Az alább közreadott cikben a védelmi miniszter úr elfelejtette, hogy más minisztériumba leledzik mostanában!
Egy dologban igazat kell adnunk neki, tételesen abban, hogy a NUTS 2-es régiókat valóban nem az etnikai hanem elsősorban a gazdasági adottságokat kell figyelembe venni, de valójában ez csak az érem egyik oldala hiszen a NUTS 2 azaz a regionális térségnek maximálisan 10 milliós lakossági száma lehet a minimális 80.000 mellett. A NUTS 3-as amely sub-regionális szintet jelent még mindig magas(max. -7 millió) lakossági számot engedélyez és csak a minimális létszámot csökkenti az egynegyedére azaz 20.000. Ez nagyjából megfelelne a LEADER típusú Kistérségnek. A hazai előírások ezt a számot 70.000-re irták elő ami éppen a regionális szimt alatt leledzik. Ha megakarnánk érteni mi az ami ebben a felosztásban a lényeg akkor éppen azokat a dolgokat kellene elővenni ami mind ezidáig mindkét fél elhallgat.
A Helyi Fejlesztési Terv (HFT) és az azt koordináló Helyi Akció Csoport (HACS) létezésnek a fontossága!
Miről is lenne szó? A helyiszintű fejlesztési terveket a Kistérség Fejlesztési Tervébe bele kell foglalni. Ehhez hasonlóan a Kistérségek fejlesztési tervét a regionális szinten kell összpontosítani a Regionális Fejlesztési Tervben, majd ezek összessége adja ki az egész országot felölelő Nemzeti Fejlesztési Tervet! Ez adja az elvégzendő munkák területi leosztását azaz a descentralizáció lényegét. Úgy a NUTS 2 mint a NUTS 3 kötelesek a Régionális Operativ Programokat (ROP) elkésziteni a HFT- végrehajtása végett. Ehhez kell adják a saját-, vagy önrészt is. Ez a hazai szinten elég magas mert a polgármesterek általában a nemismeret vagy a lustaságuk miatt nem tették le a hátrányos helyzetű terület kategóriájának a megszerzésére. Ha ezt elintézték volna akkor csak nagyon kicsi önrésszel kellett volna a pályázatokba önrészt bevinni( ez 15-35 % ot is jelenthet a most ekfogadott 45- 55 % helyett!)
A statisztikai adatok kozmetikálása és a helytelen törvényi előírások általában a reálisnál jóval alacsonyabb szintű munkanélküliséget mutat ki,pedig a már 25 %-nyi munkanélküli szám esetén szinte 85 %-os vissza nem térítendő pénzalapokat tud biztosítani... Igy a munkaszerető népközösségiek sok esetben a munkakerülők zömét tartja fenn anélkül, hogy a EU-nak egy fillérébe sem kerül mindez.
De ha a régiosításra koncentrálunk kiderülhet, hogy mindazok hibáznak akik nem a fenti dolgokat tartják előtérben, mert az EU-s partnereket nem igen érinti az etnikai probléma, tehát taktikát és tecnikát kell változtatni, ahhoz, hogy eredményes legyen a terület fejlesztési lehetősége. A helyi vagy régiószintű "mini-parlamentek" kialakulása esetén a népközösségi szint felerősödhet és a többségiek ellenlépéseit meg lehet törpedózni, hogy a döntések ne legyenek a kisebbség rovására meghozva. De lássuk a cikket: (Erdélyi Polgár)
2013. január 08.
Az alkotmány biztosítja a gyülekezési jogot azoknak is, akik az autonómia jelszavával akarnak utcára vonulni - jelentette ki kedden Mircea Dușa védelmi miniszter. A politikus a március 10-ére Marosvásárhelyre tervezett autonómiatüntetésről nyilatkozott.
Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: bár az alkotmány szavatolja a szólásszabadságot és a gyülekezéshez való jogot, senki nem tüntethet az alkotmány első cikke ellen, amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt hirdetett tüntetést Székelyföld autonómiája mellett, a kezdeményezést a Magyar Polgári Párt (MPP) is támogatja.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz, a magyar pártokhoz és szervezetekhez intézett felhívásában javasolta, legyen március 10. a Székely Szabadság Napja, és ebből az alkalomból vegyenek részt egy közös, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő megmozduláson Marosvásárhelyen.
Dușa szerint a régiók határainak megrajzolásakor a gazdasági és nem az etnikai szempontokat kell figyelembe venni "függetlenül attól, hogy mit mondanak egyesek Csíkszeredában, Kovásznában vagy Marosvásárhelyen". A miniszter szerint sem alkothatna egy különálló régiót a magyarok által többségben lakott Hargita, Kovászna, valamint Maros megye, mert ez nem lenne előnyös gazdasági szempontból az ott élők számára.
