(MTI) – Kérdéses dolog a demokrácia Romániában – állította az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller egy keddi osztrák lapnak adott interjúban.
A romániai születésű, 1987 óta Németországban élő írónő azt mondta a Der Standardnak: szülőhazájában járva még ma is érzi, hogy megfigyeli a titkosszolgálat.
Tény – mondta Müller –, hogy a rendszerváltás után a kommunista titkosszolgálat, a Securitate embereinek 40 százalékát átvette az új szervezet, az SRI. „Nem ugyanúgy csinálják, mint korábban, halálos fenyegetéseket már nem kapok, de folytatják. A jelek szerint továbbra is érdekük, hogy tudjam: amikor Romániában vagyok, szemmel tartanak” – fogalmazott.
A kérdésre, hogy mit jelent ez az ország demokratikus fejlődése szempontjából, azt felelte: azt jelenti, hogy a demokrácia „kérdéses dolog” Romániában. A korrupció és mindaz, amit az Európai Unió újra meg újra bírál Romániával kapcsolatban, azzal függ össze, hogy a régi rendszerhez tartozó politikai klikkek tagjai továbbra is segítik egymást. A román sajtó a korrupciós ügyek egy részét feltárja, de következmények nélkül, az értelmiséget pedig nem érdekli a diktatórikus múlt feldolgozása és az újra pozícióba került régi káderek figyelése. Mindez az igazságszolgáltatás, illetve „a román Birthler-hatóság” feladata lenne – vélekedett, a rendszerváltás előtti titkosszolgálati szervek irattárát feldolgozó német hivatalra utalva.
Az ismert német szerző korábban egy berlini beszédében elmondta, hogy Romániában élve a diktatúra zaklatásai miatt az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. A Der Standardnak elmondta azt is: egy darabig, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor bukásáig Németországban is megfigyelte a Securitate. Akkoriban a német hatóságok figyelmeztették, hogy veszélyben van.
Jeles minősítés a magyar demokráciának
(MTI) – Magyarország továbbra is a stabil demokráciák közé tartozik, tavaly is a legjobb értékelést kapta a politikai, valamint a polgári jogok tiszteletben tartása terén a Freedom House-tól – az amerikai szervezet kedden tette közzé világjelentését.
A washingtoni központú független kutatóintézet Magyarország 2009-es demokráciateljesítményét az előző két évhez hasonlóan a legjobb osztályzattal értékelte mindkét vonatkozásban, a politikai és a polgári jogok tekintetében (az 1-től 7-ig terjedő skálán ez 1-es osztályzatot jelent).
A demokrácia terjedését 1941 óta világszerte támogató nem kormányzati szervezet besorolása szerint Magyarország a vizsgált 194 országból azon 89 közé tartozik, amely szabadnak minősül. Egyelőre csak az államok besorolása ismert, a részletes országjelentéseket, köztük a magyarországi demokrácia helyzetének értékelését csak később, valószínűleg tavasszal teszi közzé a Freedom House.
A világjelentéshez kapcsolódó tanulmány egyetlen vonatkozásban említi Magyarországot, mint amelyet Bulgária és Lettország mellett a közép-kelet-európai régióban a legjobban sújtott a globális gazdasági válság.
Magyarország szomszédai közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia – akárcsak a korábbi években – a legmagasabb osztályzatokat kapta. Románia teljesítménye változatlanul mind a politikai, mind a polgári jogok terén eggyel rosszabb, 2-es értékű volt. Horvátország egy osztályzatot javított a politikai jogokat illetően, így a legjobb, 1-es besorolást kapta, a polgári jogok vonatkozásában 2-es maradt. Szerbia ugyancsak eggyel jobb – a tavalyi 3-as után 2-es – osztályzatot kapott a politikai jogok tekintetében, a polgári jogok területén változatlanul 2-es volt az eredménye. Ukrajna teljesítményét mindkét kategóriában változatlanul 3-asra értékelték.
A Freedom House általánosságban megállapította, hogy tavaly ismét visszaszorulóban volt a világon a szabadság; 2008-hoz képest a nem szabad országok száma 42-ről 47-re növekedett, a részben szabadnak minősülő államok száma pedig 62-ről 58-ra csökkent (a szabad világhoz tartozó államok száma változatlanul 89 volt).
.
Megjegyzés. Figyelve a két hírt látszólag semmi köze sem lenne az egyiknek a másikhoz, de... Mivel az MTI adta közre mind a kettőt és kb. ugyanabban az időben részrehajlást lehet fellelni e két hirrel kapcsolatosan. Viszont a tények valósak.
A romániai helyzet ecsetelésekor az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller - aki romániai származású és aki 1987 óta Ausztriában él - tudta mit mond, amikor a demokrácia meglétét megkérdőjelezi.
Az már más kérdés, hogy ez mennyire valós a nemzetközösségi szinten is.
Valami viszont azt tudatja, hogy ezen a szinten is kell valami igazság legyen a dologban, hiszen nem mindegy, hogy továbbra is azt a régi vörösek által hangoztatott szlogént lehet mindegyre felfedezni, hogy "aki, nincs velünk az ellenünk..."
Polgárjogok pedig csak akkor érdekesek, amikor szavazni kell menni.
Mindegyre tapasztalhatjuk sok "kisember" fontos munkálataira hivatkozva "az állam pedig én vagyok" Hiába van a közpénzből fizetve számára inkább a kormány,- rosszabik esetben a pártaparátus - annyira fontos, hogy elfelejti a hivatalba lényegében szolgálatot tesz, azért kell dolgoznia, hogy jobb-könnyebb legyen annak akiért is létezik az a munkahely.
Amig ezek a személyek ezt nem "hivatás"-nak tekintik, addig valóban el kell gondolkozni, hogy ki veszítette el a másikban a bizalmát.
Ez a sok "papírgyártó" pedig még több alkalmazottat akar, hogy "a munka volumene" legyen ellátva-elvégezve, de ezek között is sok olyan van, akik pont azt felejtik el, hogy egyáltalán miért is van szükség arra az éppen feleslegesen kiállított igazolásra...
Amikor a 90-években az egyik gazdaember elmondta, hogy azért, hogy felvehessen egy kis összeget közel 14 "adeverinta"-t kellett megszerezzen és ma ugyancsak az a személy 21-et kellene összekeressen.
Amikor a 90-években az egyik gazdaember elmondta, hogy azért, hogy felvehessen egy kis összeget közel 14 "adeverinta"-t kellett megszerezzen és ma ugyancsak az a személy 21-et kellene összekeressen.
Az "egyablakos" ügyintézés fogalma sok intézményvezető fejében még csak meg se fordult... a postautalványos kifizetéseket pedig nem kedvelik az amúgyis megterhelt ügyintézők.(HZ)
