Eljött a szocialista párt vezetés, hogy bemutassa a "Demokrata hazafiság és európaiság elnevezésű nemzeti programját", de inkább otthon marad volna vele,mert egy olvasót idézve "ez egy nagy semmi"
Mindamellett,hogy egy már létező -a fideszes - program korrigálását akarja elérni éppen a leglényegesebb dolgokról "hallgat".
Milyen nemzetpolitika az ha továbbra is csak a létező alapok leosztását akarja a külföldi szakemberek bevonásával megejteni és nem a határontúli nemzettársak gazdasági megerősödésére törekedik?
Mivel az eltelt évek folyamán nagyjából kialakultak a kisebb-nagyobb közös gazdasági kapcsolatok amelykre lehetne építeni elsősorban az ezekre épülő terveket kellene megalkotni s nem csak a stratégiáról vagy azok tervezéséről kellene beszélni
Köztudott ugyan. hogy az EU magyarelnöksége idején kidolgozásra került a Duna Stratégia amely 2014 - 2020 közötti időszakra megalkotta az irányelveket de a szocialista vezetés hasonlóan a hazai szövetségi vezetökhöz nem értik ennek létezésének a fontosságát- (Erdélyi Polgár)
Az MSZP Demokrata hazafiság és európaiság elnevezésű nemzeti programjának főbb elemei
- hosszú távú kárpát-medencei stratégia kezdeményezése, amely javaslatot tenne egy tízéves kárpát-medencei fejlesztési programra
- szorgalmazza az oktatás területén az információs és kommunikációs technológiákon alapuló magyar közoktatást, a kulturális és történelmi örökség elektronikus formában való gyűjtését és tárolását
- a határon túli magyar média támogatása, a Duna TV korábbi szerepének helyreállítása, hogy az újra a külhoni magyarság televíziója legyen
- a Nemzeti Jelentőségű Intézmények támogatási rendszerének újjáalakítása és átláthatóvá tétele
- a közös kormányülések gyakorlatának visszaállítása és kiterjesztése Szerbiára, Szlovákiára és Ukrajnára
- a Bethlen Gábor Alap döntéshozatali rendszerének átalakítása és külhoni magyar szakértők bevonása a döntés előkészítésébe és a döntéshozatalba. Szorgalmazza, hogy a támogatási keretösszeg 95 százalékban legyen megpályázható nyílt pályázati keret formájában, szemben a jelenlegi 5 százalékkal
- kezdeményezi, hogy a vegyes népességű településeken a magyar nyelv a hivatalos nyelvhasználaton túl egyenrangú legyen a kereskedelemben és a gazdaságban is
