2015.10.15.
A hungarikumok ügyében senkit semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érhet – jelentette ki Szakáli István Loránd. A magyar kormány agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára a magyar közszolgálati médiumok (MTVA) tudósítóinak székesfehérvári találkozóján beszélt a sok helyen vitákat kiváltó kérdésről. Háromszéken nincsenek annyira meggyőződve a hungarikum-bizottság pártatlanságáról.
A helyettes államtitkár a hét végén lezajlott Erdélyi Pálinka Lovagrend megalakulását hozta fel pozitív példaként, ahol a magyar földművelésügyi miniszter fővédnökséget vállalt.
– Az, hogy a pálinka megnevezést hol lehet használni, és hol nem, nem politikai, hanem eredetvédelmi jogi kérdés – jelentette ki Szakáli István Loránd.
A helyettes államtitkár arra utalt, hogy a Magyar Pálinka Lovagrend vezetősége perrel fenyegetőzött arra az esetre, ha Romániában hivatalos megnevezésben használják a Magyarország által területre (Magyarország és néhány kelet-ausztriai tartomány) levédett pálinka megnevezést. Amúgy egyáltalán nem biztos, hogy a Magyar Pálinka Lovagrend nem tesz feljelentést Brüsszelben, hiszen az Erdélyi Pálinka Lovagrend hétvégi, a Haller-kastélyban tartott alapító ünnepségén a testület nem képviseltette magát.
A helyettes államtitkár „sikertörténetnek” nevezte a hungarikumok és a Magyar Értéktár elfogadásának sorozatát. Kezdeményezték a Külhoni Értéktár létrehozását, ám úgy érzik, a határon túli, leginkább az erdélyi magyarokat „nem sikerült megszólítani”.
– Statisztikailag megmagyarázhatatlan, hogy a Külhoni Értéktárnak eddig 106 eleme van, és abból mindösszesen öt erdélyi – mondta Szakáli.
Az ügyben érdekelt háromszéki szervezetek szerint ennyire nincs rendben az ügy. Köztudomású, hogy a több helyi szakembert is soraiban tudó Nemzetközi Kürtőskalács Szakbizottság például éppen pereli a Földművelésügyi Minisztériumot azért, mert „megalapozott indok nélkül” utasította el a kürtőskalács felvételi kérelmét a tradicionális termékek közé és a Magyar Értéktárba. Mi több, röviddel az elutasítás után a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének kezdeményezését elfogadták, ám egy olyan dokumentáció alapján, ami „hemzseg a hibáktól” – legalábbis ezt állítja Hantz Péter erdélyi származású svájci biofizikus, aki nagymértékben hozzájárult a kürtőskalács szakbizottság munkájához.
Albert Zoltán, a szakbizottság egyik sepsiszentgyörgyi tagja „nem hárítana minden felelősséget” a minisztériumra. Magunkban is keresnünk kell a hibát, amikor azt tanulmányozzuk, miként fordulhat elő az, hogy a Külhoni Értéktár 106 tételéből mindösszesen öt erdélyi van – mondja a szakember.
Erdély András Székely Hírmondó
