Kritikán aluli a termelékenység a székelyföldi gazdaságban. A megyék adatai elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: Hargita és Kovászna megye magánszektorában 123 ezer munkavállaló 3 milliárd eurót termel meg egy év alatt, míg például Biharban 115 ezer alkalmazott munkájának a gyümölcse 5,4 milliárd euró.
Mély területi törésvonalak rajzolódnak ki a román gazdaságban. Az még hagyján, hogy Bukarestben és az azt körülölelő Ilfov megyében bejegyzett cégek adják a Romániában működő vállalkozások forgalmának majd 40 százalékát, 95,5 milliárd eurót, hiszen a fővárosok általában az adott ország legfejlettebb régiójának számítanak. A megyék gazdasági teljesítménye azonban szintén elképesztő egyenetlenségeket mutat.
Mivel a megyék lakossága között nagyok a különbségek, hiszen Kovásznának csupán 206 ezer, míg Kolozsnak 659 ezer lakosa van, mérvadóbbak a lakosok számához viszonyított gazdasági adatok, ezek azonban még sanyarúbbnak láttatják a Székelyföld gazdasági helyzetét. 2012-ben minden egyes háromszéki alkalmazott 35.708 eurót termelt meg, míg a hargitaiak csupán 20.300 eurót. Ezzel Háromszék a legelmaradottabb Mehedinţi megyével van egy szinten, míg Hargita országos utolsó a termelékenység tekintetében
Más erdélyi megyék lényegesen jobban teljesítettek: egy bihari munkavállaló átlagban 46.723 eurót termelt meg, egy Kolozs megyei 52.501 eurót, egy Temes megyei 43.521 eurót, egy Maros megyei pedig 53.232 eurót. Az egy munkavállalóra kiszámított nettó vállalati nyereség tekintetében Hargita szintén katasztrofálisan teljesített, 2012-es eredménye 736 euró. Ennél még a Mehedinţi megyei cégek is jobb eredményt értek el, minden egyes alkalmazottra 935 euró nettó nyereség jutott.
