2012.07.19.
Az ipari és a mezőgazdasági kapacitást 50%-ban használjuk ki, a turisztikai létesítmények kihasználtsága 25% alatt van, a pénzügyi közvetítések 45%-os hatásfokkal működnek – írja az Adevărul napilap a hazai állapotokról.
Elemzőjük plasztikusan leírja, hogy a válság hazai jelei közül legszembetűnőbb a parlag, amely szaknyelven szólva abban nyilvánul meg, hogy mennyi a különbség egy-egy terület potenciálja és a kapacitások kihasználtsága között, és napjaink Romániájában ez lépten-nyomon fellelhető, még a hivatalos statisztikákban is.
A román gazdaságnak egyetlen ágazata sem érte el – vagy csak nagyon ritkán, a túlfűtöttség idején – a potenciális csúcsát. A cementgyárak és az építőipari huzalgyártás is csupán a 2007–2008-as évek ingatlanrobbanása idején, amikor az építőipar húzóágazattá vált.
Most ezek helyenként alapjáraton működnek, mert beszűkült a kereslet, és a nagy projekteket befagyasztották. Általában véve a bruttó hazai össztermék növekedési potenciálja valahol 3,5–4% körül járhat, de 2012-ben a reális érték nem haladja meg a 2%-ot.
A kisebb, de a nagyobb méretű cégek is legtöbb 50%-os kapacitással működnek a lanyhuló kereslet miatt, kevés a megrendelés az ipari termékek piacán, különösen a külföldről jövő. Ilyen körülmények között jövőre egyetlen esélyünk van: a hazai építőipart meglódítani, vagy ha ez nem sikerül, gyárakat kell leállítani és az embereket kényszerszabadságra küldeni.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a szállodák kihasználtsága 25% alá esett, az első trimeszterben 20%-on volt. Ráadásul ez télen történt, amikor a turista nem tud sátorban meghúzódni vagy improvizálni olyan körülmények között, amelyeket a statisztikák nem mérnek. Az összehasonlítás kedvéért Bulgáriában a kihasználtsági fok 90% felett van szezonban, azon kívül pedig 65%.
Még a legjobb mezőgazdasági évben, 2011-ben is megmunkálatlan maradt a földterületek 15-20%-a, tehát állíthatjuk, hogy a potenciál kihasználtsága 80%-os volt. A sokéves átlag 55-65% között mozog, a földrajzi elhelyezkedés és a technológiai felszereltség függvényében.
Ezen túl a hektáronkénti átlagtermés fele, mint Franciaországban, Hollandiában vagy Németországban, a kezdetleges megmunkálási technológiák mindennaposak.
De mi történik az élelmiszeriparban? Románia élelmiszeripari potenciálja 60-80 millió ember táplálására lenne elég csupán a hazai termelésre támaszkodva, de az utóbbi években évente több mint 3 milliárd euró értékben importált élelmiszereket, hogy egy húszmilliós népességet tápláljon.
A szükséges lakások száma, amelyet 8-10 millió egységre becsülnek, csupán 40%-ban van lefedve, és a finanszírozható építkezések száma is 80% felé közelít, állítják a bankok (ezek a személyeket mérik, akik lakáshiteleket tudnának igényelni). Paradox módon több száz, újonann megépített lakótömb áll kihasználatlanul, legalább felük lakatlan. Ennek magyarázata is a bankokban rejlik, befagyasztották a jelzáloghiteleket.
A leszakadásra és a kihasználatlanságra több magyarázat is született, egyik az infrastruktúra lerobbant állapota: az utak fele felújításra szorul, 2500 kilométer sztrádánk csak papíron van, egyre több város mond le a kivénült központifűtés-hálózatáról.
Másrészt a felkínált munkahelyek száma egyenlő a munkanélküliek számával, de legtöbb állásra nem találni képzett személyeket. Willmann Walter, Székely Hírmondó
