A hétfői dél-törökországi terrortámadás okozta felháborodás komoly belföldi válság kialakulásával fenyeget.
A hétfői dél-törökországi terrortámadás okozta felháborodás komoly belföldi válság kialakulásával fenyeget. A kurd többségű Suruc városában végrehajtott merénylet óriási elégedetlenséget váltott ki a törökországi kurdok körében, és újra felszínre törtek az évtizedes szembenállás okozta, az utóbbi időben elfojtott indulatok. Kurdok ezrei tüntettek országszerte, mivel a kormány fellépését elégtelennek tartják az iszlamistákkal szemben. A fegyveres erők vezetésének információi szerint a kurdok által lakott délkeleti tartományokban több helyen is katonai komplexumot támadtak meg civilek, néhol Molotov-koktélt is dobált a dühös tömeg.
A felfokozott hangulatot a radikális csoportok is igyekeznek kihasználni. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) pár hete jelentette be, hogy véget vet a két évig tartó fegyverszünetnek, mivel a török kormány nem tesz meg mindent a kurdok biztonságának szavatolásáért. A hét eleji robbantás óta több rendőrt is meggyilkoltak a PKK harcosai a déli tartományokban. A baloldali kurd nacionalisták egy fontos kelet-törökországi főút forgalmát is megbénították rövidebb időre, egy tucat teherautót felgyújtva. Kedden a török rendőrség egy út mellett elhelyezett, 120 kilós, távirányítású robbanóeszközt is talált Tunceli tartományban, aminek elhelyezésével szintén a PKK egységeit vádolják. A kurd felkelők azonban nem csak a kormányerőket támadják. Kedden egy Iszlám Állam oldalán Szíriában harcoló, Törökországba pár hónapja hazatért iszlamistát gyilkoltak meg a PKK harcosai.
A két szervezet közötti ellenségeskedés könnyen egy komoly belföldi válság kialakulásához vezethet. Emiatt Ankara egyszerre kényszerül fellépni az országot sújtó terrorizmus mindkét formája ellen. A politikai stabilitás jelenleg azonban rendkívül kényes egyensúlyon alapszik. A Törökországot 13 éven keresztül egyedül vezető Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) stratégái rájöttek, hogy a kurdokkal való kiegyezés hiányában Törökország sosem lesz képes meghatározó szereplője lenni a régiónak. A 15 milliós kisebbség és a többségi társadalom közötti ellentétek ugyanis bármikor kijátszhatók mindaddig, amíg a lakosság két csoportja nem köt békét egymással. Bár a júniusi választásokon az AKP győzött, de nem sikerült megszereznie a mandátumok abszolút többségét, így koalícióra kényszerül a parlamentbe jutott pártokkal. A képlékeny helyzetben sok politikus a kurdok elleni indulatok felkorbácsolásával igyekszik politikai tőkét kovácsolni. A kisebbség elleni izgatás azonban veszélyes játék, ami már rövid távon is könnyen visszaüthet.
Három évtizedes gerillaharc.
A Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) 1978-ban alapították fiatal kurd értelmiségiek, akik baloldali értékek mentén kívántak harcolni a kurd nép érdekeiért. A fegyveres szervezet a vidéki lakosságot megnyerve széles társadalmi bázist épített ki, és rövid idő alatt a kurd szeparatizmus legmeghatározóbb erejévé nőtte ki magát. A PKK török állammal szembeni fegyveres harca 1984-ben kezdődött és kisebb megszakításokkal azóta is tart. Abdullah Öcalan, a szervezet vezetőjének 1999-ben történt elfogása komoly csapás volt a PKK-ra nézve, de a karizmatikus vezér hiánya nem törte meg a mozgalmat. A PKK ma is aktívan harcol a kurdok jogaiért.
