2015.05.25.
Mint minden népcsoportnak a székely népnek is megvan a rá jellemző viselete. A székely viselet különlegessége a háziszőttes anyagok nagyobb szerepében nyilvánult meg.
A székely népviseletnek alapanyaga hagyományos kézi megmunkálással házilag készült, házi szőttes gyapjú, kender, len és ugyancsak házilag tenyésztett juhbőr, amit szintén maguk szabtak és varrtak. A viselet alakulását természeti, fizikai körülmények is befolyásolják. A székelyruha határozott táji vagy helyi jegyekkel rendelkezik, melyekről az egyes falucsoportok, falvak lakói felismerik egymást (például a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik).
A székely népviseletek az 1940-es évekig helyenként jelezték viselőjük családi állapotát vagy felekezetét is: Háromszéken például a nőszövetségek a leányoknak fehér kötényes és lájbis, az asszonyoknak fekete kötényes és réklis együtteseket készíttettek. Elsősorban az etnikai és helyi identitást hangsúlyozták velük, és azokban a falvakban, ahol több felekezet is volt, az ahhoz való tartozást is, mint Szentivánlaborfalván, ahol külön szőttest készíttettek az unitáriusok és másfélét a reformátusok.
1805-ből fent maradt leírások szerint a szoknya megvédését szolgálta és szolgálja ma is a mindennapi viselőnek készült surc és az ünneplőnek az ún. elő-, vasárnapi- ruha. Azóta is elmaradhatatlan darabja a viseletünknek.
A századforduló előttről a fent említett kötényeknek 2 formáját ismerjük:
1. az ünneplő fehér vászonkötényt 1900-as évektől hímzésseldíszítik.
2. a melles és fodros kötényeket házi munkáknál használják.
Elnevezésük a szerint hogy milyen anyagból készültek, van: szőrruha, vászonkötény, gyapjúsurc, szőrkötény, szaténkarinca.
wikipedia.org, asbothkeszthely.hu
