Sógor Csaba: az autonómia különböző formáinak bevezetéséről Bonnban
megjelent az Erdély Ma[ 2009. december 10., 00:15 ] [520]
Az Európai Néppárt (ENP) idei utolsó, kihelyezett tanulmányi napjaira Bonnban, folyó év december 8-9-én került sor. Az esemény a politikai frakció december 10-i bonni kongresszusát vezeti fel. Az ülés szerdai napirendjén a gazdasági válsághelyzetből való sikeres kilábalást biztosító lehetőségek megvitatása szerepelt, három fő téma részletezésével.
A vitaindító elképzelés szerint a jelenlegi gazdasági krízis kezelésére a jövőben többek között az etikus és stabil elvek alapján működő pénzügyi rendszer megteremtésével, valamint a szociális piacgazdaság működtetésének segítségével kerülhet sor. Az előadók kitértek a tagállamok helyzetének különbözőségére, és egyetértettek abban, hogy az Európai Unió (EU) új tagállamainak fokozottabb politikai és gazdasági integrációs támogatásra van szükségük, a belső szociális kohézió megerősítése végett. Az eseménnyel egy időben zajló Koppenhágai Csúcs fontosságát elemezve, a résztvevők rögzítették azokat az elveket, melyekkel ENP a globális klímaegyezmény megkötésének tervezetét támogatja.
Sógor Csaba erdélyi magyar európai parlamenti képviselő az új tagállamok politikai, gazdasági és szociális integrációjának kérdéskörében szólalt fel. Beszédében kifogásolta azt az egyszerűsítő tendenciát, melynek értelmében hangsúlyosan főleg a gazdasági integrációról szólnak a krízis megfékezését célzó tanácskozások és viták. A képviselő szerint az új tagállamoknak sokat kell még tanulniuk például az uniós támogatások pontos és korrekt módon történő elszámolás etikájával kapcsolatosan is. Másrészt a különböző nyelvtörvények bevezetése helyett az EU soknyelvűségéből fakadó értékek elismertetésének és népszerűsítésének vonatkozásában is akad tennivalójuk bizonyos tagállamoknak. Sógor Csaba azt javasolta, hogy a kollektív bűnösségnek akár csak lábjegyzetben való említése helyett is kollektív jogokat bevezetni, mégpedig az autonómia különböző formáinak segítségével. Erre az egyes régi tagállamok jó példája ösztönző hatással lehet.
Az RMDSZ-es képviselő megállapította, hogy a ENP frakciójának segítenie kell fiatal kereszténydemokrata tagpártjait abban, hogy ezek valóban a keresztény értékrend szellemében politizáljanak és demokrataként viselkedjenek. Sógor Csaba főleg a Romániában lezajlott választásokra utalt, és szemléletes példával élt:
- Ha keresztény (demokrata) házastársként harmadjára is „megnyerem” a válóperem, nekem is el kell gondolkodnom azon, hogy valami nincs rendben az értékrendemmel, mert háromszor maradtam magamra, nem működött az együttélés sem a kereszténydemokrata, sem a liberális, sem a szociál-demokrata „házastárssal". Véleményem szerint a frakciónak, nekünk, tagoknak, segítenünk kell, hogy a fiatal demokráciák, az új tagállamok néppártjai a gyakorlatban is alkalmazhassák azt a keresztény értékrendet, amely pár hónappal ezelőtt Európa-szerte az ENP győzelmét biztosította: a tolerancia, az elfogadás, a kisebbségiek és a gyengék támogatására gondolok.
Ígéret az unió őshonos nemzeti kisebbségeinek
Megjelent az Erdély Ma [ 2010. január 13., 07:55 ] [932]
Sógor Csaba az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról kérdezte Brüsszelben az EB alapjogi biztosjelölt asszonyát. Az EP-képviselő szerint sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — olvasható sajtóközleményében.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő Viviane Reding, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság kérdésének biztosjelöltjéhez intézett kérdést. A jelölt egyben az Európai Bizottság (EB) egyik alelnöki tisztségének várományosa is, luxemburgi származású, és már két mandátumot töltött EB-biztosi állásban: a kultúra és nevelés, illetve az információ és médiák kérdésének EU-biztosa is volt. Kis ország érdekeinek képviselőjeként maga is egy kisebbségi, kevésbé használatos nyelvet, a luxemburgit beszéli.
Sógor Csaba kifejtette, azt reméli a biztosjelölt asszony szakmai tapasztalata alapján, hogy érzékenységgel fogja kezelni az EU által mindeddig mostohán kezelt kisebbségi problematikát. Viviane Redingtől megkérdezte: „Milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a Stockholmi Program alapjogokra vonatkozó részével összhangban megszűnjön a diszkrimináció minden formája a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségekkel szemben az EU tagállamaiban, és ezáltal az ezen közösségekhez tartozó személyek is teljes jogú európai polgárokként járulhassanak hozzá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához?"
A biztosjelölt asszony válaszában a Lisszaboni Szerződés életbelépésének köszönhető azon új elemekre hivatkozott (a Lisszaboni Szerződés 2., illetve az Alapjogi Charta 21. cikkelye), melyek hathatós intézkedéseket tesznek lehetővé az őshonos nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó személyek jogainak biztosításában. A biztosjelölt asszony elmondta, hogy a Bécsben működő Alapjogi Ügynökség tanulmányainak és elemzéseinek figyelembevételével szándékszik tevékenykedni. Csapatában egy személy feladata teljes munkaidőben és kizárólag a kisebbségi jogok kérdésének kezelése lesz. Viviane Reding megígérte, a hagyományos nemzeti kisebbségek védelmére új rendszereket is próbál majd javasolni.
— Úgy vélem, biztató választ kaptam kérdésemre — összegezte Sógor Csaba a biztosjelölt asszony meghallgatásán elhangzottakat. Konkrét ígéretet nem lehetetlen, de nehéz kicsikarni EB-biztosi meghallgatáson. Őshonos nemzeti kisebbségeink jogainak védelmében sikerült intézményes kötelezettségvállalást elérni a biztosjelölt részéről — vélekedett.
Márton Árpád: Az autonómia ügyében kedvező időszak várható
Megjelent az Erdély ma [ 2010. január 16., 08:30 ] [95]
Előrelépés történhet az autonómia ügyében a következő esztendőkben, két okból is — véli Márton Árpád háromszéki RMDSZ-képviselő. Az autonómia nagyon sok eleme megtalálható a közös kormányprogramban, de a nyilatkozatok szintjén a Demokrata—Liberális Párt programjában is: a decentralizációt és a szubszidiaritást említette példaként, az előbbi a helyi önkormányzatok autonómiájának kiteljesítését jelentené, utóbbi pedig a döntéshozatal minél közelebb hozatalát az állampolgárokhoz.
E kettő az Európai Unió szintjén is alapelv, az európai államok többsége ezek szerint működik — hangsúlyozta a képviselő. Kiemelte azt is, hogy az EU várhatóan a közeljövőben elfogad egy dokumentumot — hogy milyen formában, egyelőre nem tudni —, amely a többségi nemzetek és a történelmi kisebbségek közötti viszonyrendszert szabályozza, megoldást nyújt vitás kérdésekre. Márton Árpád szerint mindezek a bel- és külpolitikai körülmények megkönnyítik és lehetővé teszik, ha nem is az autonómia elérését, de fontos lépések megtételét ennek érdekében
.Szerk megj. Adott helyzet, hogy mindkét fentemlitett nyilatkozó, ugyanazon szövetség azaz az erdélyi magyar népközösség megválasztott képviselője, mégis - megint - másképpen értelmezik azt, ami helyi esetleg közösségi autonómia.
Leginkább Márton Árpád képviselő úr hozzáállása lephet meg. Ami érdekes, hogy csak most fedezte fel a Demokrata—Liberális Párt programjában: "a decentralizációt és a szubszidiaritást"...
A PD-L eddig is sok mindenben "nyitott"-nak mutatkozott, de nagyon "zárt"-nak látszott. Mindig a körülményekhez igazodóan. Ezt nem lehet nekik felróni, hiszen egyenesen megmondták: ezt lehet ezt pedig nem !
Nem úgy a szocdem, vagy liberálisok esetében, lásd amikor kijelentik, "hogy már pedig nem akarnak kormányt alakítani az udemere"-vel, hogy aztán ugyancsak ők emeljék be ugyanoda a szövetségieket ...
Visszatérve a Márton úr "magyarázkodásához", székelyként elfogadja a "decentralizációt és a szubszidiaritást olyan fogalmazásban, hogy: az előbbi a helyi önkormányzatok autonómiájának kiteljesítését jelentené, utóbbi pedig a döntéshozatal minél közelebb hozatalát az állampolgárokhoz."
Ide viszont becsúsztat egy sajátos értelmezést : E kettő az Európai Unió szintjén is alapelv, az európai államok többsége ezek szerint működik.
A fenti kijelentés igazságát nem lehet megkérdőjelezni, de hasonlóan mint, ahogy a képviselő úr is mondja - úgy mint a többségiek -, akik mindvégig "összekeverik ezt két dolgot", - persze csak az értelmezések szintjén. Hasonlóan más esetekhez. A hazai szinten egyféleképpen mondjuk-értelemezzük, azt amit külföldön már elhangzott, az sem baj ha teljesen másképpen!
Ez azért is érdekes, mert Sógor Csaba EU-s képviselő szájából - több alkalommal is - elhangzott keresztény(demokrata) szótársítás. Legutóbb, amikor az Európai Néppárt (ENP) dec 9.-i ülésen felszólítja tagtársait, hogy: "az ENP frakciójának segítenie kell fiatal kereszténydemokrata tagpártjait abban, hogy ezek valóban a keresztény értékrend szellemében politizáljanak és demokrataként viselkedjenek" .
Szerintünk, ebből arra is lehetne következtettni, hogy az szövetségi vezetők által annyira nem kedvelt Magyar Polgári Pártot is! Hiszen a szövetségiekre - mostanság - nem nagyon lehet rámondani, hogy a kereszténydemokrácia elveit vallanák-pártolnák (lásd a kulturális és kultuszminisztériumnak a szétválasztását, az eddig visszanem szolgáltatott egyházi ingatlanokat, stb...hadd ne soroljuk... (Erdélyi Polgár)
