ÁTSZERVEZÉS ELŐTT

A szövetségi elnök a saját lapjának elmondta azt amire szinte senki sem figyel, mert sikerült egy elcsépelt témává lealacsoinyitani.

Azért nem igen érthető a szövetségiek álláspontja, mert vagy nem ismerik az euró régiók szerepét vagy pedig csak "besegítenek" annak aki éppen hatlamon van egy fajta "ál ellenzékeskedés" mentén.

A PDL után az USL-s vezetők is decentralizációt összekeverik az euró-régiók megalkotásával. Nem közigazgatási régiókra hanem fejlesztési egységekre (NUTS) kellene összpontositani,mert az magával hordja a decentralizációt is hiszen itt elsősorban gazdasági alapokat kell a most kialakitandó terültek fejlesztésére felhasználni!   

A régió fejlesztés esetében az EU-s NUTS megnevezés magában hordja a statisztika szót, lásd az angliai felfogást:

 Nomenclature of Territorial Units for Statistics

NUTS 1 statistical regions of the United Kingdom

In the NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) codes of the United Kingdom (UK), the three levels are:

Level	Subdivisions	#
NUTS 1	Country: NUTS 1 statistical regions of England, Wales, Scotland, Northern Ireland	12
NUTS 2	Counties (some grouped); Inner and Outer London (England); Groups of unitary authorities (Wales, Scotland, Northern Ireland)	37
NUTS 3	Upper tier authorities or groups of lower tier authorities (unitary authorities or districts) (England) (Groups of unitary authorities in Wales, council areas in Scotland, districts in Northern Ireland)	140

Azaz nem területi átszervezésről szól a "területi egység" szerinti besorolásnál!
Ezért igaza mind azoknak  akik a területi felosztásban a Székelyföld eltüntetését látják.
De ebben rejlik a másik beugratási lehetőség,mert ha statisztikai területegységekről van szó akkor éppen ennek a felhasználásával kellene olyan dolgokat megtenni amivel a nagy egység azaz a NUTS -3 összetevődik a NUTS-4 ből(azaz éppen a LEADER Kistérségekból ) lásd a magyarországi felosztást, amelyet ideragasztottunk. A
piros színűek a már létező formák mig a fekete a statisztikai szinten megalakultakat.
A hazai kistérségi lemaradást a Ciolos-féle hozzáállás is "megsegitette" hiszen az akkori agrárminiszter "csak" 80 Leader tipusú Kistérségre akart alapozni! Hiába inditották el nemrég a többit is, ha az EU-felé csak 80-nak a beinditása elegibilis-elfogadható.
Van azonban egy másik dolog is amibe nem igen akar a szövetségi vezetés belemenni éspedig a székely megyékben beindult Leader Kistérségekről van szó, amelyeket igencsak sajátjának tekintve akarna működtetni vagy nem működtetni...
Ide s tova már 3 éve mind mondjuk, hogy a szövetségi berkekben találhatü a dél-Kelet Európa legjobb vidékfejlesztési szakembere, ők nem látják a szálka miatt a saját gerendájukat és nem kérik ki annak szakvéleményét! No de lássuk a cikket:
http://itthon.transindex.ro/?cikk=19386#kommentek

2013. január 18.Kertész Melinda

ÁTSZERVEZÉS ELŐTT

A Ponta-kabinet már idén kialakítaná az új közigazgatási régiókat, szám szerint nyolcat. Az RMDSZ egy 12 régiós terven dolgozik, a fejlesztési régiók mentén történő átszervezésért továbbra sem rajong. 

Az USL-kormány tervei szerint még ebben az évben megtörténik Románia regionális átszervezése - közölte a Gândul és a Realitatea hírtelevízió. A tervek szerint megtartanák a jelenleg is működő fejlesztési régiókat, így a székelyföldi megyék Brassó, Szeben és Fehér megyével alkotnának egy közigazgatási egységet. Az USL vezetői szerint a régióátszervezés megvalósítása az év második felében lenne esedékes, szerintük csak ezen intézkedés révén valósulhat meg a valódi decentralizáció, hiszen így helyi szintre költözik a döntéshozatal. 

A régióátszervezés megvalósításához elengedhetetlen az alkotmány módosítása, hiszen a helyi és a központi szintű döntéshozatali fórumok mellett megjelenne egy köztes, harmadik szint, amelynek léte az ország alaptörvényében is meg kell hogy jelenjen. A kormány szintjén a projekt Liviu Dragnea kormányfő-helyettes, a közigazgatásért és regionális átszervezésért felelős miniszter kezében van, aki Victor Ponta támogatását is élvezi a kérdésben. 

Az USL régiófelosztási terve

Az egyes régiókat egy régiótanács-elnök vezetné, akit közvetlen szavazással választana meg a régió lakossága. A régióelnök megválasztása azonban első körben nem közvetlen módon történne, hanem a megyei és helyi önkormányzati képviselők szavaznának. A 2016-os önkormányzati választásokon azonban már a régiók lakossága dönt vezetőjéről. A közvetlen szavazásig a megyei tanácselnököt töltenék be a régiók alelnöki tisztségeit. A régiók kialakítása nem vonná maga után a megyék felszámolását. 

Székely István politológus, az RMDSZ főtitkár-helyettese egy Facebook-bejegyzésében úgy vélekedik, a régiósítás témája csak ürügyként szolgál az alkotmánymódosításra, illetve az alaptörvény módosításainak népszavazás útján történő szentesítésére, amelynek igazi tétje a kormányforma parlamentáris köztársasággá változtatása. Szerinte az EU-s források hatékonyabb felhasználása elsősorban nem ettől függ, a korrupció visszaszorítása pedig végképp nem. 

"Szerintem az USL nagy kérdése a 2014-es elnökválasztás: a koalíciós egyezségek szerint az elnökjelölti tisztség a PNL-t illeti, azonban Antonescu megválasztása kétesélyes, főleg, ha a kormány a következő másfél évben éppen megszorít. Csakhogy a parlament által választott elnökhöz, a „parlamentáris köztársasághoz” alkotmánymódosítás kell, valamint érvényes és eredményes népszavazás" - írja Székely. 

Szerinte azért kell az USL-nek egyéb, alkotmánymódosítást igényelő témákat is kitalálnia, mert az államfő közvetlen szavazással történő megválasztása népszerű az állampolgárok körében, ezért aligha lehetne őket könnyűszerrel rávenni arra, hogy erről a jogról lemondjanak. 

Hogyan néz ki a szavazatok megoszlása a Központi régióban?

Az RMDSZ szenátorjelöltjeihez képest összesen 2,7-szer több szavazatot kaptak a parlamentbe bejutott román pártok szenátorjelöltjei a december 9-i parlamenti választáson. 

A parlamenti tényezővé vált politikai alakulatok szenátorjelöltjei a következőképpen teljesítettek: az USL 352 211, az RMDSZ 211 843, az ARD 136 729, a PP-DD 83 422 szavazatot kapott a szenátori választókerületekben.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Transindex megkeresésére azt nyilatkozta, a következő pár napban nem fog semmi történni a régiók átalakítása kérdésében, de március-áprilisban biztosan számíthatunk fejleményekre. A téma az alkotmánymódosítás mellett a tavaszi ülésszak fontos és szerves része lesz, majd legkésőbb az őszi ülésszak elején tervez erről szavazni a parlament. A régiósításra vonatkozó törvény gyakorlatba ültetéséig bizonyos lépéseket kell megtenni, az egyik ilyen lépés a régióknak az alkotmányba való foglalása lesz. 

A sajtóban a mai nap folyamán nyilvánosságot kapott régiósítási terv megegyezik azzal, amit az USL eddig is hangoztatott, miszerint megtartanák a fejlesztési régiókat. Az RMDSZ-nek eddig sem volt erről pozitív véleménye. Változott a szövetség álláspontja valamilyen tekintetben? 

Kelemen Hunor: - Nem, a mi elveink nem változtak, a szakértőink dolgoznak egy munkaanyagon, amely három alternatívát fog tartalmazni. Mindhárom több régiót foglalna magába, nem 8-at, hanem 12-t. Különböző rajzokat dolgoztak ki, számításokat végeztek a GDP függvényében, emellett figyeltek a különböző megyék és régiók között létező kulturális, történelmi, gazdasági kötődésekre is. Készülünk egy alapos, szakmailag is fenntartható tervezettel, nem tartjuk jónak és nem tudjuk elfogadni a nyolc régiós változatot, de hát nem rajtunk múlik ez jelen pillanatban. 

Remélem, hogy a parlamenti vita során a plénumban sikerül az akaratunkat érvényesíteni, de mi nem a nyolc régiós változattal fogunk a parlamentbe menni. Egy-két héten belül elkészül az újabb szakmai anyagunk, amelyben most már nem a tizenhat, hanem egy tizenkét régiós változatról van szó. A havasalföldi és moldvai régiók kapcsán nem teszünk javaslatot, noha ezekre vonatkozóan is létezik elképzelésünk. Bennünket az erdélyi régiók érdekelnek jobban, és minden érvet előkészítünk a javaslatunk fenntartásához, a GDP-től kezdve munkanélküliségig, foglalkoztatásig, fejlettségi szintig, egyszóval egy nagyon komplex, érvekkel alátámasztott anyaggal fogunk előállni. 

Az előzetes tervek szerint a régióelnököt a megyei és a helyi önkormányzati vezetők fogják megválasztani, csak a következő önkormányzati választásokon kerül sor közvetlen szavazásra. Elképzelhető, hogy létrejön egy egyezség az USL-vel, amelynek értelmében az RMDSZ-nek jut a Központi régió elnöki tisztsége, avagy még korai erről beszélni? 

– Korai erről beszélni, de elfogadható álláspontnak tartom azt az elképzelést, hogy a régióelnököt és a régiótanácsot az önkormányzati vezetők válasszák meg. Én azt gondolom, hogy erről még nem volt egyeztetés, az Országos Önkormányzati Tanáccsal elkezdtük a konzultációt. Úgy látom, a többség hajlik arra, hogy ezt a változatot támogassuk, de valamiféle garanciát be kell vinni arra vonatkozóan, hogy a döntéshozatalban ott legyenek a magyar képviselők is. Mégis, korai erről beszélni, előbb látnunk kell, hogy mekkorák lesznek a régiók, valóban nyolc régiót alakítanak-e ki, illetve azt is tudni kell, hogy milyen mechanizmussal működnek, milyen kompetenciákat kapnak ezek a régiók, illetve, hogyan választják meg a vezetőit. Az év második felében, május-júniustól lesz aktuális erről beszélni.