2015. július 1.
Lucian Boia történész a Revista 22-nek adott interjújában kifejtette, hogy Klaus Johannis államfő a német etnikumhoz való tartozása mellett a román nemzet része is, és hogy a román mentalitás az etnikai nacionalista mítoszhoz viszonyítva „továbbfejlődött”.
„Nem annyira Klaus Johannis személyét tartottam izgalmasnak, mint azt, hogy a románok többsége megszavazta államelnöknek.
Nekem az is érdekesnek tűnt, hogy a románok közül nagyon sokan az államfőválasztások idején egy archaikus, nacionalista és ortodoxista tónust ütöttek meg, és nem tudtak különbséget tenni Johannis etnikai és nemzeti hovatartozása között.
Johannis nem román etnikai szempontból, de ugyanakkor a román nemzet része. Ez olyan, mintha azt mondanánk Ion Luca Caragialera, hogy nem román író, hanem görög. Ez teljesen abszurd” – mondta Boia, miután az etnikum és a nemzet fogalma közötti különbségeket fejtegette. Boia szerint az etnikai meghatározottság adott tényező, míg a nemzeti egy konstruált. Éppen ezért áll fenn az, hogy az etnicitás fogalma nem egyenlő a nemzetével.
„Sokan vannak, akik azt mondják, hogy ha német, akkor hogyan lehetne román? És hogyha még luteránus is, akkor hogyan lehetne román, hiszen nem ortodox. Úgy gondolom, amellett, hogy több tényező is összejátszott a Johannis győzelmében, ez a román mentalitás továbbfejlődött. A románok most már kevésbé megrögzöttek, ami az etnikai típusú nemzeti mitológia megvédését illeti.
Ez a mentalitás még mindig létezik, de ugyanakkor lejátszódott a mentalitásoknak egy európaiasodása, egy nyugatosodása is. Más szempontból az is fontos tényező, hogy a románok nem bíznak magukban, abban viszont bíznak, hogy a németek jól végzik a dolgukat. Az is hatott ennek a bizalomnak a kialakulásában, hogy Németország újra Európa legerősebb és legbefolyásosabb államává vált” – magyarázta Boia.
Boia szerint a román elit a XIX. századtól kezdve nyugatra néz, és azt tekinti modellnek. Ezzel magyarázható a romániai orosz-ellenesség is, amit tovább súlyosbítanak a Besszarábia egykori orosz megszerzése miatti ellenérzések is.
„Most számunkra Erdély fontosabb, mint Besszarábia. De akkoriban Besszarábia sokkal fontosabb volt, mint Erdély, amiatt, hogy az Moldva része volt, míg Erdély sosem volt valamelyik román fejedelemség része” – mondta.
