Brávó Bokor úr! A szarvasmarha tenyésztők ellen kár ekként tenni. A szövetségi többségű tanács el kellene azon gondolkoznia, hogy mit is akar,mert a területalapú támogatást Ök is megszerezhették volna ha egy a közös hasznú és célú klasztert hoztak volna létre, amelyben a tulaj és a gazdák közösen használhatják a területet és nem bérbeadás útján. Ebben az esetben a közös tulajdonú klaszter lehetne az APIA támogatásra alkalmas és megkaphatnák azt a 270 eurós pluszt ami - állítólag - eddig hiányzott. A közös hasznúság abban rejlik, hogy a város adná a területet a gazdák pedig az állatállományt.
A most kiszabott 170 eurós összeg meg nem fizetése esetében is a városkasszából hiányozni fog, ha a gazdák az állataikat feláldozzák...
Ezt akarja a város vezetése, hogy nem legyenek érvényesek a már megkötött szerződések, hogy majd egy többséginek vagy nyugatinak "el kótyavetélje"?... (Erdélyi Polgár)
http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=134298&cim=rend_lesz_a_legelokon_kezdivasarhelyen_is_legeltetesi_dijat_kernek_a_gazdaktol
A most kiszabott 170 eurós összeg meg nem fizetése esetében is a városkasszából hiányozni fog, ha a gazdák az állataikat feláldozzák...
Ezt akarja a város vezetése, hogy nem legyenek érvényesek a már megkötött szerződések, hogy majd egy többséginek vagy nyugatinak "el kótyavetélje"?... (Erdélyi Polgár)
http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=134298&cim=rend_lesz_a_legelokon_kezdivasarhelyen_is_legeltetesi_dijat_kernek_a_gazdaktol
2013.01.21.
Hektáronként 170 eurós bért szavazott meg Kézdivásárhely tanácsa a város tulajdonában levő legelők használatáért. A befolyó összeg egy részét a területek karbantartására, illetve újabb legelők létrehozására fordítják.
A környékbeli falvakban már rég bevett szokás, hogy pénzt kérnek a legelőbérlőktől, míg Kézdivásárhelyen mondhatni jelképes összeget kellett fizetni a legeltetésért: évente egy juh után 4 lejt, 1 szarvasmarha után 18 lejt, egy borjú után pedig 9 lejt. Hegedűs Ferenc tanácsos szerint az elmúlt két évben – amiatt, hogy nem kértek legeltetési díjat – több mint 200 ezer eurótól esett el az önkormányzat.
A bér bevezetését szakmai érvek is indokolják. Keresztes László erdész, a városháza mezőgazdasági és környezetvédelmi osztályának munkatársa elmondta, a város legelői nagyon rossz állapotban vannak, mert a legtöbb bérlő nem foglalkozik ezek állapotával. Tehát az ezután befolyó pénz egy részét a legelők karbantartására szeretnék fordítani, illetve növelni a legelésre alkalmas területeket.
A döntés értelmében január 1-jétől az érvényben levő bérleti szerződéseket is az új rendelethez igazítja az önkormányzat, vagyis elkérik a 170 eurót hektáronként. A legeltetési bért december 31-ig kell befizetni, aki ezt megteszi május 31-ig, 10 százalék kedvezményben részesül. A későn fizetőket napi 0,1 százalék késedelmi kamattal terhelik. A türelmi időszak 60 nap, aki ezt is túllépi, annak felbontják a bérleti szerződését.
A város határában 587 hektár legelőt használnak az állattartó gazdák. Az APIA-n keresztül folyósított mezőgazdasági támogatás 2012-ben hektáronként 273 eurót tett ki síkvidéken, hegyvidéken pedig 273 plusz 54 vagy 78 eurót. A környékbeli falvakban a legeltetési díj 110 és 270 euró között mozog. Amennyiben a területalapú támogatások változnak, akkor a tanácsnak bármikor joga van a díjat ahhoz igazítani, és ezt meg is teszik, hangzott el a legutóbbi tanácsülésen.
A határozatba több rendfenntartási szabályt is belefoglaltak. Például, ha valakinek az állatai más területén garázdálkodnak, akkor azok befoghatóak, és amennyiben gazdájuk 48 órán belül nem fizeti ki a büntetést, az állat az önkormányzat tulajdonába kerül. Lukács László tanácsos javaslatára az állatlétszámot is korlátozzák: egy pásztor maximum 150 juhval és 20 szarvasmarhával legeltethet. Az intézkedés célja, hogy kiküszöböljék az olyan helyzeteket, amikor a pásztor magával hozza esetenként több száz állatát, és ezek mellé elvállalja a helybéliek állatainak őrzését is.
Dr. Dezső Dénes, az önkormányzat legelőinek egyik bérlője bírálja az új határozatot. Véleménye szerint az állattartás mifelénk még olyan szinten van, hogy nem kiaknázni, hanem támogatni kellene. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdák a területalapú támogatást egy évvel később kapják kézhez, így könnyen abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy év végéig nem tudják kifizetni a legeltetési díjat, a 0,1 százalékos késedelmi kamat pedig pár hónap alatt nagy összegre rúghat. Orosz Anna Székely Hírmondó
