Elhatároztuk, hogy elkezdjük ismertetni mindazokat a terveket amelyek a Tündérország vidékfejlesztésére eddig készítettek. Jelenleg a Mikó Terv részleteit ismertetjük:
http://www.neppart.eu/admin/data/file/20130919/miko-imre-terv-webre.pdf
http://www.neppart.eu/admin/data/file/20130919/miko-imre-terv-webre.pdf
(részlet) 70-71 old.
"A Székelyföldet azért indokolt külön tárgyalni, mert a fent felvázolt viszonyokhoz képest a terület jellemzői és viszonyai jelentősen eltérnek. A Székelyföldön a termőterületek jelentős hányadának minősége meg fekvése nem kedvez a mezőgazdasági termelésnek, és így a román földminőség-besorolás alapján nem ritka, hogy a legrosszabb kategóriába kerültek. Ennek folytán Székelyföldön nagyobb a súlya az állattartásnak, azon belül is a legeltető extenzív állattartásnak. A domborzati viszonyokból adódóan a mezőgazdasági területek csekély hányadával szemben igencsak magas az erdőterületek aránya (35%). Sajnos összességében a mezőgazdaság által megtermelt javak reálértéke nem mutatott növekedést az elmúlt évtizedben, ami megfelel a mezőgazdaság nemzetközi tendenciáinak.
A növénytermesztés
A növénytermesztésben a burgonyatermesztés aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot, míg az olajos növények termesztése majdnem teljesen hiányzik. A gabonatermesztés feltételei rosszabbak az országos átlagnál, s ezeket még tovább rontja a felaprózott birtokrendszer és az elöregedő mezőgazdasági társadalom. Meglepő folyamat azonban a napraforgó vetésterületének a növekedése. Továbbá a növénytermesztés speciálisan Székelyföldre jellemző ága a gyógynövények és aromás fűszernövények termesztése, amelyekben eleve nagyon gazdag a vidék. Tudatos termesztésük jelentős potenciált rejt magában, de még nem terjedt el. Végül a székelyföldi növénytermesztésnek is fő prioritása a jövőre nézve, hogy az állattenyésztés fejlődésével egyre több takarmánygabona termelését tegye lehetővé.
Az állattenyésztés
A domborzati viszonyok, valamint a mezőgazdasági termelésből kivont területek Székelyföldön a félintenzív állattenyésztésnek kedveznek. A burgonyára épülve a sertéstenyésztési ágazat az, amelyik felfutott. A sertéstartás mellett jelentős a juhtenyésztés súlya is. Ez az ágazat a nemzetközi tendenciákhoz igazodva fokozatosan áll át a négyes hasznosításról (gyapjú, tej, hús és bőr) a hatékonyabb és specializáltabb, ugyanakkor piacképesebb kettes hasznosításra. A baromfi tenyésztésnek is vannak még jelentős szereplői Székelyföldön, bár a családi gazdaságok elsősorban saját fogyasztásra termelnek.
A helyi gazdaság
Az elmúlt húsz év gazdasági-globalizációs folyamatai alapján bebizonyosodott, hogy egy gazdaság sem lehet sikeres csupán a külföldi működő tőke áramlására, illetve az ezeken alapuló befektetésekre építve. Európában az életképes és sikeres gazdaságok gerincét a helyi kis meg közepes termelők képezik, a vállalkozók és a szolgáltatók, akik a helyi erőforrásokra (a humán, a szellemi és az anyagi javakra, továbbá a termékekre stb.), valamint a helyi szereplőknek (az önkormányzatoknak és intézményeiknek, a szakmai szövetségeknek és szervezeteknek, a civil szférának és a helyi polgároknak) az összefogására támaszkodva, térségi és helyi specifikus megoldásokat alkalmazva elsősorban a helyi, illetve a térségi gazdasági igényeket elégítik ki. A helyi gazdaság elsődleges forrása a helyi mezőgazdaság és az ehhez szorosan kapcsolódó termékek. A helyi gazdaságfejlesztés elsődleges célja, hogy a helyben képződő jövedelmek minél nagyobb arányban a helyi társadalom javát szolgálják. Ezt a célt ma már nem lehet piaci protekcionizmussal megvalósítani, hanem olyan hozzáadott értéket kell teremteni, amely nemcsak önellátó módon a régió fogyasztói igényeit elégíti ki, hanem kivitelből származó jövedelemtermelésre is képes, ezáltal juttatva további forrásokhoz a helyi gazdaságot.
A helyi termékek és szolgáltatások nem elhanyagolható elsődleges piacát jelentik az önkormányzatok, illetve az egyházak által fenntartott intézmények, az állami és a kormányzati szervezetek, valamint a kereskedelmi egységek, az ipari létesítmények és a vállalkozók. Ezzel szemben a másodlagost a turisztikai és a bel-, valamint a külgazdasági értékesítés jelenti, ami további kiegészítő jövedelmeket generálhat a térség számára. Erdély gazdasága, illetve a térség magyarságának a megmaradása szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a mezőgazdaságon és helyi kézművességen alapuló helyi gazdaságokban rejlő lehetőségeket minél jobban kiaknázzuk. Az elmúlt két-három évben már beindultak a pozitív változások, elsősorban a turizmust mint szektort kiegészítő tényezők területén, ami főképp a helyi termékek brandjeinek megjelenésében nyilvánul meg.
Számos helyi termék-brand indult útnak: Góbé termék, Székelygyümölcs, Székely termék, Székelyföldi termék, Legendás termékek, Átalvető termékek. A helyi termékek márkásodási folyamata rövid időn belül népszerű lett a helyi közösségek körében, és a közeljövőben várhatóan a turisták figyelmét is fokozottabban felkelti.
A helyi gazdasági fejlesztések elsődleges fókuszát a magyarok által tömbben lakott területek jelentik – vagyis a Székelyföld, a Csángóföld és a Partium."
