a gyerekét ide íratta volna, mert valamiért már az egészen kicsiket is Kolozsvárra akarják járatni. Ezért elég feszes a reggeli programunk, szerencsére a forgalom nem olyan óriási, mint Kisbács vagy Szászfenes felől, mert Kajántó nem főút mentén fekszik” – mondja Kádár Olivér. Mivel sem ő, sem felesége nem kolozsvári, számukra sürgős volt, hogy saját lakásuk lehessen. „Kicsit rástartoltunk, és sok-sok segítséggel sikerült felépítenünk a házunkat. Látni kellett volna, amikor a házunk alkatrészeit meghozták egy nagy kamionnal. Az autó megállt a telek aljában, legalább negyvenen hangyákként nyüzsögtek a domboldalon, így kerültek darabonként a helyükre a ház elemei” – emlékezik Olivér. Szalma Anikó szerint a többieknek is kéne már a váltás, mert többen élnek szülőkkel, vagy öten két szobában. „Amikor három gyerek van, iskola, óvoda, nehéz egy kölcsönbe belevágni, mert a család alaptőkéje, ha volt is, esetleg már elment a telekvásárlásra, közművesítésre. Valamennyiünk részéről ezt látom a legnagyobb akadálynak.” Kádár Olivér szerint is eléggé megterhelte a családok költségvetését a telekvásárlás, majd a külterületi szántónak számító föld belterületté nyilvánítása és közművesítése. „Az építkezést generátorral kezdtük, most van villany is, víz is, ennek költsége azonban mind a családokat terhelte.”
„A kezdeti lelkesedés kicsit lankad, a gyerekek nőnek, ezért több a kiadás és nehézség a családokban, de azért mindig él a vágy, hogy együtt öregedjünk meg, megkérdezhessük bármikor, hogy szomszédasszony, mit főzöl. Reménykedünk abban, hogy tényleg közel leszünk egymáshoz” – mondja Szalma Anikó. Abban maradnak, hogy mindenképp jönnek közösen Kajántóra, ha másképp nem, hát lakókocsival.

Van-e keresztény értelmiség Erdélyben?

Az alábbi cikk nem újkeletű, mégis felmerült aktualitása a francia területen elkövetett fegyveres mészárlást követően, hiszen éppen a kereszténység és muzulmánság közti ellentétre adhat egy fajta modellt... Erdélyi Polgár
Bodó Márta  2013.12.13.
Felnőtt fejjel lett komolyan, elkötelezetten keresztény, s ez szakmaiságában is meghatározóvá vált. Gábor Csilla a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanára, szakterülete a középkori, reneszánsz, barokk irodalomtörténet.

Bodó Márta felvétele

– Gyerekkora óta nagyon komoly, tanulásban elmerülő, sokak szerint szigorú, nagyon is csak a szellemiekkel foglalkozó lánynak ismertem meg, ugyanakkor szinte látom, amint a tömbház előtti zöld téren egy pokrócon tornászmozdulatokat gyakorol, cigánykereket hány...
– A bevezetőben említett mozzanatokkal most a legmélyebb nosztalgiáim kerültek felszínre, eszembe jutott az is, hogy volt valakinek a gyerekkori tornászéletemhez kapcsolódóan egy megjegyzése. A nyolcvanas évek közepe táján, amikor napi szinten kérdés volt, hogyan őrizhetjük meg önmagunkat, hogyan lehetünk igazak anélkül, hogy fejjel mennénk a falnak, akkor egy barátom azt mondta: neked rugalmas, hajlékony a tested, és ezzel mintegy üzente, hogy a lelkem, a szellemem, az értékrendem annál kevésbé az. Ebben dicséret is volt, meg egy kis jóindulatú figyelmeztetés, hogy vigyázzak, nehogy ártsak ezzel a merevséggel, amit akkor következetességnek neveztem – talán az is. Nehéz megmondanom, ki vagyok, könnyebb a pályámról, az életemről beszélnem. A magyar tanszék oktatója vagyok: egy hosszú út vége és kezdete. Magyar szakot végeztem és angoltanár voltam néhány éven át, az akkor még meglevő kihelyezési rendszernek „köszönhetően”, Brassótól 22 kilométerre. Majd lapszerkesztőként is dolgoztam, rövid ideig voltam budapesti angoltanár, ezek után lettem a tanszék munkatársa. Pályakezdésemhez kapcsolódik egy nagyon fontos elhatározásom: felnőtt fejjel lettem komolyan, és remélem, egész életemre elkötelezett módon keresztény. Ez számomra nemcsak bizonyos hittételek elfogadását jelentette, hanem a szakmaiságomban is meghatározó elemmé vált. Kezdetben ez legfőképpen abból állt, hogy különös érdeklődéssel fordultam az egyház kultúrateremtő és -alakító tevékenysége, múltja, története felé. Bár a munkahelyemet nagyon nem szerettem – nem a román környezet, hanem a nagyon beszûkült mentalitás miatt, amely a tudásnak, főleg a nyelvtudásnak semmilyen értéket nem tulajdonított –, a brassói évek mégis szépek voltak, mert az egyetemi évek alatt kialakult rögeszmémet valamilyen szinten plébániai keretek között, plébánosi háttértámogatással, segítséggel meg tudtam valósítani. Azaz Brassóban találtam olyan fiatalokat, akik hajlandók voltak velem együttmûködni: versmûsorokat tartottunk, színielőadásokat szerveztünk, kicsit tágítva a hagyományos templomi-plébániai kereteket. Mindez rengeteg jó hangulatú együtt dolgozással, munkával, próbával, igazi közösséggel.
– Hogyan lehetett abban a korszakban ilyen pályát választani, miképpen tudott ez a pálya kibontakozni?
– A pályaválasztás számomra nem okozott nagy nehézséget, ötödikes koromban döntöttem el, hogy vagy magyartanár leszek, vagy semmi. Volt néhány riadt tiszteletkör a családban, de a szüleim nagyon becsülendő módon rám bízták a választást. A kihelyezés érdekes történet volt, a látszat szerint én „megfogtam” az egyetlen, abban az évben meghirdetett erdélyi helyet. Tanévkezdésig én is azt gondoltam, micsoda szerencse, ráadásul a családom apai része Brassóban élt, ott volt a rokonság, nagybátyáméknál lakáslehetőség. Csak éppen a többi életkörülmény nem volt ideális: az ingázást még úgy, ahogy ki lehetett bírni, de Brassóban például nem vásárolhattam kenyeret, csak kalácsot. Akkoriban a kenyeret fejadagra adták, a vásárláshoz pedig fel kellett volna mutatni a brassói személyazonossági igazolványt, amivel én nem rendelkeztem, a kolozsváritól pedig senki nem hatódott meg. Jó az Isten, jót ád, a mindennapi élet szintjén valahogy túléltem. Egy fokkal nehezebb volt az iskolai közeg, amely maga alá akart gyûrni; ezt azonnal éreztem, amint megláttam a körülményeket, megismertem a mentalitást. Vidéki általános iskola volt, ahol az igazgató engem azért gorombított le, mert házi feladatot adtam a gyerekeknek, amikor azt még a romántanár, a matektanár sem teszi, nem terheli őket. Hogy jövök én angoltanárként ehhez? – ezt nemvette be a gyomrom. A szellemi értékeknek a totális megvetése, mellőzése volt igazán nehéz.
– Abban az időben kihelyezettként Erdélyen kívüli helyek közül lehetett „válogatni”, leginkább Moldvában, Olténiában, ezért is válhatott fontossá a szellemi-lelki menedék Brassóban, a plébániai közeg. Egy tanár élete azonban meglehetősen szem előtt zajlott, inkább tiltották, de legalábbis rossznéven vették, ha a tanár besétál egy plébániára, szentmisén vesz részt...
– Én erre akkor nem gondoltam. Tudtam, hogy kihívom magam ellen a sorsot, de azt is tudtam, nincs veszíteni valóm, ennél rosszabb már nem lehet. Számomra az életet, a szellemi értelemben vett életben maradás lehetőségét jelentette. Amikor a brassói plébánia papjai látták bennem a tettvágyat, látták a sok fiatalt, akiknek igénye volt arra, hogy a szentmisén és hittanórán túl egyéb is történjen velük, bennük és körülöttük, helyet adtak ennek. Fokozatosan alakultak a dolgok, már nem is tudnám pontosan elmondani, hogyan; néhány beszélgetés nyomán pattantak ki az ötletek, jöttek a megoldások, a lehetőségek, a szülők is nagyon mellé álltak a dolgoknak: jelmezt varrtak, süteményt sütöttek, szóval az akkori lehetőségek és körülmények között maximálisan kihasználtuk, amire lehetőségünk volt.
– Mindez egy közös értékrend megjelenítését is jelentette, és ilyen szempontból egyértelmûbb volt az akkori tevékenykedés: egyfajta ellenállás volt, az értékek őrzésének helye, és ezek az értékek sokkal egynemûbbek, egyértelmûbbek voltak.
– Az akkori helyzet bizonyos szempontból tényleg egyértelművolt: lehetett tudni, ki a „rossz”, ki a „jó”. Az idézőjel itt nagyon fontos, mert ma már világos, hogy a kategóriák nem választhatók szét ilyen élesen. A nagyon plurálissá vált társadalomban ma a választás is bonyolultabb, az értékekhez való viszony is összetettebb. Minden értéke dacára sem sírom vissza azt az időt, de nagy fájdalmam, hogy ebben a pluralizmusban és szabadságban, amikor igazán nincs semmi kockázata a vallásos életnek, templomba járásnak, a sok lehetőség között nem alakítottuk ki az értelmes tevékenység struktúráit az egyházi kultúra terén. A kilencvenes évek elején folyton azt hallottam – néha mérges is voltam miatta –, hogy hiányzik a keresztény értelmiség Erdélyben. Eltelt húsz év, és most sem látom, van-e keresztény értelmiségi réteg. Pedig nagyon sok elkötelezett keresztény értelmiségit ismerek, csakhogy nem látszunk ki a földből, a tömegből. Nem arra gondolok, hogy állandóan térítgetni kellene, vagy a főtérről kiabálni, hogy gyertek, legyetek keresztényekké, de szükségét érezném valamiféle szervezettségnek, láthatóságnak.
– Milyen ez a keresztény értelmiség? Néha azt érzem, vannak, akik félnek ettől a fogalomtól, mert valamiféle elitizmust vélnek felfedezni benne...
– Semmiképpen nem elitizmust vagy elszigetelődést értek ezen! Számomra keresztény értelmiséginek lenni egyfajta kötelességekkel járó létállapot. Semmi különös dolgot nem jelent, csak tudatosságot, odafigyelést, hogy mit hogyan, mikor és mennyire csinálok. Számomra kicsit Krisztus-követés is ez az igényesség. Az értelmiségiről azt szokták mondani, hogy nem engedi meg magának a megmerevedést, a dogmatikussá válás luxusát. Jóllehet én nagyon katolikusnak, nagyon kereszténynek tudom, ismerem magam: a katolikus hittannak megvan a tanrendszere, amit elfogadok, ha azonban engedem magamban, magam körül megmerevedni ezt a tanrendszert, már nem vagyok értelmiségi.
– Az élet dinamizmusát kellene megtartani, állandóan felülvizsgálni a dogmaértésünket?
– Igen, és erre a hivatalos egyházi dokumentumokban vannak nagyon szép kifejezések. Mint például kreatív hûség – a hagyományunkhoz, a történelmünkhöz, az eleinktől örököltekhez való ragaszkodás. II. János Pál pápának vannak sokatmondó terminusai ezekről a dolgokról, a hit és ráció összehangolásáról. A kreatív hûség, mint eszmény engem nagyon inspirál, ezt próbálom a magam hagyományértelmezésében, irodalomértésében is gyakorolni, meg persze a saját életemben is. A kereszténység a történetiség hite és vallása, de a történetiség nem azt jelenti, hogy évszámokat tudok, ismerem az eseményeket, hanem hogy kapcsolatban vagyok a múlttal, emlékezetem megjeleníti, jelenvalóvá teszi, ami régen történt. Én pedig úgy élem a magam jelenét, hogy erőt merítek a múltból, de nem másolom szolgai módon. Soha nem szeretek arra hivatkozni, hogy ezt nagyanyám, szépapám, ükapám is így csinálta, s akkor ezen nem lehet változtatni.

Fantasztikusan eredményes volt a Charlie Hebdo elleni támadás

TÓTH GERGELY JANUÁR 13.
Most már a francia kormánynak egy percig sem kell magyarázkodnia, ha újabb erőket akar bevetni az iszlamisták ellen. A haditengerészet büszkesége, a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó például már tegnap felszedte a horgonyt, és elindult az Öböl felé, hogy harmincegynéhány újabb géppel járuljon hozzá meg az amúgy is az összeomlás szélén álló Iszlám Állam elleni bombázóoffenzívához. Franciois Hollande államfő a hordozó fedélzetén elmondott beszéde alapján komolyan elszánta magát a Kalifátussal való leszámolásra.
Fotó: Boris Horvat
Én egyébként úgy tippelem, hogy az egyetlen sikeres al-Kaida-leányvállalat, a Boko Haram feje fölött is sötét felhők tornyosulnak, ugyanis bázisterületüket, a Nigéria északkeleti csücskében lévő, Borno tartományt valósággal körbezárják a frankofón államok, melyekből ezekben a pillanatokban is 3000 francia katona próbálja egy nyáron kezdődött hadműveletben szisztematikusan kiirtani az iszlamistákat. Tehát Franciaországnak megvannak a helyi szövetségesei, bázisai és tapasztalatai ahhoz, hogy ha olyan nagyon akarja, Nigériában is odacsaphasson az egyreelszálltabban durvuló Boko Haramnak.

2015. január 13., kedd

BÚCSÚ DÖNCITŐL

Burus-Siklódi Botondnak, az RMPSZ elnökének a temetési szertartáson elhangzott beszéde

„Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él, 
s mint fán se nő egyforma két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.”
Az értelmünk már felfogta a megmásíthatatlant, de a lelkünk még sokáig nem tud majd beletörődni a kényszerű elválásba: barátunk, kollégánk, vezetőtársunk eltávozásába. 
A halál mindig szomorú valóság, de még fájdalmasabb, ha olyan embertől kell búcsút venni, akit nagyon szerettünk, aki értünk, közösségünkért élt.

Tisztelt Gyászoló Család! 
Tisztelt Gyászoló Közösség! 
Kedves Dönci!
A „sohatöbbé” küszöbén elcsuklik a hang: az ember, a kolléga, a barát és bajtárs reménytelenül keresi a vigasztaló, a méltató szavakat. Értelmünk, szívünk-lelkünk lázongni, tiltakozni próbál a szomorú valóval, de azt meg nem változtathatja. Fájdalmas tehetetlenségünkben közös élményeink emlékszilánkjaiból próbáljuk összerakni arcod karakteres vonásait, folytonosan cikázó és szikrázó gondolataidat, örökmozgó, mentorodra, elődödre – néhai Bíró Istvánra emlékeztető, a felvállalt ügyért szenvedélyesen égő, lobogó, kutató-teremtő, harcoló egész lényedet és életpályádat.
Nem kell szó a beszédhez… mert az, aki voltál, az, amit tettél-alkottál, ahogy bemérted múltunk szabta jövendőnket, az ékes bizonysága annak, hogy nem magadnak születtél, hanem nekünk: közvagyonnak. Fáradtságot nem ismerő tevékenységed közösségvállalás, terveid jövőépítés, szavad biztatás, életed igaz emberi élet volt. Nem féltél, de annál torokszorítóbban féltetted a jövendőt a székely-magyar gyermekek sorsában. Gyökéreresztő voltál, mert nem teher, nem egyszerű munka volt számodra az oktatásügyért elkötelezett sorsod viselése, hanem szárnyakat adó nemes hivatás, amit megfizetni, de még csak jutalmazni sem lehet… csak példádat követni tisztelettel, szeretettel… és emlékedhez hűséggel ragaszkodni.
Választhattál volna könnyebb, jövedelmezőbb életet, de teremtőbbet semmiképp! Ezt Te is tudtad, érezted lelked legmélyén, de minden egyébnél erősebb volt Benned a szülőfölded, néped ügye iránti elkötelezettség, ezért mondtál igent a felkérésekre, kihívásokra, ezért maradtál velünk, nekünk.
Az alkotó-teremtő életről így ír Ady Endre:
„Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek!”…
Balzac meg imigyen:
„Az ember két, ösztönösen végrehajtott tevékenységgel meríti ki önmagát, ezek létének forrásait szárítják ki. Két szó fejezi ki a halál e két okának valamennyi formáját: Akarni és Bírni… Az Akarás fölperzsel, a Bírás tönkretesz…, a Tudás azonban folytonosan nyugalmat biztosít…”
Dönci! Te bátor voltál: akartál, bírtál és tudtál!
Akartál- a Bíró István-i hagyatékhoz híven Házat, szellemi hajlékot magyar ajkú pedagógusainknak, mely tudással vértezi fel őket,
Bírtál- harcolva küzdve küzdeni álmod, jogos közös álmunk megvalósításáért,
Tudva tudtad- hogy a szellem otthona kohója lehet ezernyi teremtő gondolatnak, építő szándéknak, mely majd sokat szenvedett székely-magyar népünk értelmének televényében milliónyi sarjat hajt.
Drága Barátunk, Kedves Dönci!
A Te földi életpályád – mily fájdalmasan nehéz kimondani! – derékba törve végeztetett be. De befejezetlenségében is maradandó és további munkára kötelező örökséget testáltál ránk. Példád helytállásra kötelez, ugyanakkor arra biztat, hogy akarjunk, higgyünk és bízzunk. Te számunkra már felfoghatatlan dimenziókból adsz erőt, és féltő, vigyázó tekintettel figyeled lépteinket. Mi, itt maradottak, örökre magunkba zártuk kedves mosolyodat, szemed szikrázó csillogását, mindennapjaid kis és nagy vívódásait és örömeit.
„Magyarul küzdöttél a világ ellen,
minden szavadban igaz, könnycseppes fény, 
bölényes, ősöktől örökölt remény,
becsület vagy, követendő jellem.
Hűségőrző, aggódó és bolyongó
könnyed nélkül az élet üres, 
kongó lelked már velünk van,
s kopni nem fog neved”
Őszinte fájdalommal, ám csöndes megnyugvással búcsúzunk Tőled. 
A második otthonodnak számító Teleki Oktatási Központ, a csíkszeredai Országos Információs Iroda munkatársai, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége Közép-Erdélyen át a Partium, Bánát és Máramarostól a Székelyföldig, a hazai és Kárpát-medencei pedagógusok ezrei, külhoni Testvérszervezeteink, egri, soproni, békéscsabai, budapesti és debreceni közös barátaink, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és sok-sok szakmai bajtársunk nevében koporsódnál egy végső köszönetet mondok a kitartó munkáért, a sok-sok fáradozásért, a bátorságért, az ügyszeretetért. 
Köszönjük Neked Szövetség- és Ház-építő munkásságodat, elkötelezettségedet, barátságodat! 
Még néhány perc, és sírhanttá domborulnak a fagyos, néma rögök, s örökre magába fogad a Szülőföld, melyből vétettél.
Isten adjon békét Neked, – nekünk Isten adjon példát Benned, Általad, dolgozz tovább emlékedben bennünk, általunk, hogy rövidre szabott Életed-szántotta barázdákból a biztosabb jövendő vetése kelhessen!
Most a néma főhajtás ideje van, amiképp Márai Sándor írja:
„Most pontot teszek, s mint aki vesztett csatából maradt meg hírmondónak, s elfújta mondókáját: emlékezni és hallgatni akarok.”
Isten Veled Dönci, nyugodj csendesen!

„Bevégeztetett…”

„Bevégeztetett…” Jézus urunk ezen utolsó szavai csengtek fülemben miközben hazafelé indultam kedves barátom Márton Zoltán (Dönci) temetési istentiszteletről. 
Pró fán leszek talán, de még egy Bibliai idézet jut eszembe amikor Döncire gondolok. „Ecce Homo” (Íme az ember) mondta Pilátus Krisztusra mutatva.
Nem estem túlzásokba, és nem istenítettem én Dönci barátomat, hiszen nagyon is ember volt Ő, egy igaz ember a szó legnemesebb érdekében. Ezért sem találó rá a Bibliai idézet teljesen. „Íme egy ember”
Az elmúlt napokban sok régi barátja megemlékezését olvastam róla, s talán nem is tudok újat írni, hiszen én csak pár éve kerültem hozzá közel (de nagyon közel) így én csak erről az időszakból tudok felidézni pár kellemes emléket.
Ma amikor Andrea, a kedves neje könnyezve odajött hozzám ezekkel a szavakkal, hogy „…Kedves Árpika hát itt vagy?! Nagyon szeretett téged. Ö most jobb helyen van de tudd, hogy nagyon szeretett.”
Kedves Andi. Én ezt nagyon jól tudom mert éreztem mindig amikor a társaságában voltam. Éreztem akkor is amikor jó pár éve, még szinte ismeretlenül felajánlotta, hogy másnap reggel a Teleki Oktatási Központ felé menet beállítja nekem azt a routert mellyel már egy hónapja kínlódtam hiába, mert sehogy sem tudtam működésre bírni. És másnap reggel alig hétóra után meg is ált az autója a kapunk előtt, belibbent Zoli és öt perc mulva a routerem már szórta is a jeleket.
2013 májusában Abod felé szerveztem egy szemét szedő akciót amelyen természetesen részt vett, de hogy? Látva, hogy kissé fáradt kérdeztem tőle, hogy mi a gond. „Á semmi Árpikám csak az éjjel egy órakor értem haza”, hangzott a válasza.
Később Nagy Mikiéknél megkérdezte, hogy tudok e egyedül enni? Amikor félénken azt válaszoltam, hogy nem, „semmi gond” mondta Ő erre „majd én megetetlek”. És tette azt! Ekkor jegyeztem meg én tréfásan, hogy a „Polgármester kezéből eszek, le vagyok kenyerezve”. Amikor 2012 júniusában beiktattuk Őt polgármesternek, beiktatása után alig félórával már rohant velem az Erdőszentgyörgyi sürgősségire mivel voltam olyan ügyes és felborultam a tolókocsimmal itthon a kapunk előtt. Ő hagyta a hivatali teendőket és beállt személyi mentősömnek.
Tehát Andi köszönöm hogy mondtad amit mondtál, de nem volt szükség rá. Zoltán szeretetét kifejezni nem volt szükség szavakra. A fentiek csak három kiragadott példa volt azokból a sokszor csekélységnek tűnő megnyilvánulásokból amely megmutatta a szeretettét.
Tisztába vagyok vele, hogy ez nem csak felém nyilvánult meg hanem bárki megérezte ezt aki vele kapcsolatba állt, úgy mint régebbi és mostani munkatársai, barátai, de legelőző sorban ti a családja.
Igen köszönöm szépen, hogy odajöttél ma hozzám, és a szavaidat is hiszen ebből is úgy érzem, hogy nem csak Zoli tekintett a barátjának hanem talán ti, a családja is. S nagyon remélem, hogy ez a barátság meg is marad közöttünk örökre, az Ő emlékezetére.
Itt végezetül be vallom, hogy féltem is ettől a találkozástól, nem is kicsit hiszen nem tudtam, hogy bírok e a szemedbe nézni. De valahonnan erőt kaptam hozzá. 
És attól is féltem ma, hogy esni fog és nem tudok ott lenni és méltó módon elbúcsúzni Dönci barátomtól. Pár napja úgy aludtam el, hogy arra kértem az Istent, hogy engedje meg ezt nekem. És lám nem esett, és a hideg sem volt túl nagy.
…Az Abodi szemétszedéseink mindig esővel fenyegető időben indultak, de Dönci mindig azzal biztatott, hogy egy jó tettet nem zavarhat meg az időjárás, és mindig igaza volt.
S talán ezt most is Ő eszközölte ki nekem (nekünk) ott fent.
Tudom!!! Hogy ezután is segiteni fog nekünk mindenben, hogy sikerüljön minden amit megakarunk valósítani…
Ifj: Kovács Árpád.
2015. január 12.
Makfalva.

2015. január 12., hétfő

Lezajlott a nagyváradi zászlóper tárgyalása

http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=179550&cim=lezajlott_a_nagyv%E1radi_z%E1szl%F3per_t%E1rgyal%E1sa

2015.01.12.
Forrás: erdon.ro

Megvolt hétfőn a nagyváradi zászlóper tárgyalása a nagyváradi bíróságon, amelynek lényege, hogy reklámzászlónak minősül-e a székely zászló.
A nagyváradi helyi rendőrség megrovásban részesítette Tőkés László EP-képviselőt, amiért váradi EP-irodájára kitűzte a székely zászlót, mert reklámzászlónak minősítette azt. Tőkés László és ügyvédje Kincses Előd panasszal éltek a nagyváradi bíróságon a döntés ellen, azt kérve, hogy a bíróság semmisítse meg a büntetést. Az ügy hétfő délelőtti tárgyalásán Kincses Előd ügyvéd elmondta: Victor Ponta miniszterelnök tavaly a Nyergestetőn beszédet mondott a székely zászló mellett, és nem zavarta ez a szimbólum, amit akkor senki nem tekintett reklámnak.
Az ügyvéd hivatkozott továbbá az Európai Emberjogi Bíróságnak arra a döntésére, amelyik Magyarországot négyezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte, azután, hogy a hatóságok megbírságolták a Munkáspárt két tagját, amiért a kommunista rendszer szimbólumait nyilvánosan használták. A bíróság a szólásszabadság megsértésének minősítette a magyar állam ítéletét, annak ellenére, hogy a magyar törvények tiltják a fasiszta és a kommunista önkényuralmi rendszerek szimbólumainak a nyilvános használatát. „Mennyivel inkább a szólásszabadság megsértésének minősül a mi esetünk, hiszen Romániában egyetlen törvény sem tiltja a székely zászló használatát” – mondta az ügyvéd. Elsőfokú ítélet az ügyben január 26-án várható.
A döntés ellen fellebbezni lehet, majd, a másodfokú döntés jogerős lesz. A tárgyalás után Kincses Előd lapunknak elmondta: „Ez egyértelműen egy jogilag nem alátámasztható büntetés, a polgármesteri hivatal nem éppen európai indulatok következtében hozta meg ezt a döntést, ezért kérjük annak megsemmisítését.”
Pap István
erdon.ro

In memoriam Márton Zoltán

„… a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia…”.
Ezt a Wass Albert idézetet választotta év végi beszámolójának mottójául utolsó hozzám írt levelében alig két héttel halála előtt. Olyan ember volt, aki nem csak reménykedett a „csillagfordulásban”, hanem hittel és alázattal, szerényen szolgálta az ügyet, közösségét, hogy a csillagfordítás ne csupán ábránd, hanem cél legyen. „A gyarló ember hajlamos a saját megvalósításait fontosnak, kiemelkedőnek látni, ellentétben a másokéval, de mi szeretnénk azt hinni, hogy amit csinálunk, amiért energiát áldozunk, és amire hitet teszünk, az tényleg fontos a közösség boldogulása szempontjából.” – fogalmazott Zoltán barátunk, mindannyiunk Döncije, és mérhetetlen szerénységét ennél a mondatnál talán semmi sem bizonyítja jobban.
Ott volt mindenütt, ahol munka volt és, ahol segíteni kellett. Közösségét szolgálta akkor is, amikor a mindennapok megfeszített, idegölő munkája után, mintegy kikapcsolódásként központi fűtést szerelt a hivatalban vagy a művelődési házban. Ez is hozzátartozott a közéleti szereplő láthatatlan oldalához, mint ahogy azt is kevesen tudták róla, hogy három gyermeke a Szent Ferenc Alapítvány szovátai otthona után talált náluk családi fészekre.
Márton Zoltán távozásával nem csak szűkebb környezetét, családját, Makfalvát vagy a Magyar Polgári Pártot érte pótolhatatlan veszteség, hanem egész erdélyi magyar közösségünk, a székelyföldi autonómiaküzdelem érezni fogja hiányát. Azt mondják autonomista politikus volt, de nála ez a harc több volt politikai szerepvállalásnál. Kellett hozzá a hit. Ez a hit vezérelte akkor is, amikor megszervezte a Székely Majálist vagy a Nagy Menetelés szekérkaravánját. Tudta, hogy a csillagfordulás csak akkor következik be, ha vállaljuk önmagunkat, magyarságunkat, székelységünket. Ez a vállalás hozta a közéletbe már a Magyar Polgári Szövetség idején, később a párt bejegyzése után a Magyar Polgári Pártnak vált meghatározó egyéniségévé, 2012-tól országos alelnökévé. Nem percemberként élt és tevékenykedett vezetőként. Sem a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként, sem Makfalva polgármestereként. Szintén tőle származik a megfogalmazás: „nem adhatjuk jövőnket pár kilométer aszfaltért.” Ez vezérelte akkor is, amikor Románia kormányával vagy a prefektúra önkényével kellett szembeszállni szimbólumaink védelmében vagy székely közösségünk érdekében szót emelni, ha kell nem csak itthon, hanem a nemzetközi fórumok előtt. Neki köszönhetjük, hogy Makfalva élen járt Marosszéken, és elévülhetetlen érdemei voltak abban is, hogy a Magyar Polgári Párt élen járt az autonómiaküzdelemben. Alelnök és polgármestertársával együtt az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusán is szót emelt a székelység érdekében. 
Márton Zoltán megmérettetett. Rövid élete során hiteles és igaz embernek találtatott! Igaz barátot vesztettünk el személyében. Bízunk benne, hogy ma már az angyalokkal együtt igazgatja sorsunkat, és odafentről készíti a „csillagfordulást”.
Marosvásárhely – Makfalva, 2015. január 11.
A Magyar Polgári Párt nevében:
Biró Zsolt
elnök

2015. január 10., szombat

Az OTP tulajdonában a Millennium Bank

Balogh Levente | 2015.01.08.
Befejezte az OTP Bank Románia – a magyar OTP csoport tagja – az eddig a portugál Banco Comercial Português tulajdonában levő Millennium Bank átvételét – adta hírül a pénzintézet csütörtökön.
A 39 millió eurós tranzakció nyomán a magyar tulajdonú pénzintézet megnövelte piaci részesedését: immár a romániai bankszektor 2 százalékát teszi ki, ami a 13 helyre elegendő a romániai pénzintézetek rangsorában.
„A Millennium Bank megvásárlása egyre közelebb visz középtávú stratégiai célkitűzésünk eléréséhez, ahhoz, hogy az első tíz romániai bank közé kerüljünk” – tudatta közleményében Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
A Millennium Bank Románia mintegy 80 ezer ügyféllel rendelkezik, országos hálózata 56 bankfiókból és 58 pénzkiadó automatából áll. A pénzintézet megvásárlása nyomán az OTP Bank ügyfeleinek száma eléri a 400 ezret, hálózata pedig 140 bankfiókra és 180 automatára bővült.
Stratégiai célunk az, hogy növeljük piaci részesedésünket azokban az országokban, amelyekben jelen vagyunk. Románia mindig fontos piacnak számított számunkra. Amióta tíz évvel ezelőtt beléptünk az itteni piacra, folyamatosan növekedtünk” – nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank helyettes vezérigazgatója.
A Millennium átvételét követően az OTP Bank Románia megkezdi az átvett banki műveletek integrálását saját rendszerébe, ez a folyamat a becslések szerint egy évig tart majd.
Az OTP Bank Románia még tavaly június 30-án állapodott meg a portugál bankkal a Millennium megvásárlásáról. A 39 millió eurós vételárat az anyabank, az OTP Bank Magyarország biztosította azáltal, hogy megemelte romániai leányintézetének alaptőkéjét.

Megállapodott a Vitafort és a Tej Terméktanács

2015. január 09.agroinform.hu
A tejágazati stabilitás, a piac minél zökkenőmentesebb működése valamennyi piaci szereplőnek, így a Vitafortnak is érdekében áll. Erről az összefogásról szól a megállapodás.
A szerződést Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója és Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke írta alá. A Vitafort Zrt. 2012 decembere óta kiemelt pártoló tagja a Terméktanácsnak. A korábbi, határozott időtartamra szóló megállapodás újbóli aláírására, ezáltal az együttműködés megerősítésére Dabason került sor.
Kulik Zoltán vezérigazgató a megállapodás aláírása kapcsán elmondta, hogy évek óta kiváló az együttműködés a Tej Terméktanáccsal, amely a Vitafort és tejtermelő partnerei számára egyaránt gyümölcsöző volt. A vezérigazgató hozzátette, cégük mintegy 70 ezer tejelő tehén takarmányozását látja el, takarmánnyal és szolgáltatásokkal. Mind a tejelő tehenek, mind az ellenőrzött szarvasmarhatelepek számát alapul véve mintegy 40%-os a piaci részesedésük
Jelenleg mind mennyiség, mind minőség vonatkozásában jobb a takarmánypiaci helyzet az egy évvel korábbihoz képest, igaz ez a szemes takarmányok, így a búza, kukorica esetében is. Azonban a vitaminok, premixek, mikroelemek árára negatív hatással lehet az euro/forint árfolyam alakulása. Kulik Zoltán hozzátette továbbá, hogy a közös érdekek miatt egy takarmánygyártó sem függetlenítheti magát teljesen az aktuális tejpiaci helyzettől.
A tejkvóta kivezetése után a becslések szerint az EU tejtermelése számottevően nem, csupán a régiók közötti megoszlása fog változni. A globális kereslet dinamikus növekedésének és a tejpiaci liberalizáló lépéseknek köszönhetően a világpiaci folyamatok hatása az EU-ban tovább erősödik majd – mondta Mélykuti Tibor elnök, a tejágazat kilátásaival kapcsolatban. Az elnök hozzátette, a piaci verseny éleződésével a piaci lehetőségek is vélhetően bővülni fognak, melyeket a hatékonyabb költségszerkezettel termelő, versenyképesebb tejiparral rendelkező tagországok fognak tudni kihasználni.
A hazai felvásárlási és tejtermék árak a szoros kereskedelmi kapcsolatok révén az uniós árakhoz igazodnak, így a világpiaci árak változása a jövőben még nagyobb hatással lehet a magyarországi piacra. A gazdaságos és piacképes tejtermelés kulcsfontosságú ágazata a magyar mezőgazdaságnak. A hazai tejágazatban a takarmányozás – tekintettel arra, hogy a tejtermelési költségek között az egyik legnagyobb költségtényező – kiemelt fontosságú. A takarmánypotenciállal való felelős gazdálkodás a versenyképesség döntő feltétele, mely a kvótarendszer 2015. évi megszüntetése kapcsán is kulcsfontosságú szereppel bírhat a jövőben.

Meteor világított Románia fölött

2015.01.10. 
Forrás: gandul.info

Egy, a Föld légkörébe került meteor okozta a szerda hajnali jelenséget Románia fölött – erősítette meg a Román Űrügynökség.
Az intézmény internetes oldalán közölt tájékoztatás szerint egyelőre nem ismerik a jelenséggel kapcsolatos pontos részleteket, a következő napokban jelentést készítenek. Az első adatok szerint a jelenség 50 – 70 kilométeres magasságban történt, Bukarest és Vrancea térsége fölött.
Valószínűleg a meteor teljesen elégett a légkörben. Szerda éjszaka éles fényvillanást észleltek az országban többfele.

A Mikó-ügyben megszólalt Szász Jenő intézete

2015.01.10. 
Forrás: emnp.org

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében hozott bírósági döntés alkalmas arra, hogy megkérdőjeleződjön a romániai jogállamiság és a demokrácia alapvető értékeinek érvényesülése. 
Ezt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet legfrissebb elemzése állapítja meg, melyet tegnap hoztak nyilvánosságra.
Az MTI-nek eljuttatott dokumentum az ügy előzményeként taglalja, hogy a kollégium az erdélyi református egyház oktatási intézményrendszerének része, 1859-es alapítása óta az egyház szerves részeként működött, és 1948-ban államosították. A jelentés részletesen kitér arra, hogy az ingatlan visszaszolgáltatása milyen eljárás nyomán történt, ismertetve a Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim alkotta bizottságot, amelynek feladata volt az egyes ingatlanok jogi helyzetének megvizsgálása és a visszaadásról szó­ló jegyzőkönyv kiállítása, és megállapítja: a bizottság elvégezte a feladatát. Az elemzés összeállítói ezt követően rátérnek a per részleteire.
Az intézet elemzői szerint azokból a tényekből kiindulva, hogy az alapfokon eljáró buzăui bíróság helyt adott a Mikó-ügy vádlottjai kérésének, miszerint mindennemű büntetőjogi felelősség vizsgálata előtt állapítsa meg, az ingatlan a református egyház tulajdona, illetve hogy semmilyen kétség nem fér ahhoz, a bizottságnak volt hatásköre az ingatlan visszaszolgáltatására, és ezt a Brassói Ítélőtábla is kimondta, megállapítható, hogy a bizottság tagjai sem az eljárásukban, sem pedig a kollégium tulajdonjogának kérdésében nem tévedtek, ezért sem polgári jogi, sem büntetőjogi felelősségük nem állapítható meg.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakemberei kitérnek arra is, hogy a pernek morális következményei is vannak: a református egyháznak át kell értékelnie az államhoz fűződő viszonyát, a döntéssel ugyanis az állam azt mondja az egyháznak, hogy más tulajdonát ellopta, jogtalanul kért és szerzett meg egy ingatlant. További következmény, hogy ezzel végérvényesen leállhat az egyháziingatlan-visszaadási folyamat, és az ítélet kinyithatja a kaput a már visszaszerzett egyházi javak modern kori visszaállamosítása előtt.
MTI

2015. január 9., péntek

NUTS, avagy ahogy a mieink vélekednek a régiókról

Nemrég véletlen egy olyan site-ra tévedtünk ahol arról lehetett olvasni, hogy a politikai alelnök úr. - aki a hazai Területfejlesztési Stratégiát - a Románia 2030-ban - is kidolgozta (lásd a mellékelt képet) és még a doktori disszertációjának a cime is ebből a témakörbõl került ki (lásd. „Regionális fejlesztési modellek Romániában és az Európai Unióban”)  - miként vélekedett a régiósitásról és megdöbbentünk!
Megdöbbentünk mert egy olyanról van szó, akinek már egy többszáz oldalas könyve is megjelent a régiók modellezéséről és nem hittük volna, hogy a Dragnea úr véleményét szinte egy az egyben magáévá teszi ami szerint: Az EU nem kéri a régiósitást a román kormánytól!
Feltehető, hogy nem gondolta át mit is mond, de arra is lehet gondolni, hogy lényegében "csak védi a mundért"...
Az EC 1059-es 2003-ban kiadott rendelet minden tagállamra kötelező! Mert "rendelet" és nem "ajánlás"!!!
A román kormány az úniós csatlakozás előtt 2002-ben lezérta azt a fejezetet, ami által a NUTS Rendeletet is elfogadta! Igy a politikai alelnök 2013 júliusi kijelentései nem a korrekt megközelítését tükrözték.
Dragnea ügyködései a régiósitást illetően pedig egy EU Rendelet ellenesnek tudható, s valószinűsíthető, hogy másképpen nem tudtak a régiósitás "örületéből" másképp kilábalni csak ha a kormány ellenlábasainak feldobják a labdát, hogy aztán ellenállásra hivatkozva "elfelejtsék" az egészet, miközben az ellenzéket is így "altatták el" Valahogy ahhoz hasonlóan mint ahogy 2002-ben - a Központi Régiónak a meghatározásakor - is tették, mondván nem végleges forma... Eközben ezek szerint a székelylakta megyéknek nincs arra lehetőségük, hogy Európai Területfejlesztési Társulást (ETT) hozzanak létre valamelyik szomszédos ország megyéjével! Az akkori kormány nem ismerte teljes egészében az ETT (akkor EGTC) rendeletet, ami szerint nem kell határos legyen valamelyik szomszéd ország megyéjével. Időközben az EU-s rendelkezésekben megjelent, hogy a NUTS régiós felosztás: megye-régió-makrórégió-ország, amelyet 2003 előtt aláirt a kormányunk nem igen tartja be az alapnak számitó megyehatárok "megváltozhatatlanságát". A megye mint "alapkő" kell a NUTS felosztásban szerepeljen! Ezekből alakulnak ki a statisztikai szempontok szerinti NUTS régiók! Erre azért volt szükség mert igy a statisztikai adatokat nem kell mindegyre újraszámolni és történelmi adatként lehetne számontartani!
Mielőtt tovább folytatnánk azt kell előre bocsátanunk, hogy a Maros-Hargita-Kovászna régió csoportosulás mellé semmiképpen sem megfelelő Beszterce-Naszód megyének a "csatolása" - még ha viccesen is volt előadva a politikai alelnöktől - és csak Szucseáva megyének kedvezhetne az, hogy ha a két(vagy három) székelylakta megyékhez csatlakozna, mert csak ez a megye határos egy szomszédországgal! Ezen "adúk" mellett nagyon is erős egy másik is éspedig az, hogy ott  - Szuceáva megyében - még motanság is elismerően szólnak az osztrák hegyvidéki gazdasági és adminisztrativ rendszerről.
De nem csak a politikai alelnök kijelentései döbbentik meg az embert, hanem a Hunyad megyéből származó europénerünk is ismerethiányáról adott egy sokkoló példát, amikor is az újságjrók előtt kijelenti :
”. Toţi politicienii, fără să aibă un dosar pe masă, fără să aibă un studiu pe masă, fac afirmaţii. Se face o confuzie voită, în opinia mea, între ceea ce este recomandare a Uniunii Europene şi ceea ce este directivă care este obligatorie de aplicat.
Avem o problemă, Uniunea Europeană nu ne solicită absolut nimic în ceea ce priveşte sistemul administrativ din România pentru că structura administrativ-teritorială este competenţa exclusivă a statului membru(???!!!???). Uniunea Europeană ne face recomandări şi are chiar criterii în ceea priveşte structura de dezvoltare regională, deci regiuni strategice de dezvoltare, asta este o altă chestiune şi ar trebui ca cele două să fie tratate distinct, în aşa fel încât şi publicul să înţeleagă despre ce este vorba.(???!!!???)
Nu există o obligativitate în faţa Uniunii Europene de a avea structuri regionale cu competenţe administrative(???!!!???). Această decizie pe care statul român trebuie să o ia, adică Guvernul, adică Parlamentul de fapt, şi este o decizie suverană a României” Citeste mai mult: adev.ro/mmktug
Nem lehet tudni, hogy akkor, ott Szebenben volt-e az europénerünknek egy olyan dosziéja, amelyben a NUTS Rendeletet - helytelen formába - "ajánlás"-nak forditották le neki is, de ennél nagyobb bakit nem igen lehetne csinálni vagy magát is abba a kategóriába kellett volna sorolnia, amiről éppen szólt... Ha viszont ezt a kijelentését nem vizsgálja felül akkor csak nagy problémái lesznek a székelyeknek, de autonómia az nem! Nem tudja az, aki EU-s parlamentben lakik, hogy csak az alsó szintek azaz a NUTS4 és a NUTS5 van a tagországi kormányok hatáskörébe utalva!!!
A kedves olvasó már több cikkben is olvashatta, hogy a NUTS Rendelet milyen lehetőségeket tartalmaz főleg a NUTS2-es (régió) szintet illetően, amit eddig a politikusok nem akartak észre venni...A 2007 és a 2009-es NUTS korrekturákban is szó esik arról hogy Románia és Bulgária nem tartotta be a NUTS rendeletet! Akkor 2013-ban  a választottjaink miért nem ismerik? Feltehetnénk e kérdést, de nem teszük, mert meglehet, hogy olyasvalami is kiderülne, amiről 25 év távlatából más,de súlyos hibákra is fényt deritene!
Érdekvédelmi szakemberek sem mehetnek el a NUTS2 adta lehetőségek mellett! Hát még az autonómisták!
Furcsa, hogy az autonómia harcosok sem nagyon kérdeznek rá, mi az amire eddig nem gondoltunk, milyen plussz adút adhat a NUTS2-es?
Valószínűsíthető, hogy azok, akik eddig a Székelyföldről álmodoztak, még nem ébredtek fel, és nem döbbentek rá arra, hogy a székelység nem a többségiektől fogja  az autonómiát megkapni.
Ion Ratiu  a volt parasztpárti szenátorunk édesapjának emlékére felállított obeliszkre rá van vésve az, hogy "Egy népközösség nem kéri az autonómiáját, hanem kijelenti szabadságát és önrendelkezését"
Talán jó lenne ha mindazok, akik a Székelyföld önrendelkezését akarják, előbb Kolozsvárra látogatnának és elolvasnák a fenti kijelentést és példát véve az erdélyi többségiektől a sok kicsi sokra jut alapon legalább a NUTS2-e lehetőséget kezdenék alkalmazni!
A kérdéskör nagy hatáskeresztmetszete miatt ide csatoljuk a Ladó-Burista Réka egyik szakcikkébál egy részt és a végkövetkeztését:
 Az EU-s normák szerint:
„Elsősorban az 1059/2003/EK Rendelet elvárásait kell tiszteletben tartani:
- A lehatárolásnál figyelembe kell venni “… a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi,kulturális vagy környezeti körülmények”-et
- A módosításnak “… a népesség mérete tekintetében. homogénebbé kell tenniük a regionális szerkezetet.” Ez azt jelenti, hogy a népességi küszöbértékeket tiszteletben kell tartani.
- Ugyanaz a rendelet kimondja, hogy “… egyes nem közigazgatási egységek sajátos földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények miatt eltérhetnek a fenti küszöbértékektől, különösen a szigeteken és a legkülső régiókban.” 
Ezek szerint elképzelhető egy csak a Székelyföldet magába foglaló fejlesztési régió, de számolni kell mind a belpolitikai, mind pedig az EU ellenállásával.
- a lehatárolás nyomán keletkező új régiók nagyobb változtatás nélkül válhassanak egyben közigazgatási egységekké”
"Összegzés
Románia, mint posztkommunista állam, most, az Európai Uniós csatlakozás után kezd fellélegezni.
Az uniós térség részeként tudomásul vette, és alkalmazta a jogszabályokat, mint a NUTS szintek szerinti területszervezés, de a nyugati államokkal szembeni lényeges gazdasági lemaradását ez nem oldotta meg.
A fejlesztési régiók megszülettek, de nem töltik be szerepüket, csak üres bábok, amik arra várnak, hogy végre olyan jogkörökhöz jussanak, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődjenek mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.
Véleményem szerint tehát, és ezzel a fent említett elemzésekre és szakértői véleményekre hivatkoznék, nem a régióhatárok jelentik az elsődleges problémát, hanem az önkormányzati hatáskör hiánya. Amennyiben a határokat módosítják, de nem ruházzák fel jogi személyiséggel a fejlesztési régiókat, nem történik érdemi változás a gazdasági- társadalmi hasznukat tekintve. Ha viszont megalakul Székelyföld régió, és biztosítva lesz számára a szükséges hatáskör, ez talán elősegítené a kisebbségben élő magyarság helyzetének javulását. Nem tartom azonban szerencsésnek, hogy a politikai pártok az etnikai tényezőre helyezik a hangsúlyt, ezzel még több ellentétet szítva, és nem veszik figyelembe, hogy többi fejlesztési régió is előnyösebb helyzetbe kerülne az RMDSZ tervezete alapján.
A döntés tehát egyelőre még nem született meg. Kérdéses, hogy ha a javaslat ilyen mértékben osztja
meg a politikai pártokat, lehetséges-e valamilyen formában a megegyezés, és ha igen, valóban Székelyföld javát fogja majd szolgálni az új területi berendezkedés vagy sem."
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Dél-Tirol példája - azaz a Provincia autonoma di Bolzano/Bozen és Provincia autonoma di Trento NUTS2-es régiók létezése - egy olyan megcáfolhatatlan adú, amire az EU-s "szakbarbárok" is elgondolkozhatnak amikor a Székelyföld Autonom NUTS2-es régióra  rábólintanak! (EP)
Hasonló cikkek:
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/10/nuts-rol-megegyszer-illetve-az-azt.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/10/europaban-leteznek-nuts-2-kategorias.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/09/a-bizottsag-jelentese-az-europai.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/09/nuts-vagy-nem-nuts.html
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/06/cifra-kalotaszeg-egyik-gyongyszeme.html

Könyvbemutató Aradon - Borbély Zsolt Attila: Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed évszázada

2015. január 07.
Az erdélyi magyar nemzeti közösség számára radikális mozgástér-kitágulással járó 1989-es rendszerváltás óta huszonöt esztendő telt el. Történelmi léptékű idő. 
Borbély Zsolt Attila arra vállalkozott, hogy monográfia formájában foglalja össze e korszak politikatörténetét, mérlegre téve a lehetőségeket és azok valóra váltását, az esélyeket, reményeket valamint az eredményeket. 
„Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed évszázada” című kötetet 2015. január 15-én, csütörtökön 19 órakor mutatják be a Tulipán könyvesboltban 19 órától. 
A szerzővel Pataki Lehel Zsolt újságíró beszélget.

Sárga jelzésű árvízriadó Dél-nyugati régióban

2015. január 09., 
Ma reggel 6 óra és vasárnap 18 óra között sárga jelzésű árvízriadó alatt áll több folyó Krassó-Szörény, Temes, Hunyad és Arad megyében – tájékoztatott tegnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet. A figyelmeztetés a következő folyók hidrográfiai medencéiben található folyókra érvényes: Ó-Béga, Béga felső és középső folyása (Temes megye), a Temes felső és középső folyása, a Berzava, Moraviţa, Krassó, Néra (Krassó-Szörény és Temes megye), a Maros alsó és a Fehér-Körös alsó folyásának egyes Hunyad és Arad megyei mellékfolyói. A folyókon megnőhet a víz hozama és a vízszint, ami átlépheti az elsőfokú készültségi szintet. A hidrológusok szerint a jelenség nagyobb valószínűséggel Krassó-Szörény és Temes megye kisebb folyóin következik be.
(Mediafax)

Kapitányokat képeznek ki a temesvári vízibuszokra

Pataki Zoltán 2015. január 09.
A polgármesteri hivatal a jövő hétre írta ki a vaporettók (vízibuszok) megvásárlásáról szóló versenytárgyalást, amelyek idén júliustól a Bega-csatornán fognak közlekedni. A városháza hét darab vízibuszt akar vásárolni, minél előnyösebb áron, amelyek rendszeresen közlekednek majd a várost átszelő vízi folyósón. A nyár közepéig befejeződik a Bega-csatorna temesvári partszakaszának a korszerűsítése is. A 25 millió lej értékű uniós projekt keretében megépülnek a kikötők, a jegyárusító bódék, és beindulhat a személyszállítás a csatornán.
A temesvári folyami kapitányság, amely az utóbbi években magántulajdonban levő motorcsónakok, bárkák és egyéb szabadidős vízi járművek tulajdonosainak adott ki C és D kategóriás hajózási engedélyeket, most kapitányokat képez ki a vaporettók számára. A jövendőbeli kapitányoknak Galacon is el kell végezniük egy tanfolyamot, és ott szerzik meg az utasszállító hajók irányításához szükséges A- és B-kategóriás vezetői engedélyeket. Az első három jelölt kiképzése már folyamatban van, de legalább hétre lesz szükség a vaporettók működtetéséhez.

Ilyen lesz a jövő számítástechnikája

A személyre szabott számítástechnikai eszközök elterjedésével, az intelligens és összekapcsolt eszközökkel, illetve a viselhető eszközök növekvő terjedésével ember és technológia mindinkább változáson megy keresztül.

Forrás: Intel

A viselhető eszközök terjedésével az innovációnak és a technológiai fejlesztéseknek egy új játéktere valósul meg. Brian Krzanich, az Intel elnök-vezérigazgatója a Las Vegas-i CES keretei között bejelentette az Intel Curie module-ra vonatkozó terveket. Ez egy apró méretű hardver, mely az Intel első, kifejezetten erre a technológiára kifejlesztett system-on-chip-jén (SoC) fut. A modult 2015 második felében kezdik el szállítani, és tartalmazza az Intel Quark SE SoC-ot, egy alacsony-fogyasztású Bluetooth rádiót, valamint szenzorokat is. Ezenkívül az Intel számos terméket, illetve divat és fitnesz márkákkal való együttműködéseket is bejelentett.
Az Intel és az Oakley viselhető technológiára vonatkozó stratégiai együttműködésében olyan termék kifejlesztésén dolgoznak, amely a prémium minőségű luxus és sportszemüvegeket okos technológiával vértezi fel. Az előadás alatt Krzanich-hoz csatlakozott Colin Baden, az Oakley vezérigazgatója is, aki elmondta, hogy a két vállalat egy, sportolók teljesítményét fokozni képes intelligens eszköz fejlesztésén dolgozik, mely az év folyamán lesz elérhető. 
Egészen mostanáig a számítástechnika az ember és egy monitor, billentyűzet és egér közötti interakcióját jelentette. Krzanich előadásában több új technológiára és valós alkalmazásra is kitért, melyek a számítástechnikát a háromdimenziós világba emelik, és melyeknek köszönhetően nem lesz szükség vezetékekre vagy jelszavakra. 
Krzanich több olyan technológiai innovációt is bemutatott, melyek 2015 végére jelennek meg, például a True Key platformokon átívelő alkalmazást, melyet az Intel Security üzletága fejlesztett ki, és amely segít a jelszavak béklyóiból kitörni. A True Key felhasználóra jellemző részleteket (például arc, ujjlenyomat) használ a gyorsabb és biztonságosabb bejelentkezéshez. A True Key elérhető lesz iOS, Android, Windows és Mac operációs rendszerek, és a legtöbb böngésző alatt. Emellett HP és Lenovo készülékekben, valamint a McAfee LiveSafe részeként is megjelenik az elkövetkező hónapokban. 
Mindezek mellett az Intel a Hiltonnal, a Jaguar Land Roverrel, és a San Franciscoi Nemzetközi Repülőtérrel fog együttműködni a vezetéknélküli töltést biztosító technológiák tesztelése céljából. 
Az Intel vezérigazgatója elmondta azt is, hogy az Intel RealSense kamerák és az új alkalmazások egyre elterjedtebbek a 2 az 1-ben eszközökben, táblagépekben, notebook-okban és all-in-one számítógépekben, melyek többsége már a legújabb, az év első negyedévében piacra kerülő 5. generációs Intel Core processzorokkal fut majd. 
A színpadon az Intel vezérigazgatójához csatlakozott Dion Weisler, a HP ügyvezető alelnöke, aki bejelentette, hogy az Intel Core i7 processzorát alkalmazza a vállalat következő HP Multi Jet Fusion technológiája, melynek révén a 3-D-s nyomtatásban rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázhatják.

Őrizetbe vették Nagy Péter Tamást!

(onlinejelen) 2015. január 09., 
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) elrendelte Nagy Péter Tamás volt mezőgazdasági államtitkár őrizetbe vételét egy korrupciós ügy miatt.
Az RMDSZ politikusa mellett Virgil-Laurențiu Gămant, a mezőgazdasági államtitkárság főtitkára esetében is elrendelték az őrizetbe vételt kétrendbeli csúszópénz elfogadása, hamis okiratok használatára való kétrendbeli felbujtás, okirat-hamisításra való kétrendbeli felbujtás, és pénzmosásra való kétrendbeli felbujtás gyanúja miatt.
Nagy Péter Tamást csúszópénz elfogadással, hamis okiratok használatára való felbujtással, okirat-hamisításra való felbujtással, és pénzmosásra való felbujtással gyanúsítják.
Az ügyben Vasilescu Claudiu és Haller Zoltán-József cégvetetők őrizetbe vételét is elrendelték csúszópénz elfogadása kapcsán bűnrészesség, okirat-hamisítás és pénzmosás gyanúja miatt.
A DNA szerint 2014. október folyamán egy mezőgazdasági témájú vásár megszervezése során Virgil-Laurențiu Găman és Nagy Péter Tamás egy, az amúgy a hatáskörükbe tartozó feladat elvégzéséért a vásárt szervező cégtől 40 ezer eurót kértek. Az egyezség nyomán a két gyanúsított tavaly december 11-én a Vasilescu Claudiu, Haller Zoltán-József és egy harmadik személy által vezetett cégektől összesen 176 904,9 lejt kapott.
A kifizetések igazolása érdekében a két gyanúsított rávette a cégvezetőket, hogy a vásárt szervező cégnek fiktív szolgáltatások fejében írjanak fiktív szerződéseket.
(Transindex)

Még nyáron is defláció lesz Közép-Európában

2015. január 9., MTI-Eco
Az olajárak meredek zuhanása miatt várhatóan a nyárig elhúzódik a defláció Közép- és Kelet-Európa legtöbb EU-gazdaságában, sőt Magyarországon potenciálisan még a harmadik negyedévben is negatív lehet az átlagos infláció, és ez valószínűleg további monetáris enyhítéshez vezet - jósolták jelentősen felülvizsgált pénteki előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
A JP Morgan felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja közölte: a cég új alapeseti prognózisa szerint az irányadó Brent olajtípus hordónkénti átlagára 2015 egészében 55 dollár, ezen belül januárban mindössze 50 dollár lesz. A ház eddig érvényben volt előrejelzése 2015 első felére szólt, és erre az időszakra 70 dolláros hordónkénti Brent-átlaggal számolt. A térségben a magyar fogyasztói árindexet érinti a legnagyobb mértékben az alacsony olajár, elsősorban azért, mert a magyar inflációs kosárban magasabb a súlya a motorüzemanyagoknak.
A legkisebb hatás a térségben ugyanakkor Csehországban várható; ez a régió egyetlen olyan gazdasága, ahol a JP Morgan közgazdászai az idén egyik negyedévben sem várnak deflációt.
A ház szerint a térség valutáinak gyengülése a nyersolaj december közepe óta végbement, dollárban számolt áresésének hozzávetőleg a felét semlegesítette, ám az üzemanyagárak ezzel együtt is jelentős nyomást gyakorolnak a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok inflációjára. A JP Morgan elemzői úgy számolnak, hogy a teljes kosárra vonatkozó, éves összevetésű decemberi és januári inflációs ütemekből ez a tétel 0,5 százalékpontot faraghat le.
Mindezt egybevetve a cég londoni közgazdászai több forgatókönyvet dolgoztak ki különböző olajárszintek inflációs hatásaira. A JP Morgan modellszámításai szerint a ház új alapeseti forgatókönyvében szereplő 55 dolláros idei Brent-átlagár és 267 forintos dollárárfolyam esetén Magyarországon az idei első negyedévben 0,7 százalékkal visszaesik, a második negyedévben minimálisan, 0,1 százalékkal nő, majd a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal ismét csökken az éves összevetésű fogyasztói árindex.
A cég előzetes becslése szerint a tavalyi negyedik negyedévben mínusz 0,6 százalék lehetett az éves infláció Magyarországon.
A JP Morgan londoni elemzőinek számítási modellje alapján ha 50 dollárig süllyed az idei egész évi Brent-árfolyamátlag, akkor az éves magyar fogyasztói árindex 0,8, 0,2 és 0,4 százalékkal csökkenne az idei első három negyedévben, és a negyedik negyedévben növekedne az éves infláció 0,8 százalékkal.
Ha a Brent olajfajta hordójának idei átlagára 35 dollárra zuhanna, az 1,1 százalékos, 0,9 százalékos, illetve 1,2 százalékos éves árcsökkenést eredményezne Magyarországon az első, a második és a harmadik negyedévben, az idei utolsó három hónapban pedig zéró lenne az éves összevetésű magyar infláció a JP Morgan közgazdászainak modellszámításai alapján.
A ház továbbra is összesen 0,50 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár az idén Magyarországon, márciusi kezdettel.
A cég elemzői pénteki prognózisukban hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a többi térségi jegybank enyhítési ciklusának újraindulását valószínűsítő előrejelzésük nem elsősorban az alacsony olajárakra alapul. A JP Morgan szakértői szerint a térségi jegybankok mindenekelőtt az euróövezetből importált dezinflációs, illetve deflációs tényezőkre, valamint a hazai gazdaságokban változatlanul érvényesülő negatív kibocsátási résre reagálnak.
Igaz viszont az is, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjai a mostani szinteknél legalább 20 dollárral magasabb olajárakra alapozták jelenleg érvényes inflációs előrejelzéseiket, így valószínű e hivatalos prognózisok további csökkentése, legalábbis rövid távra - hangsúlyozták pénteki elemzésükben a JP Morgan londoni közgazdászai.
Az MNB kamatcsökkentési ciklusának idei újraindulását más nagy londoni házak is immár alapeseti prognózisaikban valószínűsítik.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB monetáris tanácsa jórészt csak azért nem csökkentette már decemberben a jelenlegi 2,10 százalékos alapkamatot, mert a tavalyi államháztartási statisztikák miatt az év végéig tekintettel kellett lennie a forintárfolyamra.
A ház szerint az idén ezek a korlátozó megfontolások valamelyest háttérbe kerülnek. Ennek alapján a GS londoni elemzői is az MNB enyhítési ciklusának újrakezdésével számolnak, és szintén 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést várnak 2015-ben.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays közgazdászai a jelenlegi inflációs környezetben ennél nagyobb mértékű, 0,60 százalékpontos MNB-kamatcsökkentésre - vagyis 1,50 százalékig süllyedő alapkamatra - számítanak az idén.

Wolfgang Bosbach: Románia idén nem csatlakozik a schengeni övezethez

2015.01.07. 
Forrás: abcnews.md

Románia nem fog a schengeni övezethez csatlakozni 2015-ben, és Klaus Iohannis államfővé választása nem jelenti a politikai helyzet alapvető megváltozását – jelentette ki Wolfgang Bosbach, a német Bundestag belpolitikai bizottságának elnöke. 
A csatlakozással kapcsolatos kétségek továbbra is fennállnak – mondta. Bosbach arra reagált, hogy Iohannis korábban azt nyilatkozta a Märkische Allgemeine Zeitung német lapnak, hogy erőfeszítéseket tesz majd a schengeni csatlakozás 2015-ös megvalósulásáért.
nyugatijelen.com / Mediafax

Könyv bemutató - Széki lakodalom

http://hagyomanyokhaza.hu/page/11830/
Az erdélyi Szék, a táncházmozgalom mintájául szolgáló község, a Kárpát-medence egyik legjobban kutatott települése. Szinte végeláthatatlan a Szék községgel kapcsolatos publikált írások, hangfelvételek száma, az Árendás Péterszerkesztésében most megjelent Széki lakodalom című könyv mégis egyedülálló a maga nemében.
A sokszínű kötetben helyet kaptak Szék történetéről és a széki népszokásokról már korábban megjelent írások, valamint a széki lakodalom teljes és részletes bemutatása, a lakodalom egyes mozzanataitól a különféle vőfélyversekig. Ezek kéziratát a szerzők, Gráfik Imre és Turbéky Dénes még az 1980-as években lezárták, így a könyv egy olyan időszak gazdag néphagyományait mutatja be, amikor ezek még elevenen éltek. Ehhez kapcsolódik a könyv mellékleteként Turbéky Dénes 98 színes fényképe, melyeken végignézhetjük a székiek mindennapjait, valamint időrendben a lakodalom teljes menetét. Ezek a képek, valamint a helyszínen készült „funkciós” hangfelvételek a CD-ROM mellékleten is helyet kaptak. Az 1977-ben és 1983-ban készült felvételeken a sok zenész példaképévé vált Ádám István „Icsán” és Dobos Károlybandája muzsikál, de belehallgathatunk a vőfélyversekbe vagy a templomi szertartás részletébe is.
A néprajzi leírások és a fényképek mellett a könyvben szerepel még 10 széki lakodalmas dallam kottás közlése. Ugyancsak a könyv részét képezi Széki Soós János lakodalommal, zenészekkel kapcsolatos öt esszéje. Ezekből az utolsó „Nem úgy van most” címmel már a jelenkori, 2014-es állapotokat mutatja be.
A könyv utolsó nagy fejezete Szék község teljes honismereti bibliográfiája, melyet a kötet lektora, Varga Sándor állított össze. Itt 57 oldalon keresztül kereshetők a Székkel kapcsolatban ezidáig megjelent könyvek, tanulmányok, cikkek és publikált hangfelvételek. Ez a maga nemében egyedülálló lista sokak segítségére lehet, akik e témában szeretnének jobban elmélyülni, kutatni.
ára 4.500,- Ft.

Stratégiai partnerségét szeretne az RMDSZ-szel is Tőkés

Sajnos nem igen hihető, hogy a mostani "megmozdulása" a megszólalónak. Kétkedése lehet mindazoknak akik egyszer már "megjárták"... A választók nem igen voltak a "jó oldalon" és csak a kisebbik rosszat választották, hiszen mást nem igen tehettek.
Meglehet, hogy  a "Johannis effektus" csak kitaláció, mert a politikai vezetések közül elsőnek a polgári-, és utánna nemzeti vezetés látta be, hogy a kisebbik roszra kell voksolnia népközösségünknek. Ennek ellenére csak a polgáriak álltak teljes mellszélességgel és nyiltan az ügy mellé.
Sajnáljuk, hogy már a megszólaló is átvette a szövetségiek által bevezett "kisebbség" elneveuózést, holott egy nemzeti pártban a "népközösségi" státuszt kellene használni...
Mindezek ellenére meg kell próbálni elfogadni a "közeledést", (ha egyáltalán annak nevezhető...) (E.P.)

http://www.maszol.ro/index.php/belfold/41035-strategiai-partnerseget-szeretne-az-rmdsz-szel-is-tokes#sthash.XxDNdJAW.dpuf
2015. január 09. péntek, 12:55 maszol/MTI
Fotó: tokeslaszlo.eu

Tőkés László az erdélyi magyar politikai szervezetek stratégiai partnerségének a kialakítását, egy új erdélyi magyar egység létrehozását kezdeményezte egy pénteki nagyváradi sajtótájékoztatón.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti önrendelkezés iránt elkötelezett képviselőinek bátorságot kell venniük ahhoz, hogy a Románia megújulása irányába mutató „Johannis-effektus” szellemében párbeszédet kezdjenek, megegyezésre jussanak egymással a közös nemzeti érdekek és célok szolgálatában.
A fideszes európai parlamenti képviselő elmondta, az erdélyi magyarság a kommunista diktatúra 25 évvel ezelőtti megdöntése idején is, és a tavaly novemberi elnökválasztáson is „a jó oldalon állt”. Emlékeztetett arra, hogy a magyar közösség elsöprő többsége Klaus Johannis jobboldali jelöltet támogatta az általa posztkommunistának tekintett Victor Ponta (szociáldemokrata) miniszterelnökkel szemben.
Úgy vélte, a 2015-ös évet a "Johannis-lelkiállapot" fogja jellemezni, és az erdélyi magyarokat is a rendszerváltozás folytatásának a szelleme vezérli majd. „Negyedszázad után ugyanaz a feladat. Nem volt elég legyőzni a kommunizmust, a posztkommunizmussal is fel kell venni a harcot” - fogalmazott a politikus.
Bírálta az RMDSZ-t
Tőkés László sérelmezte, hogy az RMDSZ a rendszerváltozás évfordulóján csak saját megalakulása évfordulóját ünnepelte. Úgy vélte, a szövetség vezetői a hőskor felidézésével akarják legitimálni jelenlegi politikájukat. Arra emlékeztetett, hogy maga is alapítója volt az RMDSZ-nek, mely az elmúlt 25 évben alaposan megváltozott. „Ez az RMDSZ nem az az RMDSZ” - jelentette ki.
A politikus felidézte: Klaus Johannis a "normalitás országának" a megteremtését tűzte ki céljául. Hozzátette, a többség és a kisebbség kapcsolataiban is normalitásra lenne szükség. „Nem lehet normalitás a gyűlöletkeltés” - utalt a székelyföldi prefektusoknak a magyar és a székely jelképek elleni fellépésére. „A román szabadság nem lehet teljes az erdélyi magyarság, a székelység szabadsága nélkül” - jelentette ki Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján.