Megjelent a Nyugati Jelen-be Csütörtök, 2010. február 18.,
Mai összeállításunkban arra voltunk kíváncsiak, mennyire életképesek, aktívak a magyarlakta megyékben alakult Kulturális Autonómia Tanácsok.
Arad - Kitartó próbálkozások
– Megpróbálunk alkalmazkodni a kor szelleméhez, a tagszervezetekkel a kapcsolatot elektronikus levelezés formájában is fenntartani, de sajnos, az eredmény nulla – panaszkodott a Nyugati Jelennek dr. Túsz Ferenc, az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanács (AMMKAT) ideiglenes elnöke, amikor egy tavaly áprilisban szétküldött körlevélről beszélt. – Ebben arra kértük a hozzánk csatlakozott civilszervezetek vezetőit, mondjanak véleményt az Arad megyei oktatás helyzetét felmérni hivatott kérdőívről. Választ szerettünk volna kapni, hogy szerintük jók-e a kérdések, átfogóak, tegyenek javaslatokat más kérdésekre. Sajnos, csak egyetlen választ kaptunk, és az sem pont a témába vágott – mondta az elnök, aki saját bevallása szerint Szabó Mihállyal együtt végzi a munka dandárját.
A jelenleg 35 civil tagszervezetet összefogó AMMKAT február 15-én tartotta ülését, amelyen több fontos kérdést is megbeszéltek.– Tavaly megpróbáltuk feltérképezni a tagszervezetek gondjait, problémáit. Én úgy gondolom, nem az AMMKAT-nak kell megmondania, mit tegyenek, hanem ők döntsék el programjaikat, jöjjenek ötletekkel, tervekkel, mi pedig megpróbálunk segíteni ezek megoldásában, a gondok kiküszöbölésében – magyarázta Túsz Ferenc.
A február 15-i megbeszélésen egyeztetni kívánták, többek között, a 2010-es programokat. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a magyarság számára fontosabb ünnepek, megemlékezések alkalmával, mint például, március 15., augusztus 20. vagy október 6., többen is ugyanabban az időpontban szerveztek programot, vagy legalábbis olyan kicsi volt az időeltolódás, hogy akit érdekelt, nem jutott el egyikről a másikra. Az elnök úgy véli, ez is az oka annak, hogy a rendezvényeken sokszor gyér a közönség.Az idei rendezvények egyeztetése mellett az AMMKAT más kérdéseket, javaslatokat is megtárgyalt a február 15-i ülésen.
– Az egyik a Csiky új szárnya előtti ház, amely rontja az iskolára való rálátást, az összképet. Szerintem meg kellene keresni a módját, hogy ezt a magyarság megvásárolja, majd lebonthassa. De tervezzük az ifjúság erőteljesebb megmozgatását idén konkrét tevékenységeken keresztül, mint például hagyományőrző programok, szeretnénk aktívan részt venni és besegíteni az aradi magyar oktatás stratégiájának kidolgozásában. Egyébként a már említett körkérdés is ezt hivatott támogatni. Persze nem úgy terveztük, hogy a civilszervezeteink egyszerűen az emberek orra alá tolják a kérdőívet, hanem elbeszélgetnek, levonják a következtetéseket és név nélkül töltik ki a lapot, amelyben fő hangsúlyt tettünk annak kiderítésére, miért íratják a magyar szülők román iskolába gyermekeiket, mi a motiváció.
Túsz Ferenc szerint a 35 tagon kívül biztosan több civilszervezet is működik a megyében, amelyekről nem tudnak, de szívesen vennék, ha azok jelentkeznének náluk a Püspökség (Episcopiei) utca 32. szám alatt, ahol az RMDSZ székhelye is van.
Hunyad - Papírforma
Hunyad megye egy képviselőt küld az RMDSZ-en belül a magyar civilszervezeteket tömörítő Kulturális Autonómia Tanácsba (KAT), Burján Gergely személyében. A KAT-ban Hunyad megye ugyanolyan arányban képviseltetik, mint az SZKT-ban, ahol a lupényi Benedekfi Dávid személyében szintén csak egy képviselője van.Jóllehet a KAT már két éve megalakult, eddig még sohasem ült össze. Ezért nem is tudni pontosan, milyen konkrét feladatokat lát majd el. Burján Gergely szerint mindenekelőtt az utóbbi két év egymást követő választási kampányai miatt az RMDSZ nem fordított figyelmet a kulturális autonómia kérdésére. Ráadásul a kulturális autonómiát biztosító törvény sem született meg. Egyszóval a Kulturális Autonómia Tanácsa jelenleg csak papíron létezik, nem igazán működő szerv. A politikai vizek tisztázása, illetve az RMDSZ kormányra kerülése alighanem megváltoztatja a helyzetet, hiszen a kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény ügye ismét terítékre került. Mégis korai lenne a KAT pontos feladatköréről és felelősségéről beszélni. Egyelőre azt sem tudni, hogy például az országos jellegű KAT dönt az összes erdélyi magyar ügyben, vagy netán magához az RMDSZ-hez hasonlóan, a Hunyad megyei KAT-tag lesz felelős Hunyad megyéért, az aradi Aradért, a bihari Biharért stb. Konkrétumokról azután lehet beszélni, miután összeül az országos KAT, hangsúlyozta Burján Gergely.
Temes - Csak a Civil Tanács működik
A magyar civilszervezetek tevékenységét összehangoló Civil Tanács már 2003 óta működik Temes megyében, a „felülről” kezdeményezett Kulturális Autonómia Tanács viszont még meg sem alakult.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke a Nyugati Jelennek elmondta: "a KAT vonatkozásában helyi szinten annyi történt, hogy 2007-ben megválasztották a küldötteket az országos Kulturális Autonómia Tanácsba, Fazakas Csaba református esperes, a Civil Tanács alelnöke és Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke személyében. Miután tudomásom szerint országos szinten nem alakult meg a KAT, nálunk sem történt semmi – nyilatkozta lapunknak Halász Ferenc –, annyi változott 2007 óta, hogy az európai parlamenti választások előtt szóltak, hogy a Kulturális Autonómia Tanács tagjainak 25%-a az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselői közül kerül majd ki. Mivel Temes megyében évek óta működik a KAT-hoz hasonló célzattal megalakult Civil Tanács, helyi szinten a CT mindenképpen tagja lesz a KAT-nak.”
A Temes Megyei Civil Tanács szakterületekre lebontva hangolja össze a magyar civilszervezetek tevékenységét. A CT oktatási-tudományos, gazdasági, egyházi-szociális, művelődési és közösségfejlesztő szakbizottságokat működtet. A Civil Tanács fő tevékenységei a következők: a CT találkozóinak megszervezése, a civil életet érintő kérdések megvitatása, közösségi döntések előkészítése, a Civil Terem (Magyar Házban) és a Civil Központ (Kós Károly Közösségi Központban) fenntartásának szervezése, információszórás a civilszervezetek részére, megyei kampányok szervezése az 1%-os, majd 2%-os támogatási lehetőségről, a Közösségi Alapra benyújtott pályázatok elbírálása, új civilszervezetek létrehozásának támogatása, civilszervezetek adatbázisának létrehozása, pontosítása, bővítése. A Civil Tanács határozati javaslatokat terjeszt az RMDSZ TKT elé, illetve véleményezi a TKT határozatait és kérheti ezek újratárgyalását. A Temes Megyei Civil Tanács elnöke Erdei Ildikó pszichológus, alelnökök: Fazakas Csaba (református esperes) és Köles János (mérnök). Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János
Megjegyzés. A fenti cikkbe foglaltak felhívhatják mindazok figyelmét, hogy létezhet egy negyedik út is amelyik a KAT névre hallgat és aki az "öreg" szövetségiek mellé akarna felzárkózni a kulturális autonómia alátámasztásáért. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a civil szerveződéseket hívatott összefogni. Ennek a tanácsnak a megléte egyfelől a kissebbségieknek adott közpénzt illetve a 2 %-begyűjtését is megduplázhatja, hiszen már léteznek olyan összmagyarságot felölelő szervezetek, mint az ERMACISZA, vagy az ERMACISZSZ amelyek mellé felsorolhatjuk az EMNT és az EMEF-et is. Ha még ki is nővi magát egy országos méretűre meggondolandó, hogy mennyire van a mai világban létjogosultsága.
Az országos méret a mostani kistérségi fejlesztések keretében már nem tudja a népközösségünket szolgálni!
Civil Tanács, civil terem, civil központ, amely a Temes megyeieknél kialakult sokban segítheti a népközösségünkhez tartozókat!
Ha a KAT-ok - a jogi személyiség elnyerése mellett - a kistérségi Helyi Akció Csoportba aktiv szerepet vállalnak, akkor még a legeldugottabb szorványbeliek számára is a megmaradásuk biztosított lehet! (Erdélyi Polgár)
