2013. január 17. Kaszás Endre (Dunántúli Napló)
DÉL-DUNÁNTÚL | Rugalmasnak, kompromisszumkésznek, sőt, adott esetben áldozatvállalónak is kell lennie annak, aki gyorsan szeretne elhelyezkedni ma a régióban. Sokszor még ez a hozzáállás sem elég.
A számok jól mutatják az esélyeket: míg az álláskeresők oldalán megyénként is sok tízezres a nagyságrend, a regisztrált munkalehetőségeknél már csak ezres vagy néhány százas, az azonnal betölthető állásoknál pedig már csak egy-két tucat.
Mindennek ismeretében bizony rövidnek tűnik az a három hónapos időszak, ami még úgy áll az álláskeresők rendelkezésére, hogy járadék formájában állami juttatást is kapnak a munkakeresés idejére. A statisztikák azt mutatják, hogy a többségnek nem is sikerül elhelyezkednie ezen időszak alatt.
De mit tehetnek az érintettek esélyeik növelése érdekében? – kérdeztük a téma szakértőjét, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának pécsi kirendeltségén működő Álláskereső Klub vezetőjét.
– Talán a legfontosabb, hogy reális, a végzettséghez, tudáshoz, a megszerzett gyakorlathoz igazodó célt tűzzön ki maga elé az álláskereső. Mert már régen nem elég a „bármit elvállalok, bármire képes vagyok, bármit megtanulok” hozzáállás. A munkáltatóknak konkrét elvárásaik vannak, és a munkaerőpiac ismeretében ebből a pozícióból tárgyalnak, válogatnak – mondta Bédi Gábor.
A szakember szerint ezért van az is, hogy jelentősen mérséklődtek az álláskeresők anyagi elvárásai. Több hónap, esetleg több év munkanélküliség után sokan akár a minimálbérért is elvállalnak munkát.
Bédi Gábor arra is felhívta a figyelmet: az állásszűke-időszakban még inkább igaz, hogy nem elég csak a hirdetéseket bújni ajánlat reményében. Fontos, hogy az érintettek minden – rokoni, baráti – kapcsolatot kihasználjanak a hirdetésekben nem megjelenő, rejtett állások információinak megszerzésére.
A nyelvismeret és a különleges tudás növeli az esélyt
Azt, hogy az elhelyezkedés nem esélytelen, rendre mutatják azok az álláshirdetések, amelyek egy-egy kvalifikált szakember munkába állítását célozzák a munkáltatóknál. Nem feltétlenül kell diplomás munkakörre gondolni, hiszen a régióban például a kesztyű- vagy a gépipar is olyan szakterület, amely szinte folyamatos munkaerőigényt mutat. Ezekben a szakmákban ráadásul – az esetek túlnyomó többségében – versenyképes bérek is párosulnak az ajánlatokhoz.
A biztos és minőségi szaktudás mellett a nyelv- és a számítástechnikai ismeretek növelhetik az elhelyezkedési esélyeket. Ezt bizonyítja például, hogy manapság egy gépjármű-értékesítői státusz betöltésénél is minimális elvárás az angol- vagy németnyelv-tudás és az alapvető informatikai programok gyakorlott alkalmazása. Az állások feltöltésének többségénél feltétel, hogy a jelentkező fogékony legyen újabb ismeretek, tudás elsajátítására.
A számban ugyan szerény, ugyanakkor egysíkúnak nem mondható álláskínálatban körülnézve akadnak érdekes találatok a régióban. Baranyában az üzletkötői ajánlatokon kívül egy pécsi szoftverfejlesztői státuszhoz kötik a legnagyobb (200 ezer forint) elérhető bért. Somogyban a legmagasabb (240–260 ezres) ajánlat egy fordító-tolmács szerepre is kért, egyetemi végzettségű titkárnőhöz kötődik, Tolnában egy pénzügyi tanácsadói állás jelenti a csúcsot (300–600 ezer).
Az ajánlatok zöme azonban a minimálbérhez közeli, ráadásul nem egy álláskereső jelezte, hogy bejelentkezve hátrányos megkülönböztetést tapasztalt kora, neme, lakhelye, családi állapota miatt.
