2010. január 12., kedd

Mire számíthatnak az elszakított területeken élő magyarok 2010-ben?


(részletek a http://www.kitekintő.hu/ –ben megjelent cikkből ) [ 2010. január 01., 16:11 ] [1127]



Romániában 2010-ben kiderül, hogyan állják ki a gyakorlat próbáját az előző esztendő eredményei. Nevezetesen meglátjuk, hogyan lesz képes az új román kormány – soraiban az RMDSZ-szel – biztosítani a parlamenti többséget, mely a román törvényhozásban 236 szavazatot jelent. A kormánykoalíció: a PD-L, az RMDSZ, és a kisebbségiek összesen 241 szavazattal rendelkeznek, ami minimális többséget jelent a parlamentben. Ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi kormány ki akarja húzni a következő választásokig, akkor a koalíciót alkotó pártok frakcióinak stabil hátteret kell biztosítaniuk a kormány számára, hogy ne forduljanak elő átszavazások, frakcióból esetleg kormánykoalícióból való kilépések. Érdekes lesz figyelni az RMDSZ politikáját, mely kormányerőként igyekszik majd érvényesíteni programját, és képviselni az erdélyi magyarság érdekeit. A koalíciós megállapodás tartalmazza a kisebbségi jogok bővítésének területét, s a kisebbségi törvénytervezet elfogadását. Ennek fontos garanciájának tűnik, hogy Kelemen Hunor lett a Boc-kormány művelődési minisztere. 2010 végén meglátjuk milyen mértékben sikerül a kormány négy RMDSZ-es politikusának Székelyföld igényeit is kielégíteni.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mellett a Magyar Polgári Párt (MPP) is kritizálta az RMDSZ kormánypozíciójával kapcsolatban. 2010 fontos kérdése lesz, hogy sikerül-e közös nevezőre jutni az MPP-vel annak érdekében, hogy a romániai magyarság némiképpen közös hangon szólalhasson meg. Az eredményesség fokmérője lesz, hogy az elkövetkező esztendőben sikerül-e megtartani a már évek óta halogatott székelyföldi referendumot. A népszavazás már jelentős eredménynek számítana, hiszen az autonóm státusz kétségkívül túlzottan előrehaladott várakozás lenne 2010-ben. (…)

Új magyar kormány?

A határon túli magyarság életét, valamint Magyarország szomszédságpolitikáját befolyásolják a 2010 tavaszán esedékes magyarországi parlamenti választások is. Orbán Viktor várható győzelme más megvilágításba helyezi a határon túli élő magyar közösségek ügyét. Megkönnyebbülés lehet számukra, hogy a Fidesz miniszterelnök-jelöltje nem kívánja a kisebbségpolitikát a választási kampányban szavazatszerzés céljából felhasználni. (Szlovákiában azonban feltehetően ütőkártyaként fogják használni a magyar kérdést a szlovák választási kampány során). A következő négyéves periódusra pedig Budapest hatékonyabb fellépését ígéri a határon túli magyar közösségek érdekében. Fontos azonban, hogy a határozott fellépés ne legyen kontraproduktív, és ne eredményezze a magyar kisebbséggel szembeni keményebb diszkriminatív politikát a szomszédos országokban, kiemelten Szlovákiában. A határon túli magyar közösségek életében fontos esemény lehet a jövőre esedékes évforduló, a trianoni békediktátum 90. évfordulója. Ez az alkalom lehetőséget nyújhat Kárpát-medence népei számára a konfliktusok csökkentése és az országok közti problémamegoldó kommunikáció fokozáse érdekében. A radikális nacionalizmus és a szélsőségek visszaszorítása fontos feltétel ahhoz, hogy Kárpát-medence ne legyen a Balkánhoz hasonló puskaporos hordó. Trianon méltó – nem siránkozástól, hanem a kor adta újfajta lehetőségek kihasználásával tűzdelt – megemlékezése jó alkalom lehet arra, hogy határok felett egyesítse Kárpát-medence magyarjait. A 2010-es esztendőben tehát ismét lehetőségek adódnak majd a nemzeti konfliktusok kezelésére. A kérdés csak az, hogy mennyit sikerül valóra váltani ezekből a lehetőségekből. (Medgyesi Ádám, Kitekinto.hu)

.

Megjegyzés: Érdekes témát hozott fel a cikkíró, mert a jelenlegi kormány számára valóban fontos a koaliciós tagok a "belső" ellenzékének a - párton belüli -kielégítése. Ezzel az utalással a cikkíró a szövetségi vezetői felé egyfajta jelzést ad, hiszen fontos lehet a számukra is a polgáriakkal való kiegyezés, egy közös platform kialakítása. A cikkíró a "radikális nacionalizmus és a szélsőségesek visszaszorítása" megemlítésével, pedig azt is jelzi, hogy a leendő magyar kormányalakítók is a szövetségiek és a polgáriak kiegyezését várnák el.
Ideje lenne a tárgyalásokat elkezdeni, mert a Fidesz győzelme valószínűleg megosztja majd a pénzalapokat is, lásd az Orbán Viktor ama kijelentését, hogy ezután az általa vezetett kormány a nemzeti tanácsokat(így az EMNT-t ) fogja majd támogatni. Ez azt is jelenheti, hogy ezután sem a szövetségiek sem pedig a polgáriak nem remélhetnek továbbra is fideszes pénzeket , amennyiben a kiegyezés nem jön létre. ( HZ)