K. M. 2015. július 24.
Ha az RMDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt, akkor is bejut a parlamentbe az alternatív küszöb révén, azonban gyengül a tárgyalási pozíciója a román parlamenti pártokkal szemben. Noha az alternatív küszöb, mely szerint egy politikai alakulat bejut a parlamentbe, ha legalább négy megyében megszerzi a szavazatok 20%-át, biztosítja a magyar képviseletet a román parlamentben, pszichológiai tekintetben veszteséget jelentene a 5% alá való csúszás az RMDSZ számára – vélekedett Illyés Gergő politológus Tusványoson, az új választási és párttörvényről szóló beszélgetésen. Illyés Székely Istvánés Szász Alpár Zoltán politológusokkal értékelte ki a választási és jogszabályokat és párttörvényt, a beszélgetést Pákozdi Csaba, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának nemzetközi jogi főtanácsadója moderálta.
Székely István elmondta, a korábbi alternatív küszöb – amely szerint minden olyan párt bejuthat a parlamentbe, amely elnyer 3 szenátori és 6 képviselői mandátumot – magába foglalta annak lehetőségét, hogy 2 magyar politikai alakulat is bejusson a törvényhozásba, azonban az új alternatív küszöb erre még matematikailag sem kínál esélyt: a népszámlálási adatok fényében egyértelmű, hogy nem teljesíthető az a cél, hogy legalább négy megyében két magyar politikai alakulatra a leadott szavazatok aránya külön-külön is elérje a legalább 20%-ot.
Szász szerint van lehetőség arra, hogy két párt jusson be, de egy listán, és ez az összefogási hajlandóságon múlik. Illyés Gergő elmondta, választási koalíciókra elképzelhető, hogy nem az 5%-os, hanem az emelt küszöb vonatkozik.
Székely István szerint a parlamenti küszöb teljesíthető, nincs egy olyan koalíciós kényszer, ami a választási törvény szabályozásából következne. Elmondta, a választók szeretik az összefogást, a korábbi választásokkor is bebizonyosodott, hogy az összefogás nagyon erős politikai hívószó. Úgy látja, hogy az RMDSZ és az MPP egyre inkább közeledik politikai szempontból egymáshoz, és felsejlik, hogy az önkormányzati választásokon együtt indulnak, vagy előre jelzik az együttműködés igényét. Sejtése szerint akár egyezség is születhet arról, hogy RMDSZ-listán a MPP valamelyik emberét beviszik a parlamentbe.
A parlamenti választási törvény kapcsán továbbá elhangzott: a pártok országos vezetőségének megerősítése volt a cél, hiszen az egyéni választókerületes rendszerben nem volt a legerősebb a pártfegyelem. A zárt megyei listákhoz való visszatérés azt jelenti, hogy a központi pártvezetés és a megyei vezetés határozza meg, hogy kivel szeretne dolgozni.
Az új helyhatósági választási törvény egyik változtatása a régihez képest, hogy a megyei tanácselnököket közvetett választással szavazzák meg, így gyengül a megyei tanácselnökök hatalma, ugyanis visszahívhatóak lesznek egy megyei tanácsi határozattal. Ezzel a hatalomcsökkentéssel az összes román parlamenti párt egyetértett, mert úgy érezték, hogy a megyei tanácselnökök túlságosan nagy hatalomra tettek szert. Szász Alpár Zoltán megjegyezte, nem feltétlenül gyengül a megyei tanácselnökök hatalma, mert annak ellenére, hogy erősödik a párt kontrollja, a megyei tanácselnökök hatásköre nem változik.
Elhangzott, várhatóan már a helyhatósági választások előtt ki fognak alakulni helyi koalíciók, láthatóvá válnak az erővonalak, és nem biztos, hogy a pártok helyi szinten ugyanazzal a párttal lépnek koalícióra, amellyel az országos vezetésük szövetkezik.
Címlapfotó: Szabó Tünde
1 CommentIstván Fülöp
Ne feledjük, hogy Székely István nem politiológus, hanem az RMDSZ politikusa. Aki a jelek szerint azt a feladatot kapta a párttól, hogy megszellõztesse, hogy a nagy összefogás úgy mûködik, hogy az MPP elnöke visszaviszi a nyájat az RMDSZ-akolba, s cserébe Hunorék õt beviszik a parlamentbe. Ez amúgy már rég közszájon forog, csak eddig RMDSZ-politikus nem beszélt róla.
Az is fontos jelzés, hogy Székely egyes számot használt: valamelyik emberét. Hiába reménykedik tehát Kulcsár Öcsi, neki már nem lesz hely.