Európai Tanács − 17-10-2014
A témától és a politikai környezettől egyaránt függ, hogy mennyire könnyű átültetni az uniós csúcsokon született kormányközi megállapodásokat jogszabályokba. Összeállításunk segítségével könnyen figyelemmel követhető, hogy mely szakterületeken a legkönnyebb végigvinni a folyamatot, és hol akadnak fennakadások.
Az uniós csúcstalálkozókon - legyen szó válságkezelésről vagy éppen külkapcsolatokról - az állam- és kormányfők döntenek arról, hogy milyen irányba tegyen intézkedéseket az EU, hogy aztán az ez alapján születő jogszabályokat minden uniós ország be is tartsa.
A konkrét uniós jogszabályokra az Európai Bizottság tesz javaslatot, amelyet azt követően az Európai Parlament a tagállamok szakminisztereivel közösen megvitat, módosít, majd végül elfogad vagy éppen elutasít.
A konkrét jogszabály megszületése előtt azonban előfordulhat, hogy a tagállamok nem tudnak megállapodni a részletkérdésekről, így a jogalkotási folyamat hónapokra vagy akár évekre is megrekedhet.
Az EP kutatóközpontja egy helyen összegyűjtötte, hogy milyen stádiumban van egy-egy javaslat. Zöld, sárga és piros szín jelöli, hogy egy javaslatból jogszabály lett, a jogalkotás még zajlik, vagy éppen megakadt.
Az adatokat az oldal témák szerint csoportosítja. Az elmúlt években egyértelműen a gazdasági válság megoldása volt a legfontosabb feladat az EU-ban, ezért nem véletlen, hogy az ehhez kapcsolódó jogszabályokból fogadták el a legtöbbet. Környezetvédelmi vagy éppen külügyi téren viszont nem sikerült minden kezdeményezést végigvinni.
Egy javaslat különböző okokból akadhat el a jogszabályalkotás során. Előfordulhat, hogy az EU-tól független tényezők miatt nem történik előrelépés, de gyakran a tagállamok közti nézetkülönbség a fő ok.
Az összeállítás segíthet áttekinteni, hogy mely témákban sikerült megegyezni, és melyekben kell többet tenni azért, hogy az elképzelésekből uniós jogszabályok szülessenek.
A grafikát és a teljes jelentést erre a linkre kattintva lehet elolvasni.
REF : 20141016STO74231
