015.07.25.
A miniszterelnök szerint a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása.
Orbán Viktor a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor szombati rendezvényén az újkori népvándorlás jelenségét értékelve kiemelte: most már nem csupán az a kérdés, mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk. A válaszuk világos: azt szeretnék, ha Európa az európaiaké maradna – jelentette ki.
A magyar kormányfő megállapította: az újkori népvándorlás politikai folyamatok következménye. Értékelése szerint az igazán komoly fenyegetés, nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből.
Orbán Viktor kitért arra is: a jövő nem távolba néző verseny, hanem sokkal inkábba a múlt megismerésének versenye.
Az győz, aki mélyebben érti meg a múltat, és abból bátrabban, gyorsabban vonja le következtetéseket – jelentette ki.
A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat
A magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat és nem osztoznak a európai baloldal szellemi ámokfutásában – mondta a miniszterelnök Tusnádfürdőn szombaton.
Orbán Viktor a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor rendezvényén ismertette a nemzeti konzultáció eredményeit. Jelezte, 1 millió 254 kérdőív érkezett vissza, és az eredmények szerint 95 százalék azt mondta: a bevándorlás helyett inkább a magyar családok, gyermekek támogatására van szükség.
A magyar emberek több mint kétharmada a saját élete szempontjából fontosnak tartja a terrorizmus térnyerésének kérdését. Háromnegyedük gondolja úgy, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit és megélhetését. Négyötödük szerint Brüsszel politikája megbukott a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében, ezért új megközelítésre, szigorúbb szabályozásra van szükség. Ugyanekkora arányuk arra biztatja a kormányt, hogy Brüsszel megengedő politikájával szemben szigorúbb szabályokat hozzon.
A kormányfő szerint az eredmények azt jelentik, hogy Magyarország biztos és stabil ország, a magyarok pedig egységes és kiegyensúlyozott nemzet akarnak maradni az őket körülvevő bizonytalan világban.
Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát
Az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő azt mondta: a baloldal úgy tekinti, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, és ezzel a baloldal történelmi távú célja is teljesül.
„Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – állapította meg a Orbán Viktor.
Hozzátette: ha 2014-ben a baloldal alakított volna kormányt Magyarországon, akkor „egy-két év alatt nem ismernénk rá a hazánkra, olyanok lennénk, mint egy menekülttábor”.
A tavalyi beszéd után idén magas a mérce
Az illiberális demokráciáról mondott tavalyi beszéde után idén magas a mérce, nem talált semmit, ami hasonlóan versenyképes inzultus lehetne a nyugati fősodor szemében – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye. Az észak-afrikai országok korábban Európa védőbástyájaként működtek, és felfogták az Afrika belsejéből érkező tömegeket. Szerinte a bevándorló tömegek nem a háborús övezetekből jönnek, hanem Afrika belsejéből. Sarkozy volt francia elnököt idézve Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy a kontinensen jelenleg több mint 1 milliárd ember él, akiknek a fele 25 év alatti, miközben az életkörülmények rendkívül rosszak, ez pedig irdatlan tömegeket indíthat Európa felé.
A tét tehát Európa megmaradása, illetve, hogy az átalakul-e a felismerhetetlenségig. A magyar kormány azt szeretné, ha Európa az európaiaké maradna. Ennek teljesítéséhez azonban más európai országok egyetértése is kell, ami nem egyértelmű, hogy megvan.
A kormányfő arról is beszélt, hogy szerinte az Európába érkező nagy tömegből nem lehet kiszűrni a terroristákat. A probléma érzékeltetésére Orbán Viktor nemzetközi statisztikákat idézett, ezek szerint a brit börtönökben a közelmúltban a muszlim elítéltek száma megháromszorozódott, Olaszországban a bűncselekmények negyedét bevándorlók követték el, Svédországban közel annyi a nemi erőszak, mint a dél-afrikai Lesothóban – mondta a miniszterelnök.
Augusztus 31-éig megépül a kerítés
Augusztus 31-éig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő.
A miniszterelnök a kérdésre azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Hozzátette: nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől.
A műszaki terveket a kormány jóváhagyta, a határidőket módosította, vegyes technikai megoldást választott – jelezte.
Román-magyar viszony, jelképek használata
A román-magyar kapcsolatokról – mint kiemelte – nem sok boldogítót tud mondani.
Ez nem volt mindig így, 2012-ig bizalmi alapon álló, gyakorlatias és eredményes együttműködés volt a két ország akkori kormányai között. Ez 2012-től megváltozott – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nem emlékszik arra, hogy vezető román politikusok annyiszor rúgtak volna Magyarországba, mint azóta. A kormányfő ugyanakkor lát lehetőséget egy új kezdetre.
Ha megnyílik a lehetőség, mi magyarok készek vagyunk felvenni a fonalat – fogalmazott a kormányfő.
A magyarság jelképeinek használatára vonatkozó felvetésre kiemelte: a kitartás szó a kulcs. Amíg a jelképeinket minden fenyegetés, tiltás, rosszallás ellenére minél többen használjuk, annál inkább a mi álláspontunk kerekedik felül – mondta. Hozzátette: reméli, a magyarországi és a külhoni magyarokban lesz annyi kitartás, hogy jelképeiket nem engedik leparancsolni a közélet színtereiről, különösen nem egy erősödő anyaországgal a hátuk mögött. Van erő, amely megvéd – jelentette ki.
Kárpát-medencei magyar szakmunkásképzés, orvosképzés
Semmi akadálya annak, hogy Kolozsvárott szakiskolát nyissanak, és ahogy ez erejükből telik, minél több szakmunkásképző intézetet indítsanak mindenütt a Kárpát-medencében, ahol magyarok élnek, és ehhez nemcsak joguk, hanem igény is van. Ez vonatkozik az orvosképzésre is – mondta a miniszterelnök.
A marosvásárhelyi orvosképzésselösszefüggésben a miniszterelnök még azt mondta: a ciklus négy évét nemzetpolitikai építkezésre szánja. A kajak-kenu sportból származó hasonlattal élve azt mondta, van rajt, utazósebesség és hajrá. Most az erőgyűjtés, az építkezés és az utazósebesség a feladatuk – mondta.
Orbán Viktor kifejtette: az ágazati politikákat Kárpát-medencei méretekben is meg kell valósítani, erre minden lehetőség megvan, azt az unió nem akadályozza, hanem segíti.
Az a kérdés, hogy az egységes Kárpát-medencei magyar egészségügyi ellátás szempontjából mit kell megvalósítani a nemzetpolitikából levezetve – tette hozzá. Marosvásárhely ebből a történetből nem maradhat ki – jelentette ki, hangsúlyozva: ennek feltételeit meg fogják teremteni, de ezt az érintetteknek is akarniuk kell.
A sportcsatorna erdélyi sugárzására vonatkozó felvetésre azt mondta: komoly kérdésnek tartja ezt az ügyet. Semjén Zsolt azonnal intézkedjen! – fordult a beszédét a helyszínen hallgató nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyetteshez.
Határátkelők, kárpátaljai magyarság, lengyel-magyar viszony
A miniszterelnök a határátkelők kérdéséről szólva kifejtette: a nemzetpolitika célja, hogy elérjék a nyugat-európai határátkelőhely-átlagot Magyarország határai körül is. Hozzátéve: szlovák relációban egészen nagyszerű eredményeket fognak elérni a következő esztendőkben, de Románia irányában is vannak figyelemre méltó események.
A kormányfő azt mondta: vannak országok, amelyek talán nem is bánnák, ha az új népvándorlást ürügyként felhasználhatnák egy bizonyos mértékű „határrendészeti rezsim” visszaállítására. Az Európai Unión belüli schengeni határok visszaállítása ugyanakkor Magyarország legelemibb érdekeivel ellentétes – szögezte le.
A kormányfő azt mondta, hogy Lengyelország kirobbanó erőben van, és ez politikai elitjére, annak versenyképességére is igaz. Rámutatott: ha közép-európai együttműködést akarnak, márpedig a magyarok azt akarnak, akkor azt Lengyelországnak kell vezetnie. Bár a lengyel-magyar „két jó barát", de ebből nem következik az, hogy minden világpolitikai kérdésben egybeesnek a gondolataik, meg az érdekeik.
Magyarország nem fog lemondani a kárpátaljai magyarság törekvéseinek támogatásáról, ideértve nyelvi jogaikat és az autonómiát is – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: ezt úgy kell nyilvánvalóvá tenni, hogy közben a lengyel-magyar történelmi barátságot át- és megmentsék a jövőre nézve.
Ugyanakkor ha van ma nehezen megjósolható fejleménye a világpolitikának, az kétségkívül Oroszországgal és az amerikaiak szándékaival függ össze. Ennek megértése, feltérképezése, és az ehhez való alkalmazkodás ott ahol a nemzeti érdekek szempontjából fontos, az ettől való elkülönülés időpontjának, alkalmának és mértékének megtalálása az egyik legnagyobb intellektuális kihívás a magyar külpolitika számára – jelentette ki Orbán Viktor. Kitért arra is, hogy elemzést igényel annak a mélyülő lengyel-román kapcsolatrendszernek a természetrajza, amelyet nap mint nap tapasztalnak, és amely újszerű a közép-európai együttműködések rendszerében.
Lengyelország viszonya Oroszországhoz és Németországhoz más, mint számos egyéb közép-európai államé – tette hozzá. MTI Fotók: Koszticsák Szilárd (MTI)
