Panyi Szabolcs 2014. 05. 05.
Az MSZP-nek és az LMP-nek választania kellett aközött, hogy vagy beállnak a szkinhed múlttal rendelkező jobbikos politikus jelölése mögé, vagy pedig csak fideszesek kerülnek a házvezetésbe. Az első esetben a kormánypártok könnyen össze tudták volna őket mosni a Jobbikkal, de a veszekedő, kompromisszumképtelen és a házvezetésből kiszoruló ellenzéknek is örülhettek volna a Fideszben. Végül Schifferék jogászkodásának köszönhetően előállt egy kompromisszumos megoldás: a pártok közös indítványban nevezik meg a jelölteket, köztük Sneider Tamás alelnök-jelöltet, de az egyes jelöltek mögött kizárólag saját pártjuk áll, az alakuló ülésen pedig személyenként és nyílt szavazással döntenek majd. Az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt-PM és Fodor Gábor nemet mond a Jobbik jelöltjére, a Fidesz álláspontja nem ismert.
Négy órán keresztül vitáztak egymással a frakcióvezetők a házbizottsági ülésen a volt egri szkinhedvezér, a Jobbik által a parlament alelnökének jelölt Sneider Tamás miatt. Kihasználva azt, hogy a törvény szerint a frakcióknak közös javaslatot kell tenniük az országgyűlés tisztviselőinek személyéről, a Fidesz gyakorlatilag megzsarolta az MSZP-t és az LMP-t: vagy megállapodásra jutnak a Jobbikkal – azaz belenyugszanak Sneider közös jelölésébe –, vagy egyetlen egy ellenzéki sem lesz a házvezetésben. A két baloldali frakciónak végül mégis sikerült kibújnia a csapdából.
Amíg Sneider neve ott van, nem lesz megállapodás
A házbizottsági ülés legelején Mesterházy Attila rögtön kijelentette, amíg Sneider Tamás neve szerepel az íven a jelöltek között, addig nem lesz közös indítvány, mert pártja azt biztosan nem írja alá. Az MSZP Sneider szkinhedmúltjával, az általa elkövetett erőszakos cselekménnyel és a Jobbik politikusának szélsőséges nézeteivel érvelt.
Sneider Tamás a parlamentben 2013 júniusában Fotó: Bődey János
Mesterházy elutasító álláspontjára rácsatlakozott Schiffer András is, ő kevésbé világnézeti, inkább jogi indoklással. Schiffer többek között arról beszélt, hogy ami egy kormánytagnál vagy egy bizottsági elnöknél elmegy (Sneider az előző ciklusban a szociális bizottságot vezette), az egy parlamenti alelnökség esetében, ami nem a pártpolitikáról szól, már nem biztos, hogy megengedhető. Az LMP frakcióvezetője elsősorban a Sneidert egy erőszakos cselekmény miatt elmarasztaló jogerős ítéletre hivatkozott.
Sneider akár államfői jogokat is gyakorolhatna
Nagyon-nagyon valószínűtlen, de elméletben lehetséges, hogy parlamenti alelnökként Sneider Tamás kezébe kerüljenek az államfői jogkörök, így többek között a fegyveres erők főparancsnoksága, az egyéni kegyelemadás, vagy éppen a népszavazás kezdeményezésének joga is. Hogyan? Itt írtunk erről.
Vona Gábort ezért megkérték, jelöljön mást Sneider helyett – az LMP-nek bárki más megfelelt volna, az MSZP-nek viszont az egri politikuson kívül más jobbikosok (például a zsidólistázó Gyöngyösi Márton) sem voltak elfogadhatóak. Vona nem állt rá továbbra sem a cserére, ami patthelyzethez vezetett.
Kövér megüzente, hogy akkor viszont nem lesz ellenzéki a házvezetésben
Forrásunk szerint a vitának ezen a pontján Kövér László megüzente a tárgyaló feleknek, hogy amennyiben nem sikerül megállapodnia az összes frakciónak a közös indítványban, akkor egyetlen egy ellenzéki sem kerül be a házvezetésbe. A törvény szerint ugyanis a közös indítvány elmaradása esetén a házelnök joga kijelölni az országgyűlés tisztviselőit. Ezzel a baloldali pártok legalább olyan rosszul jártak volna, mintha belenyugszanak Sneiderbe – hiszen az elmúlt ciklusban a házvezetésből egyedül a szocialista Ujhelyi István volt az, aki következetesen rendre utasította a jobbikosokat a szélsőséges kijelentéseikért.
A vitában az MSZP és az LMP többször is megpróbálta kicsikarni Rogán Antal és a Fidesz véleményét Sneiderről, hogy ők csak formálisan ragaszkodnak-e a közös indítványhoz, vagy meg is fogják-e szavazni a Jobbik jelöltjét.
Az Index úgy értesült, a Fideszben az utolsó pillanatig vitatták Sneider támogatását, sőt még a hétfő délutáni frakcióülés után is nyitott maradt, hogy megszavazzák-e. Rogánék tehát az ellenzék ezirányú kérdésre sem adtak világos választ, sőt a házbizottsági vita során nem is minősítették Sneider személyét.
Rogán Antal sajtótájékoztatót tart a Fidesz- KDNP képviselőcsoportjának alakuló ülése után a Képviselői IrodaházbanFotó: Kovács Tamás
Ekkor tehát úgy tűnt, az MSZP és az LMP alulmarad a taktikai csatában.
"Mindenféle morális felelősség ódiumát el akarták magukról hárítani. A Fidesz megint a centrális erőtér pozíciójába helyezkedett, és próbálták eljátszani, hogy rajtuk kívül csak a veszekedő szocik meg a fasiszták vannak. Azt gondolták, nekik így is, úgy is jó. Vagy lehet majd házalni mindenütt azzal, hogy Sneider a baloldal jelöltje is volt és így összemoshatják a baloldalt a Jobbikkal. Vagy pedig nem lesz ellenzéki a házvezetésben, ami nekik szintén jó" – mondta Schiffer András az ülésről az Indexnek.
Közös javaslat van, közös jelölés nincs
Az ellenzék a patthelyzet feloldására szünetet kért, az MSZP és az LMP külön leültek egyeztetni az álláspontjukat. Schiffer ekkor némi jogászkodással egy kompromisszumos javaslatot vezetett elő.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény betű szerint csupán közös indítványt ír elő, tehát nem közös jelölésről beszél – így pedig formálisan tető alá lehet hozni az összes frakcióvezető aláírását egy papíron úgy, hogy Sneider közben ne váljon az MSZP és az LMP közös jelöltjévé. A javaslat szerint a megállapodásban külön rögzítik azt is, hogy melyik személy melyik párt jelöltje, az egyes tisztviselő-jelöltekről pedig személyenként, az alelnökök és a jegyzők esetében ráadásul nyílt szavazással döntenek.
Az LMP és az MSZP megegyezett tehát ebben a javaslatban, és azt a Jobbikkal is sikerült elfogadtatniuk. Ellenzéki forrásaink szerint Rogánék meglepődtek a fejleményen, hiszen arra számítottak, hogy sikerül teljesen egymásnak ugrasztaniuk a többi pártot.
A megállapodás szerint házelnöknek Kövér Lászlót jelöli a Fidesz-KDNP, alelnöknek szintén a kormánypártok Gulyás Gergelyt, Lezsák Sándort, Jakab Istvánt (Fidesz) és Latorcai Jánost (KDNP), az MSZP Hiller Istvánt, a Jobbik pedig ugyebár Sneider Tamást.
Továbbra is a Fideszen múlik Sneider sorsa
A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatóján az MTI szerint Rogán Antal arról beszélt, "minket ez a megállapodás ebben a formájában köt" az alakuló ülésen pedig mindent megtesznek azért, hogy a parlament minden tisztségviselőjét megválaszthassa. A Sneider miatti vitáról azt mondta, az ellenzék a tárgyalás egy szakaszában nem tudott konszenzusra jutni, a Fidesz-KDNP pedig nem akarta magára vállalni, hogy válogasson a jelöltek között. Később az MTV Az Este című műsorában már az ellenzékre próbálta finoman hárítani a felelősséget, amikor azt mondta, hogy amennyiben nem lett volna konszenzus, akkor nem lett volna szavazás sem Sneiderről.
A tárgyaláson KDNP frakcióját képviselő Rubovszky György jóval finomabban fogalmazott, szerinte a megállapodással "senki nem vállalja a másik jelöltjét, de tiszteletben tartja azt", ugyanakkor a frakcióknak nem kötelező a megállapodásban szereplő összes jelöltet megszavazni.
Mesterházy Attila és Schiffer András közösen álltak ki az ülés után sajtótájékoztatót tartani. Mesterházy kijelentette, hogy ugyan nem vitatják, hogy minden frakciónak joga van a jelöléshez, de szerinte nekik is joguk van a szavazáson véleményt mondaniuk a jelöltekről. Schiffer András pedig cinikusnak nevezte, hogy a Fidesz szerinte „hátradőlt″ és az ellenzékre hagyta a megegyezést.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azt fejtegette, hogy mindegyik párt mögött ott van a szavazóbázis, a társadalmi támogatottság, Sneider Tamás pedig szakmailag és emberileg is kifogástalanul fogja ellátni az alelnöki feladatokat. Újságírói kérdésre azt mondta, minden pártnak a maga felelőssége, támogatják-e a Jobbik jelöltjét – ők ezt fogják tenni a többiek jelöltjeivel, és remélik, hogy ez kölcsönös lesz.
Érdekesség, hogy az MTI a megállapodásról kiadott közleményében teljesen helytelenül, és a kormánypárt által sugallni kívántakkal összhangban arról ír, a pártok kompromisszuma után a képviselőcsoportok Kövértől Sneiderig mindenkit közösen jelölnek posztjaikra – holott a megállapodásban feketén-fehéren ott áll, melyik politikus melyik pártnak a jelöltje, és csak azé.
Balhé lesz az alakuló ülésen
Sneidert sem az MSZP, sem az LMP, sem a kilenc független (DK-s, Együtt-PM-es és MLP-s) képviselő várhatóan nem támogatja a keddi szavazáson, a Fidesz álláspontja pedig továbbra sem ismert. Egy elnökségi ülésen korábban már szóba került a kérdés, de nem született végleges döntés, miként a mai frakcióülésen sem. A jobbikos politikus alelnöksége ugyanakkor így is, úgy is a kétharmados Fidesz-többségen múlik. Az biztos, hogy Sneider Tamás akár megkapja a kormánypártiak támogatását, akár nem, a végeredmény valamilyen szempontból mindenképpen felhördülést fog kelteni.
