Peti András: nem attól fog változni valami, hogy egy civil szervezet petíciót ír

Az alábbi ckket azért tettük ki mert az alpolgármester úr "elfelejtette, hogy Ő is egy választott - és csak 4 (azaz csak négy évig tart a "hatalma") amiért az ilyen típusú válaszokat illendő lenne, hogy elfelejtse...

Gratulálunk a kezdeményezőknek! Még ha civilek is akkor is megérdemlik!) (Erdélyi Polgár)
http://www.erdely.ma/kozeletunk.php?id=164325&cim=peti_andr%E1s_nem_att%F3l_fog_v%E1ltozni_valami_hogy_egy_civil_szervezet_pet%EDci%F3t_%EDr_audi%D3

2014.05.07.

Forrás: közlemény

Marosvásárhelyen még mindig negyven százalék fölötti a magyarok aránya, ennek ellenére az utcákat, tereket kizárólag román táblákkal jelölik. Civilek most akciót indítottak a kétnyelvű utcanévtáblákért.

A Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen elnevezésű civil akciócsoport ma petíciót nyújtott be, aláírásgyűjtésük május 20-ig tart. A kezdeményezésről a szervezők tájékoztatni fogják az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját, a FUEN-t és az Európai Néppártot is, hangzott el a mai sajtótájékoztatón.

Barabás Miklós, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen szóvivője a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elmondta: a civil csoport tagjai olyan magyarok, akiket zavar, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a városban még mindig nem jelent meg a kétnyelvűség az utcanevek és térelnevezések területén. Pedig a 2001-es helyhatósági törvény lehetővé teszi ezt Romániában, és különböző nemzetközi szerződések is vonatkoznak az utcanevekre. Barabás Miklós elmondta: az RMDSZ politikai alelnökének, Borbély Lászlónak, valamint Peti Andrásnak, Marosvásárhely alpolgármesterének küldték el a petíciót, őket tartják a legkompetensebbeknek, akik az ügyben valamit tehetnek.

Peti András úgy véli, nem attól fog változni valami, hogy egy civil szervezet petíciót ír, a kétnyelvű utcanévtáblák ügyét az RMDSZ mindig következetesen a zászlajára tűzte. Sikerült a Tanácsban kisebbségben is többségi döntést hozni ebben a kérdésben, bár a megvalósításig még nem jutott el az ügy. Az alpolgármester hozzátette: azok a marosvásárhelyi ingatlantulajdonosok, akiknek fontos az anyanyelv megőrzése, a saját ingatlanjaikra eddig is kitehették a magyar táblákat. Peti András ugyanakkor bízik benne, hogy hamarosan a városban is kikerülhetnek a kétnyelvű utcanévtáblák.

hirado.hu

A petíció szövege és aláírási lehetőség ITT.

Petíció

Címzettek:
Marosvásárhely Alpolgármestere Peti András
Borbély László RMDSZ politikai alelnöke, parlamenti képviselő
Marosvásárhely lakossága 25 éve vár a kétnyelvű utcanévtáblákra

Ennek a petíciónak a kezdeményezői marosvásárhelyi magyar ajkú lakosok, akik a „Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen” ügy elindítói. Az ügy szakmai tanácsadója a Civil Elkötelezettség Mozgalom, független civil jogvédő szervezet. A „Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen” érdekérvényesítő ügy célja, hogy 25 évvel a rendszerváltás után megjelenjenek Marosvásárhely utcanévtábláin a magyar nyelvű utca- és tér nevek.Marosvásárhelyen él a legnagyobb romániai magyar közösség, közel 60 ezer ember, akik az utcák, terek neveit kizárólag román nyelven olvashatják el azokon az utcatáblákon, amelyeket román és magyar adófizetők pénzén kivitelezett a város Polgármesteri Hivatala. Miközben a román közösség a saját anyanyelvén kiírt neveket olvas az utcatáblákon, a magyar lakosok csupán a román elnevezés mögötti utca és tér szavakat láthatják magyarul. A Szabadság utcatábla a következőképpen fest: strada Libertăţii utca. Az Európai Unióban számos helyen léteznek kétnyelvű feliratok, mint például Brüsszelben is.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőpolitikusai között számos marosvásárhelyi származású van, közöttük találjuk Markó Bélát, Borbély Lászlót, Kerekes Károlyt, Kelemen Attilát, Frunda Györgyöt, akik az elmúlt 25 év során számos fontos pozíciót – oktatásért felelős miniszterelnök helyettes, miniszter, EPi megfigyelő, parlamenti képviselő, szenátor – töltöttek be Románia különböző döntéshozó testületeiben és kormányaiban. A felsorolt személyeket, a marosvásárhelyi és Maros megyei magyarság szavazatai hatalmazták fel arra, hogy a közösség érdekeit képviseljék Bukarestben, Brüsszelben és Marosvásárhelyen egyaránt.

A marosvásárhelyi közösség negyed évszázadon keresztül bizalmat szavazott az RMDSZ politikusai számára, mégis mára a város magyarsága elveszítette a város tereit, idegenül érzi magát az állami intézményekben, ahonnan a magyar nyelv kiszorult. Miközben Románia büszkén hirdeti a példaértékű kisebbségpolitikáját, Marosvásárhelyen a kétnyelvűség illúzió, illetve be nem tartott politikai kampányígéret.

Marosvásárhely összlakossága 128 ezer a város 52 százaléka román anyanyelvű és 45 százalék magyar ajkú. Az állami intézményekben dolgozó magyarok aránya nagyon alacsony, vannak intézmények, ahol a több száz alkalmazott között egy-két magyar személyt találunk, a magyar nyelven történő ügyintézés nem működik, mindamellett, hogy ezt a Helyi Közigazgatási Törvény biztosítja 2001 óta.

A rendszerváltást követő 18 évben a városi tanács testületének RMDSZ –és tagjai a testület többségét alkották, 2008 után az RMDSZ kisebbségbe került a városi tanácson belül, viszont mindmáig a testület legnagyobb frakciója, a tanács 44 százaléka. Mindamellett, hogy az elmúlt 25 évben a városi tanácsban az RMDSZ-nek erős pozíciói voltak, a város utcái, terei nem tükrözik az itt élő magyar közösség kultúráját, anyanyelvét. A város egyre inkább átalakult egy egynyelvű és egy kultúrájú településsé, ahol a közös terekből kiszorul, lassan eltűnik a magyar nyelv. A polgármesteri hivatal képmutató hamis kétnyelvűsége a táblák szintjén megjelenik ugyan, de a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményei egynyelvű ügymenettel, és román nyelvű közérdekű tájékoztatással tiszteli meg a magyar adófizetőket. A polgármesteri hivatal irodáiban a „beszéljen románul, nem értem” kioktató hangnemben megfogalmazott reakciók mindennaposak.

A város magyar alpolgármestere 2014. április 15-én azt nyilatkozta, hogy hamarosan megoldódik a kétnyelvű utcanévtáblák ügye. Az RMDSZ városi tanácsosainak részvételével leváltásra került a város román ajkú nemzeti liberális alpolgármestere és egy régi/új liberáldemokrata, szintén román alpolgármester került a helyére. Peti András RMDSZ-es alpolgármester azt mondta, hogy az új alpolgármesterrel a magyar közösség érdekvédelmi ügyeit nagyobb sikerrel lehet majd képviselni a városi tanács testületében.

Az egynyelvű utcanevek a rendszerváltás után jelentek meg a város utcáin, ezeket megelőzően még a kommunista diktatúra idején is léteztek kétnyelvű utcanévtáblák.

Az egynyelvű táblák kezdeményezője a város polgármestere, Dorin Florea, nem szeretne valódi kétnyelvű utcanévtáblákat, erről számtalanszor nyilatkozott, számára fontosabb fenntartani a jelenlegi állapotot és képmutató módon azt hirdetni, hogy a városban harmónia és kölcsönös tisztelet uralkodik. Az egynyelvű utcanévtáblák mára már elfogadottá váltak, a városi tanács RMDSZ-es tagjai nem tettek hatékony politikai lépéseket, a kétnyelvű utcanévtáblák ügye inkább politikai kampánytémává degradálódott, amelyet időnként elő lehet venni a fiókból, a valóságban az RMDSZ nem rendelkezik egy világos és átlátható tervvel, amely az utcanévtábla ügyet sikerre vinné.

Az utcanévtáblák ügyében nem kérdőjelezhető meg a város polgármesterének felelőssége, viszont a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mulasztása jóval nagyobb ezen a téren. A „Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen” ügy első lépéseként a Civil Elkötelezettség Mozgalom 2014. áprilisában feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amelyben a város polgármestere és a Polgármesteri Hivatal jegyzője ellen indított eljárást.

Fontos különválasztanunk a két teljesen eltérő felelősséget. Marosvásárhely polgármesterét felelősség terheli az utcanévtáblák egynyelvűsége/részleges kétnyelvűsége miatt, viszont a mostani állapot nem jöhetett volna létre az RMDSZ beleegyezése és passzivitása nélkül. A kétnyelvű utcanéváblákat szabályozó törvényi háttér már 2001 óta létezik (2001/215-ös Helyi Közigazgatási Törvény), ezt tovább erősítette a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Kartája, amelyet az ország 2008-ban ratifikált. A Kartához kapcsolódó első országjelentés nyomán megfogalmazott Szakértői Bizottság Jelentése megerősítette, hogy az utcaneveket két nyelven kell megjeleníteni. (link:http://www.coe.int/t/dg4/education/minlang/Report/EvaluationReports/RomaniaECRML1_en.pdf, 83. oldal) Az első, magyar közösség irányába megalázó utcanévtáblák 2002-ben kerültek kihelyezésre, az azóta eltelt 12 év alatt könnyen lehetett volna lépni, hiszen az RMDSZ frakciója 2008-ig, többségben volt a városi tanácsban, 2008 után pedig a legerősebb frakció, és a törvényi háttér 2001 óta egyértelműen lehetőséget nyújtott erre. Világosan látszik, hogy az elmúlt 25 év során, a város terei, utcái, azok elnevezései, nem tartozott a helyi RMDSZ prioritásai közé.

A „Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen” ügy kezdeményezői azt szeretnék elérni, hogy a kétnyelvű utcanévtáblák minél előbb – 2014 augusztusában – megjelenjenek Marosvásárhelyen. A rendszerváltás óta elmúlt 25 év, az RMDSZ ezalatt többször kormánytag volt, helyi képviselet is erősnek tűnt, a közös terek mégis egy nyelven hirdetik az együttélés sajátságos jellegét.

Jelenleg több településen léteznek kétnyelvű utcanévtáblák, következésképp ezek létezése nem törvénybe ütköző – a város polgármester állításaival ellentétben – csupán politikai akarat és valós megoldások keresése szükséges hozzá. A romániai gyakorlatban eltérő megoldások születettek ott, ahol valós kétnyelvű utcanévtáblák találhatók. Hargita és Kovászna megyében ez nem okozott gondot, mert létezik egy erős szokásjog, amelyet megerősített a nyelvi jogokat tartalmazó helyi Közigazgatási Törvény. Ezeken a településeken nem volt szükség tanácsi határozatra, ahhoz, hogy a kétnyelvű táblák megjelenhessenek, más településeken, ahol a magyar közösség aránya nagyon alacsony, két fajta megoldással találkoztunk, volt ahol a város tanácsa határozata alapján jelentek meg a kétnyelvű utcanévtáblák, máshol háttértárgyalások alapján döntöttek. Mindkét esetben az RMDSZ fontos szerepet játszott az ügy sikeres kivitelezése során. Marosvásárhely városi tanácsa 2007-ben már határozattal elfogadta az utcanevek magyar változatát, most már nincs más hátra, csak a magyar utcanevek mielőbbi kihelyezése.

Mi, a „Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen” ügy kezdeményezői nem szeretnénk tovább várni, utcanévtáblák terén valós eredményeket szeretnénk látni.

Felkérjük Borbély Lászlót az RMDSZ politikai alelnökét és Peti Andrást a város alpolgármesterét, hogy a politikai érdekérvényesítés eszközeivel képviseljék és vigyék sikerre a kétnyelvű utcanév ügyet. A jelenlegi aláírásgyűjtést követően további akciók és civil érdekérvényesítés lépést tervezzünk, küzdelmünket nem hagyjuk abba mindaddig, ameddig városunk közös terei nem válnak a kölcsönös tisztelet színtereivé, és meg nem jelennek a kétnyelvű utcanévtáblák.

A jelenlegi petíció aláírásait május 20-ig gyűjtjük, az aláírásgyűjtő íveket egy sajtó nyilvános kerekasztal-megbeszélésen szeretnék átadni, ahova szeretettel várjuk az általunk megszólított politikusokat.

Jelen petíció angol nyelvű verzióját tájékoztatásképp elküldjük az Európai Néppártnak és a FUEN-nek.

Kérünk mindenkit, aki egyetért követeléseinkkel, aláírásával támogassa ügyünket. Köszönjük szépen

Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyre kezdeményező csoport

Marosvásárhely, 2014. május 05.