2011. szeptember 27., kedd

Rekordot döntöttek a baranyai gólyák

http://hvg.hu/Tudomany/20110927_golyak_baranyak#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg
Csökkent idén a fészkelő gólyapárok száma Baranyában, mégis rekordot döntött a szaporulat.
A nyári felmérés során összesen 243 gólyafészket vettek nyilvántartásba - mondta Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) baranyai csoportjának irodavezetője.
Ezek közül 38 bizonyult lakatlannak, míg nyolcat csak magányos gólyák foglaltak el. A fészkelőpárok száma 197 volt, ami 13 párral kevesebb a tavalyi állománynál. Ez több mint hat százalékos csökkenést mutat, az 1996-os állapotnál már közel 34 százalékkal kevesebb a baranyai gólyák száma.
A fészkelő párok közel 19 százaléka nem reptetett fiókát, mégis kiváló költési eredmények születtek. A sikeresen költő gólyák 496 fiókát neveltek fel, ami 3,1 fiókás átlagot jelent fészkenként. Ez minden idők legjobb baranyai eredménye. Bank László hangsúlyozta, még az 1996-os rekordévet is túlszárnyalja.

Új pályázati lehetőségek a kis- és középvállalkozói rétegnek

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=100810&cim=uj_palyazati_lehetosegek_a_kis_es_kozepvallalkozoi_retegnek

A kis- és középvállalkozói réteg, illetve a vidéki környezetben működő mikrovállalkozások és turisztikai szolgáltatók, pályakezdő farmerek által igénybe vehető pályázati kiírásokat ismertettek hétfőn a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székhelyén. A bemutatót a kolozsvári AGM Consulting pályázati tanácsadó céggel közösen szervezték.
A rendezvényen résztvevők számából is visszaköszönt az az utóbbi időbeli tapasztalat, amit a bemutatót megnyitó Stela Băţagă, a kamara ügyvezető alelnöke foglalt össze megnyitójában – vagyis, hogy egyre csökken a hasonló bemutatók, valamint a pályázati lehetőségek iránt is a cégek érdeklődése. Ez azzal magyarázható, hogy a vállalkozások számára egyre nehezebb a megcélozható pályázatok önrészét előteremteni. Még úgy is, hogy a kis cégek esetében a támogatás rendszerint az illető projekt értékének 70%-áig terjed, azonban mivel a pályázatok elszámolásos rendszerűek, a pályázók saját zsebükből kell a teljes összeget kitegyék, mielőtt az elnyert támogatást a projektet menedzselő hatóság kifizeti számukra. Ezen a helyzetképen remélhetőleg javít a nemrég beindított Kogălniceanu-program, mely révén a kis- és középvállalkozói réteg kedvezményes hitelekhez juthat – vélte az alelnök.A bemutatón összesen hét pályázati kiírást ismertettek, melyek közös ismérve, hogy októbertől az év végéig válnak elérhetővé. Az említettekből négy forrást kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe fejlesztési célra. Egy kiírás keretében legtöbb 1.065.000 lej pályázható meg befektetésekre, a főváros környéki régiót kivéve 30%-os önrésszel. Külön kiírásból 840 ezer lejig terjedő támogatás igényelhető nemzetközi minőségi standardok bevezetésére, laboratóriumok fejlesztésére. Másik kiírásból ugyancsak egymillió lejes összeghatárig lehet pályázni üzletmenedzsment terén használatos informatikai rendszerek beszerzésére, míg a negyedik kiírás elektronikus kereskedelmi rendszerek, webes üzletek létrehozását támogatja legtöbb 1,64 millió lejjel. E pályázati alapok a távközlési minisztérium ágazati operatív programjának 1. és 3. kiírástengelyein lelhetők fel, a pályázatok októbertől nyújthatók be.A vidéki kisvállalkozók számára ismertetett három pályázati lehetőség a vidékfejlesztési alap (PNDR) 1. és 3. pályázati kiírástengelyein található meg. A pályakezdő farmerek számára legtöbb 40 ezer euró igényelhető, a pályázatok beadása várhatóan novembertől indul. Az idegenforgalmi tevékenység támogatását célzó kiírásban, mely vélhetően decemberben indul, legtöbb 200 ezer eurós összeghatárig pályázhatnak több célra is a szolgáltatók, a támogatás a pályázat típusától függően az adott projekt értékének 50-100%-áig terjedhet. A harmadik kiírás mikro-vállalkozások, elsősorban szolgáltatóegységek létrehozására nyújt támogatást vidéki környezetben. A pályázatokkal kapcsolatos részletes naprakész információk pályázati tanácsadóknál, vagy az alapokat kezelő kormányszervek weblapjain érhetők el. Benedek Istváne-nepujsag.ro 

Eljárás indul Ioan Cindrea és Kerekes Károly képviselők ügyében

http://www.paprikaradio.ro/hirek.php?hir=33117
2011-9-27 13:49
A feddhetetlenségi felügyelők a legfelsőbb bírósághoz fordultak Ioan Cindrea (PSD) és Kerekes Károly (RMDSZ) képviselő ügyében, akik saját parlamenti irodájukba rokonaikat alkalmazták, megszegve az összeférhetetlenségi előírásokat. A feddhetetlenségi felügyelők ugyanakkor kezdeményezték a megkötött munkaszerződések érvénytelenítését. Amennyiben bebizonyosodik az összeférhetetlenségi jogszabály megsértése, az maga után vonja az elkövetőnek tisztségéből való eltávolítását, és a jelentés véglegesítését követő három évig az érintett nem tölthet be köztisztséget.(hírszerk., M.É.)
Megjegyzés
Újabb szövetségi képviselő ellen kezdeményeztek eljárást akik a családtag alkalmazási tiltást megszegték.
Talán érdemes ezután is jobban oda figyelni, hogy egyesek jobban "bíznak" meg a családtagban, mint egy szakemberben. Ezért is indokolt a családtag alkalmazást tiltani, hiszen így nem korumpálható ugyanolyan könnyen a tisztségviselő! (Erdélyi Polgár)   

Elbuntázták a közéletet Udvarhelyen?

http://manna.ro/kozter/elbuntaztak-a-kozeletet-udvarhelyen-2011-09-22.html
Bunta polgármesternek, volt KISZ titkárnak az a szerencséje, hogy gyorsan felejtünk – véli Szász Jenő, aki elárulta, mennyibe kerül Bunta Levente közpénzből fedezett PR-ja.

Szász Jenő 1996-2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere. A 2008-as helyhatósági választásokon megyei tanácsosi mandátumot szerzett Hargita megyében, a tanácselnöki választást elveszítette Borboly Csabával szemben. Borboly által lógásnak, Szász által gáncsoskodásnak tartott hercehurca után megyei tanácsosi mandátumáról 2009 nyarán lemondott. Ezután Székelyudvarhely alpolgármestere lett, de a tisztségből a városi tanácsosok kiszavazták 2011. január végén.

fotók: Kakasy Botond | uh.ro
Szász Jenővel polgármesteri múltjáról, a jelenlegi városvezetőről és a tisztség jövőbeli várományosáról az uh.roudvarhelyi hírportál készített interjút.
Miért tartja a megkérdezett emberek túlnyomó többsége Bunta Leventét jobb gazdának, jobb polgármesternek?
Ezek szubjektív vélemények. Több mint három éve ő a polgármester, és az emberek hat hónapig, egy évig emlékeznek vissza, hogy körülbelül mi volt. Nem hiszem, hogy sokan emlékeznek, amikor átvágtuk a Petőfi utcát a Sziget utcával, pedig sokat jelentett Udvarhely forgalma szempontjából. Ehhez képest oda egy körforgalmat biggyeszteni sokkal kisebb feladat, de látványos. 
Gyakorlatilag nem lehet a két periódust sem összehasonlítani. Ma nem kell a földosztással, ingatlanok visszaszolgáltatásával bíbelődni – ahhoz képest most festegetünk, pingálgatunk. Bunta Levente alpolgármesterként egy szeméttelepet hagyott hátra a város bejáratánál, én építtettem egy európai színvonalú hulladéklerakót a Cekend tetőre. Azt is elfelejtjük, hogy Bunta találta ki azt a zseniális megoldást, hogy a Küküllő mellé duvasszák le a szemetet másfél évtizeden keresztül.


Ami az ő tevékenységében „dicséretes”, bár erkölcsileg kifogásolható, az az óriási propaganda. Ezt megtanulták: biztos a KISZ-nél, a kommunista pártnál. Ő nem restelli, ha a város pénzén kiadott újság minden oldalán rajta van. 
Közpénzen megvette a városi médiapiac nagyon sok szereplőjét: a televíziót, az Udvarhelyi Híradót, a Príma Rádiót, a Star Rádiót. Közpénzekből havi apanázst juttat ezeknek az orgánumoknak: havi 6-7000 lejt fizet az Udvarhelyi Híradónak, 3-4000 lejt a televíziónak és ekörüli összeget a rádióknak – megvette a hallgatásukat. 
Az én időmben, ha egy tükröt felállítottunk egy útkereszteződésben, vagy átadtunk három sportlabdát egy iskolának, arról nem tartottunk sajtótájékoztatót – ma erről egy egész újságot írnak. És az egész média erről szól, mert érdemi dolgok nem zajlanak a városban.
Azért tartják őt jobb városvezetőnek, mert a feledékenység és a propaganda vezeti őket?
A kettő együtt. És nem azt az időszakot éljük: gyakorlatilag Bunta Levente ma hátradőlhet, nem tett hozzá sokat a város fejlesztéséhez. A jó dolgokat hagyta, hogy menjenek tovább, elhallgatván, hogy ezt az elődjének köszönhetjük. Ha sportszerű, akkor meghívhatott volna a Mária Valéria épületének vagy a park avatásához, mert „Jenő, ezt még te kezdted el”. Vagy mehetnénk együtt a vízműhöz látogatni, mert ez az a befektető, amelyiket annak idején kritizálta, és ki akart nyírni.
Ha önt holnap megválasztanák Székelyudvarhely polgármesterének, mi lenne a legelső dolog, amit megváltoztatna?
A szétrombolt hivatalt visszaállítanám, beleértve a közintézményeket is. Garantálnám az ügyfélbarát ügyintézést a városházán, hogy ne kelljen fél évet vagy egy esztendőt várni egy urbanisztikai bizonylatra vagy építkezési engedélyre, mert nem írják alá. A formai igazolványokat helyben adnánk ki, mint ahogy az én időmben adtuk. Ehhez visszavenném azokat az embereket, akiket kirúgtak onnan, anélkül, hogy bántanám az azóta alkalmazott embereket. Ők nem hibásak.


Visszatérnék a terelőutak kérdésére: erőltetném a terelőút megépítését a Jézus Szíve kápolnától Fenyéd határáig a Cserehát, a Tábor- és a Bethlen-negyed fölött. Ez könnyítené legjobban a város forgalmát. Nemcsak azért, mert az áthaladó forgalom gyakorlatilag nem nyomasztaná a várost, hanem azért is, mert aki Csíkszeredába akar menni a Bethlen-negyedből, nem biztos, hogy a főutat terhelné, és fordítva.
Ami talán a legfontosabb, megnézném, hogy mit tudok csinálni a munkahely-teremtés kapcsán és az emberek szociális kiszolgáltatottságának ügyében. Megnézném, hogy tudok segíteni a nyugdíjasokon, a sokgyerekes, kispénzű családokon, vagy éppen hol tudnék valamelyik szomszédos településsel közösen ipari parkot létrehozni, melyik az a gazdasági kör, amelyikkel közösen egy ilyen fejlesztésbe kezdenék, amellyel kapcsolatosan reális reményeink volnánk a további munkahelyek teremtésére.
A másik dolog a távfűtés: készítenék egy reális számítást, hogy az emberek a megvont szubvenciók mellett mit tudnak csinálni télen, és felkészülnék arra, hogy ezeket az embereket átsegítsem ezen a nehéz szezonon. Van még körülbelül kétezer család, akik rajta vannak a távhő rendszeren – velük valamit kezdeni kellene. Ha megvonja tőlük a szubvenciót a sikeres RMDSZ-PDL kormány, akkor erre valamilyen helyi receptet adni kellene.
És most nincs lehetőség ezeket a számításokat véghezvinni és segítő kezet nyújtani?
Most, hogy onnan gyakorlatilag elzavartak bennünket, semmilyen adatot nem adnak át, a számok ismeretének hiányában csak elviekben lehet megoldásokat körvonalazni. Konkrétan számokkal alátámasztani akkor lehet, ha ezeknek az ember a birtokába jut.
Eldöntötte már, hogy indul-e jövőre Székelyudvarhely polgármesteri székéért?
Nem döntöttem el, sokmindentől függ: a választójogi törvények alakulásától, attól, hogy sikerül-e az erdélyi magyar rendszerváltás ügyében együttműködést kialakítani az EMNP-vel és az SZNT-vel. Azt tudom, hogy a Magyar Polgári Pártnak mi a dolga, és hogy ezen belül nekem komoly feladataim vannak.
Azt gondolom, hogy az erdélyi magyar rendszerváltás mindenek feletti szükségesség, mert oda kerülünk, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás után az emberek fejében nincs rend, és ugyanazoknak a posztkommunistáknak a hatalmát kell eltűrnünk, akiket ‘90-ben le akartunk váltani. Ha még további 15-20 év eltelik, el is fogjuk felejteni, kik voltak a kommunisták és azoknak a gyerekei, és a mocsok újratermelődvén, úgy elfoglalják majd a közélet valamennyi területét, hogy esélye se lesz a rendszerváltásnak.
Ez akár Udvarhelyre is igaz. Ma, amikor egy kisebbség nem a nemzeti és keresztény értékrend mentén szerveződik és építi a jövőjét, akkor gyakorlatilag esélytelen a mai globális kihívásokkal szembenéznie. A román nacionalizmus és a globalizmus által terjesztett internacionalizmus szorításában vagyunk: ezen belül nekünk gyökeret kellene verni. Ezt nem lehet másként, mint a nemzeti és keresztény örökségünkre alapozva. Rendszerváltásra van szükség Udvarhelyen is.
Kit tart ön most a legalkalmasabbnak Udvarhely következő polgármesterének?
Az biztos, hogy Buntát nem. Minden rossz tulajdonság bennevan, ami egy vezetőnek nem jó: buta, bizalmatlan és „bőcs”, tehát öntelt. Ez egy olyan egyveleg, ami alkalmatlanná teszi őt, hogy közéleti szerepet töltsön be.
És ha nem Bunta, akkor ki?
Bárki más, csak ő ne. Úgy csinál, mintha elfelejtettük volna, hogy ki volt. A gimnáziumban nem lehet úgy beszédet mondani 2011-ben, hogy azt mondja, „ezelőtt harminc évvel, amikor az első díszbeszédemet tartottam ezen a placcon”. Ez jól hangzik, de a régi osztálytársak nem felejtették el, hogy azért, mert KISZ titkár volt, az osztály utolsó tanulója. Ez az a butaság, amit csak ő tud, ezt más nem tudja megcsinálni.

Aki akkor KISZ titkár volt, az ma nem jó városvezetőnek. Valahol húzódjon meg, de ne lásson el közéleti szerepet, mert rosszul néz ki. Ameddig ezek tolakodnak, lehet, hogy mások nem férünk oda, és az a sorsunk, hogy húsz évvel a román rendszerváltás után magyar rendszerváltást kell sürgetni.
Egyébként van egy-két név a tarsolyomban. Még nem tudok előrukkolni vele, mert nem erősítették meg, hogy akarják-e vállalni. Olyan ember van, aki jó polgármester lenne. 2008-ban Péter Péterrel sokat beszélgettünk, kértem nagyon, hogy vállalja. Lehet, hogy az ismertsége miatt befutó tudott volna lenni.
Buntáról azt hittük, hogy a megyei tanácstól jön haza, ért a közigazgatáshoz. Kiderült, hogy ott se csinált semmit, mint ahogy itt sem, csak szerencsés mandátuma van, mert utánam következik. Utána ismét nehéz lesz, mert ő nem hagy hátra semmit. Azt nem kell fölavatni, amit ő hagyott hátra.

Énlaka-konferenciák harmadszor

http://maszol.ro/kultura-roviden/enlaka_konferenciak_harmadszor_2011_09_21.html

A harmadik Énlaka-konferenciák rendezvénysorozatra várják szeptember 28-a és 30-a között a társadalomtudományokkal és közművelődéssel foglalkozó szakembereket az énlakai Művelődési Házba – írja a Szekelyhon.ro.
Az idei konferencia előadásai A székelyek története és régészete a középkorban téma köré csoportosulnak, továbbá nyílt viták és szakmai kirándulás is kíséri a programot.
„A székelyek eredete és korai településtörténete a homályba vész. Az eddigi kutatások számos gyümölcsöt hoztak, ám ezek csak részlegesen és nem mindig vitathatatlan módon válaszolták meg ezeket a kérdéseket. Az újabb kutatások egyre inkább kiterjednek a régészeti forrásanyagra is” – hangsúlyozzák a szervezők.

100.000 új munkahelyet teremtenének vidéken

http://www.paprikaradio.ro/hirek.php?hir=33122
2011-9-27 14:33

A Vidékfejlesztési Országos Programon (PNDR) keresztül leszerződött 38.000 pályázattal 100.000 új munkahelyet teremtenek vidéken, nyilatkozta kedden egy sajtótájékoztatón Valeriu Tabără, mezőgazdasági miniszter. “A Vidékfejlesztési Országos Programban több mint 38.000 szerződésünk van. És ezek közül 2.000 pályázat már lezárult mostanra. Becsléseink szerint a Vidékfejlesztési Országos Program több mint 100.000 munkahelyet teremt vidéken”, mondta a miniszter. A Vidékfejlesztési Országos Programra 2007-2013 között tíz milliárd eurót szánnak, ebből 8 milliárd európai alapokból származik, a többi a román költségvetésből van.
(hírszerk., M.É.)

Hatástanulmány: nem veszélyes a Felső-csertési bányaberuházás(?szerk-megjegyzése)

http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=100819

A beruházó Devagold S. A. által megrendelt környezeti hatástanulmány szerint a Felső-Csertés mellé tervezett bányaberuházásnál egy esetleges baleset alkalmával is kizárt, hogy a határon is átterjedő, negatív környezeti hatással járó szennyezés keletkezzen.
A tervezett bányanyitással kapcsolatban kedden Budapesten tartottak közmeghallgatást.
A Hunyad megyei település mellé tervezett bányából aranyat és ezüstöt kívánnak kinyerni mintegy másfél évtizedes üzemidő alatt. Összesen mintegy 3 millió tonna ércet kívánnak feldolgozni, amelyből hozzávetőlegesen 55.419 kilogramm aranyat és 303.442 kilogramm ezüstöt kívánnak kinyerni. Mindehhez 1.653 tonna cianidot használnának fel évente.
A beruházó által megrendelt környezeti hatástanulmány a legrosszabb esetet feltételezve is elfogadható eredményt hozott ki. Ha két egymáshoz közel eső bányában együttesen következik be valamiféle üzemzavar, amelynek során szennyezőanyagok kerülnek a környező vízfolyásokba, majd a Marosba, a magyar határig a szennyezésnek mintegy 250 kilométeres utat kell megtennie – ismertetik. Ezért a szennyezés oly mértékben hígul fel, hogy lényegében nem eredményez semmiféle, országhatáron átterjedő környezetkárosítást. A szennyezés mértéke ugyanis 0,1 milligramm alatti lesz literenként minden esetben.
A közmeghallgatáson a román környezetvédelmi és erdészeti tárca képviselője elmondta, hogy a bánya működését csak akkor engedélyezik, ha a létesítmény mindenben megfelel az európai normáknak.
A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a zagytározókat körülvevő gát kőtöltéses lesz, amely a román cég szakértője szerint az egyik legbiztonságosabb. Hozzátette: "ezzel a gáttípussal tudomása szerint még nem történt baleset". A román cég elnök-vezérigazgatója tájékoztatása szerint elegendő anyagi forrás áll rendelkezésükre a bányanyitáshoz.
A témában szerdán Szegeden is közmeghallgatást tartanak.
Magyarország a bányanyitást engedélyező eljárásba az ENSZ határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezménye alapján kapcsolódott be, amely 1997 óta hatályos. Az egyezmény előírja, hogy a hatásvizsgálatok terjedjenek ki a határokon átnyúló hatásokra is. MTI 
Megjegyzés
Meglehet, hogy nem volt elég körültekintő a román szakértő, hiszen azzal a kijelentésével, hogy a zagytározó gátja a legbiztonságosabb, ha kőből készül a "legbiztonságosabb" lenne ellentmond a verespataki érclelőhelyért harcoló kanadai Gold Corporation szakemberei által állítottaknak!!!
Aztán nagyon kétes azt állítani, hogy két egymás melletti gátszakadás esetén a szennyezés mértékére adott értékek valóban csak 0,1 mg cián eredményezne literenként. Lényegében ebből azt is lehetne következtetni, hogy több zagyteret terveztek a kitermeléshez...
Tudni kell, hogy a Felső-csertési lelőhely nagyon közel esik a Maros partjához és semmiképpen sem lehet csak a hígulásra hagyakozni, hiszen ez a távolság alig 17 km. A bányapatak pedig kis hozamú, olyannyira, hogy a patakvíz pH értéke a 2,8-ról alig "dúsul" fel a 4,3-as értékre, amikor  a Maros vizével találkozik!
Ha csak a patakvíz pH-értékét vesszük alapul a bányanyitók nem a valóságos értékeket taglalják, hanem csak arra koncentrálnak, amibe a Verespataknál "beletört" a kanadaiak foga... 
Pedig ha  csak a bányapatak pH értéket figyeljük látható hogy már az alap méréseknél is óriási hiba áll fenn hiszen a törvény által előírt értékeket  (5 - 8,4) sem veszik komolyan  a csertési bányatermelést újra indítók.
Ennek a savas patakvíznek a Marosba való "beengedése" mellett fontos megjegyezni, hogy itt is hasonló csúsztatások vannak az érckitermelést illetően, mert az arany és ezüst mellett itt inkább a melléktermékeknek feltüntetett fémtartalom, pld. az itteni érc gazdag wolfram de más ritka fémekbe  is,amelyek másodtermeékként vagy melléktermékként lennének nyilvántartva és ezekre nem kötelező a export törvény szigora. 
Hasonlóan figyelni kell arra is, hogy itt eleve felszíni kitermelésről lévén szó, már az első évben követelni lehet a természeti értékek helyreállítását, a "renaturálizás" menete már első évben kell a hatását éreztetnie! Például az erdőtelepítését akár most elindíthatná a beruházó, hiszen a civil szerveződések szívesen mellé állnának és besegítenének (Erdélyi Polgár)

2011. szeptember 26., hétfő

Több mint nyolcmillió tonna a búzatermés

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/tobb_mint_nyolcmillio_tonna_a_buzatermes.php
A sárgálló árpa- és búzatáblák sok helyen kevés termést ígérnek
Vasárnap, 2011. szeptember 18., 00.00
Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter pénteken Besztercén közölte, hogy az idei búzatermés több mint nyolcmillió tonnát tesz ki, amiből több mint négymillió tonna exportra vár, és mint mondta, ez azt jelenti, Románia ismét „gabonatár” lesz. „Az adatok szerint a búzatermés meghaladja a 7,2 millió tonnát. A valóságban a búzatermés több mint nyolcmillió tonna – felelősségem teljes tudatában jelenthetem ki ezt. Ez annyit jelent, hogy több mint négymillió tonna exportálható” – mondta Tabără, akit a MEDIAFAX tudósítója idézett. Románia ismét elmondhatja magáról, hogy valódi magtár – jelentette ki –, különösképpen, hogy a termés jó minőségű is. 
„Első ízben beszélhetünk arról, hogy gabonatár leszünk ismét. A termés rendkívül jó minőségű. Némely megyében százázalékosan sütőipari felhasználásra megfelelő a búza. Országos átlagban a sütőiparnak megfelelő búza aránya 80 százaléknál magasabb. Visszatérünk a búzaexportőrök klubjába, ahol Romániának meg is kell maradnia” – nyilatkozta Tabără.
Kukoricából a termés meg fogja haladni a 11 millió tonnát, napraforgóból pedig 1,6 millió tonnára számítunk, ami történelmi rekordot jelent. Repcéből közel 800 000 tonna termett – mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy a román mezőgazdaságból hiányzik a szója, amit egymillió hektárig menően termeszthetnénk, de nagyon jól állunk az őszi burgonyával, az előrejelzések szerint 3,5 millió tonnára számíthatunk.
„A borszőlő szempontjából a legjobb évek egyike az idei, a terület 4 százalékán 29 000 tonna a termés, de 765 000 tonnára számítunk. A szőlőtermés minőségi javulásával van dolgunk” – közölte.
Ilyen körülmények között – vélekedett a miniszter – „az agrárpiac normalizálódásának megindulásáról” beszélhetünk.
„A kereslettel, a gazdaság alakulásával kapcsolatos torzulásokat is észlelni. De nem az agrárium a felelős a mezőgazdasági élelmiszertermékek áráért. Nem fogom megengedni, hogy nyomást gyakoroljunk az őstermelőre. Ha ezt tesszük, ha kényszerítjük, hogy olcsóbban adja terményeit, miközben a spekulánsok éveken át tették ezt, óriási hibát követünk el” – mondta az agrárminiszter.
Tabără hozzáfűzte, éveken át sok pénz folyt a mezőgazdaságba támogatások formájában, de ennek eredménye nem lett a tényleges és tartós fejlődés.
„A növekedést a gazda ereje adja. Mindenki adós maradt az adott pillanatban érkező pénzekkel. Most az első alkalom, hogy az áraknak és a piacnak köszönhetően a gazdák valamennyire győzik, valamivel erősebbek tudnak lenni a termelésben és a piacon” – mondta Tabără.
Kijelentette, nagyon sok év után az első alkalom, hogy a kukorica ára meghaladja a búzáét.
„Ez azt jelenti, hogy a búza ára függőben tartható. A kukoricatermés egy része nem takarmányozásra és élelmezésre megy, hanem más szektorok felé. A kukorica az energiaelőállítás egyik fő forrásává válik” – fejtette ki a miniszter.
Példaként az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel, ahol etanol előállítására használják a kukoricát, Németországban pedig biogázt és áramot termelnek vele.
„Minket sem kerül el ez a helyzet. A biomasszára való jobb összpontosítás az energetikai önállósághoz vezethet. A fontos az, hogy e termény tért hódít a tartósság tekintetében. Romániában hét-nyolc-tíz évvel ezelőtt több mint hárommillió hektáron termeltek kukoricát. Hihetetlen, de a statisztikákat nézve kiderült, hogy a kukoricával bevetett terület 2,2 millió hektárra csökkent, miközben az állattenyésztés és az értékesítés eszközei is drasztikusan csökkentek” – magyarázta Tabără, hozzáfűzve, hogy a kukorica úttörő szerephez juthat az ipari felhasználás tekintetében.
Az utóbbi időben a szárazság miatt a vetéssel adódhatnak gondok, de veszélyről még nincs szó.
„Aggodalomra okot adó jelek mutatkoznak e hosszas szárazság miatt, de van ennek egy jó vetülete is. A betakarítás rendkívül jó körülmények között folyik. Ez az első alkalom, hogy a borfajták meghaladnak bizonyos határokat, aminek köszönhetően az idei évjárat valószínűleg sajátos lesz, 14 százalékos nedevességtartalmú a betakarított kukorica, ami alacsonyabb szárítási költségeket, jobb minőségű termést jelent” – magyarázta Tabără.
A szárazság okozta gondok a miniszter szerint inkább az őszi vetést befolyásolják.„Az őszi vetéssel lehetnek gondok, de még nincs veszély. Figyelmeztettünk arra, hogy a repcét csak az időjárástól függően vessék el. Mert hiába vetjük el, ha ott áll a földben. A 600 000 hektárnyi repceföldből 112 000-et bevetettek, az árpa vetése még nem kezdődött meg, de fontos a talaj előkészítése. Szárazságban fontos az is, hogy miként dolgoznak. Egyelőre nincs gond a szárazság miatt. Egyelőre” – mondta.  (Mediafax)

Aratott a pécskai kenyér

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/aratott_a_pecskai_kenyer.php

Hagyományos élelmiszerek és kézműves termékek a Falumúzeumban
Így készülnek a bukovinai hímes tojások
 
Vasárnap, 2011. szeptember 25., 15.41
Temesvár – Nem okozott csalódást a látogatóknak a hét végén a Falumúzeumban megszervezett hagyományos Őszi vásár és a Kézműves termékek vására: az ország valamennyi tájáról összesereglett 75 kiállító hagyományos módon előállított hús- és tejtermékekkel, háziborokkal és édességekkel, valamint eredeti népművészeti termékekkel fogadta a vásárlókat. A pécskai házi kenyérnek, sofronyai és szinérszegi júhsajtnak, rékási és pankotai bornak nagyobb keletje volt, mint a szemet gyönyörködtető kézműves termékeknek: korondi és horezu-i kerámiáknak, máramarosi fából készült edényeknek, kanalaknak, dísztárgyaknak és hangszereknek, bukovinai hímes tojásoknak, fára és üvegre festett ikonoknak, hagyományos viseleteknek és szőtteseknek. Utóbbiakat megcsodálták ugyan a látogatók, de a kézműves mesterek elmondása szerint alig vásároltak belőlük. Az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb kézműves vásárát a Falumúzeum és a megyei önkormányzat szervezte, a régió hagyományos élelmiszereinek termelőit a Kereskedelmi Kamara hozta el a Falumúzeumba.

Civilszervezetek régiós együttműködésének az elősegítése

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/civilszervezetek_regios_egyuttmukodesenek_az_elosegitese.php

Az Arad megyei magyar civilszervezetek vezetői kötetlen beszélgetésen ismertették a tevékenységi területüket
Balta János
Vasárnap, 2011. szeptember 25., 22.00
Arad – Szombaton délelőtt a Jelen Ház teraszán került sor a gyulai Art-Unió Alapítvány által szerevezett találkozóra, amire a régiós együttműködés elősegítését célzó, NCA-támogatással kerülhetett sor annak utána, hogy július 16-án Gyulán tartották meg az első találkozót. Az akkori konferencián a történelmi Délvidéken működő magyar civilszervezetek vettek részt. Előadást tartott dr. Bencze Izabella jogász, a Nemzeti Civil Összefogás Fórum alapító szószólója, Horváth Levente, Arad megye alprefektusa, valamint Zsoldos Ferenc, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke. A jelen volt civilszervezetek a határon átnyúló lehetőségek kihasználása felől tájékozódhattak. A konferencia-sorozatot úgy tervezték, hogy legyen egy második köre is, Aradon.
Bemutatkozások
A szombati rendezvényen részt vett 15, Arad megyei civilszervezet vezetői ismertették a tevékenységi területükön tapasztalható gondokat, valamint a lehetőségeiket, a működési területükhöz kapcsolódó terveiket.
Horváth Levente alprefektus miután köszöntötte a résztvevőket, kifejtette: legfontosabb, hogy azokért a közösségekért, amelyeket képviselünk, minél többet tehessünk. Magyarokként a közös értékrendek határán, az országhatár mindét oldalán meg kell tartanunk, meg kell óvnunk a kulturális örökségünket. Fontos ismernünk egymás civilszervezetinek a tevékenységét, a működési területét, hogy közösen elkészítendő pályázatok céljából megtalálhassuk a kapcsolódási pontokat. Ez a dolga a nálunk működő Magyar Kulturális Autonómia Tanácsnak, amelyiknek azonban a működése csak olyan lehet, amilyenné teszik a hatáskörébe tartozó civilszervezetek. Horváth Levente sajnálatosnak tartotta, hogy a múlt rezsimben működött, hagyományosan magyar jellegű sporttevékenységek, mint az atlétika, az evezés, a kajak-kenu, a tenisz, vagy a kerékpározás, mára szinte teljesen kívül esnek a magyar ifjúság érdeklődési területén. Viszont örömének adott hangot, amiért a magyar néptáncmozgalom az utóbbi időben kibontakozóban van jó néhány magyarlakta településen.
A továbbiakban Nagy Rozália a Simonyifalvi Simonyi Társaság; Humm Hajnalka és Drasztil Andrea a Csiky Gergely Főgimnázium; Fejérvári Emőke Csönge az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete; Lőrincz Matild a Pro Ghiorok Ma Gyorok Egyesület; Bíró Zoltán a Pro Padureni-Erdőhegyért Egyesület; dr. Túsz Ferenc az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanács; Pozsár Ibolya az Aradi Vállalkozói Központ; Derzsi Csaba az AMISZ, Asbóth Ákos a Zerge Közhasznú Egyesület; Sós Imre az ART-UNIÓ Alapítvány; Albert László a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységét, gondjait, eredményeit ismertették. Tájékoztató hangzott el a Szabadság-szobor Egyesület, a Katalin Egyesület, illetve a Pro Ágya Egyesület munkájáról is. A kapcsolatokat nem szeretnék véglegesíteni, folyamatossá kívánják tenni az információáramlást, ami közös pályázatokra, közös programok lebonyolítására nyújthatnának lehetőséget.
Perspektívák
Amint a közösen elfogyasztott ebéd után a fő szervezőtől, Sós Imrétől megtudtuk, a szombati találkozó talán a tanévkezdések miatt nem volt a legalkalmasabb, de a beszélgetésekből megismerhették azokat a civilszervezet vezetőket, akikkel a továbbiakban szélesíteni lehet az együttműködés területét. A kapcsolatokat Arad, Békés és Csongrád megyék, illetve a Vajdaság magyar civilszervezetei között is közvetíteni kívánják. Terveik szerint, egy hónapon belül a Vajdaságba, Szabadkára látogatnak, ahova a szombaton szerzett információkat is kiviszik, hogy inspirálják az ottani civilszervezeteket a kapcsolatok bővítésének a szorgalmazására. Nem szándékuk a kezét fogni senkinek, hanem a rendelkezésükre álló információknak a terjesztésétől várják az együttműködési területek kapcsolódási pontjainak a megtalálását. Vagyis, fogódzókat keresnek közös pályázatok benyújtásához, hiszen 2014-ig nyitva állnak a HU–RO pályázati lehetőségek. Amelyek egyelőre a Vajdaságra nem érvényesek, ha viszont a közeljövőben Szerbia is megkapja a jelölt státust, megnyílnak a közös pályázati lehetőségek is. Épen ezért készítik már most elő e kapcsolatokat, nehogy a jelölt-státus megszerzésekor lépéshátrányba kerüljenek. Gondolkodnak egy olyan tömörítő szervezet létrehozásában is, amelyikbe kimondottan határon átnyúló kapcsolatok révén lehet beiratkozni. A civilszervezetek régiós együttműködésének az elősegítése tehát elindult, komoly perspektívái vannak – összegezte az eddigi tevékenységet Sós Imre, az ötletgazda, fő szervező.

2011. szeptember 25., vasárnap

Forma-1 - Sebastian Vettel nyert Szingapúrban

Már csak egy pont hiányzik!  A vb-címvédő német Sebastian Vettel (Red Bull) nyerte vasárnap a Forma-1-es világbajnokság Szingapúri Nagydíját.


Szingapúri Nagydíj (61 kör/309,316 km):

1. Sebastian Vettel (német, Red Bull) 1:59:06.757 ó (átlag: 155,810 km/ó)
2. Jenson Button (brit, McLaren) 1.737 mp hátrány
3. Mark Webber (ausztrál, Red Bull) 29.279 mp h.
4. Fernando Alonso (spanyol, Ferrari) 55.449 mp h.
5. Lewis Hamilton (brrit, McLaren) 1:07.766 p h.
6. Paul di Resta (brit, Force India) 1:51.067 p h.
7. Nico Rosberg (német, Mercedes) 1 kör h.
8. Adrian Sutil (német, Force India) 1 kör h.
9. Felipe Massa (brazil, Ferrari) 1 kör h.
10. Sergio Perez (mexikói, Sauber) 1 kör h.

Leggyorsabb kör: 

Button 1:48.454 p
Első rajtkocka: Vettel

A pontversenyek állása a 14. futam után
(még öt van hátra)
pilóták: --------
1. Sebastian Vettel 309
2. Jenson Button 185
3. Fernando Alonso 184
4. Mark Webber 182
5. Lewis Hamilton 168
6. Felipe Massa 84
7. Nico Rosberg 62
8. Michael Schumacher (német, Mercedes) 52
9. Vitalij Petrov (orosz, Renault) 34
10. Nick Heidfeld (német, Renault) 34

csapatok: 
---------
1. Red Bull 491
2. McLaren Mercedes 353
3. Ferrari 268
4. Mercedes 114
5. Lotus Renault 70
6. Force India 48
7. Sauber 36
8. Toro Rosso 29
9. Williams 5

Következik: 
Japán GP (október 9., Szuzuka)

2011. szeptember 23., péntek

Japán befektetési kilátások

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/63399

2011. szeptember 22

Ö. I. B.
Kolozsvári értelmiségiekkel tartott megbeszélést tegnap, a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezésében, Yasuyuki Takagi, Japán bukaresti nagykövetsé­gének gazdasági attaséja a szigetországiak beruházási igényeiről és lehetőségeiről régiónkban.
A találkozón magyar üzletemberek, közgazdászok, bankárok, egyházakat képviselők, élsportolók vettek részt. Keizer Róbert, az MPP kolozsvári elnöke ismertette az előzményeket: Takagi úrral – aki több éve él Romániában, és a nevéhez öt sikeres japán beruházás megvalósítása fűződik – egy éve kezdték meg az együttműködést. 
Erdélyi vállalkozókkal a nyáron találkozott, utána Japánba sietett, ahonnan konkrét ajánlatokkal érkezett vissza. Kolozsvár és környéke különleges helyzetet kínál, ezt támasztja alá mai körútja Kalotaszegen. 
Polgártársai leginkább a mezőgazdaság, az energiaipar, a turizmus és a környezetvédelem iránt érdeklődnek. Például megyénkben golfpálya létesítésére van megfelelő terep, ahol golfiskolát, télen pedig sípályát is lehet üzemeltetni. A japánok sok szempontból tanulmányozzák a romániai befektetési lehetőségeket. 
Számít az, hogy sok az itteni értelmiségi szakember, akikkel együtt lehet működni a szervezésben. A japánok nagy területet (400–1.000 hektárt) szeretnének használatba venni, nem pedig megvásárolni. Konkrétan a szója, a repce, az energianövények termesztése jöhet szóba, a gyümölcsszektorban viszont nagyon nagy kapacitású feldolgozóüzemre lenne szükség. 
Takagi úr korainak tartja egészen konkrét tervekről beszélni, de azt elárulta: számára világos, hogy a rengeteg parlagon hagyott földet társulásokkal, japán technológiával és anyagi fedezettel meg kell tudni dolgozni. A romániai magyar közösségről nem sokat hallott, de a róla mostanában szerzett tapasztalatai nagyon biztatóak. Yasuyuki Takagi a sajtónak még elmondta: 1997 óta él és dolgozik ebben az országban, jól ismeri az itteni viszonyokat, és a fővárosban létrehozott japán beruházási szervezetből Erdély hasznot húzhat

A japán cégek szerint megbízhatóbbak a magyarok

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=55698
2011. szeptember 22.
A romániai gazdasági szereplőknek elsősorban mentalitásváltásra lenne szükségük ahhoz, hogy vonzó partnerekké váljanak a japán befektetők számára, az itteni vállalkozók ugyanis hajlamosak felrúgni a megkötött szerződéseket – nyilatkozta a Krónika kérdésére Takagi Jaszujuki, a bukaresti Japán Üzleti Egyesület tanácsadója, a bukaresti Japán Kereskedelmi Kamara korábbi elnöke tegnapi kolozsvári látogatásán.
Mint mondta, ha szerződést kötnek egy termelőegységgel valamilyen zöldség feldolgozására, amely a felvásárlási árat is tartalmazza, és egy év múlva nő az adott zöldség piaci ára, a román fél azonnal felrúgja a korábban megkötött szerződést. „Mi ellátjuk a szükséges gépekkel a termelőket, és kötelezettséget vállalunk, hogy felvásároljuk a termékeket, ők meg figyelmen kívül hagyják a szerződésben rögzített megállapodásunkat. Az adott szó, az ígéretek betartása kulcsfontosságú, ezért is érdekel az erdélyi magyar közösség, ugyanis érzékelhető egyfajta mentalitásbeli különbség” – nyilatkozta lapunknak Takagi Jaszujuki.
A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete által életre hívott fórumon a japán üzletember elmondta: a szigetországi befektetőket elsősorban a mezőgazdaság, a megújuló energiaforrások és a turizmus érdekli. „Keressük a befektetési lehetőségeket, de nem kizárólag profitszerzés céljából, a helyi közösségeknek is segíteni szeretnénk” – jelentette ki Takagi. Hozzáfűzte: kedden beszélt az egyik nagy japán turisztikai céggel, amely golfpályát szeretne létrehozni Kolozs megyében, ugyanis itt van erre alkalmas terület, amelynek téli kihasználása gondot jelent, ezért sífutópályaként működhet.
Kérdésünkre, hogy mennyibe kerül egy ilyen beruházás, illetve hogyan térülhet meg egy ilyen befektetés, Takagi Jaszujuki elmondta: ha meg kell vásárolják a területet, akkor ötmillió euróba is belekerülhet, ellenben ha a helyi hatóságokkal együttműködve csak haszonbérbe veszik a szükséges területet, akkor feleannyiból is megúszhatják. „A beruházás ellen szól, hogy Romániában a golf nem túl népszerű sport, ennek ellenére a golf nemcsak sport, hanem lehetőség a kapcsolatok kialakítására is, ezért egy ilyen pálya felépítése fellendítheti az üzleti turizmust, arról nem is beszélve, hogy a sportágat felvehetik a nyári olimpiai játékok műsorába is” – részletezte a pró- és kontra érveket Takagi. Szerző(k): Kiss Előd-Gergely

2011. szeptember 21., szerda

Google+: szabad az út mindenki előtt!


http://globalgame.hu/news/15696/Google_szabad_az_ut_mindenki_elott

2011.09.21. 20:14 Hír     Szerző: Lord_Giga



A mai napon, aki fellátogatott a Google főoldalára keresgélni valamit, egy kék nyíl csalogatta a szemeit a felső sorba. 
A zárt tesztelési fázisnak vége, átléptek a nyilvános béta állapotba. A Facebook riválisául szánt közösségi hálózat üzemkész, az eddig csak meghívásos használatnak vége, s szerdától szabad az út mindenki előtt!
Összesen az indulása óta vagy 100 nagyobb módosítást hajtottak végre. Beépítették a keresési funkciót, tehát szinte minden részen kereshetünk. Elérhető a 10 fős videokonferencia, a társalgás (Hangouts) nevű többszereplős videotelefon, a képernyőmegosztás stb. A cég mottója lehetne: mindenki kategorizálja be ismerőseit, nehogy mán vegyüljünk a csőcselékkel… hajrá!



,,Csatlakozás a Google+ szolgáltatáshoz:
Ha használni szeretnéd a Google újdonságait, csak jelentkezz be Google Fiókoddal."
Link: https://plus.google.com

„Székely” benzin pityókából – Bioüzemanyag-gyár épül Gyergyóremetén

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=100357&cim=szekely_benzin_pityokabol_biouzemanyag_gyar_epul_gyergyoremeten

Zöldmezős beruházással bioetanol- és biogázgyárat létesít Gyergyóremetén a Technical Trade Kft., amelynek működése közvetlenül és közvetve több száz embernek ad majd munkát a környéken. A hat és fél millió euró értékű befektetés közel felét, hárommillió eurót vissza nem térítendő támogatás formájában a mezőgazdasági minisztérium állja – az erről való megállapodást ma írják alá Gyergyóremetén.„Az üzlet ötletét a vidék alacsony mezőgazdasági művelése és az egyre nagyobb energiaigény, valamit az energiaárak növekedése adta” – mondta el az ÚMSZ megkeresésére András Csaba, a projekt menedzsere, akitől azt is megtudtuk, hogy a terület kiválasztásában a tulajdonosoknak a helységhez való kötődése és elkötelezettsége volt döntő.A termelés várhatóan egy év múlva, 2012 őszén, de legkésőbb 2013 tavaszán indulna, amely a létesítmény kivitelezési munkálataitól és az építkezést befolyásoló időjárástól függ. A bioetanolt értékesítők révén Romániában és az uniós piacon egyaránt forgalmazzák majd.Az autósok a bioetanolt az úgynevezett 95-ös benzinbe kevert formában most is tankolják, a kereslet azonban egyre inkább növekszik. András Csaba szerint jelenleg Románia bioetanol-szükséglete 250 ezer tonna, ebből azonban csak 150 ezer tonnát tud megtermelni.A maradék mennyiséget az ország importból fedezi. A befektetésben rejlő perspektívákat jól mutatja, hogy az Európai Unió országaiban a benzin már minimum 5 százalék bioetanolt kell hogy tartalmazzon, ez az elvárás azonban 2015-ig 8 százalékra, 2030-ig pedig ennek már szinte duplájára, 15 százalékra kell hogy növekedjen.Székely krumpliból készült üzemanyaggal lehet majd tankolni
Ösztönöznék a gazdákat
A befektetők tájékoztatása szerint a termeléshez a vidéken megtermelt mezőgazdasági terményeket használnák fel. „A saját energiaellátásal rendelkező üzem felszereltsége úgy lesz kialakítva, hogy a régióban megtermelhető szinte összes mezőgazdasági növényre számítunk, burgonya, cukorrépa, gabonafélék és kukorica is számításba jön” – részletezte kérdésünkre az üzletember.Mint megtudtuk, a befektetők egyelőre nem gondolkodnak abban, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagokat saját termesztésben teremtsék elő, inkább a helyi földtulajdonosokat próbálják majd beszállítóként megnyerni. „Hosszú távon a gazdákkal történő szerződéskötés fogja biztosítani a mindenki számára a hatékony és jövedelmező termelést” – fogalmazott András, aki kilátásba helyezte az önkormányzatokkal és falugazdászokkal való együttműködést is.A gyergyóremetei bioetanol üzem látványképe. Közvetve több száz embernek adna munkát a régióban
Utolsó cseppig hasznos
A gyergyóremetei bioetanol üzem látványképe
A befektetés legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy lehetőséget biztosít minden típusú termény feldolgozására. Mivel itt nem a minőség a legfontosabb, hanem a mennyiség, ezért az élelmiszeriparban értékesíthetetlen terményeknek is hosszú távon piacot biztosít – hangsúlyozzák a projektgazdák.Ezenkívül lehetőséget biztosít a földművelésre ott is, ahol a körülmények miatt nem versenyképes a termelés. Azon gazdasági haszna mellett, hogy csökkenti a külföldről megvásárolandó energiát, a bioetanol és biogáz környezetvédelmi hozadéka sem elhanyagolandó, mivel az ebből nyert energia kevésbé szennyezi a levegőt mint a benzin, vagy a földgáz.Környezetbarát jellegét erősíti az is, hogy a biogáz előállítása után visszamaradt végtermék – a komposztnak nevezett, szervetlen és ásványi anyagokat tartalmazó félszáraz anyag – talajjavító hatása miatt keresett a növénytermesztésben. Baloga-Tamás Erika, Szakács Zsuzsanna Új magyar szó

2011. szeptember 20., kedd

Kenyérsúly – szabály hatályba lépése módosítással

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=100217&cim=kenyersuly_szabaly_hatalyba_lepese_modositassal

Hatályba lépett a kenyér súlyára vonatkozó rendelet, de a hatályba lépés napján egy másik rendelettel már azonnali hatállyal módosították. A kenyér továbbra is legalább háromszáz gramm, de megszabták a nedvességtartalom csökkenése okozta megengedett súlyvesztést is, ami 24 óra alatt legfennebb nyolc százalék. Szeptember 15­-én, pénteken vált hatályossá az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság elnökének 2011/165­-ös rendelete, amely értelmében a gyártott és forgalmazott kenyér nettó súlya nem lehet kevesebb, mint 300 gramm, s annak tömege csak 100­-100 grammal növelhető. A hatályba lépés napján született egy meglepetés: ugyanabban az időpontban meg jelent és azonnal hatályba is lépett a szóban forgó jogszabályt módosító és kiegészítő 2011/174­-es rendelet. Ezek szerint „jól átgondolták és megalapozták” a 2011/165-­ös rendeletet. Sajnos nem az első eset, hogy egy jogszabályon jóformán meg sem száradt a tinta, és azt máris módosítják. A mostanit illetően furcsállandó, hogy az „azonnali” alkalmazásról nemigen szerezhettek tudomást az érintett cégek, vállalkozások, hisz aznap nem volt ahogy elolvassák azt. És az is furcsállandó, hogy a módosító rendelet terjedelmesebb, mint az „eredeti”. De lássuk, miről is van szó. Többek között arról, hogy a kivételt képező kenyérféleségek körébe kerültek a „különleges rendeltetésű, becsomagolt és a sajátos jogszabály értelmében jóváhagyott termékek, valamint a vallási rendeltetésű termékek”. Hogy mit is takar a „különleges rendeltetés” és melyek azok a „sajátos jogszabályok”, az a földi halandó számára rejtély. De vonatkoztatható ez a „vallási rendeltetésre” is. Továbbá egy kiegészítő jellegű bekezdés értelmében a „pékipari különlegességek” fogalma alatt a kenyérnél másabb termékek értendők, s azok „maximális nettó súlya 150 gramm”. Jó, hogy ezt is megtudtuk, és megtudták a pékek is. Az említett „pékipari különlegességekre” vonatkozóan is megszabták a nedvességtartalom csökkenése okozhatta megengedett „súlyvesztés” arányát, az 24 óra leforgása alatt legfeljebb 8 százalékos lehet. Hecser Zoltán  Hargita Népe

Rubinmisét tartott a 93 éves P. Bíró János Antal atya Küküllőkeményfalván

http://erdely.ma/kultura.php?id=100216&cim=rubinmiset_tartott_a_93_eves_p_biro_janos_antal_atya_kukullokemenyfalvan

A küküllőkeményfalvi Szent László-plébániatemplomban tartotta rubinmiséjét P. Bíró János Antal atya, aki hetven éve áll az egyház szolgálatában. A 93 éves, küküllőkeményfalvi születésű Antal atya a gyulafehérvári főegyházmegye legidősebb papja. A székelyudvarhelyi gimnázium magyar tanára volt, 1941-ben szentelte pappá Márton Áron püspök. 1951-ben vele együtt százhúsz ferences szerzetest vittek gyűjtőtáborba. Megmenekülve 47 évig szolgált a temesvári egyházmegyében, az utóbbi években a szászvárosi ferences rendházban él.
A rubinmise után a templom előtti téren folytatódott az ünnepség, ahol Bokor Botond, Fenyéd község polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. A megyei tanács a nagy püspök emlékére alapította a Márton Áron-emlékérmet, amelyet első alkalommal éppen Antal atyának ítéltek a közösségéért végzett áldozatos tevékenységéért, amellyel hozzájárult a székelység jó hírének öregbítéséhez.Az eseményen jelen volt Böjte Csaba ferences szerzetes, Antal István parlamenti képviselő, valamint Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is. Bokor Botond polgármester díszpolgári oklevelet, Füzes Oszkár nagykövet pedig magyar állami kitüntetést adott át Biró J. Antal atyának. Az eseményt Olti Attila 30 tagú gyerek-fúvószenekara tette még fennköltebbé.

Diktatúrától tart az MPP

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=100268

Az MPP támogatja a jövő évi választások összevonását, ám azokat nem ősszel, hanem legkésőbb június elején kell megrendezni – fejtette ki Szász Jenő, a polgári párt elnöke Sepsiszentgyörgyön.A 215-ös közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek három szakaszában is megjelenik, hogy az önkormányzati képviselők, a polgármesterek vagy megyei tanács-elnökök man­­­dátuma „csak háború vagy katasztrófa esetén hosszabbítható meg". „A helyzet valóban katasztrofális, de éppen ennek okozói szeretnék meghosszabbítani mandátumukat, s a törvény valójában természeti katasztrófákról beszél, amiről egyelőre nincs, s reméljük, nem is lesz szó" – fejtette ki a pártelnök. Ha módosítják az említett törvényt, jogszerűvé tehetik az őszi választásokat, csakhogy éppen ezt nevezik hatalommal való visszaélésnek – mondta, és érvelésével ismét azt igyekezett alátámasztani, hogy szükség van az erdélyi magyar rendszerváltásra, az RMDSZ menesztésére.A Háromszék kérdésére elmondta, a Demokrata Liberális Párt is csalódást okozott nekik, de magyar pártként ők az RMDSZ ellenzékének tekintik magukat, a magyar szövetség kormányzati felelősségét, antidemokratikus döntésekben való részvételét kérik számon, hiszen ha kiléptek volna a hatalomból, nem lehetett volna érvényesíteni a népnyúzó határozatokat. A közigazgatási törvény önkényes megváltoztatása első lépés a diktatúra felé, az MPP ez ellen emeli fel szavát – hangsúlyozta Szász Jenő, aki azt is leszögezte, pártja soha nem lesz azonos platformon a baloldali szervezetekkel, ebben az esetben véletlenszerű, hogy ugyan­azt mondják, mint a Nemzeti Liberális Párt és a Szociál­demokrata Párt.Farkas Réka Háromszék

Nepotizmussal gyanúsítják a Szövetség egyik kolozsvári képviselőjét

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=55591
2011. szeptember 19.
Öt képviselő – közöttük egy szövetségi is – ellen kér vizsgálatot az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) az ügyészségtől, mivel mindannyian rokonaikat alkalmazták a képviselői irodájukba.
Az ANI állítása szerint ezek közeli rokonaikat – szüleiket, gyerekeiket vagy feleségüket – alkalmazták a képviselői irodájukban.
Az ANI-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egyik kolozsvári képviselő is saját feleségével kötött munkaszerződést. Az illető 2010 márciusa és ez év januárja között dolgozott férje alkalmazottjaként.
A fenti hírt a Krónika és a Szabadság napilapok is leközölték.
A Szabadság szerint:
"A köztisztségek, közhivatalok, valamint az üzleti élet átláthatóságának biztosítására hivatott néhány intézkedést meghatározó, a korrupció megelőzését és bírságolását célzó jogszabály érdekkonfliktusként írja le azt a helyzetet, amikor egy köztisztséget vagy közhivatalt betöltő polgár vagyoni jellegű egyéni érdekei befolyásolhatják az alkotmány és egyéb sarkalatos törvények által előírt feladat kö­rének objektív módon történő ellátását – összegzi közleményében az ANI. Ha megállapítást nyert, hogy az adott személyek nem tartották tiszteletben az érdekkonfliktus jogi rendszerét, az alapot szolgáltathat az érintettek funkcióból való elbocsátására, illetőleg bármilyen köztisztség betöltésétől való, három évre szóló eltiltására.
Adott esetben az érdekkonfliktus fegyelmi kihágásként is értelmezhető, és az illető tisztségnek megfelelően kiszabott bírságokkal sújtható – részletezi az ügynökség. A büntető törvénykönyv 2351. cikkelyének megfelelően az érdekkonfliktus a szolgálati feladatkör ellátása közben hozott olyan döntés, vagy cselekedet, amelyből közvetlen vagy közvetett módon egyéni, a házastársat, vagy másodfokú rokont érintő anyagi haszon származott – emlékeztet az ANI. Közleményük értelmében az említett öt képviselő rokonai összesen mintegy 47 ezer euró javadalmazásban részesültek."
Megjegyzés
Érdekes ahogyan az érintett képviselő miként magyarázza félre a történteket. Ha valakinek jövedelme van akkor annak mértéke nem mentheti fel azt, aki ezt megkapja. Tehát ha csak egy lejt is tenne zsebre ugyanúgy kimeríti a jövedelem fogalmát mint ha ezret kapna. Azaz a BT 2351 cikkely szerint, az illető azért követett el érdekkonfliktust, mert családtagot alkalmaztatott és így az - közvetett módon ugyan - de anyagi haszon élvezője lehetett. Az érvelés mi szerint nem Ő hanem a parlamenti személyzetis alkalmazta volna a családtagját, nagyon gyermekes, hiszen áthárítaná arra az érdekkonfliktust. A köztisztség fogalma a képviselői státuszra is érvényes.
Sértő viszont az is, ahogyan értelmezi azt az összeget, ami sok választójának a maximális jövedelmét jelenti, hiszen lenézni, lekicsinyli azt, pedig az egyenlő a minimális bérrel (sokunknak, még annyi sem adatik meg, mert munkanélküli segélyen élnek). 
Nem foglalkozunk azzal, hogy a képviselő úr összekeveri a BT cikkelyeit egy másik törvénnyel, mert az az ő ügyvédi értelmezése, viszont nem érthető miért hangoztatja, hogy semmilyen jogi következménye nem lenne az ellene kezdeményezett eljárásnak, mert ezzel az erkölcsi dolgokat is semmisnek tekinti.
Egy képviselőnek - aki tettét a választói érdeknek tünteti fel, mentségként - semmiképpen sem lenne szabad ilyenformán nyilatkoznia!  (Erdélyi Polgár)

Reflekció a vörösiszap katasztrófa miatti rekultivációs tervet illetően

Mint a fás szárú növények erdészeti és az ültetvényeken alkalmazható fafajok és klónok ökológiai adottságaival, a talajjal és a talaj-növény kapcsolatával két évtizede foglalkozó, a kolontári-devecseri termőhelyeket jól ismerő és vizsgáló egyetemi oktató-kutató szeretnék az itt leírtakra röviden reagálni egy rövid írással, amennyiben Önök lehetővé teszik annak megjelenését. 
Gondolatok: 
- véleményem szerint az Akadémia ilyet nem jelentett ki, hogy fűzzel kell beültetni a területet, 
- a fák sem \"hülyék\", hogy felvegyék a nehézfémeket a talajból, legföljebb, jobban tolerálják, mint néhány más érzékenyebb növényfaj. 
- a fűz ökológiai igényét tessék már egyszer végre figyelembe venni (északi származású, rövid nappalos, viszonylag alacsonyabb szerves anyagot előállító fafaj, ellentétben a délről származó energetikai célokra nemesített, jóval nagyobb biomasszát adó más fafajokkal, fajtákkal szemben\", ha már biomasszában gondolkodunk, a hazai szelektálású klónok pedig az árterek legmélyebb fekvéséből származó, erősen vízigényes fajták ill. klónok, kedvezőbb biomassza produkcióval, de még így is elmaradnak pl. a nemesnyáraktól)
- ki vizsgálta meg termőhelyi vonalon ezeket a területek, hogy alkalmas-e fűz ültetvényekre (klíma, hidrológia, genetikai talajtípus)?
- ennyire homogének a termőhelyi adottságok, hogy csak egyetlen fafajjal lehet ültetni ?
- tájrehabilitáció, tájregeneráció, tájkép kialakítás, a lakosság közérzetének javítása védőfásítások nélkül nem megy,
- komplex, mindenki számára megnyugtató rendezésre van szükség, az ilyen megnyilatkozások csupán a füzes szaporító anyaggal rendelkező lobbik nyomulását sejtetik. 
Dr. Kovács Gábor
egyetemi docens, NyME, Erdőmérnöki Kar, Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék - Sopron

Kína vevő a jó minőségű élelmiszerre

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kina-vevo-a-jo-minosegu-magyar-elelmiszerre
2011. szeptember 19. 16:03
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár ma délelőtt tárgyalt Jiang Pinggel, a 23 milliós lakosú Sanghaj polgármester helyettesével.
A kínai delegáció látogatása során felmérte az együttműködési lehetőségeket a gabona, a sertés és a halászati ágazat kutatás-fejlesztésében. A minisztériumi találkozó előtt a kínai fél megtekintette a herceghalomi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet, ahol a sertés, ezen belül is a mangalica tenyésztés keltette fel az érdeklődését. 
Czerván György kiemelte, hazánk több tízmillió ember élelmiszerellátását tudja biztosítani, ezért a kutatás-fejlesztési technológiák exportján felül a mezőgazdasági termékek kivitelére is lehetőség nyílik.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kínai-magyar agrárkapcsolatok fejlődésének eredményeképpen néhány hónapja megnyílt a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. libakeltető telepe Anhui városában. Áprilisban összeült a két ország Mezőgazdasági Munkacsoportja Pekingben, több területen is együttműködési lehetőségeket találtak, például a gyümölcstermesztésben vagy a lótenyésztésben. 
A 23 milliós Sanghaj egyike azoknak a kínai nagyvárosoknak, amelyeksokat tesznek azért, hogy az ott élőket biztonságos élelmiszerekkel lássák el. Jiang Ping kiemelte, a lakosság jövedelmi helyzetének javulásával egyre nagyobb igény mutatkozik a biotermékekre és a vegyszermentes élelmiszerekre Sanghajban. 
Mint ismert a Vidékfejlesztési Minisztérium júniusban együttműködési megállapodást írt alá a kínai Földügyi és Erőforrás Minisztériummal, így a két ország a földügyi igazgatás területén is szorosabbra fűzi a kínai-magyar kapcsolatokat.
(Vidékfejlesztési MInisztérium Sajtóirodája)

Munkahelyeket teremtenek a helyi piacok

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/munkahelyeket-teremtenek-a-helyi-piacok
2011. szeptember 16. 14:38
A helyi termékek felkarolása, a helyi feldolgozás és értékesítés támogatása javíthat a vidéki területek gazdasági helyzetén, és növelheti a foglalkoztatást – jelentette ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a csurgói Megoldás Alapítvány konferenciáján.
A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja, hogy az országban minél több helyen jöjjenek létre termelői piacok. A tárca tervei szerint novemberben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból is lehet majd forrást igényelni helyi piacok kialakítására. Éppen zajlik egy tárcaközi egyeztetés is, amelynek eredményeképp hamarosan megszülethet az a jogszabály, mely könnyítene a termelői piacok létrehozásának feltételein – emelte ki az államtitkár. Emellett fontos a vidéki turizmus ösztönzése és a hagyományos kézműves foglalkozások támogatása – tette hozzá.
A Megoldás Alapítvány „Interszektorális együttműködés a foglalkoztatásért” címmel rendezte meg kétnapos konferenciáját, melyen szakemberek számolnak be a munkaerőpiacról és a vidéki munkahelyteremtés kilátásairól. Szó lesz például a foglalkoztatáspolitika új törekvéseiről, vagy a hátrányos helyzetűek képzési, elhelyezkedési lehetőségeiről is.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Idén is lehet jelentkezni az AGYRA Második Hullám Programjába

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/iden-is-lehet-jelentkezni-az-agyra-masodik-hullam-programjaba
2011. szeptember 15. 8:25
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA Második Hullám címmel pályázatot ír ki vidéken élő, 18-26 év közötti fiataloknak. A szervezet felsőfokú végzettségű vagy egyetemen, főiskolán tanuló fiatalok jelentkezését várja, akiket képzéseken, tanulmányutakon terelne a vidéki élet és a mezőgazdaság felé.
Az ifjúság és a közösségek nélkül elképzelhetetlen a magyar falu jövője, ezért az AGRYA olyan vidéken élő fiatalokat keres, akik érdeklődnek a helyi közösségek iránt, és szerepet vállalnának a falusi közösségi élet szervezésében. A másik célcsoport a ’90-es évek elején indult családi gazdálkodók felnőtt gyermekeiből áll, akik még nem önálló termelők, de átvehetik majd szüleiktől a gazdaságot. A 2009-ben indult Második Hullám célja meggyőzni a fiatalokat arról, hogy érdemes vidéken maradni és mezőgazdasággal foglalkozni.
Az AGYRA kommunikációs, vezetési, szervezet-fejlesztési tréningeket, külföldi szakmai utakat szervez a kiválasztott jelentkezőknek. A résztvevők megismerkednek az európai uniós Közös Agrárpolitika működésével, rendszerével, a vidékfejlesztés céljaival, a sikeres újításokkal, fejlesztésekkel.
A programra 2011. október 1-ig lehet jelentkezni, a pályázók számától függően az AGRYA 30-50 jelentkezőt választ majd ki. A pályázati felhívás és a jelentkezési lap innen letölthető.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Folytatódik az AGRYA Vidék Kalandja

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/videkfejlesztesert-felelos-allamtitkarsag/hirek/szakmai-utakkal-folytatodik-az-agrya-videk-kalandja
2011. szeptember 13. 10:23
Szakmai utakkal folytatódik a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA tavasszal indított programja, a Vidék Kaland. Októberben és novemberben három magyarországi és egy ausztriai tanulmányúton vehetnek részt azok a 18-35 év közötti városi fiatalok, akiket a szervezet a pályázatok alapján kiválaszt. A program célja, hogy személyes példákon mutassa be a városiaknak a mezőgazdaság működését, valamint az élelmiszer előállításában és a társadalomban betöltött szerepét.
Az AGRYA az Európai Bizottság támogatásával indította el a Vidék Kaland programot, melynek első részében a városi ifjak egy hétre bekapcsolódhattak egy fiatal gazda által irányított gazdaság tevékenységébe. A szervezet 30 résztvevőt választott ki, akik között pszichológus, vegyész, szociális munkás, építész, jogász, közgazdász, divatszerkesztő és szociológus is volt. A nyári „kaland” lezárult, augusztus végén az utolsó fiatal is elköszönt fogadó gazdájától. A program nagy sikert aratott, a kezdeményezésről több országos médium is beszámolt, az egyik jelentkezőhöz V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár is ellátogatott. A résztvevők közül sokan tervezik, hogy jövőre visszatérnek vendéglátóikhoz. A fiatalok kalandjaikról, élményeikről a www.videk-kaland.hu honlapon számoltak be.
A második szakaszban azok az érdeklődők is megismerhetik a vidéki gazdaságok működését, akik eddig azért nem jelentkeztek a programba, mert nem tudták vállalni, hogy egy hétig dolgozzanak valamelyik gazdánál.
A kétnapos szakmai utakat Magyarországon az Észak-alföldi, a Dél-alföldi és a Nyugat-dunántúli régióba szervezi az AGRYA. Minden út során legalább öt, növénytermesztéssel, kertészettel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságot tekintenek majd meg a fiatalok. November közepén Ausztriába látogatnak a jelentkezők, ahol osztrák mezőgazdasági és vidékfejlesztési példákkal, gyakorlatokkal is megismerkedhetnek.
A programra szeptember 23-ig jelentkezhetnek a vidék és a mezőgazdaság iránt érdeklődő fiatal városiak. Az AGYRA minden útra 16 pályázót választ ki, így összesen 64 fiatal kap lehetőséget a vidék megismerésére. Apályázati felhívás és a jelentkezési lap innen letölthető.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Összefogás a génmegőrzésért

http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/osszefogas-a-genmegorzesert
2011. szeptember 19. 16:44
Magyarország természeti örökségének, értékeinek megóvásáért írt alá együttműködési megállapodást Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, több egyház, valamint szakmai és civil szervezet vezetője. Az összefogást Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezte.
Az aláírók hangsúlyozzák: természeti örökségünk fontos része a hazai mezőgazdasági génállomány. Magunk és a jövő nemzedékek érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak.
Az együttműködési program keretében a Vidékfejlesztési Minisztérium intézményeinek fajtagyűjteményeiből, illetve a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagjaitól származó csemetéket és szaporítóanyagokat kaphatnak az egyházi és önkormányzati kertek és földek.
A megállapodás aláírói szeretnék elérni a tájfajták feltérképezését, helyi és országos adatbázis, illetve fajtagyűjtemények létrehozását. Emellett remélik, hogy új, illetve már feledésbe merült gasztronómiai lehetőségek feltárásával a fogyasztók az eddigieknél változatosabb, egészségesebb gyümölcshöz illetve gyümölcsből készült ételekhez juthatnak.
A megállapodás eddigi aláírói:
Ángyán József államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium
Bábel Balázs kalocsai érsek
Beer Miklós váci püspök
Bölcskei Gusztáv püspök, Magyarországi Református Egyház
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
Gáncs Péter elnök-püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház
Lantos Tamás igazgató, Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat
Ónodi Gábor igazgató, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
Szenczi Győző, Génbank Tanács
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

"Napkitörésre várva "

http://www.esemenymenedzser.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=11094

ImageNapos őszt remélnek a megújulóenergia-piacon, hiszen októberre újabb pályázatok kiírását  harangozta be a kormány a napenergia-hasznosítás terén, miután az Új Széchenyi Terv legutóbbi célpályázatát három nap elteltével le kellett zárni a tömeges jelentkezések és a pénzügyi keret gyors kimerülése miatt. A pályázatok kiírásával egy időben ...
... rangos szakmai kiállítás és interaktív konferencia nyílik Budapesten, valamint további jó hír, hogy újabb, fotovoltaikus (PV) modulokat gyártó üzem kezdte meg működését Kelet-Magyarországon. A hazai piac „naplopóiról” készített összeállítást az OGH Hírügynökség.
„Legyen Ön is naplopó” – ezzel a felkiáltással szólítja meg a piacot egy hazai cég. A Föld felszínére érkező napsugárzás több ezerszeresen meghaladja az emberiség energiaigényét. Magyarország területére is kb. 380-szor akkora mennyiségű energia érkezik egy év alatt a Napból, mint az ország teljes évi energia-szükséglete. A napsugárzás teljesítménye nyáron eléri az 1000 W/m2 értéket, minden négyzetméterre érkező napsugárzás energiájával napi közel 100 liter 50°C-os vizet lehetne előállítani.  Ha a Nap az energiaszolgáltatóhoz hasonlóan benyújtaná a számlát azért az energiáért amit egy ház tetőfelületére sugároz, akkor évi több millió forintot kellene fizetne ezért – hívja fel a figyelmet  Varga Pál, a Naplopó Kft. tulajdonosa.
Jelen gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül azonban nehezen megvalósítható a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre több igény lenne a beruházásokra. A piacon nagy a bizonytalanság, például a KÁT (kötelező áramátvételi törvény) terén is a piaci szereplők egy németországihoz hasonló törvényt és egy egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is fokozná – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkezők jellemzően csak saját szükségleteik fedezésére termelnek áramot.
Varga István, az energiahatékonyságra és intelligens épületekre fókuszáló nemzetközi kiállítás és konferencia (október 19- 20., Material Event Center), a CEP® 2011 szakmai igazgatója rámutatott, hogy  egy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosság kevesebb mint 1%-át vonta be, míg Németországban ugyanerre vonatkozóan 10% körüli lefedettségről beszélhetünk. Éppen ezért nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az energiahatékony építés és felújítás témakörére, ezen belül pedig a napenergia és szolár technológia aktuális kérdéseire.
 „A legkönnyebben megvalósítható és leghamarabb megtérülő befektetés az energiahatékonyság szempontjából, az épület homlokzati, oldalszigetelése és a nyílászárók cseréje. Ezt minden energetikai felújítás elején érdemes elvégezni, hiszen önmagában 30-40% csökkenést eredményez az energiafelhasználásban. Ezt követi a költséghatékonyság alapján a napkollektor, napelem, amelyek vízmelegítésre, elektromos áram termelésre, esetleg a fűtés kiegészítésére is használhatók” – hangsúlyozza Varga István.
A napenergia használatának növelése érdekében hazánkban is zajlik évről évre a Napkorona-bajnokság, amelyen már több magyar település – a teljesség igénye nélkül: a 27 lelkes Dötktől kezdve Tihany, Tapolca, Budaörs, Törökbálint, Martfű, Orosháza, Szeged, Sopron és Budapest több kerülete, Óbuda, Pesterzsébet és Újbuda –  is szemléletformáló példát tudtak bemutatni. Idén kiemelkedő teljesítményt ért el a 480 lakosú Nagypáli Zala Megyében. A település – amely a Biomassza Bajnokság egyik résztvevője is – a megújuló energiák terén elért eredményeiért az európai díjátadó egyetlen magyarországi díjazott települése lett.
A kezdeményezés célja bemutatni, hogy nem csak tőlünk nyugatra, hanem Magyarországon is egyre több intézmény és önkormányzat áll át - sikeresen - a megújuló energiaforrások, így a napenergia hasznosítására. Általában kevés információ áll rendelkezésre a már megvalósult beruházások tapasztalatairól, eredményeiről, az alkalmazott technológiákról, a projekt megvalósítása során felmerült nehézségekről. Ezeket az információkat gyűjtik össze a CEP Expo szervezői, és mutatják be az érdeklődőknek. Szeretnék ugyanis, ha a bemutatott beruházások eredményei követendő példaként szolgálnának, és további önkormányzatokat, intézményeket győznének meg a megújuló energiaforrások előnyeiről – tudta meg az OGH Hírügynökség.
Néhány lelkes és elhivatott iparági szereplő kezdeményezésére indult el a közelmúltban a Magyar Napenergia Egyesület, a MANAP.  Az alapítók és az elmúlt egy évben csatlakozó tagok rövid távú célkitűzése az, hogy a jelenleg formálódó új gazdaságpolitikai rendszerben a fotovillamos áramtermelést és a hozzá kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket úgy pozícionálják, hogy azok a jelenlegi kedvezőtlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a Magyarországon tevékenykedő gyártói kapacitással rendelkező termelőket, fejlesztőket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, kereskedőket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektetőket.
Bár a piaci hangulat jelenleg nem felhőtlen, egy-egy új gyártó megjelenése mégis a hosszú távú pozitív lehetőséget vetíti előre. A közelmúltban A.SOLAR márkanévvel jelent meg a piacon egy PV-modulokat gyártó vállalat Magyarországon, az Agulhas-Solar Kft. A szolnoki székhelyű,¬¬ és teljes egészében magyar tulajdonban lévő cég alig egy évvel a tervek elfogadása után 2011 júniusában indította el automatizált gyártósorát – zárja a piaci körképet Varga István, a CEP® 2011 szakmai igazgatója.

A hír szerzője: OGH 

Őszi Növénykiállítást és Vásár

http://www.esemenymenedzser.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=11120

Image2011. szeptember 25-én Őszi Növénykiállítást és Vásárt rendeznek Nyíregyházán Tuzson János Botanikus Kertben. A rendezvény ideje alatt kiállításra és megvásárlásra kerülnek: rovarfogó növények több faja, kaktuszok és egyéb pozsgások több száz faja és fajtája, tulipán és kora tavaszi hagymák, őszi virágos növények vására, megyei termesztésű almafajták bemutatója és kóstolója . Egész napos kulturális programmal is várják a látogatókat.