Alig ment haza a szocialista pártvezér máris sajátmaga ellen beszél, sőt nem odaillően fogalmaz a blogbejegyzésében. mikor bocsénatkérésről beszél, hogy csak annyit mondott, "a bocsánatkérésnek is helye van" Ez pedig nem egyenlő a bocsánatkéréssel, igaz elnézést ugyan kért ugyan úgy mint aki véletlen a másik ember lábára lép...
Szóval már el is felejtette, hogy Erdélyben mit is mondott...
Arra a kitételre, miszerint nem tesz különbséget az erdélyiek legitim szervezetei közt már eleve hibás feltételezésen alapul ha csak szövetségieket lehetett "beengedni" a sajtótájékoztatóra majd a nemzetpolitikai előadásra!
Szóval a múlt hibáival nem csak számot kell tennie, hanem szembe is kell azzal néznie!
Nem elég félszavakkal félreérthetően fogalmazni, majd odahaza a sajtót is félrevezetve tájékoztatni!
Megkérdenénk vajon miért gondolja az elnök úr, hogy elég lenne a magyar-magyar kapcsolatban a kuturális és a tudományos eredményekkel egy nemzeti népközösséget fenntartani?
Az újnak már rég nem mondható dolgok újbóli ismertetése nem tudja a régi beidegződéseket megváltoztatni, amiért csak az új gazdasági kapcsolatok kialakulásának a támogatásával és a régiek fejlesztésével lehetne az igazi változást észlelni. Csak a gazdasági megrősödésre lehetne alapozni a megmaradást!
Sajnálatos, de mindez hiányzik az újrakezdendő szocialista nemzetpolitikából. Épitkezést emlegett a blogjában az elnök úr, de ebből semmit sem látni a meghírdetett újrakezdésben... (Erdélyi Polgár)
2013. január 20.
Hibát követtünk el. 2004-ben a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson a rosszul feltett kérdésre rossz választ adtunk - írja Mesterházy Attila MSZP elnök aktuális blogbejegyzésében.
Hozzájárultunk ahhoz, hogy Magyarországon és a Kárpát-medencében fokozódjon az ellenségesség, a bizalmatlanság, a rossz hangulat. Ezzel kapcsolatos bocsánatkérésünket méltó helyen és méltó módon kívántuk megtenni: ezért is látogatott el az MSZP elnöksége testületileg Erdélybe.
Önmagában is fontosnak tartom a múlt hibáival való számvetést. Ám még fontosabb, hogy képesek legyünk újrakezdeni. Tanulnunk kell a magunk és mások hibáiból. A felelős körültekintéssel meghozott szakpolitikai döntések mellett szükség van szimbolikus gesztusokra, amelyek erősítik az összetartozás érzését. Elengedhetetlen, hogy a nemzetpolitikával kapcsolatos szimbolikus és szakpolitikai lépéseink összhangban legyenek egymással.
Új nemzetpolitikai stratégiánk alapja, hogy a hazai belpolitikai vitákat soha nem visszük a határon túlra. Nem válogatunk saját politikai érdekeink és nézeteink szerint a határon túli magyarság legitim szervezetei között. Különösen nem hátráltatjuk e legitim szervezeteket a minél jobb választási szereplésben. Kizárt, hogy beleszóljunk a környező országok belügyeibe, viszont rendkívül fontosnak tartjuk a minél jobb kapcsolatok kiépítését, amelyekkel segíteni tudjuk a határon túli magyarságot. Az MSZP ennek megfelelően a román szociáldemokratákkal fennálló kiváló kapcsolatát a magyarság érdekében mozgósítja már most is és a jövőben is. A 2014-es kormányváltás utáni időszakban a szomszédos országokkal rendszeresített kormányülések a problémás helyzetek közvetlen megvitatását, megoldását, a bizalomépítést szolgálják majd.
Budapest nem felettes hatósága a határon túli magyarok szervezeteinek. Messzemenően tiszteletben tartjuk egymás közötti és belső szervezeti viszonyaikat, elfogadjuk a velük kapcsolatos választói döntéseket, azokat kívülről befolyásolni nem fogjuk. Ugyanezt várjuk el valamennyi magyarországi párttól. Minden, a határon túli magyarságról szóló döntés előtt kikérjük és figyelembe is vesszük az érdekeltek véleményét. Miként a belpolitikában, úgy a határon túli magyarok ügyeiben is ez politikánk egyik alapelve.
Kormányra kerülve gyökeresen átalakítjuk a Bethlen Gábor Alap pályáztatási rendszerét. Radikálisan demokratizáljuk a szisztémát, tehát visszaszorítjuk az egyedi elbírálású támogatásokat és jelentősen növeljük a pályázati úton elnyerhető összegek arányát. A jelenleginél nagyságrenddel nagyobb forrást összpontosítunk majd a kultúra, az oktatás és a történeti kutatások területére. Fejleszteni fogjuk az infokommunikációs és a médiahálózatot szerte a Kárpát-medencében. A cél, hogy a magyarok történelmi öröksége, önazonossága fennmaradjon, egyúttal új magyar kulturális és tudományos eredmények jöjjenek létre és gazdagodjanak a magyar-magyar kapcsolatok.
Az MSZP számára mindig is fontos volt a nemzet ügye. Úgy hiszem, most végre megtaláltuk azokat a stratégiai kiindulópontokat és politikai eszközöket, amelyek révén ezt kifejezésre tudjuk juttatni. Elfogadjuk a nekünk címzett kritikákat a határon túlról. Nem várhatjuk, hogy mindenki azonnal elfogadja nemzetpolitikai újrakezdésünk hitelességét. Biztos vagyok azonban abban, hogy bizonyítani tudjuk elkötelezettségünket.
A Fidesz azzal vádol bennünket, hogy az MSZP nemzetpolitikai fordulata hiteltelen, álságos, puszta választási célokat szolgál. A Fidesz helyében jobban meggondolnám az ilyesfajta vádaskodást. Az a politikai erő, amely pártokat ver szét a Kárpát-medencében, majd aztán saját pártokat hoz létre, amelyekre a választók elenyésző kisebbsége hajlandó csak szavazni, veszélybe sodorva ezzel a magyar képviseletet, nos, egy ilyen párttól a kritika nem hiteles. Nem is a Fidesznek akarunk megfelelni. A magyarországi és a határon túli magyarságnak szeretnénk bizonyítani, hogy az összetartozás és a kölcsönös előnyök politikájának van realitása.
Véget fogunk vetni a megosztás és a manipuláció politikájának. Készen állunk a türelmes építkezése, a párbeszédre, az együttműködésre. Készen állunk a magyarság közös sikereire. Mesterházy Attila, MSZP elnök
