2016. augusztus 28., vasárnap

Szombaton négy aranyat nyert Hosszú Katinka Chartres-ban

2016. augusztus 28. MTI-HÍR
Négy számban győzött szombaton Hosszú Katinka az úszók rövidpályás világkupa-sorozatának nyitóállomásán, Chartres-ban.
A franciaországi viadal honlapja alapján Hosszú szombaton 100 méter háton (55.93 mp), 400 méter gyorson (4:02.83 p), 100 méter vegyesen (57.63) és 400 méter vegyesen (4:27.67 p) győzött. 100 méter gyorson Hosszú 52.12 másodperccel a második, Jakabos Zsuzsanna 53.50-nel a harmadik lett. Jakabos 200 méter pillangón 2:07.09 perccel és 400 méter vegyesen (4:31.71 p) a harmadik helyen zárt. Hosszú 50 méter pillangón a hatodik helyen végzett (26.52 p). Az egyetlen magyar férfi versenyző, Mészáros Márk a 200 méter gyors a nyolcadik helyen csapott a célba (1:46.93 p).
Chartres-ban pénteken Hosszú három számban győzött - 200 méter gyorson, 100 méter pillangón és 200 méter vegyesen -, kétszer lett második (200 méter háton és 800 méter gyorson), egyszer harmadik (50 m hát), egyszer pedig ötödik (50 m gyors). Jakabos egy negyedik (200 m gyors) és két hatodik helyet (200 m vegyes, 50 m gyors) szerzett, míg Mészáros Márk 400 méter vegyesen ezüstéremmel gazdagodott.
Tavaly az olimpiára tekintettel 50 méteres medencében rendezték meg a széria egyes viadalait, az idén viszont már ismét 25 méteres uszodákban zajlik a kilenc állomásból álló versenysorozat. 
A vk összdíjazása hasonló a tavalyihoz: a FINA, a nemzetközi sportági szövetség több mint kétmillió dollárt oszt szét a legjobbak között. A következő állomás Berlin lesz jövő kedden és szerdán.
(mti)

Kongresszuson vitatják meg a Székelyföld problémáit

Az alábbi cikkben megfogalmazottak arra adnak választ, hogy végül is a leendő kongresszus szervezők olvassák az Erdélyi Polgárt, hiszen a polgáriak által megfogalmazott és a megjelentetett cikkekben éppen ezt hiányt rótták fel az autonómiáért tevékenykedőknek. Amint az alábbi cikkben újra megfogalmazódik - igaz csak kérdésfeltevés formájában - hogy mit tesznek  majd az autonóm Székelyfölddel azok, akik megérik. 
A polgári vonal az Erdélyi Polgárban többször is jelezte, hogy el kell azon gondolkodni, hogy: "Egy életképes, autonóm Székelyföldért olyan kérdésekre kell választ találni, mint például az, hogy a régió meg tudna-e élni saját erőforrásaiból"
Nem valószínű, hogy véletlen fordul elő a cikkben a "régió" elnevezés, de úgy néz ki, hogy végül is a eszentés vezetés is belátja, hogy a "régiós" megoldás is járható lehet - legalábbis az elején. 
A polgári vonal által fenntartott NUTS2-es "Székelyföld régió"-ban a  gazdasági önállóság is biztosított az önkormányzatiság mellett, akár lesz "székelyföldi szakpolitika" akár nem. 
A szellemi erőforrások eddig is adottak voltak, csak nem az összedolgozás volt a mérvadó és nem kimondottan a gondokat kell közép- vagy hosszú távon megoldani, hanem a régió gazdasági fejlesztését hiszen akkor kevesebbek lesznek a gondok is, főleg az új munkahelyek teremtésével és a "hagyományos" székely iparágak újraélesztésével kell a régió fejlesztését elkezdeni.
A Déltirolban létező két NUTS2-es autonom és etnikai régió példája és az ottani gazdasági elképzelések is lehetnek egyféle útmutatók. 
Ami a tudományos stratégiát illeti talán ennél is fontosabb a gazdasági, amelyet úgy kell megalkotni, hogy már holnaptól is be lehessen indítani!  (Erdélyi Polgár)
016.08.26. 
Nemzetközi konferenciát szervez 2017 áprilisában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székely Tudományos Kongresszus néven – számol be Szucher Ervin a kronika.ro-n.
Dávid László, a Sapientia rektora csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: a tudományegyetemnek az oktatáson kívül más feladata is van, a régió és a közösség szolgálatába kell állnia, ezért vállalták a partnerséget az SZNT-vel. A professzor szerint a tudomány az egyetlen járható út, amely révén a többség és a kisebbség választ kaphat közös gondjaira.
Izsák Balázs társszervező, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy az autonómiáért folytatott harc eszköztárában a szellemi erőforrásokat is számon tartják. Szerinte a térség rendelkezik azokkal a szellemi erőforrásokkal, amelyekkel a gondok közép- vagy hosszú távon megoldhatók. A kezdeményező csapat harmadik tagja, Bakk Miklós politológus úgy véli, a székely kongresszus megszervezésével elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelynek keretében idővel a Székelyföld tudományos stratégiáját is kidolgozhatják.
Az ötletgazdák rámutattak: a Székelyföldet nem a felzárkózás jellemzi, hanem ellenkezőleg, a leszakadás fenyegeti, amit mielőbb meg kell gátolni. Ez a törekvés szerintük a tudomány és a kultúra képviselői számára is feladatokat fogalmaz meg. Egy életképes, autonóm Székelyföldért olyan kérdésekre kell választ találni, mint például az, hogy a régió meg tudna-e élni saját erőforrásaiból, jelenti-e az önkormányzatiság, az autonómia a gazdasági önállóságot, mit kell tenni a székely közösségi identitás reneszánszáért, vagy mire épülhetnek a Székelyföld szakpolitikái.
Kérdésünkre, hogy a kezdeményezéssel a Sapientia azt is jelezni kívánja, hogy kissé megelégelte az utóbbi huszonhat esztendő meddő politizálását, Dávid László elmondta, hogy ebben az időszakban a székelység gyakran futott a történések után. „Kerestük a választ a történésekre, és nem terveztünk tudatosan” – fejtette ki az egyetem rektora.
Kollégája, Bakk Miklós docens úgy vélte, lejártak azok az idők, amikor a 90-es években a politikum demobilizálni tudta a civil társadalmat. „Szeretném, ha az önkormányzatok nem riválist látnának bennünk, a nemzetközi konferencia szervezőiben, hanem partnerként viszonyulnának hozzánk” – üzent a politikumnak Izsák Balázs. Közölte: az 1902-es székely kongresszus hagyományához nyúlnak vissza, ezért az akkori első, valamint a 2002-ben megszervezett centenáriumi emlékülés után a jövő évi a harmadik székely kongresszus lesz. A tervek szerint 2017. április 19. és 21. között sorra kerülő kongresszus előkészítése érdekében külön szervezőbizottság alakul, addig a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán jelentkezhetnek mindazok, akik részt kívánnak venni a konferencia munkálataiban – írja a kronika.ro

Újraállamosítások sora perújrafelvétellel

http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=204551&cim=ujraallamositasok_sora_perujrafelvetellel
2016.08.26.
A nacionalista-kommunista rezsim által a magyar nemesek ellen hirdetett osztályharc nem ért véget, csak átalakult, derül ki a Maros megyei prefektus 2015-ös tevékenységi jelentéséből – számol be Szucher Ervin a kronika.ro-n. Lucian Goga maga is harcnak nevezi azt az ádáz küzdelmet, amelyet a Maros menti erdők újraállamosítása érdekében folytat. A kormánymegbízott, szembemenve Románia 1989 után vállalt kötelezettségeivel, a restitúciós törvénnyel és az alkotmány által szavatolt tulajdonjoggal, az elmúlt év folyamán csaknem 35 jogerős bírósági ítélet újravizsgálását kérte.
A 2015-ös évre szóló jelentésében Lucian Goga tételesen megfogalmazta, hogy az elmúlt esztendő az erdők visszaszerzéséért folytatott harc éve volt. A prefektus sikerlistáján három olyan bírósági ítélet szerepel, amelynek köszönhetően a Maros megyei kormányhivatal visszaszerezte a magyar nemesek leszármazottai által korábban hosszú peres úton elnyert Maros menti erdőket.
Míg az uniós szervek és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma több ízben felszólította Romániát a több mint fél évszázaddal ezelőtt elkobzott és államosított javak mielőbbi visszaszolgáltatására, múlt évi tevékenységi jelentésében Lucian Goga azzal dicsekszik, hogy mennyit sikerült újraállamosítania a már korábban visszaadott erdőkből. A dokumentumban a kormánymegbízott arra is kitér, hogy csupán tavaly 35 olyan ügyben kért perújrafelvételt, amelyben a bíróság az 1948-ban vagy utána megkárosított és kisemmizett személyek javára hozott jogerős döntést.
2014. végén a Ponta-kormány azután menesztette Goga elődjét, Vasile Opreát, hogy az RMDSZ feljelentést tett ellene az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), mivel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a diszkrimináció megelőzéséről és visszaszorításáról szóló 2000/137-es kormányhatározatot és Románia alkotmányát. A volt prefektus a Bánffy-örökösök erdő-visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte Szászrégenből, arra hivatkozva, hogy a magyarok a grófok leszármazottaiként veszélyforrást jelentenek az erdélyi és főként a régeni bíróság függetlenségére.
Éltetőék elleni bosszú
Lucian Goga jelenlegi prefektust is a magyar nemesek leszármazottai, főként az Éltető család elleni bosszúvágy vezérli: azzal dicsekszik, hogy három ügyben is visszafordította a korábbi jogerős döntést. A botoşani-i törvényszéken előbb 7,3 ezer hektár ratosnyai és palotailvai erdőt térített vissza a román állam tulajdonába, majd további 3,9 ezret, míg a marosvásárhelyi törvényszék segítségével 155 hektárt „mentett meg” Magyarón. Akiket Goga és a bíróságok újból kisemmiztek: Éltető Albert, Éltető János, Éltető Dániel és Éltető József leszármazottai.
„Az igazságszolgáltatásban, főként egy demokratikus államban, alapelv, hogy a jogerős ítéletet életbe kell ültetni. Megjegyzem, hogy erre az utóbbi időben több fontos vezető is felhívta a figyelmet, kezdve az elnöktől. Az elv akkor is érvényes, ha az állampolgár érdekét szolgálja az állammal szemben. Sajnos 2008-tól errefelé, de főként az utóbbi négy évben legalább tíz olyan jogerős ítéletről tudok, amely ügyfeleim javára született, de az illetékesek a mai napig nem ültették életbe. Magyarán: pereskedtünk hosszú éveken keresztül, igazat adtak nékünk, amiről van egy darab papírunk, és semmi több” – mondja a román állammal folytatott perekről Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd.
Míg egy egyszerű ügyiratban a felperes ilyenkor végrehajtóhoz fordul, az erdőtulajdonosok nem tehetik, hisz a tulajdonbizonylatot az ellenük pereskedő prefektusoknak kellene aláírniuk. „A végrehajtó nem foghatja meg a kormánymegbízott kezét, hogy írassa alá vele a dokumentumot” – magyarázza az ügyvéd. Szerinte a hatalommal való visszaélésért egyik lehetséges megoldás a bűnügyi feljelentés volna, ez viszont a szakember megítélése szerint egy újabb háromegyenletes függvény. „Ráadásul, ha a bíróság úgy véli, jogtalanul jelentetted fel, még kártérítést is fizethetsz az érintettnek” – mondja.
Az érintettek számos esetben értesítették a kormányt vagy az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóságot (ANRP), de azon túl, hogy Bukarestből egy nekik igazat adó levelet kaptak, a patthelyzet nem változott. Rózsa szerint az lett volna az egyetlen megoldás, ha a kormány hivatalból és erélyesebben lép fel ezen esetekben.
Trükközések – hivatalosan
A legtöbb esetben a román állam a perújrafelvétellel próbál időt és látszólag törvényes okot nyerni a jogerős ítélet semmibevételére. Érdekes módon, a perújrafelvételi kérések menetrendszerűen akkor érkeznek, amikor már ki kellene bocsátani a tulajdonlevelet, holott a jogrend szerint egy ítéletet csak alapfokon lehet felfüggeszteni. „Időt nyernek, és ezzel igazolják a passzivitásukat, semmi több. Van egy ügyem, amelyre a jogerős ítélet megszületése után, az évek során már három perújrafelvételi kérést nyújtott be az állam képviselője” – mondja Rózsa József.
A prefektúrán működő restitúciós bizottságok egy újabb trükközési taktikával is előálltak: azzal a mesével, hogy nem bíznak a helyi igazságszolgáltatásban, mostanság négy-ötszáz kilométerre helyeztetik át a pereket. Az idős, beteg, anyagilag nem túl jó helyzetben lévő erdélyi visszaigénylőknek Giurgiu, Iaşi, Brăila, Olt megyei törvényszékeket kell járniuk. „Ezek az emberek képtelenek havonta ekkora utat megtenni, így sérül az igazságszolgáltatáshoz való joguk. Egyébként nagyon furcsa, hogy a kormány megbízottja nyíltan hangoztatja, hogy ő nem bízik a román igazságszolgáltatásban” – jegyzi meg az ügyvéd.
A szászrégeni bírák pártatlanságát kétségbe vonó korábbi prefektus, Vasile Oprea többek között azért kérte a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését Szászrégenből az ország egy másik térségébe, mert „itt magyar közösség is él, és a magyarok, mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza”. Jóllehet a régeni bíróságnak egyetlen magyar nemzetiségű bírója sincs, periratában a volt kormánymegbízott mégis kockázati tényezőként kezelte a megye magyarságát.
Rózsa szerint az efféle logika mentén ténykedő prefektusoknak azt a kérdést is fel kellene tenniük, hogy lényegében mikor volt elfogulatlan a vásárhelyi bíróság: amikor az örökösöknek vagy netán a prefektúrának adott igazat? Másrészt az ügyvéd olyan dossziékról is tud, amelyek az évek során legalább tíz bíró kezén mentek át. „Lehet, hogy egy-két, legfeljebb három bíró felkészületlen vagy elfogult, de hogy mind a tíz-tizenvalahány az lenne, kétlem!” – állítja Rózsa József.
Sántító perújrafelvételi kérések
„Mi mindent megteszünk azért, hogy azok, akik valóban jogosultak a mezőgazdasági területek és erdők visszaigénylésére, megkapják a nekik járó területet. Ugyanakkor azért is mindent megteszünk, hogy ami az állam tulajdona, az az is maradjon” – szögezte le lapunknak Lucian Goga prefektus. Kérdésünkre, hogy az általa vezetett intézmény miért nem tartja tiszteletben a bíróság jogerős ítéleteit, elmondta, hogy az állami levéltárakban és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) archívumában talált okiratok alapján kezdeményezték a perújítást.
A perújrafelvételi kérések azért is sántítanak, mert a restitúciós bizottságok olyan „újonnan előkerült” dokumentumokra hivatkoznak, amelyek tíz-húsz-huszonöt évvel ezelőtt is léteztek, és fellelhetők voltak. Arra is volt már példa, hogy az állam képviselői olyan „újonnan előbukkant” okiratokat „fedeztek fel”, amelyeknek egy példányát már évekkel azelőtt csatolták az ügyirathoz.
A magyar akkor is ellenség, ha nem az
Az időhúzás harmadik taktikája az 1945. évi 91-es számú, úgynevezett CASBI-törvényre való hivatkozás. A 71 éve napvilágot látott hírhedt törvény a nép ellenségévé nyilvánította a korábban a németek oldalán harcoló, majd menekülésre kényszerülő kisebbségeket, ingatlan javaik kezelését pedig az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI) bízta. A két évvel később, 1947. január 9-én megjelenő Hivatalos Közlöny húsz oldalon mintegy kétezer olyan – többnyire magyar és német nemzetiségű – személy nevét tartalmazza, akiket felmentettek az 1945/91-es, CASBI-törvény következményei alól. Következő, január 10-ei 8-as számában mintegy 1500 vállalat és kisiparos neve jelent meg, akiknek az állam szintén visszajuttatta az ügykezelésre átvett javait.
Rózsa József egyik ügyfele 16,5 hektár erdőt igényelt vissza a Maros megyei Gernyeszegen, ám az állami hatóságok megtagadták a restitúciót, pedig sem ő, sem ősei nem származtak grófi vagy bárói családból. Egy másik kisemmizett család örököse a szilágysági Középlakon 166 hektár erdőt kapott vissza, Maros megyében pedig, „egészségtelen” származására hivatkozva, a restitúciós bizottság nem volt hajlandó egy fenyőfát sem visszajuttatni ugyanannak az igénylőnek. Hasonló cipőben jár egy másik igénylő is, aki a Fehér megyei Miriszlón visszakapta ősei 47 hektárját, a Maros menti erdeire pedig hiába vár. A jogász szerint jellemző a Maros megyei különleges helyzetre, hogy a Görgényi- és Kelemen-havasokban az örökösöknek legfeljebb tízhektárnyi erdőt sikerült visszaszerezni a 2000-ben megjelent Lupu-féle 1-es számú földtörvény alapján.
Strasbourg – a távoli délibáb
Kérdésünkre, hogy az erdélyi magyar nemesek közül melyiknek az ügye jutott el az Emberi Jogok Európai Bíróságáig, Rózsa József elmondta: egyelőre egyiké sem. Csak abban az esetben lehet Strasbourghoz fordulni, ha a panaszos itthon minden jogi lehetőséget kimerített. „A strasbourgi eljárás is rendkívül hosszas és bonyodalmas. Ráadásul az esetleges kedvező ítélet esetén itthon újabb pert kell indítani annak végrehajtásáért” – sorolta a bürokratikus akadályokat a vásárhelyi ügyvéd. Ugyanakkor az sem titok, hogy az európai bíróságon a romániai ügyiratok előválogatását romániai bírók végzik.
Ártott a médiahisztéria
Abban mindenki egyetért, hogy az ügynek nagyon sokat ártottak azok a visszaélések, amelyekre az utóbbi egy-két évben derült fény, valamint az a hisztérikus médiakampány, amit az országos hírcsatornák folytatnak. „Voltak visszaélések, az biztos, csak az a baj, hogy egyesek ezeket hajlamosak összemosni a jogos visszaigénylésekkel” – világít rá Rózsa. A Realitatea TV, az Antena 3 és a România TV vitaműsorai is sokat tettek azért, hogy a közvélemény ma egy napon emlegesse a nemesi családok leszármazottait a háborús bűnösökkel vagy azokkal, akik tetemes csúszópénzért olyan ingatlanokhoz jutottak, amelyekhez nem volt közük.
Székelyföldön Marius Paşcan liberális szenátor, Ioan Sabău-Pop ügyvéd és Lazăr Lădariu újságíró a „román erdő” legelkötelezettebb védelmezője. Bennük az a közös, hogy valamennyien a magyarellenes Vatra Românească szervezet vagy a Cuvântul Liber napilap oszlopos tagjai voltak, vagy mai napig azok. „Mi nem láttuk értelmét annak, hogy a médiában folytassuk a vitát, és válaszolgassunk a hazug vádakra. A másik fél viszont kimondottan arra alapozza a taktikáját, hogy beeteti a közvéleményt, mint a halakat, aztán a zavarosban elkezd halászni” – mutat rá Rózsa.
Az ügyvéd szerint a „munkamódszer” Maros megyében szerencsére nem bizonyult hatékonynak. „Még az is becsületesebb volna a jelenleg évekig, évtizedekig tartó jogi hercehurcák és megaláztatások helyett, ha hoznának egy új törvényt, amely tisztán kimondja, hogy az előző restitúciós rendelkezések nem voltak jók, és a román állam nem hajlandó visszaadni semmit a jogos tulajdonosoknak. Úgy legalább tudnánk egy dolgot…” – állítja némi adag iróniával Rózsa József. Ennél már csak az szomorúbb, hogy miközben a jogos tulajdonosok papíron visszaszerezték őseik birtokát, az állami erdészetek gátlástalanul folytatják a – hol törvényes, hol törvénytelen – erdőkitermelést – írja a kronika.ro.

Zajlik az Őszi sokadalom Kézdivásárhelyen

2016.08.27. 
Csütörtök este a Kézdivásárhelyi Városi Színház az Őszi sokadalom nyitányaként bemutatta a Skandináv lottó című stúdióelőadását Kolcsár József rendezésében. A szervezők az értékszüret jelszó jegyében arra törekedtek, hogy a tizennégy helyszínen minden korosztály megtalálja a neki tetszőt: az esti koncertek mellett gyermekváros, borudvar, utcazene, színházi előadás, ifjúsági programok, főzőverseny, tárlatmegnyitók stb. színesítik a kínálatot. A sokadalom hivatalos megnyitóját tegnap délután öt órakor tartották.
A városnapokra Paksról, Mezőkövesdről, Gyöngyösről, Hatvanból, Budapest–Terézvárosból és Szentendréről érkeztek testvérvárosi küldöttségek. Az előző évekhez hasonlóan, idén is gyermekvárossá változott a főtéri park Gábor Áron-szobor mögötti része.
A városnapok szervezői a Gyulafehérvári Caritasal együttműködésben változatos programokat készítettek elő a legkisebbek számára. A főtér mindkét oldalát több mint hetven, zömében székelyföldi népművész sátra foglalta el. A vásári forgatag hangulatát idén is utcazene színesíti a Vigadó előtti téren. A sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi előadók mellől nem hiányozhatnak a helyi tehetségek sem, akikhez csatlakozik egy angol zenész, Eddy Allen is. Idén sem marad el az immár hagyományossá vált Pityókafesztivál. A hetedik kiadásához érkezett rendezvény ezúttal is a Molnár Józsiás parkban kap helyet ma 9 és 17 óra között.
Mindezek mellett a nagyszínpadon neves előadók koncerteznek, az Urbanizé Gardenben pedig a lemezlovasoké a terep.
A sokadalom ideje alatt az egészségügyi ellátásról a Megyei Vöröskereszt és a Salvatore Egyesület önkéntesei gondoskodnak.
Iochom István Háromszék

RMDSZ-es árnyékjelentés az Európa Tanácsnak

2016.08.27. 
Árnyékjelentést küldött az RMDSZ az Európa Tanácsnak (ET) arról, hogyan teljesíti a bukaresti kormány a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségeit – tudatta pénteken a szövetség.
A román kormány több mint kétéves késéssel, idén márciusban nyújtotta be a 2010 és 2013 közötti időszakot felölelő hivatalos jelentését Strasbourgnak, és abban a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. Az RMDSZ árnyékjelentése szerint viszont Románia nem hozott létre a nyelvi charta alkalmazását figyelő rendszert egyik érintett szakterületen sem, és a hatóságok büntetlenül korlátozzák a magyar nyelv törvényes használatát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban.
A chartába foglaltakat korlátozó előírásokként értelmezik a hatóságok, ami szöges ellentétben áll az európai egyezmény szellemével – állapítja meg közleményében az RMDSZ. A törvények alkalmazásában nem a pozitív értelmezés a gyakorlat, ennek eredményeként tiltanak mindent, amit a törvény nem ír elő tételesen. A román állam nem szánt anyagi és humánerőforrást a charta alkalmazására, és ez a hiányosság minden szakterületen, de különösen az igazságügyben szembetűnő.
Az árnyékjelentés kitér arra is, hogy Románia nem tartja be a 2011-ben elfogadott oktatási törvényt: a jogszabály ugyan előírja, hogy a multikulturális egyetemeken önálló magyar karokat hozzanak létre, de ez a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a mai napig nem valósult meg. Egy másik kitétel arról szól, hogy bár a kisebbségi közösségekhez tartozó gyerekeknek a román nyelvet nem anyanyelvi szinten, hanem speciális tankönyvekből kell tanítani, ezt sem alkalmazzák Romániában.
Az RMDSZ dokumentuma felhívja a figyelmet arra is, hogy az állami költségvetésből kis arányú támogatás jut a közszolgálati média magyar szerkesztőségeinek, a közszolgálati rádiók közül pedig a Marosvásárhelyi Rádió közvetít 24 órás magyar nyelvű műsort, miközben a televízió esetében nincs 24 órás anyanyelvű sugárzás. A jelentés kitér ugyanakkor a román kereskedelmi média által generált gyűlöletbeszédre is.
Egyértelmű visszafejlődés tapasztalható a kisebbségek nyelvi jogainak gyakorlatba ültetése terén. Ez Románia észak-atlanti, illetve uniós csatlakozása óta folyamatosan tart. Szankciók hiányában és az európai integráció visszafordíthatatlansága által bátorítva a kisebbségi jogok alkalmazása elindult a visszafejlődés útján – ez a folyamat pedig már 2007 után érezhető volt, azonban igazán hangsúlyossá 2012 után vált” – idézte az RMDSZ közleménye Kelemen Hunor szövetségi elnököt, aki szerint a román kormány hivatalos jelentésében olyan „nyilvánvaló ferdítések" szerepelnek, amelyeket az RMDSZ nem hagyhatott szó nélkül.
MTI

Nyílt levélben kérik a többnyelvű helységnévtáblákat Kolozsvár polgármesterétől

Amint alább is látható a kolozsvári vezető tisztségviselőinek több olyan tabutémája van, amit nem tud vagy, ami rosszabb, nem akar elfogadni, megoldani. A táblaügy csak egy a sok közül. 
Ehhez hasonló a központban található történelmi emlékműházak frontjának a karbantartása is! Annak ellenére, hogy a 422-es törvény pontosan leírja, hogy miként kellene a városvezetése eljárjon, de mindenféle kibújókat keres és talál és probléma megoldását nem akarja magára érteni, sőt nemrég a központban lakókat azzal fenyegette meg, hogy ezután 5-szörös helyi adót akarnak kiróni éppen ott ahol az utolsó időben sok kereskedelmi tevékenységekre adott engedélyt. Teljesen mindegy, hogy éppen ők voltak azok, akik a "Történelmi központ" projektet megalkották!
Nem akarják a 422-es törvénycikkelyeit úgy betartani, hogy az mindekinek jó legyen, pedig ezen a helyen sok épületben van még a hivatalnak is sajáttulajdona! Ami azt is jelenti, hogy a sokat emlegetett "tulajdonosi kötelezettség" a polgármesteri hivatalra is vonakozik, mindamellett, hogy a 422-es törvény feladatokat és kötelezettségeket is ki ró rájuk, de erről hallgat a polgármesteri gárda és csak a fenyegetésekre tellik nekik.
A DNA ra való hivatkozásuk pedig sajnos nemcsak értelmetlen, de még rosszindulatú is, hiszen a központi részen található történelmi épületek nem a tulajdonosok által lettek műemlék kategóriába sorolva. Akkor nem gondolták át, hogy a műemlék kategóriába sorolással magukra vállalták azokat a törvényi előirásokat is, amiket mostanra elfelejteni szeretnének!
Több olvasónk is, akik, a központban ezekbe a műemlék kategóriájú épületekben laknak panszkodnak, hogy a polgármesteri hivatal egyre-másra szervezi ebben a zónába a különféle eseményket, amelyeket ugyan kulturálisnak szeretnének eladni, de lényegében a kereskedelmi tevékenység és az ott "termelt" ellenőrizetlen" jövedelem hajtja és semmiképpen sem a kultúra vagy a szórakozás.... 
Mert milyen dolog az ha egyesek nem tudnak nyugodt körülmények között élni, mert mások úgy akarnak szórakozni, hogy nagykapacitású erősitőrendszereket "bömböltetik" és inkább csak zajt mint sem zenét lehet hallani, és amikor a DJ-k az alacsonyfrekvenciákat kiemelve berezegtetik a főtéri lakások ablakait. Az egyik többségi olvasónk, nevét nem akarta megmondani, arra is felhívta a figyelmünket, hogy nem lehet csak az előadókat hibáztatni, mert a főtéren a polgármesteri hivatal alkalmazottja "kezeli"-értsd "bömbölteti" az erősítőrendszert...
Megkérdeztünk több szakembert is, akik megerősítették azt, hogy a főtéri "műkedvelők" által kibocsátott zaj minősíthetetlenül áthágja a törvény által megengedett határétékeket, úgy a nappalit(65 decibel) mint az éjszakait is(25 decibel) 
Felmerül az a kérdés, hogy meddig mennek el a polgármesteri hivatal vezetői a törvénytelen csendháborítással? (Erdélyi Polgár)
2016.08.27.
Nyílt levélben fordult pénteken a Musai – Muszáj akciócsoport Emil Boc kolozsvári polgármesterhez, s arra kérik: „ne sodorja veszélybe" az Európa kulturális fővárosa cím elnyerését azzal, hogy továbbra is megtagadja a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését a város határánál.
A kolozsvári többnyelvű táblákért küzdő akciócsoport arra figyelmezteti a polgármestert, hogy az Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséért versenyben maradt négy romániai város közül Temesváron már évekkel ezelőtt kitették a többnyelvű helységnévtáblákat, Nagybánya pedig egy hónapja döntött erről, noha a legnagyobb kisebbségi csoportjuk is eltörpül a kolozsvári magyarság létszámához képest.
Kolozsvár pályázata a kultúrák közötti párbeszédet, a nemzetiségi sokszínűséget, a toleranciát és diszkriminációellenességet alapvető értékként sorolja fel, de eközben a mindezeket jelképező többnyelvű helységnévtáblák hiányát még problémaként sem veti fel – áll a nyílt levélben.
Ön, Kolozsvár polgármestere, az európai értékekkel szembemenő állapotot tart fenn Kolozsváron, akár törvénysértés árán is. (.) Rendkívüli módon sajnálnánk, ha hat év munkája után a város az Ön gőgje és merevsége miatt esne el ettől a vissza nem térő lehetőségtől – fogalmazott nyílt levelében a Musai – Muszáj akciócsoport. A csoport arra figyelmeztetett, hogy szeptember elején, amikor Kolozsvárra látogat a kulturális fővárosi címet odaítélő nemzetközi zsűri, éppen tárgyalás lesz abban a perben, amelyet a Minority Rights egyesület indított a város ellen a többnyelvű helységnévtáblák hiánya miatt.
Arra kérjük, vállalja fel a táblák ügyét, rendelje el kihelyezésüket még a zsűri látogatása előtt, egyszer és mindenkorra lezárva a kolozsváriak számára ezt a problémát – zárta nyílt levelét a kolozsvári többnyelvűségért küzdő Musai – Muszáj akciócsoport.
A nemzetközi zsűri szeptember közepén dönt arról, hogy a versenyben maradt négy romániai város: Bukarest, Kolozsvár, Nagybánya és Temesvár közül melyik város legyen 2021-ben Európa kulturális fővárosa. A cím elnyerése révén a győztes város jelentős forrásokhoz jut pályázata megvalósításához.
MTI

2016. augusztus 27., szombat

Schmidt Mária: Európából csinálnak új Izraelt

2016. augusztus. 27.
Schmidt Mária a Látószög blogon írt arról, hogy úton vagyunk Európa izraelizációja felé. "A Nyugat ballib elitjén kívül ez mára mindenki számára világos."
Ime a cikk:
http://latoszogblog.hu/blog/europa_izraelizacioja
Ha nagyvonalúak akarunk lenni, határokra van szükségünk. (Paul Scheffer)1

Amikor először jártam Izraelben, még az első intifada előtt, szőke nő létemre egyedül sétáltam a jeruzsálemi óvárosban. Aztán, évtizedenkénti újabb és újabb látogatásaim alkalmával megtapasztaltam, hogy egyre feszültebbé váltak az ottani mindennapok és hiánycikké vált a biztonságérzet. A kisbuszt, amiben hat évvel ezelőtt barátokkal és a családdal kirándultunk a Szentföldre, ötszáz méterenként megállították a katonák, felszálltak rá és leellenőrizték. Repülőtereik horror biztonsági eljárásai ma már a világ számos területén normává váltak. Annak ellenére, hogy a gettók falai közé zárt és abból kitört zsidóság számára igencsak fájdalmas lehetett, rákényszerültek arra, hogy a palesztin területek határait fallal kerítsék körbe, azt remélve, hogy ellenőrzésük alá vehetik és kiszűrhetik azokat a terroristákat, akik leleményessége és elszántsága napról-napra nő. Akik hol késsel, hol szablyával, hol bombával, hol lőfegyverrel törnek az életükre. Azok a muszlim fanatikusok, akik számára a földi élet nem érték, gonosztettükre paradicsomi belépőjegyként tekintenek.
Úton vagyunk Európa izraelizációja felé. A Nyugat ballib elitjén kívül ez mára mindenki számára világos. Hogy ők miért áltatják magukat? Vagy mennyiért játsszák el, hogy óvatlanok, jóhiszeműek és „humánusak”? Annyit már mindannyian megtanultunk errefelé, hogy ingyen senki sem hülye. Főleg azok nem, akik hozzászoktak, hogy busásan megfizetik őket. (Gerhard Schrődersem véletlenül ment át a Gaspromhoz lobbistának, miután kancellárként egy hatalmas összegű szerződést kötött velük. Barroso sem véletlenül landolt aGoldmann Sachsnál, azt követően, hogy a 2008-as válságban megértőnek mutatkozott gondjaik iránt. Tony Blair, a Clintonok, a Bidenek, Kerryk stb. sok millió dolláros számlákat állítanak ki szolgálataikért, lobbistaként, tanácsadókként, előadókként, vagy fiak és rokonaik megbízatásai által.) Nem csodálkoznék, ha idővel újabb „átigazolásokról” kapnánk majd hírt, arról, hogy mostani „migránssimogatóink” közül ki, vagy kik kötnek ki Soros, vagy valami szaudi cég érdekeltségeinél.
De addig is nézzük meg kicsit alaposabban, mivel is állunk szemben. Próbáljunk válaszolni arra a kérdésre, hogy a múltját szégyenlő Nyugat miért siklik el olyan könnyedén afölött, hogy a muszlim gyarmatosítás Európa egy jelentős része számára évszázadokon keresztül fenyegetést, megszállást, milliós emberveszteséget jelentett? Magyarország 150 évig élt török uralom alatt, ami visszavetette fejlődését és olyan demográfiai katasztrófát idézett elő, (a 4,5 milliós magyarságból a török hódoltság végére mindössze 1,5 millió maradt, egy részük rabszolgaként végezte) amit idegen etnikumok tömeges betelepítésével kellett orvosolni. De muszlim fennhatóság alatt állt évszázadokon keresztül Spanyolország, Dél-Franciaország és a Balkán is. Mert az iszlám, amikor tehette és teheti, ahol tehette és teheti, hódítóként lépett és lép fel. 
Minden erény, ha túlzásba viszik, erkölcstelenséggé válik.(Bernhard Vogel)
Az iszlám egyike a világvallásoknak. Hívei a világ minden táján megtalálhatók. Sok helyen teokráciát működtetve egyben világi hatalommal is bírnak. Máshol az egyház és az állam szétválasztásának elvét követve, erkölcsi, vallási kérdésekre fókuszálnak. Múltjában és jelenében ugyanolyan sok vállalhatatlan és vállalható elem található, mint a kereszténységében. Mi az oka annak, hogy míg a kereszténység évszázadok óta folyamatosan kritikák kereszttüzében áll, sőt az utóbbi időben napi szinten van a Nyugat haladói részéről ellenséges támadásoknak kitéve, addig az iszlámot ugyanezek szerint nem illik, sőt nem is szabad kritizálni? Amikor orientációs zavarában a nyugati ballib, magát mértékadónak tekintő értelmiségi elit a Harmadik Világban találta meg rajongása új tárgyát, valamikor a hatvanas hetvenes évek fordulóján, az új elnyomottakra pedig a palesztinokban lelt rá, egyúttal az egész régiót, beleértve az iszlámot is, a pártfogásába vette. Szokásos és jól beidegzett, lekezelő és lesajnáló hozzáállását azzal kompenzálta és kompenzálja ma is, hogy szemet huny minden olyan jellegzetessége felett, amelyet a nyugati világban nem tűrne el, nem hagyna szó nélkül. Tehát, nem tekinti őket egyenrangú félnek. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy régi beidegződésének engedve, többfajta mércét használ. Egyet az európai baloldalnak tart fenn, elnézvén a kommunizmus bűnös természetét, szimpatizálva a baloldali terrorizmus minden megnyilvánulásával, a másikat a „kizsákmányolt” és „elnyomott” harmadik világgal kapcsolatban használja, ahol nem gáz sem a törvény előtti egyenlőség megtagadása a nőktől, a szexuális kisebbségektől, sem a terrorcselekményeket használó politikai nyomásgyakorlás. Azt a mércét, amit számunkra, a politikai spektrum másik oldalán helyet foglalók számára rendszeresített, szűnni nem akaró intellektuális szőnyegbombázások helyettesítik.
A nyugati elit meg van győződve arról, hogy a turbánt, burnuszt illetve, köntöst viselők agya nem fejlődött ki, rá vannak szorulva az ő gyámkodásukra, amiért joggal várhatnak hálát. Nem tételezik fel róluk, hogy hosszú távú stratégiákban gondolkoznak, lépéseiket alaposan megtervezik és precízen végrehajtják. Európa elfoglalása régi projektjük, aminek megvalósítását demográfiai feleslegük áthelyezésével, a Nyugat ideológiai kétvállra fektetésével, öntudatos és erőszakos politikájukkal és gazdasági erejükkel, mindenekelőtt az olajcsap elforgatásával való fenyegetésre alapozva hozzák működésbe. Fegyvert vesznek a Nyugattól, amit egymás ellen, és a Nyugat ellen is használnak, megveszik a Nyugat csúcstechnológiáját és közben migránsokkal árasztják el városaikat. Ezeknek a közösségeknek egy részét aztán ötödik hadoszlopként, terrorista sejtek rejtekhelyeként, nyomásgyakorló erőként, politikai aduászként használják. Mikor, mire van szükségük. A nyugati haladó értelmiségiek pedig valójában újra csak a hasznos hülyék szerepét játsszák el, ahogy azt Lenin, Sztálin és Mao céljainak szolgálatában is tették. Ha valamiben, ebben aztán van gyakorlatuk.
Magyarországon 2013-ban 19 ezer menedékkérőt regisztráltak. 2014-ben számuk 43 ezerre nőtt, tavaly pedig 177 ezerre. 
A számok önmagukért beszélnek. Pedig mi nem is vagyunk migrációs célország!
Az ilyen nagy számú, ilyen sebességgel gyarapodó, más kultúrájú, nyelvű, vallású, idegen közösségeket lehetetlen integrálni. Még akkor sem sikerülne, ha nem azzal az utasítással és szándékkal érkeznének, hogy új letelepedési helyeiken is kiköveteljék a saját iskolát, templomot, a külön temetőt, a rituális vágóhidat, a közösségi központot, hogy megtarthassák és ápolhassák saját szokásaikat, zavartalanul élhessenek saját világukba zárkózva, saját közösségeiket fejlesztve. Az előbb felsoroltakat persze a fogadó államoknak kell finanszírozniuk. Az ezen felül létesülő korán iskolákat, imaházakat, azokat a házaló prédikátorokat, akik a szélsőségesek utánpótlásáról, toborzásáról és aktivizálásáról gondoskodnak, az esetek túlnyomó többségében a szaudiakfizetik. Az internetes kultúra, azok a közösségi oldalaik, melyek támogatják az elkülönülést, és lehetővé teszik az eltérő vélemények kizárását, kiközösítését, ugyancsak a saját csoportokba való bezárkózás irányába hatnak. Műholdvevőik segítségével saját tv csatornáik vannak, hogy anyanyelveiken kaphassák az ideológiai muníciót a befogadók életformájának legyalázásához és elvetéséhez. Nem jut el hozzájuk más hang, csak a saját csoportjuk szélsőségeseinek zsivaja. Ezért aztán egyre kevesebb esélyük lesz az integrációra, zömük segélyen él és szegény marad. Persze ez a szegénység már nem az a szegénység, mint amiben nagy többségük kibocsájtó otthonaikban élt, de ennek jelentősége hamar elillan, mert közben a viszonyítási pont az új otthon tehetősei lettek. Az ő életszínvonaluk azonban legtöbbjük számára elérhetetlen marad, hiszen sem nyelvtudásuk, sem képzettségük nem teszi őket alkalmassá arra, hogy kvalitásos és ezáltal jól fizető állasokba kerüljenek. A Nyugat a tolerancia jegyében tehát etnikai, illetve kulturális alapon teljes generációkat ír le és közben segédkezik egy új, etnikai, vallási alapon létrejövő alsóbb rendű társadalmi osztály kialakításában. A szomáliaiak 26, az irakiak 34, az afgánok 42 és az irániak 62 százaléka rendelkezett állással Európában a nagy népvándorlási hullám előtt. A mostani adatok még elborzasztóbbak. 
A jó ellentétje a jó szándék(Kurt Tucholsky)
Merkel kancellár ezeken a kérdéseken nem rágódik. Megcsináljuk! (Wir schaffen das) mondja, és közben arra gondol, hogy milyen logisztikai lépések szükségesek ahhoz, hogy azokat a migránsokat, akiket az erkölcscsőszi szerepükben tetszelgő fejlettek mégsem akarnak megtartani, szétteríthessék Európában. De hogy az együttélés milyen szabályszerűségek figyelembevételével alakul majd, az a számára érdektelen, mert ő egy olyanNémetországot képvisel, ami szégyelli múltját, röstelli jelenét, és alig várja, hogy globalizált világpolgárrá válva, valaki, mondjuk, a muszlimok leigázzák őket és ezzel megváltsák őket náci múltjuktól, örök tettesi státuszoktól, amit maguktól képtelenek elengedni, amin képtelenek túllépni. (Adolf is kedvelte az iszlámot és boltolt Arafat nagybátyjával, Husszeini jeruzsálemi főmuftival.) Milyen jó is lesz, ha végre áldozati szerepkörbe kerülhetnek! Hát nem lenne irigylésre méltó állapot? Arra a kérdésre sem keresik a választ, hogy ha a nyugati, keresztény kultúra számukra értéktelen, hiszen az unió tervezett alkotmányában még csak utalni sem engedtek rá, tehát, ha Európa már nem keresztény, akkor milyen? Mi az az értékközösség, amihez az újonnan jövőknek alkalmazkodniuk kell, amit el kell fogadniuk, amit magáévá kell tenniük? Mit követelünk meg tőlük? Milyenné kell formálniuk közösségeiket ahhoz, hogy együtt tudjunk élni velük? Vagy majd mi alkalmazkodunk hozzájuk? Nekik nincs ilyen kötelességük? Hova vezet az a gyakorlat, ami a közösségeinket ellehetetlenítő terrorcselekményeket pszichés betegségként mentegeti? És ha ez már nem elégíti ki a közvéleményt, akkor jön a szokásos mantra arról, hogy a nyomor, a gyarmati múlt felelnek a terroristák tetteiért, pedig, ahogy hirdetik is: „Ez egy Allah által vezérelt háború a muszlim és a hitetlen, pogány nemzetek között." A parancs világos. „Öld meg a hitetleneket”, ahogy Allah mondta: „Aztán pusztítsd el a bálványimádókat, ahol csak rájuk találsz.”2
Jól ismerjük ezt az álságos intellektualizálást. De azt is tudjuk, hogy a szegények nem terroristák, az öngyilkosságnak pedig más módjai is ismertek, nem csak azok, amik mások elpusztításával járnak együtt. Tanultunk arról is, hogy az emberek egy része képes fegyvert ragadni, háborúzni és gyilkolni Istenére hivatkozva, hite védelmében, vagy terjesztéséért. A hitetlenek, a más vallásúak gyűlölete a mi kultúránktól sem volt idegen a múltban. Ma már azonban a vallásháborúkat kultúrharc formájában vívjuk, vértelen küzdelmeket folytatunk, ádázul. Ebben a kultúrharcban a „toleránsak”, vagyis az elitté szervesült ballibek és a hozzájuk idomulók azt hirdetik, hogy a kultúrák és az értékek nem különböznek egymástól, vagyis: csak egyfajta kultúra, egyfajta értékrend létezik, mégpedig az övék. Teljes fegyverarzenáljukat bevetve propagálják, hogy a hozzánk érkezők mindegyikének azonosak a szándékai, törekvései az övéikkel, ugyanazt tartják értékesnek és hasznosnak, mint ők. Ha a mi értékrendünk, kultúránk nem különb az övékénél, hogyan követelhetnénk meg tőlük annak elfogadását? Például a női egyenjogúság tiszteletben tartását? Vajon a Nyugat ballib elitje szimplán ostoba, vagy valami olyan öngyilkos hajlam vette el a józan eszüket, ami járványként terjed Európa „mértékadó” szerkesztőségeinek, think thankjainak, campusainak, ballib politikai boszorkánykonyháinak légkondicionált helyiségeiben? És szerte amerre Soros dollárjai gurulnak? A haladóknak különös hajlamuk van a bűntudatra. Áldozatnak tekintenek mindenkit, aki a világ más tájairól származik, mindenkit, akinek eltérő a bőre színe és elalélnak attól, hogy most végre bizonyíthatják, hogy milyen jó, humánus, toleráns és multikultik is ők! Benéznek a tükörbe és maga a humánum néz vissza rájuk. Szuper! Végre büszkék lehetnek arra, akik. Mert arra, hogy holland, német, svéd stb. nem lehettek büszkék mostanában, hiszen annyi bűnt követtek el elődeik, egykor. Különben is, ha büszkék lettek volna esetleg egy-egy alkalommal mégis, arra, hogy azok, amik, (mondjuk egy foci eb-s meccs kapcsán) egyből a nacionalizmus bűnébe estek volna, ami már majdnem rasszizmus, szóval főben járó bűn, ami kiátkoztatással büntetendő! Így népesül be Nyugat-Európa csupa jóságos emberrel!
Az utolsó 68-asok, a haladáspártiság döglődő múmiái(Houellebecq)
Afrika és a Közel-Kelet bizonyos területein évtizedek alatt kellett az ott élő embereknek a sátorba leterített szőnyegekről felkelve, a földutakat elhagyva, a felhőkarcolók, a szuperszonikus repülők, a televízió és az internet korába átlépniük. Évek alatt kellett behozniuk évszázadokat. Ez hatalmas feladat, teher és egyben teljesítmény. Az ilyen turbómodernitás sokkos állapotot eredményez, amit a törzsi kötelékek elszakadása és a nagyváros elidegenített világába való beilleszkedés kényszere csak még nehezebbé tesz. Felértékelődik tehát az a szilárd fogódzó, amit az iszlám nyújt az orientációs vákuumba került tömegek számára. Mert az iszlám törvény, jog és tanítás. Gyökerek és eligazítás. Viselkedési minta és értékrend. Európába kerülve mindez, ha lehet még fontosabbá és nélkülözhetetlenebbé válik azok számára, akiknek az előbb felsoroltakon kívül még nyelvi, bőrszínbeli és kulturális eltérésekkel is meg kell birkózniuk. Mindez szinte az elviselhetetlenségig fokozza az identitásválságot azoknál a migránsoknál, akiket egy könnyű és sikeres élet hamis ígéretével vettek rá otthonaik elhagyására, de azoknál is, akik a maguk akaratából érkeztek. Megérkezvén pedig azt tapasztalják, hogy a kafirok, a hitetlenek, aszociális, barbár, tisztátalan, körülmetéletlen, züllött tömegei nem fogadják be őket. Holmi idegenrendészeti eljárásokkal alázzák őket, nem adják át nekik asszonyaikat és leányaikat, és bár enni, inni kapnak tőlük, az étel nem olyan, mint amihez ők szokva vannak, és a pénz, amit adnak sem elég mindarra, amire nekik azonnal szükségük lenne ahhoz, hogy komfortosan érezhessék magukat. Közben mindenhol hálát várnak el tőlük, és azt, hogy ismerjék el, befogadóik milyen jó emberek, hogy ennyire segítik őket. Miközben ők tudják, hiszen megtanulták, hogy ha jó emberek lennének, akkor feltétlenül muzulmánok lennének.
Abban a törzsi kultúrában, amiben a beáramlók zöme szocializálódott, a nő vagyontárgy volt. Adás-vétel tárgya. A család, a törzs, a férfi jó híre, becsülete a család nőtagjainak engedelmességétől és illendő viselkedésétől függ, ami egyet jelent a szüzesség és a házassági hűség megtartásával. Ezért vált gyakorlattá a nemi szervek megcsonkítása, a házasságon kívüli szexuális kapcsolat halálbüntetéssel sújtása. A kendő, a hidzsáb és burkaviselés kényszere. Mindez, megspékelve a kényszerházasságok és a többnejűség gyakorlatával, összeegyeztethetetlen a női egyenjogúság nyugati gyakorlatával. Miközben a ballibek állítólag az azonos neműek házasodási jogáért szállnak síkra, a szexuális kisebbségek alapvető emberi jogait elvitató iszlámhívő milliókat szabadítanak rájuk. És az európai zsidó közösségekre, akik léte az izraeli-palesztinai konfliktustól függetlenül is szálka a szemükben. Ne felejtsük el, hogy a migránsok zömének gondolkodása, világképe törzsi maradt, annak ellenére is, hogy a Nyugat által kifejlesztett 21. századi technológiát használják ők is.
Figyeljük meg a migránssimogatók érvelését. Egyszerre hivatkoznak a humánumra, vagyis az erkölcsre, illetve a demográfiai, valamint a munkaerő szükségletre. A határok ellenőrzésének lehetetlenségével érvelnek, és persze avval is, hogy a nemzetközi jog kötelezővé teszi, hogy mindenkit befogadjunk. Mindez nettó hazugság. Hiszen a határainkon felhúzott kerítés érezhető és azonnali tehermentesítést jelentett a bevándorlási nyomás alól. Az arrogáns migránsokat útvonaluk megváltoztatására szorította, a hazánk területére való belépést pedig rendezetté, szabályozottá és jogszerűvé tette. Mindez cáfolja a határok feleslegességéről, légneművé válásáról szőtt ballib álmokat, melyek semmibe veszik a demokratikus berendezések területi korlátait. Ha egy adott területen élő emberek nem képesek birtokaikat megvédeni, akkor azt el fogják veszíteni. Addig is arra kényszerülnek, hogy megszerzett és felhalmozott javaikat megosszák a hívatlan vagy hívott betelepülőkkel, ami kalkulálható társadalmi feszültségekhez vezet. Mert minden közösség a határok kegyelméből létezik, és a belül- és kívülállók közötti különbségtétel működteti.
Az Európai Unió határaink védelmét Merkel és a nyomában lihegő uniós vezetők Erdoganra bíznák, ahogy korábban Kadhafi Líbiájára és Marokkóra, hogy ha kell, kíméletlenül állítsa meg az afrikai menekülőket. Mi mossuk kezeinket, és fizetünk. Így továbbra is jó emberek maradunk és leiskolázhatunk mindenkit demokráciából, humánumból, és európaiságból.
Egyetértek Konrád Györggyel abban, hogy „a nácizmus és kommunizmus után az iszlám a harmadik olyan totalitárius ideológia, amely komolyan fenyegeti Európát.” És abban is, hogy „a mai menekültek nem egyes személyek, akik európai polgárok kívánnak lenni, hanem egy arctalan tömeg, mely idővel párhuzamos társadalommá fejlődik majd. Az önbizalom növekedésével pedig együtt szaporodnak majd a konfliktusok is, hiszen a Biblia elfogadja a Koránt,de fordítva ez már nem igaz. Európa nem lehet jó és morális úgy, hogy közben gyenge.”
A haladó értelmiség mindezt figyelmen kívül hagyva, feltétel nélkül, ha ingyen nem is, támogatja az iszlám migrációt. Mert érzi, hogy végre számít a véleménye, fontosnak és kiválasztottnak tudhatja magát újra, mint egykor amaoista, trockista, kommunista mozgalmakban, ’68 ülősztrájkjaiban, tüntetéseiben. A balos szalonokban mindig is agyonajnározták az értelmiségnek azt a részét, mely skrupulusok nélkül kiszolgálta a haladást, akár osztályharcos, akár multikulturális jelmezben mutatkozott is. A haladók, akik alatt mára a politikailag korrektté tett, teljes nyugati mainstreamet értjük, a legnagyobb kárt azzal okozzák a számunkra, hogy meg akarnak fosztani bennünket, európai polgárokat, önmegbecsülésünktől és önbizalmunktól. És ez aligha jóvátehető.
1 Paul Scheffer: Az exodus és a lelkiismeretünk. ÉS. LIX. évfolyam, 49. szám, 2015. december 4.
2 Az Iszlám Állam felhívása, 2016. 08.02.

Maradt a Fidesz népszerűsége a kvótakampány után is

MNO, 2016. augusztus 27., 
A Fidesz szavazóinak aránya a májusi mélypont után újabb egy százalékpontot növekedve 24 százalékos. Az MSZP ötödik hónapja 12 százalékon áll, míg a Jobbik támogatottsága ebben a hónapban újabb egy százalékpontot csökkenve újabb mélypontjára csúszott, és már csak 10 százalékon áll.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 11 és 16 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A Fidesz szavazóinak száma a májusban mért mélypontról elmozdulva, újabb egy százalékpontot növekedett, és így a párt támogatottsága 25 százalék. A párt támogatóinak aktivitása a hónapban emelkedett, rájuk hatással van a népszavazási kampány – állapította meg a kutatás.
Az MSZP támogatottsága öt hónapi változatlanság után egy százalékpontot csökkent, most 11 százalékon állnak. A párt szavazói továbbra is meglehetősen aktívnak számítanak, így az MSZP hibahatáron belül maradva, de továbbra is megelőzi a Jobbikkot. Ez utóbbi támogatóinak száma nem változott, a múlt hónapban mért mélyponton, 10 százalékon maradt. A párt támogatói továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 63 százalékuk menne el szavazni.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan 3 százalékon áll, a párt vezetőjének bejelentett távozásának továbbra sincs hatása a támogatottságra. A DK támogatóinak száma sem változott, továbbra is 3 százalék. Az Együtt, a PM és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az egy százalékot.
Az elmúlt hónapokban folytatott, kvótanépszavazásra felkészülő kormányzati kampány pártok támogatottságára gyakorolt hatása minimális. A Fidesz tábora az utóbbi hónapokban hibahatáron belül, két százalékpontot növekedett, és a szavazóik aktívabbak lettek. A bizonytalanok aránya e hónapban sem változott, 46 százalék. Folytatódik az elmúlt fél évben tapasztalt küzdelem a második helyért, ahol az MSZP az összes megkérdezett körében hibahatáron belül, de folyamatosan megelőzi a Jobbikot. Kijelenthető, hogy a Jobbik vezetőcseréi nem hoztak érdemi változást a párt támogatottságában.

Fegyverek bukkantak elő a gázoló autójából

MNO, 2016. augusztus 26.
Közúti baleset okozásával, segítségnyújtás elmulasztásával és más bűncselekményekkel gyanúsítható férfit fogtak el a Békéscsabai Rendőrkapitányság rendőrei – írja a Police.hu.
A baleset 2016. augusztus 12-én 6 óra 15 perc körül történt Békéscsabán. Egy személygépkocsi vezetője elütött egy kerékpárost, majd megállás és segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A kerékpáros férfit a mentők életveszélyes sérüléssel vitték kórházba.
A minden részletre kiterjedő helyszíni vizsgálattal egy időben a rendőrök adatgyűjtésbe kezdtek. Valamennyi, a balesettel kapcsolatba hozható információt igyekeztek összegyűjteni. A nyomozást a rendőrség felhívására érkező lakossági bejelentések is segítették.

Orvvadász és orvhalász

A békésszentandrási férfit – aki a gyanú szerint elütötte és magára hagyta a sérült kerékpárost – 2016. augusztus 24-én Békéscsabán, a Kazinczy utcában fogták el a rendőrök. A kocsiján a baleset óta több sérült alkatrészt kicseréltetett.
Elfogásakor az autójában mintegy 30 kilogramm élő halat, a lakásán pedig légpuskákat, sportfegyvereket, egy házilag készített fegyvert és hálókat találtak. A férfi a gyanú szerint engedély nélkül halászott és vadászott. A több bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 43 éves T. J.-t a Békéscsabai Rendőrkapitányság őrizetbe vette.

Nagy árat fizet Merkel a befogadási politikájáért

MTI, 2016. augusztus 27.
Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap Angela Merkel kancellár és a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kormányfőinek pénteki varsói találkozójával kapcsolatban közölt kommentárt szombati számában.
A konzervatív lap Keleten elveszítve címmel közölte Berthold Kohler kommentárját, aki kiemelte, hogy Németország és a kelet-közép-európai országok kapcsolatát most már nem a múlt, hanem inkább a jövő terheli, mert a térségben élők nem sokkal kisebb kételkedéssel szemlélik a mind mélyebben integrált EU-ra vonatkozó terveket, mint az angolok.
A brüsszeli „bürokrata-uralom” és a Brezsnyev-doktrina közötti párhuzam ugyan mértéktelen túlzás, mégis mutatja, mennyire elterjedt Európa keleti felén az az érzés, hogy ők „politikailag idegenek” az EU-ban, és semmi nem erősíti jobban ezt az érzést, mint Angela Merkel menekültpolitikája és elképzelése a menekültek elosztásáról olyan országokba, amelyek ezt egyáltalán nem akarják – tette hozzá a szerző.
Németország ezzel elvesztette a keleti szomszédjait támogató, érdekeikért az EU-ban közbenjáró országként szerzett tekintélyét, amelyet Helmut Kohl szerzett meg és Angela Merkel sokáig megőrzött – vélekedett Berthold Kohler, aki szerint Németország befolyásának csökkenése az EU keleti felén „része annak a nagy árnak, amelyet Merkelnek meg kellett fizetnie befogadási politikájáért”.

V4-csúcs - Orbán Viktor négy javaslatot tett

MTI 2016. aug 26. 
Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén négy javaslatot tett Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövőjére vonatkozóan a visegrádi négyek kormányfőinek pénteki varsói találkozóján, amelyen részt vett Angela Merkel német kancellár is. 
Orbán Viktor szerint a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét.
"Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem", mint például Ukrajna - mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök. Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.
A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot.
Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. "Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását" - jegyezte meg Orbán Viktor. Mint mondta, az unióban "első helyre" kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
A magyar miniszterelnök harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. "Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson "szükséges új politikákat", például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.
Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.
Merkel: arra kell összpontosítani, ami összeköti az EU tagjait
A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot - emelte ki Angela Merkel.
A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több "közös akciót tervezhetnek" a közös biztonság- és védelempolitika területén.
A belbiztonság területén, amelyen "nem csak a terrorizmus elleni harcról" van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Angela Merkel. A migráció ügyében különösképpen a "humanitárius felelősségvállalás", az afrikai országokkal kialakítandó "migrációs partnerség" és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az "illegalitás elleni küzdelem" kérdéséről szükséges tárgyalni.
Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, "egészen elől akar lenni" a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán "meghosszabbított munkapad" a világ más, fejlettebb régiói számára. Ebben az ügyben "sok tennivalónk van", hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült - mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás. 
Ezért - tette hozzá - végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem - mondta Angela Merkel.
Szydlo: az EU-ban komoly vitára van szükség biztonsági kérdésekről
Az Egyesült Királyság kilépéséről (Brexit) döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, "melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat" - szögezte le Szydlo, aláhúzva a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenségét.
Azon kell elgondolkodni - tette hozzá -, hogy az Európai Unióban (EU) milyen reformok kellenek, hogy jobban működhessen, jobban fejlődhessen, és más államokban ne legyen többé kísértés a közösség elhagyására. Szydlo szerint újra meg kell győzni az unió lakosait arról, hogy az EU valóban az ő szolgálatukban van, és ők a "házigazdák". Hangsúlyozta: az EU rendkívül fontos Lengyelország számára. "A legfontosabb cél az, hogy az EU erős maradjon, és biztonságot szavatoljon lakosainak" - értékelte.
A pénteki találkozó témáiról a lengyel kormányfő azt mondta: az EU-n belüli együttműködés legfontosabb formáit keresik. Vannak területek, ahol megtalálhatók a közös nevezők, de akadnak témák, amelyekben nincs egyetértés a tagállamok között, és ez az utóbbi időben sokszor fordul elő - mondta Szydlo, utalva többek között az uniós menedékjogi rendszer tervezett változásaira, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvre.
Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra - szögezte le a lengyel miniszterelnök. 
Fico: meg kell változtatni az EU-intézmények és a tagállamok kommunikációját
A szlovák kormányfő szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is. A szeptember 16-i "pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani" - mondta Robert Fico, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét. Hatalmas várakozások előzik meg a pozsonyi csúcstalálkozót, de ugyanakkor tény az is, hogy az egyes országok közti nézetkülönbségek is nagyok. A kormányfő szerint a jelenlegi nézeteket három csoportra lehet osztani: az első csoport szerint alapvető változásokra van szükség az EU-ban, a második csoport szerint semmilyen változásra nincs szükség, míg a harmadik csoportot a középutas vélemények alkotják.
Sobotka: prioritás a biztonság megerősítése
Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján - mondta a cseh miniszterelnök.
Továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak a jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közeledtek egymáshoz. "A gazdaság és az életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése új fejlődési szakaszt indíthat be az Európai Unióban" - jegyezte meg. 
"Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitat kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is" - vélekedett Bohuslav Sobotka. Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.

Sok millió ember véleményét öntötte egyetlen képbe a Linuxról a román humorkirály

Boldog 25-dik születésnapot, Linux! Itt a kiba-ott tortád, nyomás, rakd össze magadnak!
Ezt írta ki a Twitterre Botezatu, a kockahumor romániai nagykövete.


A méltó világsiker nem is maradhatott el.

Gyerekhóhérok az Iszlám állam szolgálatában



Gyerekhóhérok az Iszlám állam szolgálatában – videó

Allah Akbar! – kiáltja öt gyerek, majd lepuffant öt szerencsétlen térdelő áldozatot, akikről megtudjuk, hogy “hitetlen kurd harcosok” voltak, akik fegyverrel küzdöttek az Iszlám Állam ellen. Hiába támogatja őket Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – mind így végzik majd – kiáltják a gyerekhóhérok arabul. Köztük van egy 12 év körüli kékszemű kisfiú, kinek neve Abu Abdullah al Britani. Ő valószínűleg annak az angol dzsihad harcosnak a fia, aki nemrég drón támadás áldozata lett valahol az Iszlám Államban.
De hogy lettek ezekből a gyerekekből az Iszlám Állam hóhérai? A Kalifátus oroszlán kölykei – ez a hivatalos elnevezésük. Állítólag több mint ezren vannak. Alighogy kikiáltották az Iszlám Államot Szíria és Irak területén, a Kalifátus urai rögtön hozzáláttak egy gyermektábor szervezéséhez. Itt egészen kiskortól kezdve a dzsihad fanatizmus szellemében nevelik a fiukat. A világról szinte semmit sem tudnak, de jól kezelik a fegyvereket és kívülről fújják a Koran egyes részeit, melyek harcra buzdítanak a hitetlenek ellen. Ez azért tragikomikus, mert a kurdok is mind muzulmánok, sőt többségük szunnita is. Minthogy azonban nem arabok és fegyvert fogtak az Iszlám Állam ellen, ezért hitetlennek számítanak.
Az öt gyerekhóhér a videó tanúsága szerint öt nemzetet képvisel: a brit kisfiún kivül van a csapatban egyiptomi, tunéziai, török és üzbég is. Nagy-Britanniában nemrég módosították a törvényt: gyilkosság esetében már tíz év felett is büntethető valaki. Így a hóhér gyerek, ha hazatérne Nagy-Britanniába, akkor bíróság elé lehetne állítani. De ez aligha valószínű: a Kalifátus oroszlán kölykei többnyire a fronton végzik rövid életüket. Egészen fiatalon bevetik őket. Lehetnek ezenkivül öngyilkos merénylők is. Nemrég egy kurd esküvőn egy 12 éves dzsihad harcos robbantotta fel magát
Szerk.megj.
Mi nem adjuk közre a képeket valamint a videot semmert azon az állásponton vagyunk, hogy ez csak azokat szolgálná akik ezt a kegyetlenséget megszervezték. Akkor amikor máshol a földrengés alatt ugyancsak tizenévesek az életüket adják testvérük megmentésért, akkor ez a hóhéros dolog semmivel sem járulhat a megbékéléshez és csak a lelketlen pénzéhesek és kegyetlen életet sem kimélő liberális gondolkodást űzők szerepkiegészitéséhez vezethet. Nincs megkötés, nincs vallás, nincs élet abban amit a IS tesz csak az életet fosztó és embert nem kimélő bánásmódra való nevelés,mint régen a hitlerjungend, de valószínű,hogy még csak a dolgok "elején" vagyunk hiszen a Föld csak 980.000 millió embert tud eltartani "normálisnak" mondott életkörülmények között(azaz egyesek szerint alig csak 10 %-nyi maradhatna életben közülünk)...   (EP) 

Tovább reng a föld Olaszországban, már 290 halott

2016-08-27 
Nemzeti gyásznapot tartanak szombaton Olaszországban a négy nappal ezelőtti földrengés áldozatainak emlékére, miközben tovább reng a föld a katasztrófa térségében, és még mindig érkeznek hírek újabb és újabb áldozatokról.
A polgári védelem tájékoztatása szerint szombat délre 290-re emelkedett az áldozatok száma, miután újabb holttesteket találtak az éjszaka folyamán Amatrice városában,
ahol a legnagyobb pusztítást okozott a szerda hajnali 6,2 erősségű földmozgás. A Roma szálloda romjai alatt éjszaka három holttestet találtak. Egyedül Amatrice városában 230 helyi lakos és turista halt meg. Legfrissebb összesítés szerint nyolc román, három brit, egy spanyol, egy kanadai és egy albán állampolgár is van a halálos áldozatok között.
A túlélők utáni kutatás folytatódik négy nappal a természeti csapás után, de egyre haloványabb a remény, hogy találnak még élőket az összedőlt épületek romjai alatt.
Tovább reng a föld, gyásznapot hirdettek
Szombatra virradóra is több utórengés volt a térségben, a legerősebb egy 4,2 erejű fokozatú volt. Az olasz földtani intézet szerint a szerda hajnali nagy földrengésnek óta 1330-nál több utórengése történt. Egy utórengés pont akkor történt, amikor leszállt a katasztrófához közeli helyszínen Sergio Mattarella államfő helikoptere. Az elnök azért érkezett, hogy személyesen is szemügyre vegye a természeti katasztrófa okozta pusztítást, és részt vegyen az áldozatok temetésén.
Olaszország-szerte szombaton gyásznapot tartanak az áldozatok emlékére, félárbócra eresztették az állami intézményeken a nemzeti lobogókat. Az Amatricéhez közeli Ascoli Piceno városába eltemetnek szombaton 35 áldozatot, egy sportcsarnokban ravatalozták fel őket, és már órákkal a szertartás előtt gyászolók sokasága gyűlt össze a helyszínen. Az állami gyászszertartáson Sergio Mattarella és Matteo Renzi miniszterelnök is részt vesz.
atv.hu / MTI

Egy kislány életét adta a húgáért - már 267 halálos áldozata van az olaszországi földrengésnek

INDEX.HU-HÍR2016. augusztus 26.
Az olaszországi földrengés áldozatainak a száma 267-re emelkedett, ebből 8-an külföldiek - közölte az Index.
A halottak között három brit állampolgár van, egyikük egy 14 éves londoni fiatal, aki családjával együtt nyaralt Amatricéban. Szülei és nővére túlélték a katasztrófát. Öt román állampolgár is életét vesztette, tizenegyet pedig az eltűntek között tartanak nyilván. A spanyol külügy úgy tudja, hogy egy 26 éves nő vesztette életét Illica városban, ahol férjével nyaralt. A kanadai és a salvadori kormány is jelezte, hogy egy-egy állampolgára szintén az áldozatok között van.
Péntek reggel újabb erős utórengés rázta meg Olaszország középső részét, és okozott további károkat Amatrice településén. Az utórengés 4,8-es erősségű volt, a fél hét előtt két perccel történt főrengést több utómozgás követte. A szerdai 6,2-es erősségű földrengés sújtotta területen folyamatosak az utórengések, akadt már köztük a péntek reggelinél erősebb, 5,1-es is.
A hős kislány
A Telegraph egy szomorú esetről számolt be csütörtök este. Szerda hajnalban a nyolcéves Giulia Rinaldi és húga, Giorgia békésen aludtak egy Pescara del Tronto-i kis házban. A következő pillanatban az egész világ összeomlott körülöttük. Repedések futottak végig a falakon, majd a mennyzet omladozni kezdett. Sem Giuliának, sem Giorgiának nem volt rá idejük, hogy kimeneküljenek a házból.
Az Olaszország központi részét sújtó, 6,2-es erősségű földrengés idején egy felnőtt sem tudott segíteni a gyerekeken. Giulia lélekjelenlétéből annyira futotta, hogy a testvéréhez szaladt, rávetette magát és szorosan átölelte. És így maradtak 16 órán át.
Giorgia sértetlenül úszta meg a balesetet. Giulia a testével védte meg a húgát a rájuk szakadó tetőtől, de ez az életébe került.
A szülők nem segíthettek a lányokon. Apjuk, Fabio kimentette Sirianni unokatestvérét és a feleségét, de amikor meglátta, hogy a kicsik a romok alatt rekedtek, biztos volt benne, hogy mindketten odavesztek. 
A lányok nagynénje, Francesca Sirianni elmondta, hogy a mentést végző tűzoltók egymást ölelve találták meg a két kislányt. A mentők akkor már 24 órája kutattak túlélők után a romok alatt. Számukra az is egy kis megkönnyebbülést jelentett, hogy az egyik kislányt élve menthették ki.
Angelo Moroni tűzoltóparancsnok elmondta, hogy puszta kézzel ásták ki Giorgiát a romok alól. Csak akkor győződtek meg róla, hogy a kislány biztonságban van, amikor a mentősök elvitték.
Remélem, nem sokra emlékszik a történtekből. Ami azt illeti, remélem, mindent elfelejt.
Sirianni szerint a kórházban Giorgia tudni akarta, hol vannak a szülei és a nagyszülei. De a nővére után nem kérdezősködött.
Még csak négyéves. Olyan, mintha fel sem fogná, hogy mi történt. De 16 órát töltött a nővére alatt. Biztos, hogy öntudatlanul is sejti, hogy a testvére halott, csak túl feldúlt ahhoz, hogy beszéljen róla.

Megnyitották a harmadik Boszporusz-hidat

MTI-HÍR 2016. augusztus 27. 
Megnyitották pénteken Isztambulban az Európát és Ázsiát összekötő harmadik Boszporusz-hidat, amelynek célja, hogy kerülőutat képezve feloldja a nagyváros túlzsúfolt forgalmát.
Az átjáró I. Szulejmán szultán édesapja, Vitéz Szelim nevét viseli.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az átadóünnepségen bejelentette: a híd augusztus 31-én éjfélig ingyen használható. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy átjárót terveznek építeni a Dardanellák felett is.
Binali Yildirim kormányfő felszólalásában megígérte: szombattól se a kamionok, sem a távolsági buszok nem mennek be a metropoliszba.
A híd mérnöki alkotásként világszínvonalat képvisel, 59 méteres szélességével és pilléreinek 322 méteres magasságával a világ legnagyobb függőhídja. Az építmény fesztávolsága 1408 méter. Az átkelő felszínén kétszer négysávos autóút és két vasúti sínpár is található.
A híd a tengerszoros két partján Isztambul Sariyer és Beykoz kerületeit kapcsolja össze.
A beruházási költség 4,5 milliárd török líra (mintegy 450 milliárd forint) - olvasható a híd hivatalos internetes oldalán.
A megnyitóünnepségen részt vett számos ország állam- és kormányfője. A rendezvény biztonságáért egyebek között légvédelmi ágyúkkal és nehézgéppuskákkal felfegyverzett páncélautók feleltek, az esemény idejére a Boszporusz hajóforgalmát leállították.
Törökország célkitűzése, hogy 2023-ra a világ tíz legnagyobb gazdasága közé kerüljön.
A Fekete-tengert a Márvány-tengerrel összekapcsoló szoros felett korábban két híd már épült Isztambul belterületén. Az első Boszporusz-hidat 1973-ban nyitották meg, a Hódító Mehmet szultánról elnevezett második átjáró pedig 1998-ban készült el.
(mti)

DICSÉRIK A ROMÁN ÁLLAMI EGYETEMET

VS.HU - 2016. AUGUSZTUS 27
A munkahelyi lehetőségek szempontjából elsődleges a nyelvtudás, majd a diploma értékét nézik.
"Aki színvonalas oktatásra vágyik, az általában a Babest választja. Itt tanult Románia elnöke is, Klaus Johannis is" - mondta Antal Alexandra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatója, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakon.
Egy Romániában lévő magyar egyetemnél szélesebb perspektívát adhat a román állami egyetem, a BBTE, mert például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szerzett oklevelet a román állam nem ismeri el, mondta a Budapesten érettségizett székely lány. "Ahhoz, hogy egyetemi diplomaként kezeljék, a diákoknak plusz tételekből vizsgákat kell tenniük Bukaresten, az egyetem elvégzése után." Szerinte az is az állami egyetem mellett szól, hogy folyamatosan bővül, új szakterületek nyílnak, és lehetőségük van a diákoknak választani, hogy románul, magyarul, angolul, németül és franciául hallgassák a kívánt szakot.
Bár korlátozottak az államilag finanszírozott helyek, Fülöp Edina, a Benedek Elek Tanítóképző hallgatója azt mondta, hogy a fizetős helyeken is megéri tanulni.
“A Babesen szerzett diplomát nagyobb körben elismerik, de azt nem mondanám, hogy a Sapin rosszabb az oktatás, arról is jókat hallottam.
Érettségi átlag szerint zajlik a felvétel, így van választási lehetőségük, karonként eltérő létszámú támogatott helyeken tanulhatnak a magyarok. "A Babesen egyébként a fizetős helyek is sokkal olcsóbbak, mint Budapesten" - tette hozzá Alexandra, aki azért ment Kolozsvárra tanulni, mert ott államilag finanszírozott képzésre vették fel, az ELTE-n pedig fizetősre. "Egy kis számolás után rájöttem hogy sokkal kevesebb pénzbe kerül, ha Kolozsvárra megyek. Nekem így a megélhetésről kell gondoskodnom. Ha pedig úgy döntök később, hogy Magyarországon folytatom az életem, akkor ha lefordítom a diplomám magyarra, azt az ELTE diplomájával teszik egyenlővé."
Szerinte bár az erdélyi magyaroknak kötelező megtanulniuk románul egyenlő szinten a román anyanyelvűekkel, és egy világnyelvet is jól beszélnek, ennek ellenére a magyar és a román nyelvű helyeként folyik a verseny,
“Mindenki az anyanyelvén szeret tanulni
A Romániában élő diákok az angol, a német, vagy a francia világnyelven tanulják. Papp Szendike, aki szintén a kolozsvári egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szak magyar nyelvű képzését választotta, közel anyanyelvi szinten beszél románul, felsőfokon angolul és mivel régebben franciát is tanult, ebből a nyelvből is van passzív tudása. A román tudás egyébként nagy segítség a francia nyelv esetében, hiszen mindkettő az újlatin nyelvek családjába tartozik, jegyezte meg. 
A Sapientia oklevél államosításával kapcsolatban azt mondta, hogy neki is van olyan ismerőse, aki tett ilyen különbözeti vizsgát, de szerinte nem a diploma értéke az elsődleges, hanem a nyelvtudás. Anélkül is felvehetnek román nyelvű és magyar nyelvű munkahelyek valakit, hogy különbözeti vizsgát tenne. Ott a tapasztaltabbak segítségével, továbbképzésekkel megtanulhatja a munkaköréhez szükséges feladatokat. De ha nem beszél az adott nyelvet, akkor eleve el van zárva a lehetőségtől.
Ő is úgy látja, hogy a magyar nyelvű képzéseken tanulnak legtöbben, az idegennyelvű képzések közül viszont többen mennek román, mint angol vagy más világnyelvű képzésekre. "Sok magyar nyelvű diák jelentkezik román nyelvű tagozatra, akik azt a szempontot teszik elsődlegessé, hogy megtanulják az ország nyelvét." 
Az angol, német vagy francia nyelvű tagozatra megint más motivációval jelentkeznek, azt viszont nem érzékeli a környezetéből, hogy az erdélyi fiatalok külföldön terveznék az életüket. "Néhányan kimennek pár hónapra, de nem azért, hogy külföldön éljenek." Szerinte Magyarországra is inkább azok jönnek, akiknek rokonuk él az anyaországban. Azt, hogy egyetemi diplomával a kezükben nagyrészt otthon szeretnének érvényesülni Antal Alexandra is megerősítette.

Bajor miniszter: Vissza kell küldeni a menekülteket

2016-08-27 
A bajor kormány egyik vezető tisztségviselője szerint az elkövetkező három évben több százezer Németországba érkezett menekültet vissza kell küldeni származási országába.
Markus Söder pénzügyminiszter erről a Der Spiegel című hetilap legfrissebb számában nyilatkozott. A bajor miniszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) tekintélyes politikusa álláspontját azzal indokolta, hogy - mint fogalmazott -
egy teljesen idegen kultúrkörből ilyen sok embert a legjobb szándék ellenére sem lehet sikeresen integrálni.
Söder arra is utalt, hogy a szövetségi belügyminisztérium értékelése szerint egyes származási országok - mint például Afganisztán és Irak - már most biztonságos országnak számít, azaz olyan államnak, ahová visszaküldhetők a menekültek. "És valamikor Szíriában is véget ér a polgárháború" - tette hozzá.
A menekültek befogadására vonatkozó németországi törvény azt irányozza elő, hogy a menekülés okainak megszűnése esetén az emberek visszaküldhetők származási országukba.
Az elmúlt évben egymillió menedékkérő érkezett Németországba. Az úgynevezett balkáni útvonal lezárása, illetve az Európai Unió és Törökország között néhány hónappal ezelőtt létrejött megállapodás után az Európába érkezett menekültek száma jelentősen csökkent.
MTI

Volt LMP-s kapott diplomatamunkát

Diplomata lesz a korábbi LMP-s politikus. A prágai nagykövetségen dolgozik majd a jövőben Ertsey Katalin, az LMP-ből 2013-ban kilépett egykori országgyűlési képviselő - írta mai számában a Népszabadság.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte: úgy gondolják, Ertsey Katalin az eddigi közéleti és szakmai pályafutása alapján jól fogja ellátni feladatát.
 Hozzátették azt is, hogy a tárca vezetése a külügyet nemzeti ügynek tekinti, nem kizáró ok tehát, ha valaki korábban ellenzéki párt tagjaként tevékenykedett.
 A Népszabadság felidézi: Ertsey Katalin, aki magyar-esztétika szakon szerzett diplomát, 1988-ban belépett a Fideszbe, majd a vállalati és non-profit szektorban tevékenykedett fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás területén, 2010-ben pedig az LMP országgyűlési képviselője lett. (Népszabadság, MTI)

VII. Erdőhegyi Nap

Balta János  2016. augusztus 26.
Kisjenő Város Polgármesteri Hivatala és Tanácsa, az RMDSZ kisjenői szervezete támogatásával, a Szövetség Erdőhegyért Egyesület szeptember 4-én, vasárnap VII. alkalommal szervezi meg az Erdőhegyi Nap rendezvénysorozatot. A régi iskola udvarán sorra kerülő program 9 órakor a regisztrációval, a bográcsfőző verseny elindításával kezdődik, 12 órakor hivatalos megnyitó a szabadtéri színpadon, 12.15 órakor az Erdőhegyi Általános Iskola műsora, amely után fellépnek a helybeli, az ágyai, a nagyzerindi, valamint a simonyifalvi néptánccsoportok, 14 órától a Floarea de pe Criş, román néptánccsoport, 14.30 órától a nagyszalontai Hip Hop Dance csoport fellépése, 15 órakor a pörköltek díjazása, eredményhirdetés, 15.15 órakor tombola, 15.30 órakor a nagyszalontai néptánccsoport műsora, 16 órától Tied a mikrofon, karaokeprogram, 17 órától Alex Mladin fellépése, 17.30 órától a Meteor együttes koncertje, 21 órától a sztárvendég, Fenyő Miklós élőkoncertje, 23 órakor tűzijáték zárja a VII. Erdőhegyi Nap programját, ahova a szervezők szeretettel várják a helybeli és a környékbeli érdeklődőket.

Nocsak. RMDSZ–RMGE egyeztetés Kolozsváron. Kocsik úr szerint ez hatalmas lehetőség a magyar gazdatársadalom előtt

Balta János  2016. augusztus 26., 
A hét elején Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök kolozsvári megbeszélésre hívta Sebestyén Csaba RMGE-elnököt, Vákár Istvánt, a Kolozs Megyei Tanács alelnökét, valamint Kocsik József AMMGE-elnököt, akit elkísért ifj. Zágoni Szabó András, a fiatal gazdák elnöke, aki egyben RMGE-országos elnökségi tag is.
A megbeszélések során a szövetségi elnök feltárta a tél elején esedékes parlamenti választások által nyújtott új lehetőségeket. A listás választáshoz való visszatérés egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy a romániai magyar gazdák érdekeit a vezetőik közvetlenül a törvényhozásban képviseljék. 
Vagyis, az RMGE által megnevezett személy RMDSZ-listán indulva, parlamenti képviselői vagy szenátori mandátumhoz jutva, közvetlenül és hatékonyabban képviselhesse, érvényesíthesse a romániai magyar gazdatársadalom érdekeit. Amint Kocsik József hozzáfűzte, meglepte a szövetségi elnöknek a megbeszéléseken tanúsított nyíltsága, közvetlensége, partneri magatartása, amivel a magyar gazdák gondjaihoz viszonyult. Éppen ezért a kolozsvári közös tervezés az összefogás, a magyar jövőépítés szimbóluma is volt egyben, hiszen a parlamenti képviseleten túlmenően, a mezőgazdaságot érintő területi szervekbe, megfelelő magyar szakemberek bejuttatásának a lehetősége is körvonalazódott. 
Kocsik József Kolozsvárról azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy az RMDSZ teljes mértékben felvállalja a romániai magyar gazdák érdekeit. Most már csakis a gazdaszervezeteinken múlik, hogy élnek-e a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma által teremtett kedvező nemzetközi lehetőségekkel, illetve a gazdatársadalmat maximálisan mozgósítva, az RMDSZ listáján bejuttatják-e a jelöltjüket vagy jelöltjeiket a román törvényhozásba. Mert az ország legmagasabb fórumából lehet a legtöbbet, a leghatékonyabban tenni a magyar gazdatársadalomért – nyilatkozta lapunknak Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke.
Szerk. megj.
Örvendetes lehet, hogy a régi harcostársak végül is újra együtt akarnak működni. Azzal viszont vitatkozhatunk, hogy a gazdaegyesület vezetősége lenne az egyedüli legalábbis az Erdélyszinten, amely a gazdatásadalmat tudná képviselni a parlamentben, hiszen igencsak sok olyan szakember is van, akik a gazdaegyesületen kivül leledzenek, és ezek eddig is sokkal többel járultak hozzá a gazdatársadalom fejlődéséhez, de eddig figyelmen kivül estek. A legkézenfekvőbb példa éppen az alelnök úr, hiszen Ő is szakmabeli és a AgroTransilvania klaszter alelnöke is egyszemélyben (sőt egy darabig a gazdalap szerkesztőségében is dolgozott). Ezzel azt is sugalnánk, hogy Ő lehetne az, aki igencsak jól tudná képviselni a parlamentben a gazdatársadalmat...
Igencsak minket igazol az is, hogy az Arad megyei gazdagyesület sikeresebbnek látszik az országos nagytestvérnél, lásd a Kárpátmedencei Gazda Fórumon - egymaga - alapitóként szerepel. Lásd az alább mellékelt meghívót is! (Erdélyi Polgár)


AMMGE-szervezőbizottsági tagok figyelmébe - Programvéglegesítés hétfőn
Balta János  2016. augusztus 26., 
Augusztus 29-én, hétfőn 18 órától az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének az üléstermében tartják a szeptember 10-re, szombatra tervezett Magyar–magyar Gazdatalálkozó programjának a véglegesítését. 
A fórum szervezői szeretettel várják az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete szervezőbizottságának a tagjait, minden érdeklődőt.

2016. augusztus 25., csütörtök

Tomboló viharok Magyarországon: ezt még te sem tudtad a lakásodról

2016. augusztus 25. 
A viharos napok száma hosszú távon trendszerűen növekszik, a viharok a magyarok 23 százalékának okoztak kisebb-nagyobb lakáskárokat az elmúlt öt évben. A legtöbben a villámcsapás okozta károktól tartanak, ugyanakkor ennek megelőzése érdekében csak kevesen alkalmaznak hatékony védelmet. Élénkül a mozgás a biztosítók között. Egyre tudatosabbak az ügyfelek a lakásbiztosítások területén: a két évvel ezelőtti 26 százalékról mára 37 százalékra nőtt azok aránya, akik az elmúlt öt évben lecserélték ezt a biztosításukat
Egyre inkább előtérbe kerülnek a viharkárok
A 2000-es évek közepétől trendszerűen nő a viharos napok száma, ami folyamatosan növeli a kárgyakoriságot is. Az elmúlt öt év során már évente átlagosan 115 ezer viharkárt jelentettek be. A károk között különösen megnőtt a villámcsapások által okozott károk volumene: évente több mint 50 ezer ilyen kár keletkezik, melyek 44 százaléka elsődleges (az épületbe csapó villám okozta károsodás), míg 56 százalékuk másodlagos (az elektromos vezetékekben keletkező túlfeszültség miatt fellépő) krosodás. Az UNION felmérésében a válaszadók 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt évben ingatlanát viharkár érte. Ezek 18 százalékában a kár nagysága meghaladta a 100 ezer forintot.
A villámcsapás messze a leginkább problémásnak tartott viharkár: a válaszadók 32 százaléka ettől fél leginkább, míg 24 százalékuk a vihar által megbontott tetőn keresztül történő beázástól, 22 százalékuk pedig a jégveréstől tart a legjobban. A nyílászárón át törénő beázáshoz (9 százalék), illetve a farádőléshez (3 százalék) már jóval kisebb mértékű félelem fűződik.
Noha a villámcsapástól félnek leginkább a lakások tulajdonosai, a válaszadók 63 százaléka maximum úgy védekezik a túlfeszültség ellen, hogy alkalomszerűen áramtalanít. Túlfeszültségvédős elosztót mindössze 37 százalékuk használ, ezeknek is döntő többségéhez legfeljebb a számítógép és a szórakoztató elektronikai eszközök vannak csatlakoztatva: az egyéb háztartási eszközök vagy a klíma csak elvétve kapnak ilyen védelmet.
Erősödő a fogyasztói tudatosság
A viharkárok ma már az összes ingatlanhoz kapcsolódó kárbejelentés közel hatodát teszik ki, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen feltételekkel térítik az ilyen jellegű károkat a biztosítók. A lakásbiztosítások az évek során egyre szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak, ezért korántsem csak egy olcsóbb megoldás megtalálása miatt célszerű felülvizsgálni a meglévő szerződést, hanem azért is, mert a korábbi termékek esetleg számos, ma már elterjedt fedezetet még nem tartalmaznak.
Bár a lakásbiztosítások esetében továbbra is sokkal meghatározóbb az ügyfelek biztosítók iránt mutatott hűsége, mint például a gépjármű-biztosításoknál, ezen a piacon is jelentősen élénkül a mozgás a biztosítók között:
a válaszadók 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy évente felülvizsgálja a lakásbiztosítását, és 
37 százaléknyian az elmúlt öt évben legalább egyszer le is cserélték azt. 
Ez utóbbi szám jóval nagyobb is lehetne, ha többen lennének tisztában azzal, hogy lakásbiztosítás lecserélésére (a tulajdonváltáson kívül) csakis a biztosítási évfordulón van lehetőség. A válaszadók 35 százaléka ugyanakkor nem rendelkezik ezzel a fontos ismerettel, és 69 százalékuk legfeljebb hozzávetőlegesen ismeri a saját szerződésének évfordulóját. Ebben a tekintetben az ismeretek szintje azonos a 2014-ben tapasztalt mértékkel, így továbbra is sokan egyszerűen elsiklanak a váltás lehetősége felett.
Lassan ismét növekszik a lakáshitelekhez megkötött lakásbiztosítások száma: a kérdőívre válaszolók 33 százaléka jelölte meg a biztosításkötés indokaként a hitelfelvételt: ez az arány 2014-ben még csupán 30 százalék volt.
6 tipp, amire leginkább figyelni kell
Példaként szerepeljen itt néhány jellemző probléma, mellyel gyakran csak a káreseménykor szembesülnek a károsultak, ezért a lakásbiztosítási szerződések felülvizsgálata során mindenképpen célszerű figyelembe venni:
Hitelhez kötött lakásbiztosítás - Sok hitelfelvevő a szerződéshez szükséges legolcsóbb módozatot választja, mellyel sok esetben a túl alacsony biztosítási összeget nyújtó ajánlatot választja, és a megkötött biztosítás nem mindig terjed ki az ingóságra sem.
Épületbiztosítás - Társasházak esetében gyakori, hogy a közösen megkötött biztosítás mellé a lakók elmulasztják a saját épületrészt és az ingóságaikat benne külön biztosítani.
Jégverés - Számos biztosítás feltételei között a jégverés kockázatára szóló fedezet nem terjed ki az épület oldalfalában (vakolatában) keletkezett károkra.
Füst- és korom okozta kár fedezet nélkül - Az ötévesnél korábbi biztosítások esetében gyakori, hogy kizárólag az égés által közvetlenül okozott károkat téríti, a korom- és füst által okozott további károkra nem terjed ki a fedezet.
Betörés - Jelentős különbségek lehetnek egyes szerződések között abban a tekintetben is, hogy milyen előzetes védelmi feltételeket követel meg a biztosító betöréses kár kifizetésekor.
Beázások - Sok szerződés csak abban az esetben téríti a beázás okozta károkat, ha a beázás lehetősége az adott viharban keletkezett. Vagyis korábbi hézagok, hiányosságok nyomán keletkezett beázások esetén nem jár térítés.
Gondatlanság - Mind a korábbi, mind az újabb szerződések feltételei egyértelműen rögzítik, hogy a tulajdonosnak kellő gondosságot kell tanúsítaniuk a kár megelőzése érdekében. Téli víztelenítés elmaradásából keletkező csőtörés, vagy a talajszint alatt tárolt ingóságok nem megfelelő elhelyezése gyakori okát jelentik egy-egy kárigény elutasításának.
Az idei viharszezonnak lassan a vége felé járunk, a következő biztosítási évfordulónk azonban jó alkalmat teremt arra, hogy a jövő szezonra egy minden tekintetben megfelelő lakásbiztosítással rendelkezzünk - magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. Mindenképpen célszerű már most átnéznünk a jelenlegi szerződésünket annak érdekében, hogy pontosan tisztában legyünk azzal, vajon a fenti szempontoknak minden tekintetben megfelel-e, ha pedig nem, biztosítási évfordulónk pontos ismeretében dönthessünk az esetleges váltásról.