2015.05.19.
A Réty határában lévő fűrészüzem energiaellátásával kapcsolatosan tartottak tegnap délután közmeghallgatást a község kultúrotthonában. A rendezvényen egy tervezett hőerőmű műszaki adatait ismertették, ezzel kapcsolatosan a jelenlevők nem tettek fel egyetlen kérdést sem, újságírók hozzászólása mellett egyedül a sepsiszentgyörgyi Toró Attila fogalmazott kritikusan, arra kérve a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal illetékeseit, semmilyen működési engedélyt ne adjanak ki addig, ameddig nem születik végleges ítélet a fafeldolgozót érintő bírósági eljárásokban.
A délután négy órára hirdetett közmeghallgatás témája a fafeldolgozó területére tervezett, „zöld energiát” termelő létesítmény bemutatása, az azzal kapcsolatos esetleges felvetések megtárgyalása volt. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivataltól a radóci székhelyű Bioelectrica Transilvaniei Kft. január 14-én kért jóváhagyást, az engedélyeztetési folyamat részeként tartották a tegnapi rendezvényt, amelyre eleinte a terem mintegy félig telt meg érdeklődőkkel, becslések szerint száznál kevesebb hallgatóval. Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal igazgatója bevezetőként elmondta, az általa vezetett intézmény bekérte az összes vonatkozó dokumentumot, azok értékelése alapján folytatják majd az engedélyezési eljárást.
Az intézmény munkatársa, Luminiţa Bălălău az eddigi lépéseket ismertette, mondván, hogy a folyamatba a Holzindustrie Schweighofer mellett igénylőként bekapcsolódott a Bioelectrica Transilvaniei is, ez utóbbi kérését pedig több lépésben elemzik, a közmeghallgatáson a benyújtott iratcsomóval kapcsolatosan várnak észrevételeket.
A dokumentációt összeállító Petráss István alig kezdte ismertetni a tervezett hőerőmű műszaki adatait, egy helybeli hozzászóló azt kérte, beszéljen magyarul is, mert a rétyi résztvevők többsége magyar, így két nyelven folytatta ismertetőjét. A Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének területén létesítendő, 60 megawattos teljesítményű, biomasszával működő hőerőmű paramétereit Petráss mintegy másfél órán át részletezte, bemutatójának végére a teremben ülők száma alaposan megcsappant. A majdani energiatermelés témakörében elhangzottak lényege, hogy a befektető a legjobb technológiákat ígéri, a zajra, vízre, levegőre vonatkozó becsült adatok pedig minden esetben a megengedett határértékek alattiak. A hőerőmű, illetve fafeldolgozó esetleges légszennyezését egy 25 kilométer oldalú, négyzet alakú területen modellezték, de megvizsgálták a termelés során keletkezett hulladék kérdését is. A megyei tanács kérésére ugyanakkor a Rétyi Nyír, illetve a Bodok–Barót-hegység természetvédelmi területeken is vizsgálják majd a levegő minőségét.
Az ismertetőt követő kérdésfelvetésében Toró Attila újólag javasolta, pontosabban követelte, hogy a rétyi fafeldolgozó egységre vonatkozó végleges bírósági ítéletek megszületéséig a környezetvédelmi hivatal ne bocsásson ki újabb engedélyt. Mint mondta, az említett huszonöt kilométeres körzet indokolná, hogy megkérdezzék a sepsiszentgyörgyieket is, hiszen a megyeszékhely teljes lakossága érintett a levegő minőségének ügyében. Gheorghe Neagu válaszában leszögezte, törvényesen járnak el, a közmeghallgatást a befektetésnek otthont adó községközpontban szervezik, az erdőket pedig szerinte a hegy lábánál kell védelmezni. Toró azt is kifogásolta, miként működhet környezetvédelmi engedély nélkül a fűrészüzem, mire Neagu azt válaszolta, ez nem tartozik hatáskörükbe, ezt a környezetvédelmi őrségnek kell megvizsgálnia, de ő úgy tudja, a fűrészüzemben nem termelnek, hanem a berendezés műszaki vizsgálatát végzik.
Leszögezte: az engedélyeztetési folyamat törvényes mederben zajlik, a hőerőmű engedélyeztetése különben még két és fél, három hónapig elhúzódik, ám ha minden dokumentumot rendben találnak, a környezetvédelmi hivatalnak nincs oka arra, hogy ne hagyja jóvá azt. Kérdéseket fogalmazott meg a sepsiszentgyörgyi Observatorul de Covasna napilap tudósítója is, válaszai után Gheorghe Neagu megjegyezte, máskor jöjjenek felkészültebben az újságírók, fogalmazzanak lényegre törően. Luminiţa Bălălău hozzáfűzte, elvárták volna, hogy a civil szervezetek képviselői olyan műszaki felvetésekkel jelentkezzenek a közmeghallgatáson, amelyek segítségével módosítások is eszközölhetőek.
Ezután berekesztették a rendezvényt, ám az érdeklődők legalább fele már korábban elhagyta a termet.
