Zahoránszki Brigitta | 2014.08.23.
Elsősorban roma nők élnek a spirálos fogamzásgátlással, amelyet ingyenesen tesznek hozzáférhetővé a szociálisan rászorulóknak. A programot egyelőre sűrűn összetévesztik a sterilizálással.
Hálásak a segítségért. A sülelmedi cigányasszonyok cáfolják a „spirálterorról” szóló híreszteléseket Kirsch Norbert felvétele
Ingyen fogamzásgátló spirálokhoz juthatnak a nők Románia több megyéjében. A franciaországi alapítványi pénzekből finanszírozott, a nemkívánatos terhességek megelőzését célzó program 2011-ben indult általában a szegény nagycsaládosok számára, akik nem tudnak, illetve nem akarnak több gyermeket vállalni. Az ingyenes lehetőséggel a jövedelemmel nem rendelkező asszonyok élhetnek. A beavatkozásra eddig a máramarosi kisvárosban, Sülelmeden jelentkeztek a legtöbben, közülük is elsősorban a roma közösség női tagjai: csaknem 300-an kérték az ingyenes és hosszú távú fogamzásgátlást. Sülelmed polgármesterét kritikák is érték emiatt, a romajogvédő szervezetek diszkriminációval vádolták az elöljárót.
Önkéntesség és fogamzásgátlás
Máramaros roma lakossága folyamatosan nő, nem kivétel ez alól a Sülelmedhez tartozó Kelence sem, ahol a megye második legnagyobb létszámú roma közössége él. Bár a településen néhány éve új iskola és óvoda is épült, a sok gyerek miatt máris túljelentkezés van a napköziben. A cigánynegyedben nagyobb felújított, illetve új házakat is láthatunk. Ezekben főleg olyan családok élnek, akik jórészt külföldön dolgoznak, de sokan vállalnak időszakos munkát, napszámot, többen járnak nyáron áfonyát is szedni. A többség azonban mélyszegénységben él, és nem ritka a nyolc- vagy akár tízgyermekes család sem.
Ezt a helyzetet már az asszonyok is megelégelték, és amikor tudomást szereztek az ingyenes fogamzásgátlás lehetőségéről, rögtön igyekeztek élni is vele. „Nagyon nagy a családom, tíz gyermekem van, ha még több lenne, mihez kezdenék, dobjam őket a vízbe? Szegénységben élünk, kellett valamilyen megoldás” – mondta egy harminc év körüli asszony, karján a legkisebbik fiával. „Ingyen volt a spirál, csak az utat kellett fizetnünk, vonattal mentem be Nagybányára. Nem a polgármester jött, hogy menjetek, tegyetek magatoknak spirált, szó se róla, hogy kényszerített, önszántunkból mentünk, mert nem akarunk több gyermeket” – így egy másik asszony, aki hat kiskorú gyerekét neveli.
A kelencei roma lányok közül sokan már 15 évesen szülnek. Az idősebb asszonyok most arra buzdítják lányaikat, hogy használják ki a lehetőséget. Egy ötven év körüli nő arról számolt be, hogy négy gyermeket tudott vállalni, mindemellett nyolcat elvetett, inkább az abortuszt választotta. Az ő lánya is első gyermekét várja, de azt mondta, szülés után javasolni fogja neki a beavatkozást, hiszen nincs miből eltartani a népes családot. Azért is örül az ingyenes programnak, tette hozzá, mert így felfedeztek nála egy méhcisztát is, amit sikerült időben és díjmentesen kezelni.
A beavatkozás ingyenes, csak a 40 kilométerre lévő Nagybányára való utazást kell kifizetni. A családtervezési központba naponta érkeznek paciensek, az éves kontroll ugyanis kötelező. Van, aki rutinvizsgálatra jelentkezik, van, aki rendellenességet észlelve jön el. Egy 17 éves lánnyal találkozunk, akinek két és fél éves gyermeke van, de egyelőre nem szeretne még egyet. Most nehezet emelt, és úgy érezte, eltört a spirál. A központ vezető-nőgyógyásza a gyermekes nők nagy részének ezt a módszert javasolja egyrészt azért, mert közel száz százalékos a hatékonysága, ugyanakkor nyolc évig nincs gond vele. „A leggyakrabban használt spirálok T alakúak, réz ötvözettel. A szerkezet úgy hat, hogy nem engedi a megtermékenyítést, illetve megakadályozza a már esetlegesen megtermékenyített petesejt beágyazódását. A rézötvözetnek köszönhetően a spirálnak gyulladásgátló hatása is van”– részletezte a szakorvos.
Mi a diszkrimináció?
A szegénységben élő nők nemkívánatos terhességét megelőző, három éve indult programnak ellenzői is akadtak. Egyes bukaresti romajogvédelmi szervezetek szerint az eljárás diszkriminatív. Az önkormányzat szerint azonban félreértés okozhatta a felháborodást. Több roma képviselő információ hiányában ugyanis azt hitte, hogy a spiráltól az asszonyok meddővé válnak. Mivelhogy a spirál neve románul sterilet, valószínűnek gondolták, hogy az egyet jelent az ivartalanítással. Ezt viszont bármikor el lehet távolítani, és a nők ismét teherbe eshetnek.
Lucian Morar polgármester nem győzi hangsúlyozni: senkit nem kényszerített a beavatkozásra, és csak jót akart ezeknek a családoknak. „Inkább az diszkrimináció, hogy ezek a roma asszonyok egyrészt nem ismerték ezt a fogamzásgátló módszert, másrészt legtöbben anyagilag nem engedhették meg maguknak. Mi viszont elősegítettük az ingyenes hozzáférést”– összegzett a városvezető.
Egy rézötvözetű spirál ára mintegy 200 lej, az aranyötvözetűé ennél valamivel drágább. A spirálon kívül egyéb fogamzásgátlókat is kaphattak a nők, a gumióvszert és a tablettát azonban szinte senki nem választotta.
