A „gyöngyhalászatot” azok ellenzik a leghevesebben, akik eleve szórvány szervezetként működtek húsz évig, szavazóbázisuk a szórvány volt, ideológiájuk szintén. Csak a legutóbbi években kezdtek a tömbmagyarság autonómia törekvéseihez közeledni, szerintem most is csak politikai érdekből. Még mindig nem győztek meg arról, hogy őszinte a viszonyulásuk, csupán a székelyföldi vezetőik nyomására kénytelenek újratervezni a stratégiájuk.
A szórvány-ideológia és a szép jelszavak mellett viszont konkrét lépések, valós és megvalósítható tervük az nincs. Legjobb védekezés a támadás alapon még kézben tartják, ami még maradt azoknak az embereknek. A remény vízióját, hogy nem vesznek el teljesen.
Az asszimiláció tetten érhető lépten-nyomon, a megoldás viszont belmagyar vita tárgyát képezi. Ébresztő!
Az asszimiláció tetten érhető lépten-nyomon, a megoldás viszont belmagyar vita tárgyát képezi. Ébresztő!
Székelyföld esetében sem megnyugtató a helyzet, még ha a politikai tőkéhez egyelőre elegendő is a népesség arány.
Az újratervezésnél a rövid és hosszútávú cél és útvonal is egyértelmű kell hogy legyen.
Politikai esélylatolgatások, érdekképviseleti arányok, újratervezett stratégiák ide vagy oda, egy dolgot a célkereszthez kell rögzítenie mindenkinek – egy lehetőség van a tartóTerületi s jövőnkre, az autonómia!
Legyen összefogás, legyen nemzetpolitika, de ezekről a kérdésekről világosan kell beszélni és mielőbb cselekedni! Salamon Zoltán
Az újratervezésnél a rövid és hosszútávú cél és útvonal is egyértelmű kell hogy legyen.
Politikai esélylatolgatások, érdekképviseleti arányok, újratervezett stratégiák ide vagy oda, egy dolgot a célkereszthez kell rögzítenie mindenkinek – egy lehetőség van a tartóTerületi s jövőnkre, az autonómia!
Legyen összefogás, legyen nemzetpolitika, de ezekről a kérdésekről világosan kell beszélni és mielőbb cselekedni! Salamon Zoltán
Szerk. megjegyzés
Örvendetes, hogy vannak még olyanok, akik igyekeznek tisztán látni, csak...
Csak az autonómiának a kijelentése még nem elegendő az erdélyiek számára! Vajon a Tömbmagyarság számára megfelelő-e, hogy ha a Szórványban élő vezetőkre ráhúzzák a vizeslepedőt?
Az emlitett "újratervezést" mindenkinek meg kellene tennie ahhoz, hogy valóban elérhető legyen az áhított autonómia. Ehhez pedig a közös stratégiának az elfogadása is kötelező kell legyen és akármelyik szinten!
Amit aztán az összes népcsoporti szervezetnek, vagy politikai alakulatnak követnie kellene!
Nem lenne szabad, hogy az összes lehetőségek közül csak azt kövessük, ami nekünk tetszik...
Az EU-s lehetőségek egész sora van, amire lehetne az autonomia stratégiát építeni, annak ellenére, hogy egyes autonómiahivek ezekről nem akarnak tudomást venni, vagy csak egyszerűen elvetik mint keveset felkináló lehetőségeket...
Szerintünk nem csak beszélni kellene az összefogásról...
Elkészültek ugyan különböző tervek, stratégiák de azt, hogy életképesek-e vagy egyáltalán alkalmazhatók-e már nem lehet tudni. Talán a legteljesebb a Mikó Terv lenne, de az anyaországi szakemberek, akik kidolgozták nem igen ismerték az erdélyi Szórvány-Tömbmagyarság kettősség sajátosságait, így meglehet, hogy a "kitörési pontok" nem azok, amiket ott megfogalmaztak és nem igen vállna be, mert a hozzávaló pénzalapokat nem nevezték meg...
A Szórványban egyelőre még mindig több a népközösségi számunk, így a Tömbmagyarság nem igen lehet vonzó csak azért mert egy tömböt alkot. A mostani gazdasági és mezőgazdasági adottságokat mellett sem tudnaet biztosítani igazi "vonzerőt", amely biztonság lenne egy szórványbeli fiatal családnak.
A NUTS2-es Székelyföld Régió is lehetne egy kiinduló pont, annak ellenére, hogy egyesek elutasítják, valós és komoly lehetőséget ad úgy a helyi mint a megyei vezetők számára.
Ugyanakkor az EGTC azaz az Európai Területi Társulás (ETT) " az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam vagy harmadik állam szereplőit (helyi önkormányzat, regionális hatóság vagy az állam) fogja közös szervezetbe. A székhely szerinti állam joga alkalmazandó a csoportosulás jogviszonyaira. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. A csoportosulás saját költségvetéssel, szervezettel és szerződő képességgel rendelkezik, ingó, ingatlan vagyont szerezhet, bíróság előtt eljárhat. A tagok közösen választják meg az igazgatót, illetve hozzák létre a tagok képviselőiből álló közgyűlést."(http://egtc.kormany.hu/mi-az-az-ett-egtc).
Ugyanakkor az ETT "lehetőség önkormányzatoknak, régióknak és az államoknak, hogy határon átnyúló, transznacionális vagy régiók közötti együttműködést hozzanak létre más tagállam vagy harmadik államok jogalanyaival és így valósítsák meg közös céljaikat".(http://egtc.kormany.hu/mi-az-az-ett-egtc).
A Mikó Terv-ben külön fejezetet találunk az EGTC-ről de mivel azt sajnálatosan egyfajta egyesületi szintre csökkentették le(vagy annak vetnék alá) kevés adottságot tudna felhasználni,(és mert az önkormányzatok nem igen használhatók fel egyesületi célokra).
Az is igaz viszont, hogy a hazai joghasználatban az EGTC(ETT) számára csak a korlátolt felelőségű tevékenységi lehetőség engedélyezett. A korlátolt felelőségi tevékenységi hatáskör hatása viszont fontos lehet, ha egy ilyen területi csoportosulást meg akarna valaki alkotni, hiszen nagyon leszűkíti annak területi fejlesztését is. De a hazai hatóságok ezzel a kitétellel sajnos ellenmondanak annak az EU-s kitételnek amiért az ETT-ket megalkották: "Az ETT-ék célja a megkülönböztetés-mentesség: a helyi szereplők a határon belül és a határ két oldalán ugyanazon lehetőségekkel bírjanak."
Ugyanakkor mivel a "területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, illetve az eltérő tagállami szabályozás miatt, a Régiók Bizottsága ezért a helyi szereplők együttműködésének megkönnyítése és az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében 2006-ban kezdeményezte egy új európai jogi eszköz, az ETT (angolul EGTC) létrehozását."
Uniós jogszabály: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet a 1302/2013/EU Rendeletben foglalt módosításokkal.
Egyéb, kapcsolódó jogszabályok
Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU Rendelete
Az Európai Parlament és a Tanács 1300/2013/EU Rendelete
Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU Rendelete.
Az INTERACT angol nyelvű összefoglalója letölthető innen.
Mostanság 2014-2020 között átalakulnak az ETT-k Európai Területi Együttműködés-sé (ETE), amint a következőkből is látszik: "Az európai területi együttműködés (ETE) a kohéziós politika egyik célkitűzése, amely keretet biztosít a közös fellépések végrehajtására és a szakpolitikai tapasztalatcserére a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szereplői között. E célkitűzésen belül háromféle programtípus került meghatározásra: határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések, mely programokon keresztül kívánják előmozdítani az unió területi integrációját, területi kohézióját. E célkitűzés keretében 2014-2020-as költségvetési periódusban magyar részvétellel hét határ menti, kettő transznacionális és egy interregionális program kerül kidolgozásra, illetve megvalósításra." (http://egtc.kormany.hu/ete-2014-2020)
Egy másik lehetőség lenne a Duna Régió Stratégia(DRS): "Az Európai Unió a soros magyar elnökség ideje alatt fogadta el a Duna Makro-Regionális Stratégiát (Duna Régió Stratégia), melynek célja a dunai makro-régió fenntartható fejlesztése, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme. A Stratégia végrehajtásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt, 11 prioritási terület mentén."
A DRS 10. prioritási területével kapcsolatos dokumentumok tölthetők le. Priority Area 10 Report June 2012 DRS prioritási területek és az értük felelős koordinátorok: link
A DRS 10. prioritási területével kapcsolatos dokumentumok tölthetők le. Priority Area 10 Report June 2012 DRS prioritási területek és az értük felelős koordinátorok: link
(EP- Zöld Sára)
