2015. május 23., szombat

Orbán: Európa maradjon az európaiaké, Magyarország a magyaroké!


2015.05.19. 
Forrás: mno.hu

Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké maradna – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, a magyarországi helyzetről folytatott vitában.
Szerinte felül kellene vizsgálni a jelenleg érvényes egyezményeket, és a bevándorlást illetően vissza kell adni a döntési jogot az EU-tagállamoknak, rájuk kell bízni, hogy akarnak-e bevándorlókat.
„Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak" – szögezte le a magyar álláspontot. Azt javasolta, hogy az európai politikusok tegyenek különbséget az üldözöttek és a jobb életszínvonal reményében érkezők között. Utalt arra, hogy az európaiak eltérően ítélik meg az unión belüli szabad munkavállalás, illetve a kívülről jövő bevándorlás jelenségét.
Orbán: az EU kényszerítette Magyarországra a mostani menekültügyi szabályokat 
Magyarországnak 2012-ig volt saját nemzeti szabályozása a menekültügy kérdésében, és azzal a szabályozással kezelni is tudta a kérdést – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, a magyarországi helyzetről folytatott vita végén, az elhangzottakra reagáló felszólalásában.
A miniszterelnök leszögezte: az EU kényszerítette Magyarországot a szabályok megváltoztatására, és az országra kényszerített szabályozás nem vált be, megindult a menekültáradat.
Az illiberalizmussal kapcsolatos hozzászólások kapcsán Orbán leszögezte: a liberális gazdasági és társadalomszervezési elvek csődöt mondtak, ez okozta a válságot.
Ujhelyi István, Jávor Benedek, Gál Kinga 
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője a magyarországi helyzetről folytatott keddi strasbourgi EP-vitában összetépett egy papírlapot, amelyről azt mondta, hogy a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdőív. Ujhelyi úgy fogalmazott, hogy a konzultáció valójában „goebbelsi tudatmódosítás" eszköze.
Jávor Benedek, a PM zöldpárti EP-képviselője arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, amelynek a vitorlájából a hivatalos magyarázat szerint ki akarja fogni a szelet.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője hangsúlyozta: a bevándorlással kapcsolatos magyar nemzeti konzultációs kérdőív megfogalmazásai – minden finomítás nélkül – olyanok, ahogyan az aggodalmak az emberekben megfogalmazódnak.
Schulz: ne ölj; Verhofstadt: Orbán provokál 
Az egyezmények valóban nem isteni kinyilatkoztatások, de létezik olyan isteni parancs, hogy ne ölj – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke kedden Strasbourgban Orbán Viktornak, a magyarországi helyzetről folytatott EP-vitában.
Schulz ezt annak nyomán jegyezte meg, hogy a magyar miniszterelnök a halálbüntetés jogszabályi tilalmával kapcsolatban kijelentette: a tilalmat tartalmazó egyezmények nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások, amelyeket meg lehet változtatni.
A vitában Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője azt mondta, hogy Orbán Viktor továbbra is provokatív kijelentéseket tesz. A belga politikus a bevándorlási kérdőívvel, illetve a halálbüntetéssel kapcsolatos témák említésén túl egyebek közt Putyin-barát külpolitikával is vádolta a magyar kormányfőt. A bevándorlást illetően emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Nyugaton nagy szeretettel fogadták be a magyar menekülteket.
Timmermans: helytelen a bevándorlás és a terrorizmusveszély összekapcsolása 
Elfogult és félrevezető kérdések alapján nem lehet tisztességes konzultációt folytatni, és ha e konzultáció során a bevándorlást összekapcsolják a terrorizmusveszéllyel, az rosszhiszemű és helytelen dolog – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) Magyarországról folytatott vitájában.
Ami a halálbüntetés kérdését illeti, Timmermans ezzel kapcsolatban kijelentette: a bizottság egy pillanatig sem habozna igénybe venni a rendelkezésére álló eszközöket, ha az uniós joggal és az alapvető európai értékekkel összeegyeztethetetlen halálbüntetést a magyar kormány – az Orbán Viktor által adott biztosíték ellenére – mégis újra be akarná vezetni.
Zanda Kalnina-Lukasevica, az EU soros elnökségét adó Lettország európai ügyekben illetékes államtitkára az EP-ülésen közölte: az uniós tagállami kormányokat összefogó Tanács nem alakított ki álláspontot a vitatott magyar vonatkozású kérdésekben. Így a lett tisztségviselő pusztán annak a hangsúlyozására szorítkozott, hgy a Tanács nagy jentőséget tulajdonít az európai alapértékeknek.
Néppárti frakcióvezető: elfogadhatatlan a konzultációs kérdőív szóhasználata
Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép, néppárti frakciójának a vezetője a magyarországi helyzetről szóló keddi EP-vitában úgy vélekedett, hogy az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan.
Ami ugyanakkor a dolog érdemi oldalát illeti, a magyar kormányzat joggal vet fel a bevándorlással kapcsolatban kérdéseket – szögezte le Weber.
A bajor politikus a halálbüntetéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy annak eltörlése civilizációs vívmány, ezért újrabevezetéséről minden beszéd kártékony.
Weber felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel jelenleg Európa élvonalában van.
EP-vita – Orbán: a vita hozzájárult a bevándorlás kérdésének megnyugtató rendezéséhez 
Habár formálisan Magyarországról rendezett vitát az Európai Parlament, a strasbourgi vita révén sikerült lépéseket tenni egy nagy európai kérdés, a bevándorlásról szóló kérdés megnyugtató rendezése irányában – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden Strasbourgban, az európai parlamenti vitát követő sajtóértekezletén.
„Elindult egy olyan vita az EU-ban a bevándorlásról, amelyhez a siker reményét fűzhetjük" – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor úgy vélekedett, az Európai Bizottság új javaslata a menekültügyi szabályozásról csak fokozná az EU-ba irányuló bevándorlást, és olyan politikai hiba, amely végzetes lehet a kontinens számára.
A miniszterelnök szerint az eddig folytatott európai vitában összekeveredik egymással a menekültek, a megélhetési bevándorlók és vendégmunkások ügye, de ezeket külön kell kezelni és külön szabályokat kell alkotni rájuk. Kijelentette: az emberi jogi, a gazdasági, a demográfiai és a kulturális dimenziókat egyenlő súllyal kell kezelni.
Pártpolitikai csatáról szólt a EP-vita
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója szerint a jobb- és a baloldali pártok közötti vita zajlott le kedden az Európai Parlamentben Strasbourgban a Magyarországról szóló plenáris vitában.
Az elemző az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában azt mondta: a plenáris ülésen sok volt a „félrebeszélés", és az európai politikai elit több tárgyi tévedést is megfogalmazott.
Mráz Ágoston Sámuel szerint az országgyűlési viták folytatódtak az Európai Parlamentben, ugyanis a magyar képviselők ugyanazokat az érveket mondták Strasbourgban, mint a magyar parlamentben.
Az európai pártok képviselőinek felszólalásai alapján úgy véli, a Magyarországról szóló vita beilleszkedett a pártpolitikai csatába. A jobboldali, például a brit konzervatív képviselők egyetértettek a magyar kormány álláspontjával, míg a baloldali liberális pártok támadták azt.
Mráz Ágoston Sámuel kitért arra is, hogy az EP ülésén minden felszólaló örömét fejezte ki amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vett a vitában, ezáltal nagyobb figyelmet kapott az ülés. Az elemző szerint viszont nem biztos, hogy ez az EP számára előnyös, nem biztos, hogy az erősödött meg a választókban: ez egy „értelmes intézmény".
MTI

Csíksomlyó örök

2015.05.23.
Forrás: erdelyivendeghazak.ro

Csíksomlyóra zarándokolni: test és lélek tornája. Évente több százezren gyalogolnak ki a legnagyobb magyar katolikus búcsúnak otthont adó, két Somlyó-hegy közötti nyeregbe hitet s tartást erősíteni, gondolatokat pal­lérozni, csendet, békét, megnyugvást keresni.
Bár sokan emlegetik a pünkösdi csíksomlyói búcsút nemzeti, összmagyar ünnep­nek, annak vallásos jellege, a mindenkori befelé fordulás lehetősége továbbra is felülír minden világi sajátosságot, ez Csíksomlyó esszenciája. Ám mivel évszázadok óta ferencesek doméniumán lépkedünk, kevésbé hangsúlyozott, de megfontolható, hogy pünkösd előtt s után egyaránt érdemes lenne azonosulni a ferencesek szemléletével, meríteni az egyszerűség és méltóság e ritka ötvöződéséből.
Jó arcokat, tekinteteket fürkészni a keresztalják között, jó érezni a hatalmas tömeg sehol másutt nem érzékelhető egységét. Történelmi tény, hogy ennyi magyar, székely ember szíve soha nem dobban olyannyira egyszerre, miként Csíksomlyón. Jó érezni ezt a békességet. Jó látni az alvó csángó gyermekeket, hallani az aligzöld levelek zizzenését Jézus hegyének északi oldalán, jó megpillantani a fák közül kilépőket, jó követni a zarándokok vég nélküli sorát. Még a májusi zápor is másként mos, mint bárhol máshol. Ennyi ember más körülmények között elviselhetetlen lenne, itt: halk morajlást, összekapaszkodást, együtt mondott imát jelent. S ha mindennek katalizátora, működtetője a hit, hát erre alapozva lehetne életképes jövőt tervezni.
Csíksomlyó megszokottsága ellenére mindig más. A szombati nagymisét magyarok milliói követik, e szentbeszédek tehát súlyosságra is rendeltettek. Böjte Csaba ferences szerzetes az általa hatalmas bazilikának nevezett csíksomlyói nyeregben öt esztendővel ezelőtt úgy fogalmazott, zarándoklásra soha nincs rossz idő, legfennebb gyenge ember, ám eközben gyengeségeink, gyarlóságaink legyőzésére ösztönzött. Az imádkozó, keresztény ember nem keseredik el, mondotta, nem jajveszékel, nem torpan meg, hanem hittel, alázattal cselekszik, így hát „vigasztalni, bátorítani kell, hinni az újjászületésben, újrakezdésben, hisz igazából mindenik szentírási történet erről szól”. Ne korlátainkat nézzük csupán, az élő Isten arra hívott, hogy legyőzzük gondjainkat, nehézségeinket, hogy összefogjunk, bátorított. 
„Szent István nem nyafog, nem siránkozik, hogy mennyi pogány ember van, hanem nekiáll hatalmas életerővel, munkával, imádkozó szeretettel egy új világot teremteni itt, a Kárpát-medencében. Milyen jó lenne, ha mi is ezzel a Szent István-i hozzáállással viszonyulnánk a magunk feladataihoz, nehézségeihez.”
Ha beszélhetünk Csíksomlyó örök üzene­téről, hát Böjte Csaba megfogalmazta.
Mózes László Háromszék

Tekintse meg a kapcsolódó összeállítást,
amely a Hír Tv Híradójában került képernyőre:





Csíksomlyói búcsú – Jakubinyi érsek: ragaszkodjunk hitünkhöz, nemzetünkhöz, anyanyelvünkhöz

2015.05.23. 
Forrás: programturizmus.hu

Az őseik hitéhez, a nemzetükhöz és az anyanyelvükhöz való hűségre buzdította a csíksomlyói búcsúba érkezett hívek százezreit a pünkösdszombati szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.
„Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz" – hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén.
Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott Tolvajos-tetői csatát említette, amelyben a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra.
A szülőföldhöz való hűség példázatára elmondta, a szent család is Egyiptomba menekült, de két év után visszatért szülőföldjére, és azután már soha nem hagyta el azt. Az anyanyelvhez való hűséget azzal példázta, hogy a keresztre feszített Jézus nem az egyháza hivatalos nyelvén, hanem édesanyja nyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait: Istenem, istenem miért hagytál el engem.
Az érsek prédikációjában a Kánai menyegző bibliai történetét, Jézus első csodatételét idézte. Megemlítette, Mária azt tanácsolta a menyegzői bor elfogyta miatt hozzá fordulóknak, hogy tegyék meg mindazt, amit a fia mond; ezt követően változtatta Jézus borrá a vizet. Hozzátette, azóta is csak az isteni parancsolatok megtartásával, a felebaráti szeretettel lehet kifejezni az isten szeretetét. „A gyermek is úgy fejezi ki a szülők iránti szeretetét, hogy szót fogad nekik" – magyarázta.
Az idei csíksomlyói búcsú zarándokai a teljes búcsúval járó, vagyis az ideigtartó büntetéstől, a „tisztítótűztől" megszabadító pápai áldásban is részesültek abból az alkalomból, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az – ebből az alkalomból meghirdetett – jubileumi Mária-évben kerül sor.
MTI

2015. május 22., péntek

Információs, gazdasági eurorégió létesül?

2015.05.21. 
Kedden Kocsik József AMMGE-elnök, Gáll Tamás Mihály, az Aradi Mezőgazdasági Szaktanácsadói Iroda főtanácsosa, Nica Cociuba, az Arad Megyei Tanács főtanácsosának, a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem előadótanárának a társaságában Hódmezővásárhelyen jártak, ahol a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karának a dékánjával, dr. Horváth Józseffel a DKMT Nadlac-Platform Pályázatról tárgyaltak.
Ez a nagylaki határátkelő épületeinek, a Románia schengeni csatlakozása utáni hasznosítására irányul. Az EU-támogatást megcélzó, hármas határon átnyúló projekt 3 ország, Románia, Magyarország és Szerbia egy-egy szomszédos régióját foglalná magába. 
A pályázaton belül a műholdas kataszteri, valamint a lakossági menedzsmentet is meg akarják valósítani, ami a régió földterületeinek a műholdas, illetve a lakosság felkészültségével párhuzamosan, a munkaerőigény számítógépes feltérképezését is feltételezné. Az országoktól függetlenül működő EU regionális informatikai és gazdasági központ létrehozásához szükség van a régiókban található egyetemek, valamint a megyei adminisztrációk közreműködésre is. 
Mivel az Arad Megyei Tanács, illetve a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem vezetőségei ez irányban megtették a szándéknyilatkozataikat, a tárgyalók dr. Horváth József közbenjárását kérték a régióba tartozó magyarországi megyék hasonló intézményeitől várt szándéknyilatkozatok érdekében. Ha mindkét országból megvannak a szándéknyilatkozatok, megkeresik a szerbiai hasonló intézményeket is.
A Nica Cociuba egyetemi tanár által megálmodott információs-gazdasági eurorégió létrehozásához kedden megtették az első lépést – mondták el lapunknak Kocsik József AMMGE-elnök és Gáll Tamás Mihály, az Aradi Szaktanácsadói Iroda főtanácsosa.
Balta János nyugatijelen.com

Bóvli nincs, de magyar vonatkozás is kevés a városnapi vásáron

Vass Gyopár | 2015.05.21. 
A 19. Marosvásárhelyi Napok keretében csütörtökön nyílt kézműves vásárral egybekötött virágkiállítás elvitathatatlan érdeme, hogy nem bóvlit, hanem többnyire valóban képzőművészeti és népművészeti alkotásokat értékesítenek. Ezen túlmenően azonban a rendezvény több szempontból is kifogásolható. 
Ha össze kellene foglalni két-három szóban, hogy miről is szól a főtéri kézműves vásár, a következők jutnak eszünkbe: román népviselet, faedények és -evőeszközök garmadája és festett tojások. Tulajdonképpen nincs is ezekkel különösebb gond, hiszen mindenik szép és értékes a maga nemében, a baj ott kezdődik, hogy aránytalanul sok van belőlük. Ha az ember végigsétál ugyanis a Rózsák terén felállított standok közt, és sétáját bal felé, a Bolyai utca felőli részen kezdi, brassói, botoşani-i, besztercei, prahovai árusokkal találkozik, csak nagy későre pillantja meg a székiek standját. Aztán ismét maga mögött kell hagyjon jó néhány jászvásári, suceavai sátrat, hogy ismét magyarokkal találkozzon. „Sajnos román vásárhelyi napok kezdenek lenni” – teszi szóvá az elkeserítő helyzetet Szabó Edit, aki az Árva Bethlen Kata Alapítványt képviselte. „Nincsenek egyenlően elosztva a sátrak Nem hinném, hogy ne találnának vásárhelyi képzőművészeket. Nem értem, hogy fazekasból miért kell öt-tíz?” – morfondírozott Puskás Enikő az Unitarcoop Alapítvány részéről, hozzátéve, hogy csak két nappal ezelőtt tudták meg, hogy részt vehetnek a vásáron. „Ezek vásárhelyi napok? Ez az első magyar sátor!” – mondta félig tréfálkozva ismerőseinek Csongvay Zsuzsa, akit, miután megszólítottunk, elmondta: megdöbbentette, hogy mennyire nincsenek jelen a magyarok. A mezőfelei Graur György viszont elégedett, hiszen nekik ez pihenésnek számít, hogy nem az ország valamelyik távoli pontján, hanem otthonukhoz közel vannak.
A kézműves vásáron néhány képzőművész bepillantást is nyújt a műhelyében zajló munkákba. Alexandru Rotar üvegművessel először románul kommunikáltunk, majd magyarul zártuk a beszélgetésünket. „Az,hogy itt a helyszínen is bemutatom az üvegmegmunkálást, az külön látványosság, és a járókelőket érdekli is, hogy mit csinálok. Viszont nincs olyan fiatal, akit komolyabban is érdekelne ez a mesterség” – mondta az üvegműves. Szerinte is szomorú, hogy kevés vásárhelyi kézművest hívtak meg, de még mindig jobb a helyzet, mint más városnapokon, ahol csak kínai termékeket találni. A nagygalambfalvi Kányádi Lenke Vilma is évek óta a vásárhelyi napok résztvevője. „Eladásra is készítünk szövőszékeket, és aki tőlünk vásárol, azt meg is tanítom szőni” – mondta jókedvűen a szőnyegszövő asszony, majd kijelentette: aki a múltat nem tiszteli, az a jövőt nem érdemli.
A vásár hivatalos megnyitójára csütörtökön 13 órakor került sor, ide a hivatal alkalmazottait is kirendelték. Elsőként Dorin Florea polgármester köszöntötte a vásár és virágkiállítás több mint 80 résztvevőjét, és elmondta: habár egyesek konfliktusos övezetnek akarják feltüntetni Marosvásárhelyt, a város „a stabilitás és a biztonság oázisa”. Lucian Goga kormánybiztos köszöntő szavai után Ciprian Dobre, a Maros Megye Tanácsának elnöke elmondta, Bukarestben többet is tehetnének a megyéért, és a huszadik városnapok közeledtével az eddigieknél is jobban össze kell fogni, és nem kell bedőlni a viszályt keltőknek. A polgármesterhez hasonlóan Claudiu Maior magyarul is köszöntötte a résztvevőket, majd felhívta a figyelmet az új virágórára, és reményét fejezte, hogy a vasárnap esti meccsen a vásárhelyi futballcsapat győz az Astra Giurgiu ellen. Végezetül Peti András azzal a gondolattal zárta a felszólalások sorát, hogy: „az ügyfelünk a mi urunk”, és ahogy ez igaz a gazdasági szereplőkre, ugyanolyan érvényes a politikusokra is, de nemcsak négyévente, hanem minden percben.

Forbes: Temesvár a legjobb hely a befektetőknek

2015.05.22. 
Forrás: nyugatijelen.com

A Forbes romániai viszonylatban Temesvárt kiáltotta ki a 2015-ös év legjobb városának a befektetési és üzleti lehetőségek szempontjából. 2013 után Temesvár újból megelőzi Bukarestet, amely a rangorolásban a második helyre szorult, Kolozsvárt, Konstancát, Nagyváradot és Brassót megelőzve. Az első helyezés szempontjából a Temesvár–Arad páros gazdasági ereje is sokat nyomott a latban. A nyugati régió két legnagyobb városának exportja 2014-ben elérte a 7,2 milliárd eurót, megközelítve a főváros export teljesítményét (7,9 milliárd euró).
A Forbes listáját az alábbi kritériumok alapján állították össze: a régió PIB-je, az egy főre eső PIB, a nettó átlagfizetés, a munkanélküliség, a külföldi befektetések az 1991–2014 időszakban, úthálózat, vasúti hálózat, az aktív vállalkozások száma, a lakások száma és az oktatási, képzési lehetőségek (egyetemek, szakiskolák). Temesvár mellett szólt az a tény is, hogy jobban rá van csatlakozva az európai autópálya hálózatra, mint Bukarest.
Arad az előkelő 7-dik helyet foglalja el a Forbes listáján, megelőzve Piteşti-et, Marosvásárhelyt, Jászvásárt, Ploieşti-et és Nagyszebent is. A régiónkból Resicabánya a 18-dik, Déva a 22-dik helyet foglalja el a befektetésekre ajánlott hazai városok listáján.
Pataki Zoltán nyugatijelen.com

Kiírják a népszavazást Hármasfaluban

Szucher Ervin | 2015.05.21.
A Maros megyei Hármasfalut alkotó települések eredeti nevének a visszavételéről készül népszavazást kiírni a helyi önkormányzat – jelentette be csütörtöki közös sajtótájékoztatóján Brassai Zsombor és Biró Zsolt, az RMDSZ Maros megyei és az MPP vezetője.
Teljesen legálissá válhatnak a táblák
Hosszas gondolkodás és tétlenkedés után úgy tűnik, a vezető magyar politikusokban is tudatosult annak a fontossága, hogy a küküllőmenti Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva visszanyerjék eredeti nevüket. Ennek érdekében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt kiegyezett abban, hogy a kommunizmus ideje alatt a Hármasfalu gyűjtőnév alá parancsolt településen mielőbb népszavazást írjanak ki.
„Ezzel visszaadnánk az illető településeknek a tekintélyét, és lényegében egy természetes helyzetet legalizálnánk” – érvelt az RMDSZ Maros megyei szervezetét irányító Brassai Zsombor. Évekkel ezelőtt a szövetség vezetői hallani sem akartak a népszavazás kiírásáról, a község RMDSZ-elnöke és helyi tanácsosa, Nemes András arról beszélt a sajtónak, hogy egy ilyen intézkedésnek komoly anyagi vetülete van, ugyanis egy személyazonossági okirat cseréje mintegy 10-11 lejbe kerül. „Elvetettük a problémát, mert megosztaná a három falut. És amúgy is minek, hisz mi mindhárom települést a régi nevén emlegetjük?!” – fogalmazta meg ellenvéleményét néhány esztendővel ezelőtt Nemes. Egy hónappal ezelőtt Brassai Zsombor és Vass Imre, a község MPP-s ügyvivő polgármestere is eléggé óvatosan fogalmazott. Az előbbi azt mondta, hogy „a kezdeményezést az RMDSZ is tudná támogatni”, míg Makfalva községgazdája úgy fogalmazott, hogy „gondolkodnak” az ügyön.
Amint beszámoltunk róla, az eredeti nevek visszaállítása nem új keletű ötlet. Kiss Dénes református lelkipásztor hosszú ideje próbálja kezdeményezni a nevüktől megfosztott falvak visszakeresztelését. Egészen 2012-ig azonban az RMDSZ már-már ellenállásba torkolló érdektelenségébe ütközött. A három esztendővel ezelőtt bekövetkezett váltás ismét felcsillantotta a reményt, annál is inkább, mivel az új polgármester, a 2015 elején balesetben elhunyt Márton Zoltán az ügy egyik felkarolójának bizonyult. Helyettese szerint, amennyiben a lakosság igennel szavaz az önkormányzati kezdeményezésre, a személyazonossági igazolványok cseréje miatt senkinek nem kell aggódnia, hisz azt a hivatal a saját költségvetéséből állná.
Az MPP örül az RMDSZ jobb belátásra térésének, mi több, a sikeres népszavazás és az azt követő parlamenti vita sikerének a zálogát látja a szövetség álláspontjában. „Ez garancia lehet arra, hogy a három összenőtt település mielőbb visszakapja ősi nevét” – állapította meg Biró Zsolt, a polgáriak országos elnöke.
A három székely településen a visszakeresztelési kedv azóta lendült fel, amióta Lucian Goga prefektus kétszer is felszólította a makfalvi önkormányzatot, hogy a falvak határából távolítsa el a turisztikai tájékoztatási céllal kihelyezett helységnévtáblákat, mert azok zavarják a gépkocsiforgalmat. Vass Imre többször is leszögezte: bármivel is fenyegetőzik a kormánymegbízott, a magánterületre kihelyezett táblák a helyükön maradnak. Goga érveit kommentálva, Brassai Zsombor „enyhén szólva, nevetségesnek” nevezte. „Ez a kákán csomókereső piszkálkodás példája” – mondta az RMDSZ elnöke, Biró Zsolt pedig ahhoz a magyarellenes lépéshez hasonlította, amikor a román hatóságok – szintén magánterületről – eltávolították a Kovászna megye határába kihelyezett székelyföldi táblát.

Közös MPP–RMDSZ-rendezvény a nemzeti összetartozás napján Marosvásárhelyen

2015.05.22. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

Közösen tervez megemlékezést június 4-ére az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. Csütörtökön közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az RMDSZ elfogadta az MPP javaslatát, ezzel is mélyítve az összefogást, és a nemzeti összetartozás napján közösen emlékeznek meg Trianonról.
A történelmi igazságtalanságot nem szabad szőnyeg alá seperni
Brassai Zsombor az RMDSZ megyei elnöke szerint a tegnap bejelentett rendezvény is igazolja, hogy erősödik Marosvásárhelyen a politikai összefogás, újabb fordulatot vesz az, amit néhány hónappal ezelőtt „alaphangként leütöttek”. Az MPP megkeresésére június 4-én, a nemzeti összetartozás napján közösen szerveznek rendezvényt Marosvásárhelyen. 
– Fontosnak tartom, hogy erről a gyászos emlékű eseményről megemlékezzünk, illetve ezzel kapcsolatosan megfogalmazzuk azokat az örök érvényű észrevételeket, amelyek erősítik identitásunkat, politikai tudatunkat, lévén, hogy a történelmi igazságtalanságot soha nem szabad szőnyeg alá seperni, és az igazságtalanságról mindig szólni kell, még akkor is, ha több évtized telt el, még akkor is, ha több évtized elteltével lassan belefásulunk. Nagy történelmi igazságtalanság áldozata lett a magyar nemzet, és erről nem lehet hallgatni” – fogalmazott az RMDSZ megyei elnöke.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet napjaink marosvásárhelyi eseményeire, amikor aprónak tűnő csúsztatások révén történnek igazságtalanságok – pl. az, hogy elvitatják a MOGYE magyar múltját, és a Mihály királynak állított dombormű szövege is csak román nyelven tünteti fel az általuk egyetemalapítónak nevezett uralkodót.
Ha ezek mellett mind nagyvonalúan elmegyünk, akkor ezek az igazságtalanságok szabotálják nemzeti közösségünket, gyengítik nemzeti identitástudatunkat. Ilyen értelemben csatlakoztunk, illetve társulunk a Magyar Polgári Párt által kezdeményezett rendezvényhez.
Nemzeti ügyekben egységesen kell fellépni!
Bíró Zsolt, az MPP elnöke kijelentette, hogy 2010 óta, amióta a magyar kormány a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, új helyzet van a nemzetpolitikában, és megpróbálnak úgy viszonyulni a június 4-i gyászos eseményhez, hogy ne egyfajta teherként és visszahúzó erőként hasson a magyarságra. Nagyon fontos lélektani pillanat volt a nemzeti összefogás napjának meghirdetése, és úgy gondolja, hogy ezt Erdélyben is fel kell mutatni. 
Marosvásárhely szimbolikus helyszín, hiszen Marosvásárhelyen nap mint nap akadályokba ütközünk, csúsztatásokkal, történelemhamisítással szembesülünk. A történelmi hűség kedvéért június 4-én ki kell mondani azt, amit ki kell mondani.
Az összefogás szélesítését illetően felelevenítette a legutóbbi FUEN-kongresszuson felmutatott összefogást, amikor az MPP az RMDSZ-szel és a felvidéki magyar közösség pártjával közösen kezdeményezte egy autonómiapárti nyilatkozat elfogadását. 
– Sokan, sokfélék vagyunk, de amikor a nemzeti ügy kerül napirendre, akkor egységesen kell fellépnünk. Ezért is gondoltuk úgy, hogy az idén a június 4-i rendezvényt nem akarjuk pártrendezvénnyé silányítani, nemzeti összefogásról van szó, és nagy örömünkre az RMDSZ társul a rendezvényhez – mondta az MPP elnöke.
Június 4-én 19 órakor megemlékező estet tartanak a Maros Művészegyüttes nagytermében, amelyen részt vesznek a magyar országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagjai, akikkel ugyanaznap délelőtt a Kultúrpalota Tükörtermében is lesz hivatalos találkozó. A rendezvényen a Maros Művészegyüttes Imádság háború után című első világháborús tematikájú műsora is bemutatásra kerül, ingyenesen lehet megtekinteni.
Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója „szakmai oldalról” közelítette meg a rendezvényt. Elmondta, hogy június 4. a trianoni szerződés évfordulója. Akkor a nagyhatalmak ráerőltettek erre a régióra egy új adminisztratív átszervezést, aminek az elsődleges vesztese a magyar nemzet volt. 
– A Trianon téma évtizedekig tabutéma volt, és nagyon sok sérelem abból fakadt, hogy nem volt megnyugtatóan átbeszélve, kibontva, kivesézve, és nem értettük meg ennek a történelmi, politikai tragédiának az előzményeit, okait. Elfojtott, s amiatt pusztító sérelem volt. Ezért fontos, hogy 2010 óta ez a nemzeti összetartozás napja, amikor nyíltan tudunk beszélni erről az eseményről, hogy tudjunk valamit tenni a jelenség és az ellenünk irányuló események ellen – jelentette ki Soós.
A Népújság kérdésére, hogy ha az összefogás kiszélesítéséről beszélnek, hol van az Erdélyi Magyar Néppárt, Bíró Zsolt azt válaszolta, hogy a találkozót a magyar parlament delegációjával azok hivatottak megszervezni, akik a közösséget leginkább képviselik az önkormányzatok szintjén. Brassai Zsombor szerint nyitottak az együttműködésre. Az RMDSZ eddig is részt vett a néppárt által szervezett rendezvényeken, ez az esemény is nyitott, és a politikai összefogás erősítését szolgálja.
Mózes Edith e-nepujsag.ro

2015. május 19., kedd

222222

Azaz az olvasóink ennyiszer nézték meg eddig az Erdélyi Polgárt. Köszönjük! A szerkesztőségi gárda munkáját dicséri, hogy ilyen sokan kiváncsiak a leközölt anyagokról. Reméljük, hogy olvasóink továbbra is kitartanak mellettünk. (EP)
 

Normális és különös kéréseink

2015.05.19. | 
Forrás: www.dw.de

Megtanultuk már: ha Klaus Johannis államfő nyilatkozik a nemzeti kisebbségekről, a romániai magyarságról, nem árt óvatosan értelmezni szavait.
Nem olyan régen Németországban még azt mondta, Romániában nincs magyarkérdés. Aztán a többféleképpen értelmezhető kijelentés után már-már ünnepelni készültünk, amikor az RMDSZ kongresszusának szánt üzenetében ott olvastuk a felismerést, hogy a romániai magyarság számos gondja megoldatlan – az elnöki hivatal honlapján közzétett nyilatkozatot azonban két nap után rejtélyes módon kicserélték, s eme igen jelentős beismerés kimaradt. Most a német közszolgálati televíziónak adott interjúban ejtett – szokásától eltérően nem is oly kevés – szót a magyarságról, valamint Románia és Magyarország viszonyáról.
Áttörésnek nem nevezhetőek az elnök szavai, de higgadt, józan kijelentések, melyek – ha komolyan gondolja, és nem változtat véleményén – az őszinte párbeszéd alapját jelenthetik. Johannis utal arra, hogy szász nemzetiségűként ismeri az etnikai kisebbségek helyzetét, és leszögezi: ő maga nem problémaként tekint a magyar kisebbségre, hanem úgy gondolja, gazdagítják az országot. Milyen kár, hogy ez a szemlélet a gyakorlatban nem érvényesül, és minduntalan azzal szembesülünk, hogy a román államhatalom nemzetbiztonsági kockázatként viszonyul a magyarsághoz!
Alaposabb helyzetismeretről árulkodik az államfő azon kijelentése is, melyben azt taglalja: a magyarság nagy kisebbség, több pártja és szervezete működik, s bár eltérő módon, de mindenik arra törekszik, hogy a magyaroknak jobb legyen. E mondat már csak azért is érdekes, mert szakítani látszik azzal a bukaresti politikai elitben hosszú évek óta rögzült – az RMDSZ segítségével is fenntartott! – képpel, mely szerint a magyarság egyedüli igaz képviselete a Kelemen Hunor vezette szövetség, a többiek legalább radikálisok, de inkább szélsőségesek, akik az ország területi épségét, az egységes nemzetállamot is veszélyeztetik.
Eddig tart az államfői nyilatkozat pozitívumainak sora, s bár ezúttal is elhangzik egyfajta beismerés – miszerint vannak még megbeszélésre váró problémák, teljesen normális követelések –, ezt elfödi a jól ismert bukaresti álláspont ismétlése, hogy a román állam a legtöbb kérést teljesítette, és a magyarságnak vannak nem helyénvaló, különös követelései is.
Jó volna ezért azt megértetni Klaus Johannisszal és a bukaresti politikai osztállyal, hogy ami Romániában különös, avagy nem helyénvaló – vélhetően az autonómia tartozna ide –, az Európa jobbik részén természetes, és igen jól működik, elég csak Dél-Tirol példáját nézni vagy a napokban zajló, a skót önrendelkezés bővítéséről szóló tárgyalásokra figyelni.
Farcádi Botond Háromszék

Vita helyett műszaki adathalmaz – Közmeghallgatást tartottak Rétyen

2015.05.19.
A Réty határában lévő fűrészüzem energiaellátásával kapcsolatosan tartottak tegnap délután közmeghallgatást a község kultúrotthonában. A rendezvényen egy tervezett hőerőmű műszaki adatait ismertették, ezzel kapcsolatosan a jelenlevők nem tettek fel egyetlen kérdést sem, újságírók hozzászólása mellett egyedül a sepsiszentgyörgyi Toró Attila fogalmazott kritikusan, arra kérve a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal illetékeseit, semmilyen működési engedélyt ne adjanak ki addig, ameddig nem születik végleges ítélet a fafeldolgozót érintő bírósági eljárásokban.
A délután négy órára hirdetett közmeghallgatás témája a fafeldolgozó területére tervezett, „zöld energiát” termelő létesítmény bemutatása, az azzal kapcsolatos esetleges fel­vetések megtárgyalása volt. A Ko­vászna Megyei Kör­nyezet­védelmi Hivataltól a radóci székhelyű Bio­electrica Tran­silvaniei Kft. január 14-én kért jóváhagyást, az engedélyeztetési folyamat részeként tartották a tegnapi rendezvényt, amelyre eleinte a terem mintegy félig telt meg érdeklődőkkel, becslések szerint száznál kevesebb hallgatóval. Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal igazgatója bevezetőként elmondta, az általa vezetett intézmény bekérte az összes vonatkozó dokumentumot, azok értékelése alapján folytatják majd az engedélyezési eljárást.
Az intézmény munkatársa, Lu­miniţa Bălălău az eddigi lépéseket ismertette, mondván, hogy a folyamatba a Holzindustrie Schweig­ho­fer mellett igénylőként bekapcsolódott a Bioelectrica Transilvaniei is, ez utóbbi kérését pedig több lépésben elemzik, a közmeghallgatáson a benyújtott iratcsomóval kapcsolatosan várnak észrevételeket.
A dokumentációt összeállító Petráss István alig kezdte ismertetni a tervezett hőerőmű műszaki adatait, egy helybeli hozzászóló azt kérte, beszéljen magyarul is, mert a rétyi résztvevők többsége magyar, így két nyelven folytatta ismertetőjét. A Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének területén létesítendő, 60 megawattos teljesítményű, biomasszával működő hőerőmű paramétereit Petráss mintegy másfél órán át részletezte, bemutatójának végére a teremben ülők száma alaposan megcsappant. A majdani energiatermelés témakörében elhangzottak lényege, hogy a befektető a legjobb technológiákat ígéri, a zajra, vízre, levegőre vonatkozó becsült adatok pedig minden esetben a megengedett határértékek alattiak. A hőerőmű, illetve fafeldolgozó esetleges légszennyezését egy 25 kilométer oldalú, négyzet alakú területen modellezték, de megvizsgálták a termelés során keletkezett hulladék kérdését is. A megyei tanács kérésére ugyanakkor a Rétyi Nyír, illetve a Bodok–Barót-hegység természetvédelmi területeken is vizsgálják majd a levegő minőségét.
Az ismertetőt követő kérdésfelvetésében Toró Attila újólag javasolta, pontosabban követelte, hogy a rétyi fafeldolgozó egységre vonatkozó végleges bírósági ítéletek megszületéséig a környezetvédelmi hivatal ne bocsásson ki újabb engedélyt. Mint mondta, az említett huszonöt kilométeres körzet indokol­ná, hogy megkérdezzék a sepsiszentgyörgyieket is, hiszen a megyeszékhely teljes lakossága érintett a levegő minőségének ügyében. Gheorghe Neagu válaszában leszögezte, törvényesen járnak el, a közmeghallgatást a befektetésnek otthont adó községközpontban szervezik, az erdőket pedig szerinte a hegy lábánál kell védelmezni. Toró azt is kifogásolta, miként működhet környezetvédelmi engedély nélkül a fűrészüzem, mire Neagu azt válaszolta, ez nem tartozik hatáskörükbe, ezt a környezetvédelmi őrségnek kell megvizsgálnia, de ő úgy tudja, a fűrészüzemben nem termelnek, hanem a berendezés műszaki vizsgálatát végzik.
Leszö­gezte: az engedélyeztetési folyamat törvényes mederben zajlik, a hőerőmű engedélyeztetése különben még két és fél, három hónapig elhúzódik, ám ha minden dokumentumot rendben találnak, a környezetvédelmi hivatalnak nincs oka arra, hogy ne hagyja jóvá azt. Kérdéseket fogalmazott meg a sepsiszentgyörgyi Observatorul de Covasna napilap tudósítója is, válaszai után Gheorghe Neagu megjegyezte, máskor jöjjenek felkészültebben az újságírók, fogalmazzanak lényegre törően. Luminiţa Bălălău hozzáfűzte, elvárták volna, hogy a civil szervezetek képviselői olyan műszaki felvetésekkel jelentkezzenek a közmeghallgatáson, amelyek segítségével módosítások is eszközölhetőek.
Ezután berekesztették a rendezvényt, ám az érdeklődők legalább fele már korábban elhagyta a termet.

Izsák Balázs: elkezdődhet a székely zászlók elkobzása

http://erdely.ma/hatranyban.php?id=186443&cim=izs%E1k_bal%E1zs_elkezdodhet_a_sz%E9kely_z%E1szl%F3k_elkobz%E1sa_audi%D3
2015.05.19.
Forrás: www.agerpres.ro

Megoldódott a zászló-kérdés, jogos elvárásuk teljesült a romániai magyar közösségeknek azzal, hogy a parlament alsóháza megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a közigazgatási egységek egy meghatározott eljárás szerint saját zászlójukat használják, tűzzék ki – írja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) honlapján Máté András Levente képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke közleményben tiltakozott a zászló-törvény előírásai ellen és levélben fordul Klaus Johannis államelnökhöz, kérve, hogy ne írja alá a jogszabályt.
Izsák Balázs a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsanna mikrofonja előtt fejtette ki véleményét.
Az új jogszabály szerint a hatóságoknak ezután lehetőségük van elkobozni a székely zászlót, és pénzbírságot is kiszabhatnak, ez a törvény célja – állítja Izsák. Hozzátette: így értelmezik az új zászló-törvényt a bukaresti román lapok is.
A törvény tervezetét Victor Ponta és kollégái azzal a céllal nyújtották be a parlamentbe, hogy büntetni lehessen a székely zászló kitűzését az önkormányzatok épületére, aki mást mond, az félrevezeti a közvéleményt – magyarázta az SZNT elnöke.
Izsák hangsúlyozta: e törvény értelmében 5 ezer lejtől 10 ezer lejig terjedő pénzbírságot róhatnak ki, az önkormányzatra és el is kobozzák a székely zászlót, amire eddig nem volt törvényes lehetőség.
Akik ezt a törvényt ünneplik, azok azt ünneplik, hogy megindulhat a székely zászlók elkobzása, ezért gratulációt érdemel Máté András Levente – mondta Izsák Balázs.

A vidékfejlesztési pályázatok időszaka

2015.05.13. 
Forrás: www.agroinform.com

Sajtóközlemény szerint a Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség ismételten felhívja a pályázni óhajtók figyelmét, hogy az új, 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési terv első két fejezetére már március 25-étől lehet pályázni. A 4.1 alfejezetnél (gazdaságok korszerűsítése) és a 6.1 alfejezetnél (fiatalok megtelepedésének támogatása) a pályázatokat folyamatosan fogadják az ügynökség megyei irodái egészen október 30-áig, naponta 9 és 14 óra között.
Viszont a pályázatok elfogadását az említett határidő előtt is felfüggeszthetik abban az esetben, ha az éves keret­összeg hamarabb elfogy, vagyis a letett pályázatok értéke meghaladja a megállapított éves kifizethető összeget.
Gazdaságok korszerűsítésére idén összesen 205,7 millió euróra lehet pályázni. Ennél a fejezetnél a pályázat összértékének fele pályázható meg, vagyis 50 százalékos önrész szükséges. Viszont, ha a pályázó 40 év alatti, és integrált (több területet is magában foglaló) pályázatot készít, ha a pályázat az Európai innovációs part­nerségi programba illeszkedik (ún. úttörő pályázatok – újításokat megvalósító pályázatok), ha a gazdaság ökogazdálko­dást folytat, és hegyvidéki, hátrányosnak számító övezetben található, a pályázott összeg mértéke egészen 90 százalékig növekedhet, tehát kevesebb önrész szükséges.
Fiatal gazdák támogatására ebben az évben összesen 111,2 millió euró pályázható meg. A támogatás értéke 40–50 ezer euró, önrész nem szükséges. Feltétel, hogy a pályázó 40 év alatti legyen, és a támogatás akkor is igényelhető, ha a fiatal gazdának már az elmúlt években volt APIÁ-s kódszáma (vagyis támogatásra jogosult területe és iktatott kérése). A területalapú támogatásra a kérelmet idén már mint engedélyezett személy (PFA), családi gazdaság, egyéni vállalkozás vagy cég kell letenni. 
Ugyanez érvényes az állattenyésztő vagy vegyes gazdaságokra is, a gazdaság állatait az országos farmnyilvántartásban az új gazdálkodási formára kell átírni. Az új tervben a pályázó nem lehet fizikai (magán) személy, valamelyik fennebb felsorolt gazdálkodási formát kell választania és iktatnia a cégbíróságon.
Az ügynökség közleménye szerint májusban azon pályázatok esnek elbírálás és kiválogatás alá, amelyek a pontozásos rendszer alapján elérik a 75 pontot. A megyei irodához egyelőre nem érkezett pályázat egyik fejezetnél sem, ez az április végéig érvényes minimális 85 ponttal magyarázható, ilyen magas pontszámot nagyon nehéz lett volna elérniük a pályázóknak.
Az ügynökség egy előbbi sajtóközleménye szerint a sikeres pályázatoknál a minimális pontszám az elkövetkező hónapok mindegyikében 10–10 ponttal esik. Viszont egyelőre nem tudni, hogy a két alfejezetnél a keretösszeg a pályázatok száma és azok értékének függvényében mennyi ideig lesz elegendő, vagyis megtörténhet, hogy október vége előtt elfogy a pályázatható összeg, és leállítják a kiírási időszakot.
Incze Péter Háromszék

Az eladói füzet hátoldala – Kegyelemdöfés az idős, helyi termelőknek

2015.05.15.  
Forrás: hirmondo.ro

Amióta – május elsejétől – életbe lépett a 2014/145-ös törvény, amely a mezőgazdasági termékek piacokon való árusítási feltételeit szabályozza, megcsappant az érintettek vásáros kedve. A kézdivásárhelyi piacon a helyi termelőkkel beszélgetve más gondokkal is szembesültünk.
A piaci árusoknak minden általuk kínált termékről pontos kimutatást kell vezetniük, és ez főként a kevés iskolával rendelkező, idős emberek számára jelent olyan áthághatatlannak tűnő akadályt, hogy a vásáros hangulatból az eredeti kofák jelenléte hamarosan már csak emlék marad. A piacgondnokság vezetője, Slezinger László szerint máris megcsappant az érdeklődés a piacolás iránt, úgy véli, hiába tartják fenn számukra a törvény előírásai értelmében az asztalok 40%-át, egyre kevesebben igénylik azokat. Miután a törvény életbe lépett, felvilágosították az érintetteket az úgynevezett eladói füzettel kapcsolatban, és elmagyarázták a használati módját is, de kilátástalannak tűnik, hogy a gyakran iskolázatlan idős emberek ezt megértsék. Ugyanis minden piacra hozott terményt, legyen az egy maroknyi virágmag, be kell vezetni a nyomtatványba, és a nap végén a bevételt is. Az eladási árat és a termény származási helyét is látható helyen ki kell függeszteni.
Gazdasági elvek kontra gyakorlat 
Elvben a törvény az adócsalást akadályozná, meg a vásárlót védené, viszont a piacgondnok szerint nemcsak a helyi termelők élete bonyolódik, hanem a piac kínálata is kárát látja, a nekik fenntartott első sor sem nyújt szép látványt. Az üres asztalok veszteséget generálnak, mondja Slezinger, aki szerint a város anyagi támogatása nélkül ezért sem fejleszthető a piac.
Kézdivásárhelyen az egy havi asztalbérlet 180 lej a helyi termelőknek (amelybe a környék falvaiból érkezők is beleértendők), a napi jegy ára 8 lej egy asztalra; a viszonteladóknak 10%-kal több, azaz 200 lej/hó, beleértve a hétvégeket és ünnepnapokat is. Összehasonlításképpen: Sepsiszentgyörgyön napidíjjal számolnak, amely 8 lej az idegenből érkező termelőknek, és 4 lej a város által kiadott őstermelői igazolással rendelkezőknek.
Szabad a vásár
Slezinger szerint nekik csak az igazolások meglétét kell ellenőrizniük, és nem tudhatják, hogy az árus egyben termelő-e vagy sem. A mendemondáról, hogy a piacon egyes törzsárusok megszabják az árakat, és másokat is ezek betartására kényszerítenek, az igazgatónak nincs tudomása, de megemlítette: ha az újonnan érkezett árus megkérdi, hogy olcsóbban árusíthatnak-e, természetesen egyetértenek vele, még nem volt arra példa, hogy ezért valaki beléjük kötött volna.
Kíváncsiak voltunk az érintettek véleményére is. Ketten a városból voltak, hárman faluról, ez utóbbiak mind hetven feletti asszonyok, s elmondták, ha a városban van dolguk, kihasználják az alkalmat, hogy kevés jövedelemkiegészítőre tegyenek szert, de másként aligha éri meg, hiszen szinte csak annyit keresnek, mint amennyi a buszozásra elmegy. A bérlet olcsóbb lenne, de nekik kapálni is kell, nem ülhetnek egész nap a placcon, mint a viszonteladók. Az eladói füzettel kapcsolatban teljesen tanácstalannak bizonyultak, azt latolgatták, le kell mondaniuk a piacolásról, mert nem értik a papírmunkát. 
Jancsó Katalin Székely Hírmondó

Üzemtervek alapján lehet használni a legelőket

2015.05.16. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

A hosszú távú legelőgazdálkodás feltételeit szeretnék megteremteni azzal a módosító-javaslattal, amelyet a Szenátus ezen a héten megszavazott – jelentette ki Tánczos Barna, a szenátus Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Bizottságának titkára.
A felsőház nagy többséggel szavazta meg azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő nyújtott be a legeltetési üzemterv bevezetésének céljából. A törvény életbelépését követően, immár a helyi önkormányzatok aktív részvételével, megfelelő szakemberek segítéségével, az üzemtervek alapján ellenőrizhetővé és fenntarthatóvá válna a legelőgazdálkodás folyamata. A törvény-javaslatról a közeljövőben a Képviselőház dönt.
Közlemény

Aradi és gyulai hagyományos termékek forgalmazásának lehetőségét keresik

2015.05.16.
Forrás: aradihirek.ro

Az Arad és a Gyula közötti civil együttműködés lehetőségeiről, a hétköznapokban való kölcsönös megjelenésről tárgyaltak az Arad–Gyula Kapcsolat Kapcsolatokért Egyesület pénteki közgyűlésén.
Szeretnék, ha minél szorosabb kapcsolatba kerülnének egymással a két testvérváros műkedvelői festői, amatőr fotósai és zenekarjai, illetve az átlagemberek megismerjék a két város hétköznapjait – mondta az Aradi Híreknek a tanácskozás végén Szalai György gyulai önkormányzati képviselő, az egyesület elnöke.
Ennek érdekében idén novemberben egy Aradot bemutató fotókiállítást fognak szervezni a gyulai Kohán-képtárban, és keresik annak a lehetőségét is, hogy egy magyar–román művésztábort szervezzenek Gyula környékén. Szalai György hozzátette, hogy az is tervek között szerepel, hogy a hagyományos és kézműves aradi termékek megvásárolhatók legyenek Gyulán, illetve fordítva, és ehhez az önkormányzatok segítségét kérik, illetve partnereket keresnek.
Az egyesületet tavaly jegyezték be, egy időben az aradi Gyula–Arad Baráti Társasággal; mindkét szervezetnek az a feladata, hogy a civil szféra együttműködését hangolja össze a két városban. A gyulai közgyűlésen az aradi testvérszervezet néhány tagja is részt vett.

Helyi termelőket kellene segíteni

2015.05.17. 
Forrás: marosvasarhelyiradio.ro

A helyi termelők termékeit kellene fogyasztania a lakosságnak – véli a képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Nini Săpunaru mai marosvásárhelyi látogatásán helyi termelőkkel és ágazatbeli közintézmények képviselőivel tárgyalt.
Az alsóházi agrárbizottság elnöke hangsúlyozta: az Európai Unió 17 tagállamában hatályos rendelkezés vonatkozik a szupermarket láncok vasárnapi bezárásáról, az intézkedés a helyi kistermelőket hivatott védeni – magyarázta a szakember. 
Hozzátette: szükség van a lakosság élelmiszerfogyasztási szokásainak megváltozására, a lakhelyünktől 50 kilométeres körzetben megtermelt termékeket kellene fogyasztanunk – javasolta. A helyben megtermelt javak értékesítésére a polgármesteri hivatalok erre alkalmas helyszínek biztosításával kellene, hogy segítsék a kistermelőket – mondta még Marosvásárhelyen Nini Săpunaru.

Székely szövetkezéssel a tejkrízis ellen

2015.05.19. 
Az elmúlt hétvégén került sor az orbaiszéki gazdák éves találkozójára. Újdonság, hogy a szervezők a már hagyományos zágoni helyszínt Csomakőrösre cserélték. A Kovászna környéki gazdák mellett alsó-háromszéki falvak mezőgazdászai, településvezetői is részt vettek a megbeszélésen.
Amint várható volt, a legégetőbb kérdéskört a tej árának folyamatos csökkenése jelentette. A székely gazdák válasza a tejkvóta eltörlésére a szövetkezetek alapításában testesül meg. Szövetkezetek keretében kívánják elérni, hogy megfelelő árat kapjanak a tejért, hogy megmaradhassanak a tejtermelők piacán – vonta le a következtetést Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke.
A több mint száz résztvevőt házigazdaként Thiesz János, Kovászna polgármestere köszöntötte. Hangsúlyozta: Kovászna ugyan fürdőváros, de gazdasági életében nagy szerepük van a gazdáknak. Éppen ezért a lehetőségek szintjén, feltétel nélkül támogatják a mezőgazdászokat. Thiesz ugyanakkor köszönetet mondott Kis József polgármesternek, aki beleegyezett, hogy a hagyományt megszakítva ne Zágonban, hanem a Ko­vásznához tartozó Csomakőrösön tartsák meg az orbaiszéki gazdák találkozóját.
Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvas­marha-tenyésztők Egyesületének elnöke a gazdák legnagyobb gondjait összegezte, ugyanakkor beszámolt a szervezet érdekvédelmi munkájáról is. Az utóbbi időben több alkalommal találkoztak a mezőgazdasági minisztérium vezetőségével.
Feltárták a gazdák legégetőbb problémáit, de az agrártárca részéről semmi konkrét választ, ígéretet nem kaptak. „Nem mernek határozott választ adni, meg vannak húzódva” – számolt be Ötvös. Megteszik a szükséges lépéseket, de ha szép szóval nem lehet eredményt elérni, csak a tüntetés lehetősége marad. Eljött az ideje, hogy a megyék szintjén szervezzenek tüntetést. Megyénkben Tamás Sándor tanácselnök is támogatja a megmozdulást. A prefektúra elé fognak vonulni, a gazdák egy-egy palack tejet hoznak majd, azt öntik a földre az elégedetlenség jeléül – vázolta a tüntetést. Azt is elmondta: a prefektúra kötelessége kiállni a gazdák mellett, ezért érthetetlen, hogy a prefektus nem vett részt a találkozón. Üd­vözölte viszont Nicolae Radocea alprefektust. Mindig ott van a gazdák mellett, segíti az egyesület munkáját – mondta Ötvös.
Radocea a maga során elmondta, elégedetlen a tej árával, a tejtermelő gazdák helyzetével. Nehéz év lesz az idei, a tejkvóta eltörlése, a kéknyelv-betegség komoly erőpróba elé állítja a gazdákat. De meg van győződve, hogy a jövő évre helyreállnak a dolgok – hangoztatta.
Szövetkezés külföldön és itthon
Tamás Sándor hangsúlyozta: őt személyesen is foglalkoztatja a tejkérdés, ezért más országokban is tájékozódott a lehetséges megoldások felől. Dél-Tirolban szerzett tapasztalatait vetített képes előadáson mutatta be. Ötezer lakost számláló faluban járt, ahol a szövetkezés eredményeként a gazdák 2,45 lejt kapnak (euróban) egy liter tejért.
Ötszáz tehenet tartó hatvan gazda szövetkezetet létesített. Összegyűjtik a tejet, feldolgozzák – hatvanféle terméket állítanak elő –, majd eladják. Az értékesítést saját üzletükben és harminc kilométeres körzetben lévő további hetven partnerüzletben bonyolítják le. A termelők a pénz mellett tejterméket is kapnak fizetségül, az egész település a saját termékek fogyasztására fekteti a hangsúlyt, amely a minőségen van, emellett a természeti erőforrásokat is kihasználják, 1500–2000 méter magasan lévő kaszálókról is begyűjtik a szénát – mondta Tamás.
Hazai példákkal is szolgált. Székely­keresztúron 600 gazda létesített szövetkezetet, tejgyárat nyitott, feldolgozott formában értékesíti a tejet. Átlagosan 1,2 lejt kapnak a leadott tejért a tagok.
Háromszéken is megtörtént az első lépés. Illyefalván megalakult a Sicland szövetkezet. Tagjai tejtermelők és jogi személyek, közöttük az AgroSic Közösségek Közti Társulás is. A helyi Meotis tejfeldolgozóban már elkészült az első két tonna érlelt sajt, hamarosan saját logóval kerül forgalomba a termék. A sajtot a találkozón részt vevő gazdák is megkóstolhatták, elismerték, hogy finom.
A gyűlésen ugyan nem hangzott el, de Zágonban is szövetkeznek a gazdák. Agro­Coop néven a helyi gazdaegyesület részvételével legelőgazdálkodással, szarvasmarha-tenyésztéssel és -értékesítéssel, valamint vágópont-működtetéssel foglalkozó szövetkezet alapjait tették le. A tejtermelők is szövetkezetet létesítenek. Első lépésben a tej begyűjtése, hűtése, szállítása és nagy mennyiségben való eladása lesz a tevékenységi kör. Az eladást tejautomatákon keresztül is lebonyolítják.
Sürgősség lett a legeltetési üzemterv
Könczei Csaba megyei agrárigazgató a 34-es legelőtörvényről és a piaci eladást szabályzó 145-ös törvényről beszélt. A legelőtörvény alkalmazását elhalasztották 2016-ra. Az egyik legfontosabb követelménye, hogy minden legelőnek – függetlenül tulajdonosától – el kell készíteni a legeltetési üzemtervet. Ennek hiányában nem lehet majd bérbe, koncesszióba adni a legelőket. Első lépésben azokra a legelőkre kell koncentrálni, melyek esetében új szerződéseket kell kötni. Egyelőre nem tudni, kinek kell állnia az üzemterv elkészítésének költségeit – hangoztatta.
Nincs különösebb gond a piaci törvény alkalmazásával, voltak problémák, de azokra megoldást találtak, amelyeket minisztériumi szinten is elfogadtak – mondta Könczei. Kis József zágoni polgármester felvetette: embertelen, hogy a gazdáknak ide-oda kell utazniuk, aláírásért, pecsétért kell sorba állniuk, hogy megkaphassák a termelői tanúsítványt. Egyszerűsíteni kellene az eljárást – javasolta. Könczei megoldásként felvetette: a helyi egyesületeknek kellene alapszabályzatukat módosítani úgy, hogy joguk legyen a vonatkozó kérvények láttamozására.
Kozma Béla, az agrárkamara vezetője elmondta, ő is volt a minisztériumban az egyesület küldöttségével, ahol bemutatták a tej előállítási költségszámítását. 1,20 lejbe kerül egy liter tej a gazdának, tehát nem elfogadható, hogy ennél sokkal alacsonyabb felvásárlási árat alkalmaznak a tejfeldolgozók. A minisztérium szerint viszont központilag nem befolyásolhatják a tej eladási árát – számolt be. Figyelmeztetett: az állatok eladása esetében az állat-egészségügyi hatóság által kibocsátott okmányok mellett a gazdának kell legyen termelői tanúsítványa, eladási füzete, amit kötelező módon ki kell tölteni.
Vigyázat az állatnyilvántartásra!
Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy elkezdődtek a támogatási kérések alapján végzett ellenőrzések. A környezetbarát gazdálkodáshoz (úgynevezett SRM-k) kapcsolódó 15 ellenőrzésféléből kilencet az állat-egészségügyi hatóság végez. Oda kell figyelni, hogy ne legyenek problémák, többek között, hogy a farmkönyvet naprakészen vezessék a gazdaság bejegyzése pillanatától. Jó hírként mondta el, hogy az állatorvosoktól igényelhetőek a támogatási kérések mellé szükséges igazolások.
A kéknyelv-betegség még nem ütötte fel a fejét, de ennél sokkal súlyosabb kór közelít Románia határaihoz. Az afrikai sertéspestis már megjelent szomszéd országban. A betegségnek nincs oltása, kezelése, a fertőzött állat elpusztul. 2008-ban Grú­ziában egy év alatt az ország egész sertésállománya elhullott a betegség következtében – mutatott rá a kór súlyosságára.
Az állatok adásvételét, nyilvántartását szabályozó előírások betartásának fontosságát is hangoztatta. Egyre szigorúbban veszik az előírásokat, akik nem tartják be, súlyos pénzbírságra számíthatnak, egyes esetekben az állatokat is elkobozhatják, megsemmisíthetik – ennek költségét is a vétkes gazdának kell állnia.
Néhány rossz példáról is beszámolt. A napokban 17 borjat kobozott el a megyei állat-egészségügyi hatóság, mivel egyikük sem volt fülszámozva, irataik nem voltak rendben. Kiderült, a kísérőiratokban szereplő adatok olyan állatokra vonatkoztak, melyeket rég eladtak, levágtak, elhulltak.
Lengyelországból Románia felé tartó állatszállítmányt ellenőriztek Szlovákiában. Egyetlen állatnak volt fülszáma, azt pedig Hargita megyében jegyezték be…
Botoşani-ba vittek vágóhídra tehenet Háromszékről. Ott kiderült, hogy a kísérőiratok olyan állattól származtak, melyet még 2008-ban levágtak. A juhok tekintetében is vannak kihágások, volt eset, amikor az egyéves állat fülében olyan fülszám volt, melyet 2007-ben adtak ki – sorolta a kerülendő példákat a főállatorvos.
A csomakőrösi találkozó közös ebéddel ért véget, a gazdákat a kovásznai karatésok csapata és néptáncosok, zenészek is szórakoztatták. A szokáshoz híven Ötvös Mózes díjazta a legjobb eredményeket elért gazdákat, az agráriumot támogató településvezetőket.
Bokor Gábor Háromszék

Magyar álláspont: az erdélyi magyarság helyzete nem Románia belügye

2015.05.19. 
Forrás: orientpress.hu

A kisebbségek helyzete nem az egyes országok belügye – erről a nemzetpolitikai államtitkár beszélt az Európai kisebbségvédelem kihívásai címmel kedden rendezett nemzetközi konferencián, a Budapesten.
Potápi Árpád János a Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Unió (FUEN) részvételével tartott rendezvényen kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa.
Felidézte, hogy néhány napja ért véget a FUEN 60. kongresszusa, s azt mondta: Magyarország külön üdvözli az ülés határozatát, amelyben az Európai Unióban működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatainak alkalmazását, a régiók történelmi, kulturális, nyelvi, vallási és hagyományos értékeinek figyelembe vételét kéri Romániától és Szlovákiától.
Elkötelezett partnerei maradunk a FUEN-nek azon törekvéseiben, amely során azt kívánja elérni, hogy a nemzeti kisebbségek saját maguk döntsenek saját ügyeikben – rögzítette a nemzetpolitikai államtitkár.
Kitért arra, hogy a FUEN tevékenységének egyik kiemelkedően fontos eleme a „Minority SafePack" elnevezésű európai polgári kezdeményezés, amellyel azt kívánja elérni, hogy az Európai Unió fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat. Magyarország támogatja a kezdeményezést és minden tőle telhető segítséget megad annak sikerre juttatása érdekében – jelezte, hozzátéve: bíznak benne, hogy az Európai Bizottság is belátja, hogy a nyelvi és kulturális sokszínűségnek a nemzeti kisebbségek is elengedhetetlen részei, még akkor is, ha több tagállam (például Románia és Szlovákia) nem feltétlenül ért egyet ezzel.
Hozzátette: a magyar érdekek képviselete szempontjából rendkívül fontos, hogy több magyar tagja is van az ernyőszervezetnek, alelnöke például az RMDSZ soraiból került ki. Az aktív tagság lehetővé teszi, hogy a közösségek nemzetközi téren is rámutathassanak egy-egy országban fennálló visszás helyzetre, különösen pedig annak megerősítésére szolgál, hogy a kisebbségek helyzete nem az ország belügye – jegyezte meg Potápi Árpád János.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke – állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az unióban, azaz minden hetedik polgár.
Megjegyezte: nagyon hamar eltűnhet az a kisebbség, amelynek nincsenek meg az oktatási intézményei.
A legnagyobb probléma, amivel küzdenek, az ukrán helyzet – jelezte, hozzátéve: az a tapasztalatuk, hogy a kisebbségi problémák a nemzetállam gondolatával függnek össze. Az intézményrendszer sokszor gazdasági hatások alatt áll, és a kisebbségi érdekeket, jogokat nem nagyon veszik figyelembe. Harcolni kell azért, hogy a polgároknak több beleszólása legyen a politikába, és vissza kellene térni ahhoz a célhoz, hogy a döntések a polgárok közelében szülessenek meg – közölte.
A szervezetben több mint kilenc kisebbség képviselteti magát, közte a romániai magyarok. A FUEN a szolidaritás mellett a jó tapasztalatokat, gyakorlatokat is igyekszik megmutatni – közölte.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője köszöntőjében központi kérdésnek nevezte a kisebbségvédelmet, amelynek a FUEN fontos szervezete. Hozzátette: a FUEN 32 országból mintegy 90 tagszervezettel a legnagyobb ernyőszervezete az őshonos kisebbségeknek.
Az elnököt és a szervezet magyar alelnökét, Vincze Lorántot a tanácskozás előtt fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János államtitkár.
MTI

Orosz Su-24 megközeliti és elrepül az USS Donald Cook romboló felett

https://www.youtube.com/watch?v=6QC0EePEWeI
<iframe width="854" height="510" src="https://www.youtube.com/embed/6QC0EePEWeI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
<iframe width="390" height="290" src="https://www.youtube.com/embed/32VJkmx6ZgI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Laszlo Szilvasi
Az US romboló a legutolsó Aegis Harci Rendszer radarral van felszerelve, ahogy minden US hadihajó, és integrálva van a legmodernebb NATO hajókkal. Az orosz vadászgép nem volt felfegyverezve, csak egy kosár volt felszerelve törzsére, amiben a Rossiyskaya Gazeta szerint a "Khibiny" készülék volt. Ahogy közeledett, a készülék minden elektronikus berendezést megbénitott a hajón, mintha egy TV-t kapcsolt volna ki távirányitóval. 
Ezután, a gép, mintha gyakorlatozna, 12 alkalommal repült el a megsüketitett és megvakitott hajó felett, minden alkalommal rakétatámadást szimulálva, 90 percen át. 
Ezután, a 4. generációs romboló azonnal elindult egy román kikötő felé. Azóta egy US hajó sem közelitette meg Oroszország parti vizeit. 
Az USS Donald Cook 27 tengerésze felmentését kérte a szolgálat alól.http://www.voltairenet.org/article185...

ECHO TV - Világ-panoráma: ki van ez találva, egyszerű ez…

<iframe width="780" height="585" src="https://www.youtube.com/embed/7kGyFA1gQ4I" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Itt volt május elseje, énekszó és dal köszöntötte, zengett a daluk, pajtás, felébresztette a magyar népet: ki bal lábbal kelt aznap, ki jobbal. Megint volt balfácánetetés, balfékpofa koptatás, balítélet – balsors által régen tépett kis hazánkban. A munka ünnepe, habár nem az. Május elseje a világot uraló globális pénzügyi háttérhatalom megalapozójának: a nemzetközi szabadkőműves titkos társaságnak: az illuminátusnak a születésnapja. Ő ünnepelteti magát a dolgozók: vagyis rabszolgái által.

http://www.echotv.hu/musor/22/Vilagpa...

Kép a női egyenjogúságról vagy a női ügyességről

Közérdekű adatigénylés: mi az, és hogyan kell használni?

május 18, 2015 Írta siposzoltan
Fotó: Mihály László

Kíváncsi vagy, mennyi közpénzbe került a falud polgármesterének szolgálati útja Új-Zélandra? Esetleg azt szeretnéd tudni, rendben vannak-e az engedélyei a környékeden épülő luxus lakóparknak? Vagy hogy hány büntetést szabott ki tavaly blattolásért a helyi közlekedési vállalat? A közérdekű adatigényléssel indul újságíró tanfolyamunk.
Kevesen vannak, akik számára mond valamit az 544/2001-es törvény, pedig ez a jogszabály a közérdekű információk megszerzésének legerősebb eszköze Romániában.
Ez a törvény arra kötelezi a közpénzből működő intézményeket, hogy 10 napon belül bármilyen közérdekű információt ingyen vagy minimális költségtérítés fejében kiadjanak bárkinek, aki erre igényt tart.
Hasonló törvények egyébként a világ számos országában vannak: a magyarországi megfelelő az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, de uniós szinten is vannak hasonló jogszabályok.
Az angolszász világban pedig az Egyesült Államokbeli törvény, a Freedom of Information Act(FOIA) mintájára Freedom of Information law gyűjtőnéven tartják számon ezeket (itt egygyűjtés a különféle országokban működő, hasonló törvényekről).
A közérdekű adatigénylést főként civilek és újságírók használják; ilyen úton rengeteg olyan információt lehet megszerezni, melyet például egy politikus vagy hivatalnok magától soha nem fog elmondani.
Például az Erdélyi Magyar Néppárt finanszírozásáról szóló anyag nem készülhetett volna el közérdekű adatigénylések nélkül – a szerző mintegy 50 ilyen igénylést küldött el különféle magyarországi minisztériumoknak és állami vállalatoknak.
Kitől lehet igényelni?
A jogszabály szerint minden olyan intézmény, mely közpénzeket használ, vagy közpénzek elköltéséről dönt, közintézménynek számít, és így az 544-es törvény hatálya alá esik. Itt elérhető a romániai közintézmények listája.
Előfordulhat, hogy ez a lista nem teljes, de azt végiggörgetve fogalmat alkothatsz arról, hogy nagyjából mi minden számít közintézménynek. Magáncégek, civil szervezetek nem esnek a törvény hatálya alá.
Hogyan igényelhetek közérdekű adatot?
Első lépésként érdemes elgondolkozni azon, mire vagy kíváncsi, és hogyan lehet a kérdést úgy feltenni, hogy a címzett pontosan megértse. Ajánlott utánanézni, hogy a közigazgatási / jogi / gazdasági szaknyelvben létezik-e pontos terminus arra, amit tudni szeretnél.
Meg kell határozni, hogy milyen időszakra kéred az adatokat. Továbbá ki kell deríteni, ki az adatgazda – vagyis melyik az az intézmény, melynek az adott információ valószínűleg a rendelkezésére áll, és akinek el lehet küldeni az igénylést.
Érdemes bővíteni a kérést: ha például arra vagy kíváncsi, hogy az önkormányzat mennyi pénzt költött prémiumokra egy adott évben, akkor nem árt négy, vagy akár nyolc éves periódusra kikérni ezt az adatot. Egyrészt így lesz összehasonlítási alapod, másrészt ki tudja, lehet hogy egy ilyen bővebb merítésben még több érdekességet is találsz.
Amikor megvan a címzett, valamint a kérdés, a formanyomtatvány kitöltése következik. Ezt e-mailben, postán vagy akár személyesen lehet eljuttatni az adatgazdának. Létezik még egy olyan on-line platform is, a nuvasuparati.info, mely látványosan leegyszerűsíti az adatigénylést – ezt egy későbbi posztunkban mutatjuk be. A törvény lehetőséget biztosít még szóbeli adatigénylésre is.
Tapasztalatunk szerint az a legcélravezetőbb, ha telefonon felhívod az adatgazdát, és megkérdezed, milyen e-mail címre fogadnak közérdekű adatigénylést. Minden közintézménynek kell legyen egy olyan alkalmazottja, esetleg osztálya, amely közérdekű adatigénylésekkel (is) foglalkozik.
Miután elküldted az igénylést, ismét hívd fel őket, és kérdezz rá, megkapták-e. Így később nem mondhatják azt, hogy az igénylést nem kapták meg, „biztos elkeveredett valahol”.
Amennyiben személyesen adod át az igénylést, feltétlenül kérj iktatószámot: a későbbiekben erre hivatkozva érdeklődhetsz az igénylés felől.
Meg kell indokolnom a kérést?
Nem, közérdekű adatot bárki igényelhet, akár puszta kíváncsiságból is.
És mikor válaszolnak?
A törvény normál esetben 10, bonyolult igénylés esetén 30 munkanapot ír elő a válaszadásra. Gyakran előfordul azonban, hogy az adatgazda késlekedik a válasszal: ilyenkor érdemes felhívni őket, és rákérdezni, mi a késés oka.
Nem kell mindig rosszra gondolni: előfordul, hogy az illetékes, akinek az asztalára kerül az igénylés, vakációra megy, és elfelejti átadni a munkát a kollégáinak. Egy-egy telefonhívás után általában gyorsan befut a válasz.
Válaszoltak, de nem azt, amit kértem.
Előfordulhat, hogy az igénylésben nem volt eléggé pontosan meghatározva a kért információ. Persze az is lehet, hogy az adatgazda (szándékosan) értelmezte rosszul a kérést – ilyenkor pontosítani kell.
Megtagadták a választ. Ilyenkor mi a teendő?
Valóban van néhány dolog, ami nem minősül közérdekű információnak. Ilyenek például a minősített, vagy pedig a személyes adatok – ezekről bővebben itt lehet olvasni.
Azonban fontos tüzetesen elolvasni az indoklást: előfordul, hogy az adatgazda csak valamilyen kifogást keres arra, hogy kibújjon a válaszadás kötelezettsége alól. Ha ez az eset áll fenn, lehet válaszolni és érvelni amellett, hogy a kért információ igenis közérdekű adatnak minősül.
Mégsem kaptam meg a kért információt.
Ilyen esetben a törvény két lehetőséget ad meg: az egyik a panasztétel az adott intézmény vezetőjénél. Mivel azonban sokszor épp az intézményvezetők utasítására nem adják ki a kért információt, ezzel a lehetőséggel kapcsolatban ne legyünk túlságosan optimisták.
Hatékonyabb panaszt tenni azon a törvényszéken, ahova lakhelyed szerint tartozol. Ezt a válaszadási határidő lejárta után 30 napon belül lehet megtenni, és illetékmentes. A bíró kötelezheti az adatgazdát arra, hogy közzétegye a kért információt.

2015. május 18., hétfő

FUEN Kongresszuson az MPP