2013.01.05.
Az ország területi-közigazgatási átszervezését a jelenlegi nyolc gazdasági régió jogi személyiséggel való felruházásában, vezetőinek közvetett módon való megválasztásában látja megvalósíthatónak Victor Ponta – erről a kormányfő egy csütörtök esti televíziós műsorban beszélt.
Mint ismertette, aznapi találkozóján Traian Băsescu államelnökkel egyeztettek a közigazgatási átszervezés első lépéséről, egy testület megalakításáról. Ponta elképzelése szerint a megyei tanácsok megmaradnának, de azok és a kormány is bizonyos hatásköröket átadnának a régióknak, melyeknek vezetőségét – a régió tanácsát és annak elnökét – nem közvetlen módon a lakosság, hanem a régióban található települések polgármesterei választanák meg.
Ami az RMDSZ kérését, az önálló Székelyföld régió megalakítását illeti, Ponta határozottan elzárkózott ettől. „Részünkről fel sem merült a Hargita–Kovászna–Maros régió lehetősége. Az egyetlen verzió, amelynek nagy esélyt adok, az a jelenlegi nyolc régió” – mondta a kormányfő, aki azonban hozzátette, továbbra is elkötelezve érzi magát az RMDSZ-szel szemben az október 1-jei paktum révén. „Továbbra is nagyon komoly tárgyalásokat folytatok az RMDSZ-szel” – mondta, hozzátéve, az elkövetkező napokban találkozni is fog Kelemen Hunorral. Háromszék
Megjegyzés
E cikket, amelyet az erdely.ma újra megjelentette, nagyon sokan kommentelték, de elég sokan mellébeszélnek, mert a "területi átrendezésnek" nevezett dolog semmiképpen sem lenne felhasználható - az egységes NUTS-ba bújtatva - az egységes Székelyföld kialakítására. Első sorban azért mert az EU-ban annyira kedvelt NUTS elveit kellene követni, nem pedig a mostani cseausista megyehatárok mentén csak népközösségi elrendezést.
Már több alkalommal is leírtuk, hogy a szövetségiek a Délkelet-Európa egyik legjobb szakemberét - a Csutak urat - tudják maguk mögött, aki többször is bemutatta, hogy csak a gazdasági alapokra építve lehet egységes Székelyföldet létrehozni. De sem az érintet terület megyei vezetői, vagy a politikai hatalommal rendelkezők sem tudnak maguk mögött egy olyan Fejlesztési Tervet, amivel megdönthetetelen adut tudnak a többségiek asztalára letenni. A helyi vezetőket pedig az eltelt 23 év alatt sem lehetett a "kiskirálysági" státuszukból elmozdítani, pedig az EU-s NUTS-ban komoly szerepet betöltő LEADER Kistérségekben (NUTS-3) fontos Helyi Fejlsztési Tervekkel (HFT) és a Helyi Akció Csoport révén a vidékfejlesztésre alapozva megdönthetetlen érvek mentén kialakitható egy olyan felsőbb kategoriájú területi egység, amely a NUTS-2-vel egyenlőszintű és amely a már kialakult 8 EU-Régió mellé tudna símulni. igy kialakítva a NUTS - 0 (azaz az országosszintű területi egységet) Romániában a NUTS -1 -es kategória azaz a "supra-régió" nem igen lehetséges éppen a lakossági szám miatt.
Az egész terület rendezés nem ér egy fabatkát sem ha az nem tartja szem előtt a gazdasági és a területi adottságokat és a lakosságiszámot, ha csak az Alkományba kapaszkodik,
Tudjuk a kormánynak nem tetszik , hogy a területi felosztással a pénzalapoktat is felossza, hiszen akkor egy óriási magánérdek melletti pénzforrást veszithet el. Ezért semmiképpen sem akarja a területi felosztásnak - pld. a jelenlegi 8 EU Régiók - jogi személyiséget adni. Pedig az EU-s normák erre megadják a lehetőségeket!
A régiók meghatározott területi egységek melyet az adminisztráció megkönnyítése érdekében hoztak létre. Nevük NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) lásd http://www.nfu.hu/miert_allitottak_fel_a_strukturalis_alapokat, és 5 kategóriában léteznek:
A Strukturális Alapok általában NUTS 2 és NUTS 3 szintű régiók programjaira nyújt támogatást. E felosztás megléte alkalmat adhatna az egységes Székelyföld kialakitására is! De vajon a szövetségi vezetők vagy megye vezetők értik-e ennek a fontosságát. Ha a Kovászna megyeiek tevékenységét figyelmesen követjük azt kell észrevennünk, hogy sajnos nem,mert nem megfelelően kezelik ezt a kérdést(pld. lás a nemrég kialakitott egyesületi törvény által kialakitottakat...) Szép lassan és csendben egyfajta magántulajdonná alakitgatják mindazt, ami közérdeket kellene szolgáljon!
A régiók meghatározott területi egységek melyet az adminisztráció megkönnyítése érdekében hoztak létre. Nevük NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics) lásd http://www.nfu.hu/miert_allitottak_fel_a_strukturalis_alapokat, és 5 kategóriában léteznek:
Ha a Hargita megyei vezetők tevékenységeit figylejük akkor látható, hogy ott ugyan lenne elég sok lehetőség és mondhatni akarat is lenne, de sok esetben az önmaguk mutogatásával eltörpítik a cselekedeteket...
Végezetül meg kell emliteni, hogy a politikai hatalom mentén nem sok babért aratott a szövetségi vezetés. Elhanyagolta azt a vonalat, amelyet még a 90-es évek elején sok esetben sikeresen tudott felhasználni, és pedig a kemény vonal (jelen esetben a kialakult polgári és a néppárti ellenzék) és a saját vonal, amelyet a többségiek sok esetben mintegy alternatívát elfogadhatták-elfogadták...
A szövetségiek számára a "saját" ellenzék ápolása ezentúl még fontosabb a mostanra kialakult politikai szerepkörben. Ezt meg kéne már értsék a szövetségiek, úgy megyei mint helyi szinten, ha már az országos vezetőség több alkalommal is kijelentette, hogy ha azok nem léteztek volna nem lehetett volna elérni a 80 %-sikert... De meglehet, hogy ebben a pártfegyelem már nem kötelező...
A mi meglátásunkba a helyi kistérségekben az EU-s LEADER típusú Kistérségben kell továbbra is erősiteni a helyi kisközösségeknek, de nem a mostanra kialkult kialakult és inkább öncélúakra gondolunk. Amint eddig látható volt, hiába kaptak sok pénzt a már kialakult LEADER Kistérségek a HACS-okat nem akarják felfrissiteni sőt a legújabb találmány a "tagdij beszedés" amely immár nem csak hogy visszafogja az elkésetteket, de még a "bentlevők"-nek is problémákat okoz mert egységes tagdij nem tartja be a helyi adottságok illetve a lakossági számot.
2007-től a kormányok lemaradtak ebben a kérdésben, de a kormányba levő szövetségi vezetés nem húzta meg a vészféket, pedig a megyei szinteken hamarabb alakultak meg a népközösségünket is besoroló LEADER Kistérsségek, mégis számot tevő előrelépések csak 2010 második felében történtek és akkor sem azért, hogy előretervezve a helyi fejlesztési tervek szerint cselekedjenek, de még most sem teszik azt amire most kellene összpontosítani. Hiába alakultak meg a HACS-ok ha azokban nagyjából a helyi hatalmasságokat nyevezték ki viszont eleve hiányoztak a szakemberek. Igy történhetett meg, hogy sok esetben a versenybe kelt HACS-okban a maximálisan megszerezhető pontszámok megcsappantak mert a kormányba levő szövetségi vezetés eleve beleegyezett sőt az általuk vezető poziciókba jutatottak segítségével szorgalmasan végre is hajtott intézkedések miatt (lásd a falusi kisiskolák un "iskolaközpontokba" való összevonási hóbortját. stb.) Az iskola megszűnése pedig a kistérségben lecsökkentette a HACS-ok pontszámát ami miatt sok megyében elég sok helyen a többségieknek kedvezően alakultak a feltételek... (Erdélyi Polgár)
A szövetségiek számára a "saját" ellenzék ápolása ezentúl még fontosabb a mostanra kialakult politikai szerepkörben. Ezt meg kéne már értsék a szövetségiek, úgy megyei mint helyi szinten, ha már az országos vezetőség több alkalommal is kijelentette, hogy ha azok nem léteztek volna nem lehetett volna elérni a 80 %-sikert... De meglehet, hogy ebben a pártfegyelem már nem kötelező...
A mi meglátásunkba a helyi kistérségekben az EU-s LEADER típusú Kistérségben kell továbbra is erősiteni a helyi kisközösségeknek, de nem a mostanra kialkult kialakult és inkább öncélúakra gondolunk. Amint eddig látható volt, hiába kaptak sok pénzt a már kialakult LEADER Kistérségek a HACS-okat nem akarják felfrissiteni sőt a legújabb találmány a "tagdij beszedés" amely immár nem csak hogy visszafogja az elkésetteket, de még a "bentlevők"-nek is problémákat okoz mert egységes tagdij nem tartja be a helyi adottságok illetve a lakossági számot.
2007-től a kormányok lemaradtak ebben a kérdésben, de a kormányba levő szövetségi vezetés nem húzta meg a vészféket, pedig a megyei szinteken hamarabb alakultak meg a népközösségünket is besoroló LEADER Kistérsségek, mégis számot tevő előrelépések csak 2010 második felében történtek és akkor sem azért, hogy előretervezve a helyi fejlesztési tervek szerint cselekedjenek, de még most sem teszik azt amire most kellene összpontosítani. Hiába alakultak meg a HACS-ok ha azokban nagyjából a helyi hatalmasságokat nyevezték ki viszont eleve hiányoztak a szakemberek. Igy történhetett meg, hogy sok esetben a versenybe kelt HACS-okban a maximálisan megszerezhető pontszámok megcsappantak mert a kormányba levő szövetségi vezetés eleve beleegyezett sőt az általuk vezető poziciókba jutatottak segítségével szorgalmasan végre is hajtott intézkedések miatt (lásd a falusi kisiskolák un "iskolaközpontokba" való összevonási hóbortját. stb.) Az iskola megszűnése pedig a kistérségben lecsökkentette a HACS-ok pontszámát ami miatt sok megyében elég sok helyen a többségieknek kedvezően alakultak a feltételek... (Erdélyi Polgár)
