2012. szeptember 30., vasárnap

A nyertes a nép kell legyen

Beszélgetés Salamon Zoltánnal, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei tanácsosával
– Azt mondják, mindig a rendszerekkel van baj. Miként látja az erdélyi magyarság jövőjét, megmaradását? 
– Egy rendszer akkor működik jól, ha akarjuk, hogy jól működjön! A többpártrendszer lényege egy közösségen belül, hogy mindenki hozzátesz a közös cél érdekében. Az nem baj, ha másképp gondolkodunk, ha másképp látunk bizonyos dolgokat, lehet más véleményünk, csak egy irányba húzzunk.
Ha az elmúlt 22 évet nézzük erdélyi magyar szemszögből, vannak hiányosságok. Ha Székelyföld önrendelkezését és az autonómia alapfeltételeinek megteremtését vesszük figyelembe, akkor nagyon nagy hiányosságokról beszélhetünk. Vannak törekvések, csakhogy ez nem elég, nem elég az, hogy színházaink magyar darabokat játszanak, nem elég, hogy nemzeti ünnepeinket szabadon megünnepelhetjük, ez már nem elég.
– Sokat, de mégis keveset beszélünk az autonómiáról. Ki kell ezt megteremtse?
– Gyermekeinknek nagyon fontos az identitástudat, nagyon fontos a kultúránk elsajátítása, de csak sóvárogva élhetik át magyarságukat valahol távol a nagyvilágban, mert mi nem tudtuk megteremteni nekik azt, hogy itthon maradhassanak, itthon kamatoztathassák az alma materben tanultakat. Gazdasági feltételeket kell teremteni az itthon maradáshoz, az autonómiához. Nincs autonómia gazdaság nélkül és nincs gazdaság autonómia nélkül. Vannak erőforrásaink, azokat helyzetbe kell hozni, a mezőgazdaságot segíteni, a helyi vállalkozóinkat támogatni, előtérbe helyezni. Nem az eddig elért eredményeket kérdőjelezzük meg, hanem az idő és a tettek függvényét elemezzük. Lehetőségek vannak! Ha szakembereket állítunk minden olyan területre, amely régiónk fejlődését hivatott segíteni, akkor viszonylag rövid időn belül képesek leszünk megerősíteni gazdaságilag a térséget, ráerősíthetünk Székelyföld turisztikai lehetőségeire. Nem Bukaresttől kell várnunk az autonómiát, hanem mi kell lépésről lépésre megteremtsük a feltételeit annak, hogy autonómiáról beszélhessünk egyáltalán.
– Az erdélyi magyarság huszonkét éve hadilábon áll az összefogással, a magyar képviseletünkkel se vagyunk elégedettek…
– Természeti, kulturális kincseink megőrzése, ápolása, továbbadása és a jelenben való „értékesítése” hozzásegíthet ahhoz, hogy bebizonyítsuk országnak, világnak, hogy Székelyföld igenis létezik, saját lábán képes megállni és bármelyik európai régióval fel tudja venni a versenyt. Ennek a megteremtéséhez nemzeti összefogásra van szükség. Ha verseny van, azért legyen, hogy ki tud minél hatékonyabban hozzájárulni a közös cél eléréséhez és ne azért, hogy ki legyen hatalmon éppen. A képviseletünk pedig összetett legyen, hogy több szempont érvényesülhessen, a lehetőségek kiaknázását minél gyakorlatiasabban, eredményesebben ki lehessen használni az erdélyi magyarság számára. A munkája és az elért eredményei alapján legyen javasolható valaki a Nemzet Listájára!
– Ön is híve a „nemzeti válogatottnak”? 
– Igen. Legyen szabad a választás, legyen súlya az emberek bizalmának! Válogassa össze magának az erdélyi magyarság a Nemzet Listájáról a képviseletét, és ami a legfontosabb, onnan bármikor levehesse azt, aki nem képviseli érdekeit kellőképpen. Egy jól működő társadalmi rendszerhez elengedhetetlen szempont a népakarat érvényesülése és az érdemi képviselet. A pártok, szövetségek, szervezetek, amelyek a nép által összeállított nemzeti válogatottat adják, arra törekedjenek, hogy köreikben minél jobb szakemberek dolgozzanak. A Nemzeti Listára a jelölést pedig a szakemberek munkáját eredményesen és hitelesen érvényesíteni tudó politikusok érdemeljék el. A nyertes minden körülmények között a nép kell legyen ebben a politikai versenyben! Csiszér Lóránt (Székely Újság)

2012. szeptember 29., szombat

Előállították a cigánytelep "eltakarítását" ígérő szlovák politikust

Forrás: MTI | 2012. szeptember 29.
A Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke szombat délre hirdette meg a krasznahorkai vár tövében lévő illegális viskók elleni akciót.
Szombat délelőtt a rendőrség Kassára vitte a krasznahorkaváraljai illegális cigánytelep "eltakarítását" meghirdető Marián Kotlebát és néhány társát - közölte az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójával a település polgármestere.
Bollo Péter elmondta: Marián Kotleba, aki szombaton délre hirdette meg a részben a tulajdonába került telken álló illegális viskók eltávolítását és társai már a szombatra virradó éjszakát is Krasznahorkaváralján töltötték. Az MTI kérdésére Jana Mesárová, a kassai kerületi rendőrkapitányság szóvivője megerősítette, hogy előállították a Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) elnökét. 
Krasznahorkaváralján szombaton délelőtt mintegy kétszáz rendőr ügyelt a biztonságra, a több autóbusznyi rohamosztagos lovas rendőrökkel és egy vízágyúval vonult ki a helyszínre. A falu több utcáját, valamint a romák telepére vezető mindkét utat lezárták. A településen zavartalan a rend, a helyiek szerint a faluban a hazai és külföldi média képviselőin kívül néhány tucat idegent látni csupán.
Marián Kotleba, a szlovák sajtó által szélsőségesnek nevezett Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke honlapján néhány hete hirdette meg a krasznahorkai vár tövében lévő több száz fős cigánytelep nyilvános "eltakarítását", az ingatlan társtulajdonosaként pedig a héten a "takarításhoz" rendőrségi közreműködést is kért.
A kérést a rendőrség jogcím hiányába elutasította, kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy a rendfenntartásban segítséget nyújt az önkormányzatnak és az esetleges kihágásokat és jogsértéseket megakadályozza.

Nő a nem választók aránya - vajon igy lesz nállunk is?

Forrás: DunaTV Közbeszéd | 2012. szeptember 29.
A Tárki felmérése alapján az elmúlt évben számottevően csökkent a pártválasztók aránya.
Szeptemberben az elmúlt időszakhoz képest is tovább emelkedett a nem választók aránya – hangzott el a Duna Közbeszéd című műsorában. A választópolgárok több mint fele (54%) nem tudja megmondani, hogy kire szavazna, vagy nem menne el szavazni.
„A választások közepén teljesen normális jelenség, hogy az emberek kevésbé mozgósíthatók, mint a választások körüli időszakban. Azt, hogy ezek az adatok mennyiben változnak a választások előtti utolsó pillanatban, nagyon sok dologból adódhat össze. Lokális mozgósítások is befolyásolhatják a választókat. Különböző választások kapcsán különbözőek a tapasztalatok”- állítja Bernát Anikó, a Tárki kutatója a Közbeszédben.
Hozzátette: az biztos, hogy ez az időszak a regisztráció miatt most lerövidül, hiszen az utolsó időszak azoknak szól majd, akik már regisztrálták magukat.
Az elmúlt hat évben nem volt ilyen magas azok aránya, akik nem tudják vagy nem mondják meg kire szavaznának. A mért adatok alapján elmondható, hogy mára szétnyílt az olló: a Fidesz-KDNP szavazótábora jóval kisebb mint a bizonytalanoké – ami két évvel ezelőtt még közel azonos volt -, az MSZP-é pedig tulajdonképpen stagnál egy jó ideje – állítja a kutató.
Az utóbbi egy évben szétnyílt a Fidesz és az MSZP szavazótábora közötti olló is, tavaly ősszel még sokszoros volt a különbség a pártválasztók körében, mára ez lecsökkent, mert mind a két csoport, de főként a Fidesz veszített táborából. Ennek okaira azonban a politológusok tudják a választ – mondta Bernát Anikó a Közbeszédben.

Kétéltű városnézőbusz Budapesten is



Egy kétéltű busz a Dunába hajt az Újpesti rakparton 2012. szeptember 27-én. A vízsugárhajtóművel felszerelt városnéző autóbuszt Máltán készítették, vezetéséhez hajóvezetői és autóbuszvezetői jogosítvány is kell. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szigorításra készülnek: betilthatják ezeket az élelmiszereket


Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc/Népszabadság | 2012. szeptember 29. 
Bár visszaszorulóban vannak a szívet gyengítő transzzsír tartalmú ételek, a magyarok még mindig többet fogyasztanak belőle a megengedettnél.
Betilthatják a jövőben azokat a termékeket, amelyek nagy mennyiségű transzzsírt tartalmaznak. Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke a 180 percben elmondta, a transzzsírok nagy része a növényi olajok ipari, vagyis mesterséges keményítés, más néven hidrogénezése során keletkezik. Ezek főleg a gyorséttermi ételekben hasábburgonyában, kisütött csirkében, hamburgerben vagy éppen kakaós tejmasszával készült csokoládékban, kekszekben találhatók meg.
A Népszabadság szombati száma is arról számolt be, hogy jogszabállyal készül betiltani a túlzottan magas transzzsírtartalmú termékek forgalmazását az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A lap több, egymástól független piaci forrás által megerősített információja szerint a még formálódó rendelettervezet 2014 tavaszától tiltaná meg az olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyekben a transzzsírok aránya meghaladja a 2 százalékot.

Transzzsírok bizonyos margarinokban is előfordulhatnak, bár manapság már nem jellemző, hogy ilyenek lennének az áruházak polcain, mert a gyártók újfajta technológiát alkalmaznak. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy ha este a tévé előtt vaj ízű pattogatott kukoricát majszolunk, ugyancsak transzzsír kerülhet a szervezetünkbe, akárcsak egyes levesporok, mártások, szószok fogyasztása esetén – mondta Antal Emese.
A transzzsírtól a termék krémesebb állagú lesz, gyorséttermekben pedig azért használják, mert az ezt tartalmazó olajban gyorsabban és ropogósabbra sül az étel.
A transzzsírok az orvosok szerint súlyosan károsítják a szív- és az érrendszert, a Magyar Kardiológusok Társasága által alapított Magyar Nemzeti Szívalapítvány úgy véli, évente ezer életet lehetne megmenteni Magyarországon az adalék betiltásával. A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy körülbelül napi 5 gramm transzzsír bevitele akár 25 százalékkal is növelheti a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ezenkívül az említett anyagok a szervezet koleszterinháztartására is negatívan hathatnak, például emelhetik az LDL, a rossz koleszterin szintjét, és csökkenthetik a HDL, a jó koleszterin mennyiségét.
Kedvező fejlemény, hogy visszaszorultak a nagy mennyiségű transzzsírsavat tartalmazó margarinok, és egészségesebb fajták jelentek meg, valamint a gyorséttermi láncok is pozitív irányba mozdultak, vagyis csökkentették a káros zsiradékok felhasználását. A kutatások szerint azonban a magyar lakosság egyelőre még több transzzsírt fogyaszt a megengedettnél – mondta Antal Emese.
A dietetikusszövetség elnöke megjegyezte, hogy például Dániában már 2003-ban rendeletet hoztak arról, hogy az országban csak 2 százaléknál kisebb transzzsír tartalmú zsiradékok kerülhetnek forgalomba. A szigorítás óta az északi államban már mérhető a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások számának csökkenése. A szakember hozzátette, az Európai Unió pedig vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az élelmiszerek címkéjén jelölni kelljen a termékek transzzsír tartalmát.
Bélai Krisztina, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára a Népszabadságnak elmondta, hogy a gyártók egyetértenek a transzzsírok csökkentésére irányuló törekvéssel, ám úgy vélik, a korlátozás bevezetéséhez hosszabb időre lenne szükség, hiszen termékek receptúráját, egyes esetekben gyártási technológiáját is meg kell változtatni.

Évfordulóhoz ért a Béres Csepp

Forrás: Kossuth Rádió, Krónika | 2012. szeptember 28
Negyvenéves a Béres Csepp, amelynek gyártója jelentős szerepet vállal a magyar gyógyszergyártásban és a kutatás-fejlesztésben is.
Negyven év működés és 43 százalékos részesedés az egészségmegőrző termékek piacán – ezekkel a számokkal foglalta össze a Béres Gyógyszergyár Zrt. eredményeit Béres József, a cég elnöke. A Béres Cseppet, amely magyar találmány, azóta számos formában fejlesztették tovább, és most megjelent a második generációja is.
A vállalat szolnoki gyárában körülbelül kétszáz ember dolgozik, Budapesten a cég adminisztratív központjában nagyjából száz. A gyógyszergyár, tehát, mint a cégcsoport húzóvállalkozása összesen háromszáz embernek ad munkát, a csoport alkalmazottainak teljes létszáma pedig ötszáz fő – tette hozzá az elnök.
A gyógyszergyár nagy hangsúlyt helyez a kutatás-fejlesztésre – ezen a területen húsz főt alkalmaz –, és gyakorlati képzésre évről-évre fogad fiatal kutatókat – tette hozzá a Krónikának Béres József.

Sárfolyam hömpölygött az utcákon - ítéletidő Dél-Spanyolországban

Forrás: MTI | 2012. szeptember 29.
Szombat hajnalra hétre emelkedett a heves esők okozta dél-spanyolországi áradások halálos áldozatainak száma.
Andalúziában és a szomszédos Murciában több faluban sárfolyam hömpölygött az utcákon, több gépkocsi felborult, összeomlott egy autópályahíd. Az első halálos áldozat egy 80 éves asszony volt, aki megfulladt a Málaga város mellett lévő Álora településen, majd a hatóságok közölték, hogy további két embert holtan találtak autójukban Cuevas de Almanzora településen, Almeriától északra. Murciában egy tízéves kislány és két férfi halt meg, mindhárman egy-egy autóban.
Péntek estére már mintegy 600 embert menekítettek ki otthonából Andalúziában, közülük egy szívbeteg férfit azonnal kórházba szállítottak, és ott halt meg. Málaga tartományban körülbelül 8000 embert menekítettek biztonságos helyre. Az előrejelzések szerint az ítéletidő folytatódik a térségben.

Nem követték az infláció mértékét a román bérek tavaly


Forrás: MTI | 2012. szeptember 28. 
Az 5,8 százalékos éves infláció alatt, 4 százalékkal nőtt tavaly Romániában az átlagbér, amely elérte a havi nettó 1444 lejt (körülbelül 94 ezer forint).
Az adatok a román statisztikai intézet bérköltségekről pénteken kiadott jelentéséből derültek ki. Eszerint tavaly, év végén 4,66 millió alkalmazottnak volt érvényes munkaszerződése Romániában, 72 százalékuk a magánszférában dolgozott. Az átlagos kereset vásárlóértéke 21 százalékkal volt magasabb, mint 1990-ben. A munkáltatóknak átlagosan havi 2569 lejbe (167 ezer forint) került egy alkalmazott.
A legmagasabb béreket a pénzügyi és biztosítási, valamint a távközlési, informatikai ágazatban fizették, ahol az átlagbér több mint dupláját keresték az alkalmazottak. A legalacsonyabb fizetéseket a szálloda- és vendéglátó-ipari alkalmazottaknál regisztrálták, akik az átlagbér alig több mint felét kapták munkáltatójuktól.
Romániában tavaly a nők bére átlagosan 16 százalékkal maradt el a férfiakétól.
Az egyes földrajzi régiók között nincsenek jelentős különbségek, viszont nagy a szakadék a főváros és a vidék között: a Máramaros megyében feljegyzett 1024 lejes nettó átlagbér a felét sem tette ki a bukaresti munkavállalók által hazavitt 2114 lejes átlagnak, de a hét fejlesztési régió mindegyikében kisebbek a fizetések az országos átlagnál.

Népművészek Kalotaszentkirályon: megnézték, ahogy lógatták a vőlegényt

2012. szeptember 29.  (-kf)
 Varrottasok, szalmakalapok, kerámiák ideje érkezett el szeptember közepén Kalotaszentkirályon, ahol a Bokréta Kulturális Egyesület szervezte népművészeti találkozóra került sor. A háromnapos XI. Régiók Találkozója házigazdájának, Vincze Kecskés István és családja kúriáján gyülekeztek már pénteken este a Budapestről, Münchenből, Székelyföldről érkező vendégek.
A péntek esti ismerkedés hangulatát színezte Marosán Csaba frissen végzett színész versösszeállítása Ady, József Attila verseiből, népi költészetből – az előadás szombaton is elhangzott.
Szombat reggel érkeztek a kalotaszegiek, s nyomban a kiállítás berendezéséhez fogtak: Kudor Mária varottasai, Kudor István fából faragott munkái (Bánffyhunyad) mellé hamar a kiaállítóterembe kerültek Szilágyi Erzsébet (Nagykapus) zsűriztetett kézimunkái, Bálint Tibor (Türe) bujkái, Schopp Erzsébet (Németország) népi iparművész ékszerei, Gere Erzsébet (Kalotaszentkirály) csuhé díszei, Vitos László (Csíkszereda) vörös kerámiái, Filep Erzsébet (Szék) jellegzetes szalmakalapjai, Sinkó Katalin (Magyargyerőmonostor) gyönyörű szép varrottasai, Kovács Pali Ferenc apró festett tárgyai, Gudor Éva (Magyargyerőmonostor) gyékényből font szatyrai, kosarai. Vas Géza fényképeken mutatta be Kalotaszeget. A napot megbeszéléssel folytatták, a népművészek munkájáról, az egyesületek tevékenységeiről.
Délután a vendégek Vincze Kecskés István vezetésével a templom festett mennyezetét csodálták meg, meghallgatták előadását a faluról. Nem maradt ki az Ady-szobor sem, az öreg hársfa, ahol a nagy költő írta a A Kalota partján című versét. Este bemutatták Szatmári Ferenc verseskönyvét, ismertették az Erdélyi Magyar Népművészek című kötetet.
A népművészek számára külön ínyencfalat volt a hagyományos esküvő, amelyet a vendégeknek volt szerencséjük kifogni: szombaton pártás lányok kísérték templomba a menyasszonyt, ropták a táncot végig az utcán. A vasárnap templomozással kezdődött, amikor az ifiasszonyt „bulándréban” az anyós felkísérte a templomba , s megmutatta, hogy ezután hova kell ülnie. Utána a násznép levonult a Kalota hídjára, ott a lábánál fogva lógatták le a hídról a vőlegényt, a menyecskének pedig ki kellett váltania.

Borfesztivál


Egyedülálló tábort hoz létre a Környezetvédelmi Ügynökség Nagytarnán

2012.09.28. 
Az utóbbi időben több jelentős mértékű, az Európai Unió által támogatott projektet is megnyert a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. Ezek közül az egyik legfontosabb az az oktatási célokat szolgáló tábor, amelyet Nagytarnán hoznak létre. Erről és a többi projektről számolt be pénteken Békéssy Erzsébet igazgató a havonta esedékes prefektusi kollégium keretein belül.
A Nagytarnai Református Egyház egy három hektárnyi területet ajándékozott az Ügynökségnek, ahol uniós támogatással egy egyedi tábort alakítanak majd ki. A tábor területén lesz egy mesterséges tó, ahol a nád segítségével tanulmányozhatják a diákok a víz öntisztulásának folyamatát. Fehérakác- és kőriserdőt is telepítenek. A táborban igyekeznek majd népszerűsíteni a hagyományos mesterségeket is. A tábor területén lévő épületekhez igyekeznek újrahasznosítható hulladékot felhasználni: a konferenciatermet kartonból készült bútorokkal rendezik be, a gyerekek elszállásolását szolgáló kis házakat pedig homokkal megtöltött és malterrel megkötött palackokból építik (mind Romániában, mind Magyarországon példa nélküli módon), a kerékpárutat pedig biobetonból.
A Környezetvédelmi Ügynökség másik jelentős projektje a Szamos hajózhatóságának felmérése, amihez szorosan kapcsolódik a víz minőségének ellenőrzése – ezek is uniós támogatással megvalósuló projektek.
Békéssy elmondta, az Ügynökség kiemelten foglalkozik a parlagfű irtásának, a használt olaj begyűjtésének és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának a tudatosításával. Az intézmény céljai közé tartozik az Ecsedi láp egy részének újraélesztése valamint a román-magyar határon található épület újrahasznosítása. Utóbbiban egyfajta szükségállapot-központot hoznának létre: a Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén esetleg bekövetkező szükséghelyzetekre lehetne onnan reagálni illetve közös elhárítási stratégiákat kidolgozni, adatbázist létrehozni.
Eugeniu Avram prefektus kérdésére válaszolva Békéssy elmondta, a legsürgetőbb környezetvédelmi feladat a szelektív hulladékgyűjtés és olajgyűjtés fontosságának tudatosítása, valamint a megyében található veszélyes, mérgező anyagok feltérképezése, amely az év végére érhet véget. Kocsis Zoltán szatmar.ro

2012. szeptember 28., péntek

Hárompárti összefogást kér az MPP

2012. szeptember 27.
Csak a hárompárti összefogásnak van értelme, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciója nem vezetne eredményre – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Keizer Róbert, az MPP újdonsült Kolozs megyei elnöke.
„Vagy mind a három erdélyi magyar párt összefog, vagy nem érdemes összefogni, hiszen az önkormányzati választások bebizonyították: ha csak az MPP és az EMNP köt egyezséget, az nem vezet eredményre” – fogalmazott a politikus. Hozzáfűzte, az MPP október 13-án, az országos tisztújító ülésén dönt arról, hogy elindul-e önállóan a parlamenti választásokon. Keizer szerint a pártnak indulnia kellene, bár „nem örömmel” tennék. Kifejtette: az RMDSZ és a néppárt struccpolitikát folytat, előbbi arroganciája, utóbbi semmibevétele oda vezethet, hogy a szövetség nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Amennyiben csak az alternatív küszöböt érik el, az is az érdekképviselet jelentős meggyengüléséhez vezet. „Decemberben nem lesz összefogás, a magyarság veszíteni fog az RMDSZ arroganciája miatt” – vetítette előre a várható választási eredményeket Keizer.
Ami az MPP tisztújító gyűlését illeti, az MPP Kolozs megyei szervezete Simon Csabát javasolja az országos alelnöki tisztségre, továbbá támogatni fogják, hogy Maros, Hargita, Kovászna megyének, illetve a Partiumnak is legyen alelnöke. Az elnökválasztást illetően Kezier nem bocsátkozott találgatásokba. „Ha Szász Jenő elindul az elnöki tisztségért, nehéz lesz megverni, ha nem, akkor kezdődhet a spekuláció. Az MPP problémája, hogy nem nevelt ki még egy Szász Jenőt, de ezzel a gonddal küszködik szinte valamennyi jobboldali párt Európában, a PDL-t és a Fideszt is beleértve, de sem Angela Merkelnek, sem Berlusconinak nem látni, ki lehet az alternatívája” – jelentette ki Keizer.
A megyei elnök arról is beszámolt, hogy a tisztújítást követően az MPP kolozsvári szervezetének vezetését Sebestyén Teleki István veszi át. Kiss Előd-Gergely

A világ összes repülőgépét nyomon követheted online, sőt a pilótafülkéből láthatod a földet...


http://hir.ma/technika/a-vilag-osszes-repulogepet-nyomon-kovetheted-online-sot-a-pilotafulkebol-lathatod-a-foldet/18659

hir.ma 2012. szeptember 27. 

A flightradar segítségével a világon az összes utasszállító repülőgépet nyomon követheted. Ha valamelyik gépet meg szeretnéd ismerni, akkor kattints a repülőgépre a térképen.
A repülőgép adatai a bal oldalban megjelennek. Megnézheted a gép adatait, a járatszámot és sok hasznos információt a repülőgépről. Ha a cockpit view feliratra kattintassz, akkor élőben nézheted a pilótafülkéből a földet.

AZ IDEGEN SZABVÁNY TÁMOGATÓI

2012. szeptember 28. 
Megrekedt a rovás több éve folyó szabványosítási munkája a Magyar Szabványügyi Testületben. A hirtelen bejelentkezett cégek, szervezetek magyar helyett külföldi rovás szabványt akarnak. De kik ők?
A nemzetközi helyzet fokozódik...
Korábbi cikkeinkből kiderült, hogy akár egy írás szabványosítása körül is ütközhetnek presztízs és anyagi érdekek. Sajnos ennek következtében késik nemzeti írásunk technikai szabványosítása, ami miatt még mindig nehézkes a korszerű rováshasználat.
A hazai közéletben ugyan pozitívan változik a rovásműveltség megítélése, azonban a "hivatalos tudomány" és az oktatási-kulturális kormányzat szerepvállalása még messze nem kielégítő. Ebben a helyzetben vállalta fel 2009-től a Magyar Szabványügyi Testület a székely-magyar rovás szabványosításának szakmai támogatását, melynek köszönhetően a hivatalos nemzetközi képviseleten túl több tudományos igényű rováskutatási eredménnyel is gazdagabbak lettünk.
Sajnos azonban a "kihalt" vagy gyenge érdekképviselettel rendelkező írásokra specializálódott külföldi aktivisták is megtalálni vélték számításukat a rovás kódolásáért felvehető pénzforrások miatt. Egy magáncéghez köthető szerzőpáros a hivatalos magyar érdekképviselet gyengesége miatt a nemzetközi szabványosítási folyamat eljárásrendjét is felrúgva igyekszik mihamarabb "számlázásra készre jelenteni" nemzeti írásunkat. Ehhez azonban már nem elegendő félredobatni a magyar szabványosítási szakma, illetve a tudományos élet képviselőinek beadványait, javaslatait ... hanem a magyar szabványosítási köztestület határozatképességét is szükséges megbénítani, erre hajlandó magyar(országi) szereplőkkel.
Ki van kivel?
Bár a nemzetközi szabványosítás is alapvetően közmegegyezésen alapuló - a felhasználók érdekeit szem előtt tartó - folyamat, egy írás esetében döntő szava van az írást alkalmazó ország(ok) nemzeti testületeinek. A rovás szabványosításaának fontos állomása volt 2012. június 23-án az ISO/IEC 10646 szabványról szóló ún. SC2 szavazás. Tekintettel arra, hogy a szavazásra bocsájtott javaslatban még mindig csak a külföldi szabványosítási lobby-csoport javaslata található - mely teljes mértékben figyelmen kívül hagy minden hivatalosan megfogalmazott magyar igényt - csak is a "nem" lehetett a magyar szavazat.
Illetve lehetett volna, ha a külföldi szabványt képviselő Természetesen Életmód Egyesület (???) MSZT-be léptetésével a közmegegyezés fel nem borul. Az egyesület obstrukciója révén a Magyar Szabványügyi Testület tartózkodni volt kénytelen a magyar nemzeti írást illetően és csak más országok nemzeti testületeinek vétója mentette meg a rovást az amerikai-osztrák szabványtól.
Szociális foglalkoztatótól, az óráson és lovasbetyáron át az életmód egyesületig...
Az ISO/IEC 10646 szabvány azonban újra szavazásra került október 3-án, de a külföldi szabvány képviselői merészet álmodtak: az MSZT megbénítása helyett az immár az irányítás átvétele a cél. Az elmúlt 1-2 hónapban a Magyar Szabványügyi Testület tagjai sorába olyan szervezeteket léptettek be dömpingszerűen, melyek többségének nincs dokumentált tevékenysége sem a rovásszakma, sem pedig a műszaki szabványosítás területén. További jellemzőjük, hogy honlappal, elérhetőséggel nem, vagy alig rendelkeznek, illetve hivatalosan hozzájuk nem kapcsolható személyek "képviselik" őket ...
Maláka Szociális Szövetkezet - szociális foglalkoztató (Markóc)
Lampert Csaba egyéni vállalkozó - óra, ékszer, optika - (Mór)
Természetesen Egyesület - életmódegyesület (Solt) (link)
Somogyi Betyárok Lovas Egyesület (Pécs) - (link)
Feral Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Érd)
A semmiből előtűnt, hirtelen szabványosítókká lett szervezetek, cégek és vállalkozók vaskos MSZT tagsági díja is befizetésre került, s így az aktuális MSZT szavazólapon 3 db X behúzásával egységesen támogatásukat biztosították pl. ahhoz is, hogy a jövőben angolul se ROVÁS-nak nevezzék írásunkat, illetve, hogy ne a magyar rovótársadalom és ne a szabványosítási szakma részvételével szülessen meg a lehető legtágabb közmegegyezésen alapuló, technológiailag és tudományosan is alátámasztott szabvány. Valamilyen rejtélyes oknál fogva nekik az amerikai-osztrák kell, még akkor is, ha egyikül-másikuk a készítők nevét sem tudja leírni helyesen.
Egyszerű kérdések
A Rovás Info ezért megpróbálja elérni az újonc bizottsági tagok legális képviselőit, hogy megkérdezze, vajon tudják-e, hogy nevükben mit írtak alá?
Mióta foglalkozik rovással, és azon belül mi a fő szakmai tevékenysége?
Mióta foglalkozik műszaki szabványosítással, mi az eddigi szakmai tevékenysége?
Tudja-e, hogy miről szól a ISO/IEC 10646: 2012/PDAM 2.2 szavazás?
Tudja-e hogy mi található az ISO/IEC 10646 szabványban?
Mi a szakmai oka, hogy a Rovás Munkacsoport szavazásán a jelenlegi ISO/IEC 10646: 2012/PDAM 2.2-t támogató szavazatot adott le? Ismeri-e ennek lehetséges következményeit?
A beérkező válaszokat folyamatosan feldolgozzuk.
(Rovás Infó)

MOGYE - Gondoljátok meg, emberek!

2012.09.27. 
A kormányfő és a szakminiszter múlt heti vásárhelyi látogatásával sokadik fejezetéhez ért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről szóló szappanopera, de nevezhetnénk bátran akár tragikomédiának is. A hatalom éppen soros illetékeseit elkísérték a találkozóra az RMDSZ labanc lelkületű politikusai is, akik bizonyos megfontolásokból nyíltan azon munkálkodnak, hogy a posztkommunista PSD-hez kapcsolják alakulatuk szekerét. A találkozó, amint az egyébként borítékolható volt, a megfoghatatlan ígéreteken kívül, nem hozott semmi konkrét, kézzelfogható eredményt.
„Áprilisban majd meglátjuk…” Találóbb lett volna, ha azt mondják: május 40-ben.
A felsőoktatás, az önálló magyar tannyelvű állami egyetem, a MOGYE magyar tagozata, ha jól emlékszünk, a 89-es gengszterváltás pillanatától kezdődően az erdélyi magyarság stratégiai fontosságú követelései közé tartozik. A másik az autonómia, de erről most nem kívánunk szólni… Mi van meg ezek közül a közösségi fennmaradásunk szempontjából létfontosságúnak mondott célok közül? Semmi. Talán megkockáztatható a kijelentés: ahogyan telik az idő, úgy ritkulnak a lehetőségek, úgy fogy az esély a felsorolt célok bármelyikének is az elérésére. A román hatalom, a mindenkori kormányzat nem tesz mást, mint amit eddig: mereven elzárkózik követeléseink elől, csak arra tesz ígéretet, ami elől nemzetközi kötelezettség-vállalásai, vagy az éppen aktuális koalíciós kényszer miatt nem térhet ki, aztán húzza-halasztja azok beváltását… Román ember soha nem lehet olyan szegény, hogy ígérni ne tudjon – jut eszembe ilyenkor egykori munkatársam kaján megjegyzése. Hát eszerint jár el a kormányzat most is… Igér fűt-fát, hogy végül semmit ne tartson be belőlük. És mi, balga magyarok, beérjük ennyivel, azaz az ígéretekkel… 
Ami az új tanügyi törvény – ez mondja ki, hogy a multikulturálisnak nevezett egyetemeken (ezek közé sorolják a Babes-Bolyait, a vásárhelyi művészeti egyetemet, valamint a MOGYE-t) magyar „departamentumokat” kell felállítani – életbe léptetése óta az orvosin történik, az nem más mint időhúzás. Korábban a törvényt kidolgozó Boc-kabinet bukására vártak, aztán a helyhatósági választások lejártára, aztán Basescu leváltására, most pedig a decemberi parlamenti választásokra vár az egyetem sovénnacionalista román vezetése – természetesen abban a reményben, hogy talán nem kell betartaniuk a törvényt. És eme reményeiket – titkon vagy egészen nyíltan – a mindenkori hatalmi és kormánykörök is táplálták, táplálják.Abban, hogy idáig fajultak a dolgok, be kell ismernünk, komoly felelősség terheli az egyetem magyar oktatóit is. Különösen azokat, aki benne voltak, vannak az intézmény vezetőségében is. Nem én mondom, egyetemi tanárok állítják: rendre olyan oktatókat választottak be az intézmény vezetőségébe, akikben nyilvánvaló volt a megfelelési kényszer, akik karriervágyból és egyéb természetű meggondolásokból soha nem mondtak ellent a román többség akaratának, akik nem viselték szívükön a magyar nyelvű oktatás sorsát. Karakteresebb kiállással talán megakadályozható lett volna a magyar nyelvű orvosképzés leépülése. 
A MOGYE-ügy kapcsán a legnagyobb magyart kell idéznem: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” 
Gondoljátok meg, emberek!  Szentgyörgyi László,  Központ
Hozzászólások
Firtos írta (2012.09.28. 08:37:16)
Nagyon jó, tárgyilagos és lényegre törő írás! Annyit hozzátennék - és remélem, sokan olvassák majd - hogy az UDMR-re ALTERNATÍVA KELL. Vegyük már észre, mert a mi sorsunkról, a gyerekeink sorsáról van szó!

Rendezi sorait az MPP a választások közeledtével

2012. szeptember 27.  Ö. I. B.
Október 13-án dönt a Magyar Polgári Párt (MPP) arról, hogy indul-e a decemberi parlamenti választásokon, vagy sem. Ennek viszont csak abban az esetben van értelme, ha létrejön a közös lista a három erdélyi magyar párt között – nyilatkozta lapunknak Keizer Róbert, a párt Kolozs megyei szervezetének új elnöke.
Szeptember 20-a óta Keizer Róbert az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki addig a kolozsvári szervezet elnöki tisztségét töltötte be. Alelnök Búzás István, ügyvezető elnök Urbán Imola, titkár Tasnádi Tibor lett. Az MPP kolozsvári szervezetének elnökévé az előrehozott választásig a jó menedzseri képességekkel rendelkező Teleki István zürichi egyetemi tanárt nevezték ki, alelnök Szász Csaba, másik segítője Fodor Alpár.
A helyhatósági választások eredményeiről Keizer Róbert lapunknak elmondta: szembe kell nézni a tényekkel. Véleménye szerint mindhárom magyar párt veszített a helyhatósági választásokon. Az ok egyértelműen az, hogy a potenciális szavazóbázis nem ment el kellő számban szavazni, az RMDSZ pedig megtagadta a közös listaállítást. Ha az összefogás megvalósult volna, most Kolozsvárnak nem 4, hanem 6 városi tanácsosa lenne.
A júniusi megmérettetésen az MPP országosan is gyengébben szerepelt, mint 4 évvel ezelőtt: polgármestereinek száma 11-ről 7-re, tanácsosainak száma 500-ról 300-ra apadt. Ezért most a megyében új tagok és szervezetek toborzására, soraik rendezésére koncentrálnak: a kalotaszentkirályi szervezet megalakulása óta összesen 19 szervezetük van 800 taggal. Őket vonják be abba a programba, amelynek keretében a Polgári Klub vásárlási kártyát bocsát rendelkezésükre, ezt internetes vásárláskor is lehet használni, illetve a különböző boltokban való fizetéskor is. Eddig másfél hónap alatt 300 tagot sikerült bevonni, ami tavaszra vélhetően 2000–2500-ra fog felfejlődni. A program keretében az egykori Hangya-mozgalom feltámasztását is célul tűzték ki, 100 ilyen boltot indítanak be a helybeli mezőgazdasági termékek értékesítésére.
Az MPP vezetősége október 13-i választmányi ülésén dönti el, indul-e a parlamenti választásokon. Keizer Róbert szerint ennek csak a hármas összefogással van értelme. Megtörténhet, hogy az RMDSZ egymagában nem tudja átlépni a parlamenti bejutási küszöböt. Ha így lesz, a kudarcból kénytelen lesz okulni. Ennek viszont a romániai magyarság issza meg a levét. Az MPP minden esetre már a 2016-os választásokra készül – mondta a megyei elnök.

2012. szeptember 26., szerda

Tisztújítási küldöttgyűlés Székelykeresztúron is


Mulatság Börvelyben

2012.09.26. | Nagykároly.ro
A tavalyi alkalom egy mozzanata

Idén is megtartják a börvelyi szüreti mulatságot. Szombaton már koradélután elindulnak kerülők kíséretében, szekéren utazva a csőszök, hogy az esti bálba invitálják a falu lakosságát.
A felvonulás keretében a hét csőszfiú és a nyolc -lány élőzenei kísérettel több helyszínen is bemutatja az idei táncot.
A bál amúgy este kilenc órakor kezdődik, a csőszpárok pedig 11 órakor adják elő ünnepi táncukat.
A mulatságra, amelyen a helyi kultúrotthon zenekara szolgáltatja a talpalávalót, 5 lejért lehet belépőt váltani.

1 milliárd számítógép veszélyeztett - az öné is köztük van?

2012. szeptember 26., Szerző: hvg.hu
Új sebezhetőséget fedeztek fel a rengeteg számítógépen - sokszor a felhasználó tudta nélkül használt - Javában. A vírusok által könnyen kihasználható hiba a szoftver összes támogatott verziójában megtalálható.
A Security Explorations biztonsági cég jelentése szerint nagyjából 1 milliárd számítógép, köztük nem csak windowsosok, hanem Macek is érintettek a Javában talált legújabb hibában. A vállalat vezetője, Adam Gowdiak még nem tud beszámolni olyan jelentős támadásról, ami az általuk most észlelt hibát használta volna ki, de ez csak azon múlik, hogy a kártékony programokat írók vagy a Java platform mögött álló Oracle lép hamarabb. A Computerworld információi szerint az utóbbi fél már tud a Java 5, 6 és 7 verziókat is érintő hibáról ls hamarosan megérkezhet majd a rést betömő szoftverfrissítés.
Biztonsági szakértők véleménye szerint a Java sebezhetőségei és még inkább az elhanyagolt biztonsági frissítések egyre komolyabb kockázatot jelentenek mind az egyéni, mind a vállalati felhasználók adataira nézve.

Demecseri káposztás napok, immár 8. alkalommal

2012.09.26 21:29MTI
Mintegy kétszázféle étellel várják az ínyenceket a nyolcadik demecseri káposztás napokon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legnagyobb gasztronómiai fesztiválján a hét végén.
Kiss Gyula, a nyírségi kisváros polgármestere a rendezvény nyíregyházi sajtótájékoztatóján szerdán elmondta: a száz főzőstandon szinte minden káposzta-, lilakáposzta- és kelkáposztaételt megfőznek a versenyzők, sőt kelbimbóból, karfiolból, brokkoliból és kínai kelből is készítenek különlegességeket a szakácscsapatok. A zsűri mellett a közönség is megkóstolhatja a feltálalt ételeket, például a híres demecseri toroskáposztát, a székelykáposzta rétközi változatát, a nyírségi töltött káposzta sokféle fajtáját és az igazi kuriózumnak számító, füstölt csülökkel készülő káposztás bablevest. 
A demecseri káposztás napokra péntek délelőtt horgászversennyel és szabolcsi halászlé fogyasztásával készülhetnek fel a vendégek. Szombat reggel a város utcáin látványos zenés ébresztő csalogat majd a rendezvényre, amelyen - míg a szakácsok főznek - két színpadon kulturális program szórakoztatja a közönséget. Fellép mások mellett Bródy János, Szikora Robi és a Gidák, a demecseri származású Kovács Lotti, a Bikini és a Piramis együttes, a 4 for Dance, Varga Miklós és Németh Sándor is. 
Különböző káposztás versenyeket is szerveznek, így káposztagyalulást, taposást és káposztadobást, és keresik az ország legnagyobb káposztáját is. A Nyíregyházához közeli Demecser a káposztás napokkal a csaknem egy évszázada létrehozott ezelőtti káposztasavanyító gyárára emlékezik évek óta. Az első világháború idején az akkori hadsereg és a hadifoglyok ellátására hozták létre a demecseri savanyítóüzemet, amely a környéken, a Rétközben termelt káposztát dolgozta fel. 
A savanyítóban 1916-ban indult meg a termelés, de az üzemet 1919-ben a megszálló román csapatok leszerelték, berendezéseit elvitték. Később, 1922-ben indult újra a termelés, a Neumann-család alapította meg a Demecseri Ipartelepek Részvénytársaságot. Az üzemben 1923-tól burgonyakeményítőt gyártottak egészen 1980-ig, miközben szörpgyár, majd üdítőital-részleg létesült, ott készült a rendszerváltásig a Sztár üdítő, és az országban másodikként Demecserben palackozták a Coca Colát. A privatizáció után az üzem többször tulajdonost váltott, mára pedig lepusztultan, üresen áll.

A japánok előállították a 113-as elemet

2012.09.26. 
Japán kutatók úgy vélik, kilencévi próbálkozás után sikerült végre előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, a periódusos rendszer egyik hiányzó elemét.
A 113-as elem, aminek atommagjában 113 proton van, a Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. Ennél nagyobb rendszámú elemeket is hoztak már létre az elmúlt években, egészen a 118-as sorszámú ununoctiumig, ám a 113-as elemmel mindeddig nem birkóztak meg a kutatók.
Sok évnyi próbálkozás után a japán állami kutatóintézet-hálózat, a RIKEN Nishia Központjában (RNC) végre sikerült létrehozni az elemet – jelentették be szerdán az intézet munkatársai. Az instabil elem augusztus 12-én alakult ki, majd gyorsan elbomlott, a kutatócsoport a mérés rögzített adataival igazolhatja az eredményt.
"Több mint kilenc éve kutattunk olyan adatok után, amelyek egyértelműen azonosítják a 113-as elemet, most pedig, hogy megtaláltuk, olyan érzésünk van, mintha egy nagy súly került volna le a vállunkról" – írta közleményében Morita Koszuke, a kutatócsoport vezetője.
Ha az eredményt igazolják, akkor ez lesz az első eset, hogy Japánban új elemet fedeztek fel, egyúttal Japán lehet az első ázsiai ország, amelyik megkapja a jogot, hogy elnevezzen egy periódusos rendszerben szereplő elemet. Ezt az esélyt mindeddig csak az Egyesült Államok, Oroszország és Németország kutatói kapták meg.
Morita minden kutatótársának és az intézet valamennyi dolgozójának megköszönte, hogy végig megőrizték magukban a hitet, hogy a 113-as elem egy napon az övék lesz. „Következő kihívásként a 119-es elem még „betáblázatlan" területére lépünk, sőt azon is túl" – hangoztatta.
A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval, a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között a szupernehéz elemeket két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni, ám nehéz detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük és gyorsan szétesnek. Minél több proton és neutron van egy atommagban, annál bomlékonyabb a szóban forgó elem. A kutatók arra is kíváncsiak, hol a határa az atom nagyságának. Az első mesterséges elemet 1940-ben hozták létre, majd további húsz különböző elemet állítottak még elő máig, valamennyi instabil, sokszor csak a másodperc töredékéig él.
A 113-as elem szintetizálásához Morita csoportja 30 protonnal bíró cink atommagokkal „lőtt" vékony bizmutrétegbe (amelynek atommagja 83 protont tartalmaz). Az így létrejött 113-as elem gyorsan elbomlott, miközben két protont és két neutront tartalmazó alfa-részecskéket hagyott maga után. A folyamat hatszor ismétlődött meg, így a bomlási sor a 111-es, majd 109-es, 107-es, 105-ös, 103-as, végül a 101-es mengyeleviumig tartó utat követte – idézte a közleményt LiveScience című ismeretterjesztő portál.
Egy új elem létezését csak felülvizsgálati eljárás után ismeri el hivatalosan a kémikusok nemzetközi szervezete, a IUPAC, valamint a fizikusok nemzetközi szervezete, a IUPAP. E szervezetek akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni. Erre alkalmas intézet a világon csak néhány található, ilyen a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok), az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) és a darmstadti Nehézionkutató Intézet (Németország).
A 113-as elem ideiglenes neve a sorszám alapján képzett ununtrium az egy-egy-három latin elnevezése alapján. A hagyomány szerint a felfedezők kapják meg a jogot az elem végleges elnevezésére. MTI

Mindenki polgármestere, de nem mindenki honlapja

2012.09.26. 
Immár három hónap is eltelt azóta, hogy a helyhatósági választásokon Ilyés Gyulát legyőzve Dorel Coica lett Szatmárnémeti polgármestere. Az azóta eltelt időszakban, írd és mond, egy – azaz egyetlen egy – magyar nyelvű anyag került fel a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal hivatalos honlapjára, a satu-mare.ro-ra.
Miután letette hivatali esküjét, Dorel Coica többször is elmondta, hogy minden szatmárnémeti polgármestere akar lenni, nem csak azoké, akik rá szavaztak. Nem kevés malíciával azt is többször kijelentette, hogy ő magyarság érdekeit is képviseli, mivel sok magyar szavazott rá.
Hogy az érdekképviseletet miként képzeli el, nem tudni. Főleg, hogy polgármesteri hivatal honlapjának magyar nyelvű részén egyetlen egy cikk került fel az elmúlt három hónapban. A július 23-án kelt híradás arról tájékoztatja az olvasókat, hogy a polgármester az 50. házassági évfordulójukat ünneplő párokat köszönti. Azóta a nagy semmi, az azt megelőző cikk pedig még Ilyés Gyulát jelöli meg polgármesternek és június 16-án keletkezett.
A város honlapjának van angol és német nyelvű felülete is, ott a helyzet még rosszabb. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek frissítésére az előző városvezetés sem fektetett nagy hangsúly, angolul például 2012-ben alig négy anyag jelent meg – az utolsó június 7.-én. A legutolsó német nyelvű anyag pedig még 2007-ben... szatmar.ro

Strasbourg bírsággal sújtotta a román államot a Batthyáneum visszaszolgáltatásának gátolása miatt

2012. szeptember 26.
Huszonötezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság a román államot a római katolikus egyház javára amiatt, hogy nem szolgáltatta vissza a gyulafehérvári érsekségnek a Batthyáneumot. A Batthyány Ignác erdélyi katolikus püspök által a 18. században alapított, páratlan értékű könyvtárnak és tudományos gyűjteménynek otthont adó épület restitúciójáról 1998-ban született kormányrendelet, ám a jelenleg is hatalmon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) keresete nyomán a hazai igazságszolgáltatás megvétózta az ingatlan tulajdonba helyezését.
Közel másfél évtizedes, a hazai bíróságokon végbement jogi huzavona után az Európai Emberjogi Bíróság részigazságot szolgáltatott a gyulafehérvári Batthyáneum restitúciója ügyében. A strasbourgi igazságszolgáltatási fórum kedden kihirdetett ítéletében kimondta, hogy a román állam áthágta az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonjog védelméről szóló előírásait, amikor megakadályozta a 18. században alapított könyvtárnak és csillagvizsgáló intézetnek otthont adó épületnek a római katolikus egyház javára történő visszaszolgáltatását. Az európai bíróság értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt tizennégy évben – amely időszak alatt az egyház különböző jogi fórumokon igyekezett elérni a gyulafehérvári ingatlan restitúciójáról szóló bukaresti kormányrendelet gyakorlatba ültetését – a román hatóságok egyetlen döntésükről sem tájékoztatták az ügyben a gyulafehérvári római katolikus érsekséget.
A strasbourgi igazságszolgáltatási fórum megítélése szerint a restitúció halogatása megengedhetetlen egy történelmi és kulturális szempontból nagy értéket képviselő épületegyüttes esetében, mint amilyen a Batthyáneum. Emiatt az emberjogi bíróság tizenötezer euró erkölcsi kártérítésre kötelezte a római katolikus egyház javára a román államot, amelynek ezzel egy időben további tízezer eurós perköltséget is meg kell térítenie a gyulafehérvári érsekségnek.
A Batthány Ignác erdélyi katolikus püspök által 1798-ban alapított, páratlan könyvállománnyal ellátott gyulafehérvári tékáért és annak patinás épületéért a '89-es rendszerváltás óta küzd az egyház. A Batthyáneumot 1998-ban szolgáltatta vissza az akkori Isărescu-kormány a római katolikus érsekségnek 13-as számú rendelete alapján, amelyben döntött egyúttal számos más, a romániai nemzeti kisebbségeket megillető vagyon restitúciójáról is. A 2000-ben hatalomra lépett, jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jogelődje, a PDSR azonban minden áron igyekezett megakadályozni, hogy a kommunizmus idején elkobzott és államosított épületegyüttes tulajdonjoga visszakerüljön az egyházhoz, és bíróságon megtámadta a kormányrendeletet. A balliberális alakulat abba kapaszkodott, hogy Batthyány Ignác püspök a 18. században egyházának és Erdélynek adományozta az általa alapított, páratlan könyvállománnyal ellátott könyvtárat – ebből a szociáldemokraták arra következtettek, hogy az ingatlan a román államot illeti, hiszen Erdély is Romániához tartozik. Alap- és másodfokon a gyulafehérvári bíróság, majd a megyei törvényszék elutasította a PSD keresetét, sőt időközben az alkotmánybíróság is törvényesnek ítélte az egyházi ingatlan visszaszolgáltatását.
Ennek ellenére 2003 októberében a gyulafehérvári táblabíróság megszűntette a korábbi ítéleteket, egyúttal semmisnek nyilvánította a visszaszolgáltatásról szóló kormányrendeletet. Emiatt a katolikus egyház még abban az évben Strasbourghoz fordult. Az európai bíróságnak a Batthyáneum ügyében hozott ítélete a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosításáról szóló bírósági határozat ismeretében különös jelentőséggel bír, hiszen számon kéri a román államon a visszaszolgáltatás elmaradását. Rostás Szabolcs

Orbánnak grúz útlevelet állítottak ki

2012. szeptember 26.,Szerző: MTI
Miheil Szaakasvili grúz államfővel folytatott megbeszélést kétnapos hivatalos grúziai látogatásának első napján Orbán Viktor. A miniszterelnök megkoszorúzta Tbilisziben a Hősök Emlékművét is.
A magyar kormányfő szerda délután érkezett a grúz fővárosba, ahol az elnöki palotában fogadta őt Miheil Szaakasvili. Az elnökkel ezt követően megtekintették Tbiliszi új, néhány napja átadott közigazgatási hivatalát, ahol néhány perc alatt kiállítottak Orbán Viktornak egy grúz útlevelet.
Fotó: Miniszterelnökség / Glódi Balázs
A miniszterelnök és vendéglátója ezután a Fekete-tenger partján fekvő Batumiba utazott, ahonnan csütörtökön - a Tbiliszitől 220 kilométerre fekvő - Kutaisziba repülnek tovább, ahol idén május 26-án, a grúz függetlenség napján avatták fel a kaukázusi ország parlamentjének új épületét.
Orbán Viktor jelen lesz Kutaiszi új repülőterének átadásán - amelynek építésében részt vett öt magyar cég -, és tárgyal Ivane Merabisvili grúz kormányfővel. A politikusok várhatóan mezőgazdasági megállapodást írnak alá, és a két ország gazdasági vegyes bizottságának létrehozásáról is egyeztetnek.

899 – A Brenta menti csata – Az itáliai hadjárat legfényesebb győzelme

megjelent 2012. szeptember 24
1113 éve a Brenta folyó mentén elődeink hatalmas csatában legyőzték az egyesült itáliai hadsereget. Ez a kiemelkedő hadtörténelmi esemény a korszak egyik fontos ütközete volt, ezenfelül jól rávilágít a magyarok 9-10. századi hadászati fölényének tényére.
A csatára való emlékezésen kívül érdemes ismét feltenni néhány kérdést, a mai magyar történelemszemlélettel, oktatással kapcsolatban. A Pozsonyi csatával együtt ezt a fényes győzelmet sem oktatják iskoláinkban. Pedig mindkét ütközetről viszonylag sok korabeli forrás maradt fenn. Nézzük meg röviden, hogy mi is történt 899. szeptember 24-én.
899 tavaszán egy 5000 fős magyar sereg itáliai hadjáratra indult. A magyarországi tankönyvekben (elég egyoldalúan) ezt az eseményt is a „kalandozásnak” nevezett eseménysorba állítják. Honlapunk olvasóinak nem kell külön megjegyeznem, hogy mennyire szakszerűtlen ez a lekicsinyítő szakkifejezés. Érdemes elgondolkozni a honi történészeink szóhasználatán. Elég erre egy-két példát mondani a korszakból, nevezetesen, a 8-9.századi frank birodalmi hadjáratokat nem nevezik kalandozásnak. Pedig a Kárpát-medencében megtelepedett avar elődeink elleni támadások bizony rabló hadjáratoknak tekinthetők. Nem kímélve sem nőt, sem gyereket, egyszerű fosztogatásnak nevezhetjük, ahol szekér számra hordták el az avarok szemgyönyörködtető aranykincseit. A szászok elleni frank hadjáratok során –igaz ezeknek célja a szász területek bekebelezése volt – pedig bestiális kegyetlenséggel, ezerszámra mészárolták le a fegyvertelen lakosságot a frank katonák. Az Európában államot alakító mór kalifátus északi hadjáratait sem nevezi senki kalandozásoknak.
A magyar hadjáratokat, viszont a hazai tankönyvek mind a mai napig (kicsit érthetetlen módon) kalandozásnak nevezik. Mára – főképpen hadtörténészeinknek köszönhetően – a „kalandozás” elnevezést végre kezdi felváltani a „honbiztosító hadjárat” terminus. Kutatómunkák tucatjai bizonyították a legtöbb hadjárat pontos célját, okát és sokszor a lefolyását is.
A hadjáratok kiváltó okai egyrészt a határok (gyepűk) kitolása, „demilitarizált” zónák és adófizetésre kötelezett (jól ellenőrizhető) területek létrehozása volt. Másfelől a katonai erőfeszítések az újonnan birtokba vett Kárpát-medence magyar uralmának a megkérdőjelezhetetlenségére irányultak.
Azonban a legfőbb indok a kiterjedt magyar szövetségi rendszer kiépítése lehetett. Az erős lovasnomád hatalmi központok szokásos taktikájaként ismerjük a fenyegető szomszéd népek szövetségbe kényszerítését. A kifinomult magyar diplomácia is ekképpen járt el. A szövetséges népeket pedig katonai segítséggel támogatták elődeink. A magyar hadjáratok döntő többsége, e rendszer keretében zajlott le, a magyar csapatok hívásra érkeztek, egy adott cél érdekében. Az itáliai hadjárat is ebbe a sorba illeszthető be.
A magyar csapatokat a régebbi szövetséges Arnulf császár hívta ellenlábasa Berengár itáliai király ellen. A magyar fejedelemség fontos külpolitikai érdekeként szövetséget tartott fenn a császárral. Hiszen a magyar hadvezetés ekkor még nem győzte le végleg a morvákat (majd csak 902-re) és a bolgár-török csapatokat is csak frissen szorította ki a déli országrészből. Az Észak-Itáliára támadó magyar hadsereg vezére valószínűleg Szalárd, Árpád-házi vezér lehetett (a nyugati források Saladusként vagy Salodonként említik). A magyarok ellen Berengár király a korszakban hatalmasnak mondható, 15 ezer fős sereget gyűjtött össze.
A háromszoros túlerőben lévő itáliai had Páviánál lezárta a Pó felé vezető utakat, majd megindultak a magyarok ellen. A páncélos és lovas katonák túlerejük tudatában magabiztosan törtek előre. A magyar csapatok a jól bevált ősi harcmodor szerint folyamatosan hátráltak, menekülést színleltek. A kisebb csapatokra szakadt lovasíjászok azonban folyamatosan zaklatták az ellenfelet. A nomád taktika szerint a 200 kilométeres visszavonulás után az ellenfél nehézfegyverzetű főerejét csapdába akarták csalni. A krónikák szerint a magyarok miközben húzták maguk után az itáliai hadat, többször szabad elvonulást kértek, az eddig a városokból – főként Luitward vercelli püspöktől – elvett kincsek visszaadásának fejében.
Egyes történészeink a békeajánlatokat a háromszoros túlerőtől megrettent magyar hadvezér félelmeként fogták fel. Más megközelítés szerint ez a szokásos magyar hadicsel volt, az ellenfél megtévesztése, elbizakodottá vagy bizonytalanná tétele. Az utóbbi érvet látszik alátámasztani, hogy a gyors mozgású magyar sereg többször teljesen visszavonulhatott volna, ehelyett Veronánál a magyar főerő levált és elfoglalta a későbbi pozícióját, felkészülve a koncentrált ellentámadásra. A magyar főerő a Brenta folyó fölötti hegyek lábainál, tehát a megfelelő terepfedezet előtt táborozott le, majd miután magával vonta az ellenséget, a magyar utóvéd is átkelt a folyón. A magyar csapatok győzelme mellett szólt a jól megválasztott terep és az, hogy kifárasztották az ellenfelet, azonban itáliai haderő így is nyomasztó létszámfölényben volt. Az elbizakodott Berengár elkövette azt a hibát, hogy nem támadott azonnal, hanem letáborozott a folyó jobb partján. Szalárd nem tétovázott, gyorsan rohamot indított. Több oldalról támadták a tábort, körbeszáguldozva az ellenség területét folyamatos nyílzáport zúdítottak rájuk. A főerő egy központi lehengerlő támadással fejezte be a harcot. Őseink néhány óra alatt teljesen tönkreverték Berengár seregét.
A Brenta menti csata az egyik legjelentősebb magyar honfoglalás-kori ütközeteink közé sorolható. Európai mértékkel is komoly összecsapásnak tekinthető, iskolapéldája a korabeli magyar hadviselésnek. Itt az ideje, hogy az elfeledett honbiztosító és honmegtartó hadjáratokat a nemzeti emlékezetünkben a megfelelő szintre emeljük. A X. század, az európai kontinensen, a magyar katonai fölény évszázadának neveztető, ezért büszkén és méltósággal emlékezzünk történelmünk ezen dicsőséges eseményeire. Bíró Csaba

Romániában tabu Székelyföld autonómiája

2012.09.25. 
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a bukaresti parlament felső háza második alkalommal is érdemi vita nélkül utasította el Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Egy jogállamban minimális elvárás, hogy egy közel negyedmillió állampolgár által támogatott tervezetet megvitatnak, s nem lesöprik az asztalról többségi gőggel. Máshol a parlament a demokratikus viták, az érvek és ellenérvek ütköztetésének színtere, nem az erőfitogtatásé. Ezzel a cselekedetükkel a román szenátorok csak azt bizonyítják, hogy nincsenek érdemi érveik, nyílt vitában nem tudnák megvédeni álláspontjukat. 
Az is elvárható lett volna, hogy a saját házszabályukat betartva a szenátorok hívják meg az ülésre Garda Dezsőt és Sógor Csabát, akik a a Székely Nemzeti Tanács felkérésre benyújtották a tervezetet még 2005-ben, de ez sem történt meg.
Románia az Európa Tanácsban való felvételekor kötelességet vállalt az 1201-es ajánlás betartására, márpedig annak 11. cikkelye értelmében „azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek”.
Az utóbbi időben Románia számos tanújelét adta annak, hogy nem jogállam, hogy fittyet hány az európai normákra, vállalt kötelezettségeire. Elvárjuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől, hogy ezt az elutasítást kezelje súlyához mérten, adjon rá megfelelő választ. A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Hozzászólások
kekegbolt írta (2012.09.26. 09:36:43)
Azert mert az RMDSZ most is elore megbeszelve,kirakatpartot alakitott a szenatusi voksolason...Meg kell erteni,hogy az RMDSZ-nek egy elore kitervezett ,romanokkal kozosen,feladata van ,espedig az,hogy ne legyen teruleti autonomia!!!Ezt meg kell erteni...ha nem,nem lesz teruleti autonomia soha!!Voksoljanak ujra dec.9-en a szekelyek az RMDSZ-re,azzal is maradnak...Ket-harom hely egy-egy magyarnak valamelyik egyetemen,Miko ugy,egy-egy visszaszolgaltatott epulet,kulturalis rendezvenyek..ha nem csordul cseppen... Ez lesz nektek szekelyek,magyarok..EZ NEKTEK ELEG!!!

Az argentin elnökasszony kiállása!

 http://kuruc.info/r/4/101794/
Az argentin elnök indulatosan visszautasította kedden a Nemzetközi Valutaalap kritikáját, amely szerint kormánya megbízhatatlan adatokat szolgáltat az ország gazdaságáról. Cristina Fernández egyben rámutatott, hogy az IMF hibás a világgazdasági válságért.
Cristina Fernández az ENSZ Közgyűlése ülésszakán felszólalva kigúnyolta a kormányának szóló figyelmeztetést: "hazám nem labdarúgóklub, hanem szuverén ország, amely önállóan hozza döntéseit, és nem hajlik meg semmilyen nyomás alatt, nem beszélve a fenyegetésekről. A 30-as évek óta nem volt ilyen súlyos gazdasági és politikai világválság" – mondta. Hozzátette, hogy nem tűr el kritikát egy olyan szervezettől, amely "bűnrészes volt Argentína egy évtizeddel ezelőtti gazdasági összeomlásában, és szerepe volt az Európát valamint az Egyesült Államokat jelenleg sújtó bajok kialakulásában is".

Hogyan pancsoljunk közpénzt hasznos munka látszatát keltve?

Erre mutat számos jellemzõ, de követésre semmiképpen nem ajánlott példát a Hargita megyének nevezett reklámcég.
Itt van például az épített örökségünk. Ezt felleltározni, óvni, bemutatni valóban fontos, nem emelhet senki szót az ellen, hogy közpénzt áldozzunk rá. Nosza rajta, nem kévés pénzbõl készítetett is a megye (pontosabban annak mûemlékvédõ közszolgálata, de hogy kivel, az nagy titok) egy honlapot, bárki megcsodálhatja ezen a címen: www.epitettorokseg.ro
Már a címmel van némi apró gond, ugyanis igen nagyot markol, az ember akár azt is hihetné, hogy a földkerekség egészérõl szól. Köszönhetõ ez annak, hogy a rövidség kedvéért nem adtak neki olyan nevet, ami pontosabban utalna arra, hogy mindössze egy megyére vonatkozik.
Ha azonban a tartalmat is megnézzük, akkor ki-ki vérmérséklete szerint nevetõgörcsöt kap, csodálkozik, mérgelõdik, esetleg dühöng. Ugyanis olvashat rajta székely címerekrõl és zászlókról is, sõt, még a székely himnuszról is, habár ezek nem kimondottan téglából és malterbõl vannak. Ráadásul nem szakmai anyagot, hanem híradók számára készített politikai reklámokat töltöttek fel, ahol nem szakembereket szólaltatnak meg, hanem maga Borboly Csaba csillog.
Tartalom amúgy alig van az oldalon, a fotótárban például a névvel ellentétben nem fotók, hanem kiállítások plakátjait látni csak, az aktuális menüpontban pedig egy augusztus elején sorrakerülõ rendezvényre hívják fel a figyelmet.
Ehhez képest apróság – bár igen nevetséges – az elérhetõség menüpont, a maga furcsaságaival, sutaságaival.
S hogy miért beszélek pénzrõl? Azért, mert ennek a fantasztikus honlapnak a továbbfejlesztésére 10.000 lejt szán a megye elnöke, s a héten esedékes testületi ülésen ezt várhatóan meg is fogják szavazni.

Elfogadták az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt

2012.09.26. 
Vita nélkül fogadta el a szenátus azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik a kommunizmus idején az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról.
A jogszabályt tavaly már elfogadta a parlament, de az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította. Ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) három képviselője februárban – változatlan formában – ismét beterjesztette a parlament elé a jogszabályt, amelyről mostanig a szenátusnak kellett volna döntenie. A román parlament felsőháza nem tűzte napirendre a módosító indítványt, ezért lejárt a szenátusi vitára szánt határidő, így a törvénytervezet hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető, amelyről érdemben majd a képviselőház dönt.
A Krónika című erdélyi napilap szerdai számában emlékeztet arra, hogy a jogszabályt a most kormányon és akkor ellenzékben lévő Szociál-liberális Szövetség (USL) támadta meg az alkotmánybíróságon. Az USL tartalmi kifogásokat is emelt a jogszabály ellen. Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását kifogásolták elsősorban, amelynek a fő haszonélvezői – mint mondták – az erdélyi magyar történelmi egyházak lettek volna.
Mircea Duşa jelenlegi belügyminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatása támadást jelent Románia egységes nemzetállamisága ellen „azáltal, hogy magánszerveknek adnák át az 1918-as egyesülésre vonatkozó dokumentumokat, a tulajdonleveleket, valamint az anyakönyveket”.
A nacionalista indulatoktól fűtött akkori állásfoglalások miatt Márton Árpád RMDSZ-es képviselő – a tervezet egyik beterjesztője – úgy véli, a jelenlegi politikai helyzetben már az is eredménynek számít, hogy a tervezetet a szenátus nem módosította a vita hiánya miatt. Márton szerint a decemberi parlamenti választások kampánya előtt így is minimális esély mutatkozik arra, hogy az alsóház elfogadja a törvényt. 
„Az USL túl nagyokat nyilatkozott korábban, így nem hiszem, hogy éppen most gondolná újra álláspontját” – fogalmazott Márton Árpád. MTI

Tisztújítás a Kolozs megyei polgáriaknál

A Kolozs megyei polgáriaknál komoly változásokkal zárult a küldöttgyűlés, hiszen a megválasztott tisztségviselők a fiatalabb korosztály képviselői. Ez persze nem annyira meglepő, hiszen jó részük eddig is tisztségviselő volt. A két legerősebbnek számító, a kolozsvári és a bánffyhunyadi alapszervezetek elnökei lettek megválasztva a megyei elnök és alelnöki tisztségbe, erről kérdezzük most az új megyei elnököt, a Keizer Róbert urat:
- Tisztelt elnök úr először is engedje meg, hogy gratuláljunk és megkérjük, hogy mondjon egy pár szót az Erdélyi Polgár olvasóinak.
- Nem először nyilatkoztam az Erdélyi Polgárnak és örvendek, hogy most elsőnek Önöknek és a kedves olvasóknak mondhatom el miben áll az elkövetkezőkben általunk vállalt feladathalmaz. A következő években is Mindenkire számítok, hiszen eddig is a csapatmunka híve voltam. Számítok mindenkire, aki a párt építésében velünk tart, és azokban a projektekben akar feladatokat vállalni, amelyek népközösségünket itthoni boldogulásra serkentik.
- A gyűlésen megfogalmaztak egy-két új dolgot, feladatot, mondana erről is egy pár szót?
- "Új tagokat és új szervezeteket" - lett az új megyei vezetőség mottója! A 13 régi szervezetünket megfogjuk erősíteni, a hétfői kolozsvári gyűlés után kinevezünk egy ideiglenes vezetőséget, amelynek az lesz a feladata, hogy 3 hónap múlva megszervezze az előrehozott városi választásokat. Ugyanakkor megerősítjük azokat a szervezeteket ahol tagsági problémákkal is küszködünk. Nagyjából 7 szervezetről van szó, amelyeket  újjá szeretnénk építeni. Természetesen fontos megerősítenünk az 5 újonnan alakult szervezetünket is. Ezeket a feladatokat Búzás István megyei alelnökkel és Urbán Imola ügyvezető elnökkel jómagam fogom koordinálni. 
- Ezt hallva látható, hogy a nők szerepét átgondolták, hiszen az Urbán Imola megválasztása is ezt mutatja:
- Igen, a kolozsvári szervezet több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a polgáriak körében a nők számára is jelentős szerepet kell teremteni,hiszen a nők tudatosan szavaznak. Úgy gondoljuk, hogy ha a városnál is nő foglalkozik az ügyvezetéssel, mindenképpen jó ha a megyei szinten is hasonlóan a szebbik nem kerül szóhoz!
Volt más változás is ami a vezetőségi összetételt illeti:
- Igen az elnökségi tagok között kevés olyan maradt, aki a régiben is szerepelt. A mostani összetételben Rácz Zoltán, Kelemen Zoltán, Vincze János, Tasnádi Zsolt, és Bálint Lidia volt az elnökségbe megválasztva. 
- Köztudott, hogy az OT elhalasztódott szeptember végéről október 13-ra. Lehetségesnek tartja, hogy csúszhat még későbbre?
- Én sem tudom mi volt a csúszás oka, de a választások közeledtével igencsak sűrgős a tisztújjítások megtartása ezért nem tartom valószínűnek, hogy csúszás lenne de lehetséges. Apropó OT mi is megválasztottuk a küldötteinket! Ezek a következők: Keizer Róbert, Urbán Imola, Csép Sándor, Rácz Zoltán, Kelemen Zoltán, Vincze János, Tasnádi Zsolt, Szilágyi István és van két pótagunk is: Nagy István, meg Szados Ferencz. Reméljük megtarthatjuk a éllovas vagy a "kis mozdony" szerepünket, hiszen miattunk a kolozsváriak miatt kellett a szövetségieknek Kolozs megyében "aktívabbak" legyenek... Ez pedig a népközösségünk javára vált!
Még van más is ? 
- Természetesen a Polgári Klub Kártya gazdasági projektünk - amit az erdelyipolgar.blogspot.com is meghirdetettünk - a várt eredményt hozta!  Közel 60 új tagot sikerült megnyernünk a Magyar Polgári Párt-nak csak itt helyben! Ami városi szinten nagy dolog, mert eddig csak kevesen értették meg mit akarunk, mi a szándékunk. E  projekten keresztül mindenképpen közelebb jutottunk a tagságunkhoz.
- Ezek szerint más mentalitást akar most meghonosítani?
- Igen is meg nem is! Támogatjuk Csép Sándor tiszteletbeli elnöki tisztségét és azt is, hogy a kolozsváriakat küldötti tisztségben reprezentálja az OT-n.
- Ez mindazok ellenére, hogy annyi éven át Önök csak kritikát kaptak, elismerést csak ritkán?
- Már a múltkor is, amikor felvetette ezt a kérdést a volt titkárnak is megválaszoltuk. Mi nem örvendtünk, hogy a munkában visszatartottak, de ha egy kicsit is eltekintünk ettől látható, hogy végül is az a fontos, hogy a tagság és a választók legyenek megelégedve. Igy már a jövő héten szervezési kérdésekben komoly határozatokat kell megtegyünk, és ezek közül az egyik legfontosabb a szakosztályok koordinálása! Erre a szerepre továbbra is a Horváth Zoltán úr lesz felkérve, megbízva!
- Ezek szerint személyi változásokkal is számolnak?
-  Nem erről van szó hiszen László György a kultúra és a tagság bővítésében fog komoly szerepet vállalni.
-  Akkor mire céloz?
- Alapszabályszerű a kinevezések általi  tisztségek betöltése. Igy a megyei titkárságot is fel kell állítanumk. Ebben a tisztségben Tasnádi Tibort - aki a szamosújvári szervezetünk alelnöke is - látjuk szívesen, mivel az egyik legnagyobb kolozsvári szállodának az adminisztrativ feladatait magas szinten végzi el.
- Be volt jelentve több új szerveződés is, tudna erről egy pár szót mondani?
- Igen megalakult a megyei elnökség mellett egy Szaktanácsadói Testület, ahol a tudásközpontúság lesz mérvadó. Máris bejelenthetem, hogy energetikai tanácsadómnak felkértem a zürichi műszaki egyetem egyik professzorát - aki egyben az erdőszentgyörgyi MPP-s polgármester jelöltje is volt. Ugyanakkor a Horváth Zoltán urat a vidékfejlesztési tanácsadómnak kértem fel.
- Mivel rukkolnak még elő?
- Szorosabb és konkrét együttműködést fogok javasolni az MPP megyei elnökeivel! Velük közösen  mindent megteszünk, hogy az erdélyi megyékben az MPP-t fellendítsük... Lényegében a nagyobb párt gondolata kezd megérni! Ennek felépítésére fogunk küzdeni, amiért 2013-ban Bukarestben is beinditjuk az MPP-helyi szervezetét. Természetesen ami csak terv továbbra sem akarok beszélni!
- Szeretnénk ha mondana a küldöttgyűlésen elhangzottakról is, hiszen a volt alelnök úr által felvetett Áldás Népesség Mozgalomba került anyagi alapok elszámolását is megemlíti. Van e ehhez hozzáfűzni valója?
- Arról, amiről szólt, csak annyit mondhatok, hogy az említett pénzalapok minket csak részben érintenek, hiszen azzal csak a volt megyei elnök és az ügyvezető foglalkoztak így erről ők tudnának beszámolni. Számunkra ennél sokkal fontosabb hogy az újonnan választottak előtt komoly kihívások, és komoly feladatok vannak...
- Még egy kérdés. A parlamenti választások vészesen közelednek, Önök miként állnak hozzá?
- A parlamenti választásokkal kapcsolatban már kifejtettem álláspontomat:  "egy sportoló is csak úgy nyerhet, ha a versenyen jelen van!" Mi eddig is jelen voltunk, de erről csak a többiekkel közösen és főleg konszenzussal az OT-én tudunk dönteni. Közösen kell döntenünk! De ha a többség másképp dönt - ezt másképp látja - természetesen tiszteletben tartjuk a többség álláspontját.
- Tisztelt elnök úr köszönöm a beszélgetést.
- Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte GBI, Erdélyi Polgár