Veisz Márton 2013. június 03.,
Ha a kormánytöbbség következetesen és fair módon akar eljárni, meg kell adni a jogot az LMP-nek a frakcióalakításra. A párt képviselőinek száma ugyan a minimális létszám alá csökkent, de a népfelség elvét nem szabadna ilyen kérdésben korlátozni.
Május 10-én, a DK frakcióalapítási ügyében született alkotmánybírósági határozatra hivatkozva az LMP vezetői kezdeményezték, hogy képviselőik újra frakciót hozhassanak létre. Ez plusz felszólalási lehetőséggel, bizottsági helyekkel és főként pluszforrásokkal járna a párt számára. Az Ab döntése szerint a DK-nak azért nem lehet frakciója, mert a jogalkotó részéről helyes az a szándék, miszerint csak a választásokon parlamentbe jutott pártok jogosultak képviselőcsoportot alakítani. Emlékezhetünk, ez került be a házszabályba is, amikor a Gyurcsány-párt kilépett az MSZP-ből, s lejárt volna képviselőinek hat hónapos frakcióalakítási moratóriuma.
Ugyanakkor e logikát követve nem tagadható meg a kérelem az LMP-től. Jogos is a felvetés, mivel a párt nem egyéni képviselőkkel került be a parlamentbe, hanem pártként, listáról, s a választók közvetlen felhatalmazása előbbre való, mint a létszámkorlát – elméleti síkon. Ugyanezzel az indokkal alakíthatott frakciót az akkor még 15 fős korlátot el nem érő MIÉP is 1998-ban, egy alkotmánybírósági döntés után. Mivel a választók az egyéni választókerületi jelölt mellett pártlistára is szavazhatnak, nem indokolható a választáson mandátumot szerző pártok parlamenti működésének ilyen korlátozása, hiszen ők is a népszuverenitás megjelenítői. Egyszerűen fogalmazva: közvetlenül szavaztak rájuk, ergo joguk van hozzá.
Amennyiben a brit modellhez hasonlóan csupán egyéni képviselők ülnének a magyar parlamentben, akik közvetlen választói legitimációval rendelkeznek, nem szabadna semmilyen korlátot állítani velük szemben sem egyénként, sem csoportként képviselői jogaik legteljesebb gyakorlására. Azonban Magyarországon a pártok is rendelkeznek közvetlen választói felhatalmazással a vegyes választási rendszer listás ágának köszönhetően, így miért ne formálhatnának jogot hasonló lehetőségekre? A DK-ra és Gyurcsányra senki sem szavazott 2010-ben, míg az LMP-re a választók 7,5 százaléka.
