A "Kellemetlen Polgár" újra csak meglepett bennünket- persze kellemesen - mert való igaz a szövetségiek eléggé félreérthetetlenül megmutatták, hogy nem érdekvédelmi hanem "csak" politikai megfontolások alapján tesznek mindazt ami nem "rázós" dolgokat tartalmaz. A cikkben megnevezett több éven át a Környezetvédelmi Minisztérum élén csücsült és "csak" most fedezte fel azt amire most olyan büszke, pedig amint a cikkírója rámutatott csak a bürökráciát növeli. Kolozsváron akkor vágnak ki fákat, amikor az egyik irodavezetőnek elfogyott a fűtésre használt fája, hisyen akkorra már "megbetegednek" egyes fák, amit ki kell vágni, hogy ne fertőzze a többit. Mikor elfogyott a szegélyfa akkor jól jött a százéves sétatéri facsonkitás, amely immár több éve az aknázzó molyoknak lett a prédája... De lássuk a cikket! (Erdélyi Polgár)
2013. május 22.
„A környezetvédelmi törvény módosítását fogom kezdeményezni, hogy a mostaninál szigorúbb fellépést írjon elő a törvénytelen fametszésekkel szemben” – nyilatkozta alig egy hónappal ezelőtt Borbély László parlamenti képviselő. Ígéretéhez híven elkészítette, és a Képviselőház Állandó Bizottságánál iktatta törvénymódosító javaslatát, amely tulajdonképpen a városi zöldövezetek adminisztrálásáról szóló (2007/24-es) törvény egyetlen cikkelyét egészíti ki a következő mondattal: A helyi közigazgatás szintjén hozott határozatok, amelyek az egészséges fák kivágására vonatkoznak, csakis a Megyei Környezetvédelmi Hatóság jóváhagyásával hajthatók végre.
A törvény szigorát a benne foglalt szankciókkal mérhetjük. A törvénysértés nyomán indítható eljárások, és a kihágások miatt kiróható bírságok minősítik a jogszabály szigorúságát. A jelen esetben javasolt módosításhoz nem kötődik egyetlen szankció sem. Nem terjed ki arra, hogy mivel büntethető például az a városvezető, aki elmulasztja a Megyei Környezetvédelmi Hatóság jóváhagyását kérni az útjában álló fa kivágásához. Márpedig azzal számolni kell, hogy aki eddig fittyet hányt az önkormányzat határozataira, az valószínűleg nem fog sorban állni a Környezetvédelmi Hatóság ablaka előtt sem. Miért is állna?
A zöldövezetekre vonatkozó hatályban lévő törvény jelenlegi formájában (is) bünteti az engedély nélküli fakivágásokat és a facsonkításokat. Ebben a tekintetben nem változik semmi. A benyújtott módosítás nem a büntetés mértékét, hanem a jóváhagyó intézmények számát és ezáltal a bürokráciát növeli. Aki magánszemélyként, engedély nélkül vágna ki fát a város zöldövezetéből, annak a tette továbbra is kihágásnak minősül, és az elkövetőnek kétszáztól ezer lejig terjedő pénzbírsággal kell számolnia. Jogi személyek esetében ez az összeg ezer és ötezer lej között változik. Összehasonlítás végett: ugyanennyivel büntethetik a város zöldövezeteiben állatait legeltető jogi személyt és ennek az összegnek akár a kétszeresével, azaz tízezer lejjel, ha gyógynövényeket vagy gyümölcsöket gyűjtene be ezekről a területekről. Ez utóbbi vétségért természetes személyt legfeljebb kétszáz lejes bírság fizetésére lehet kötelezni.
A város zöldövezeteiből mentát, bodzát, kamillát, esetleg hársvirágot szedegető személyt adott esetben ugyanakkora büntetéssel lehet sújtani, mint azt, aki engedély hiányában a főtéri park díszcserjéit ritkítja!
Hol van hát, illetve hogyan lesz szigorúbb a törvénytelen fakivágások elleni fellépés?
Kisebbségi jogainkon is – többek közt – azért néznek át, mert az azokra vonatkozó jogszabályok nem tartalmazzák a törvénysértő magatartásért kiróható szankciókat. Az elmúlt évek visszatérő témája a közigazgatásban és a tanügyben tapasztalható, nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkriminatív magatartás.
Megfelelő szankciók törvénybe iktatása nélkül nincs hatékonyan alkalmazható jogszabály, és nincs eredményes érdekvédelem.
A törvényalkotás politikai szerepléssé degradálódik, legyen szó környezet- vagy kisebbségvédelemről.(Kiemelés az EP szerk.)
Megjelent a Vásárhelyi Hírlapban, 2013.05.17-én.
