Elhatároztuk, hogy elkezdjük ismertetni mindazokat a terveket amelyek a Tündérország vidékfejlesztésére eddig készítettek. Jelenleg a Mikó Terv részleteit ismertetjük:
http://www.neppart.eu/admin/data/file/20130919/miko-imre-terv-webre.pdf
http://www.neppart.eu/admin/data/file/20130919/miko-imre-terv-webre.pdf
(részlet) 93-94 old.
"A szálláshelykínálat:
Székelyföldön a szálláshely-kínálati tényezők hasonlóan alakultak, mint országos viszonylatban. A férőhelyek száma 2000-ig közel 12%-os csökkenést mutatott, és új szálláshelyek főként a nagyobb városokban, illetve a gyógyüdültetésben részt vevő településeken jöttek létre. Székelyföld az országos szálláshely-kapacitások közel 8%-ával rendelkezik. Az elmúlt húsz évben Hargita és Kovászna megyében a szálláshelyek száma csökkent. Ezt a folyamatot a Maros megyében észlelhető növekedés nem tudta ellensúlyozni. A szálláshely-struktúrában a szállodai kapacitások a legjelentősebbek. A szállodák kényelmi fokozata és a megcélzott vendégköre is jelentős eltéréseket mutat elhelyezkedésüktől függően. Kovászna megyében a szállodák a szálláshelyek 90%-át teszik ki, míg Maros megyében 63,6%-ot. Hargita megyében ez az arány jóval alacsonyabb (36,3%). Székelyföld összességében Románia szállodakapacitásainak 7,1%-val rendelkezik. Maros és Hargita megyében jelentős részarányt képviselnek a Monarchia korában létrejött villák (12%, illetve 20%), valamint a diáktáborok (11%, illetve 16%). További nem elhanyagolható részt jelentenek Hargita és Maros megye kínálatában a motelek (5,8%, illetve 4,7%), valamint a kempingek (9,7%, illetve 4,7%). A falusi panziók tekintetében a székelyföldi megyék az országos átlag fölött helyezkednek el, míg a városi panziók 2,3–4% közötti részaránya is említésre méltó mindhárom megyében.
A turisztikai attrakciók:
Székelyföld természeti adottságai közül a legjelentősebb potenciállal a változatos eredetű, összetételű és gyógyhatású ásvány-, meg gyógyvizek, valamint a hegyvidéki területek klimatikus adottságai (a levegőminőség, az ionizáció, az aeroszolok, illetve a hőmérsékleti és a páratartalmi jellemzők) rendelkeznek, amelyek a balneoterápia s a klimatoterápia számára teremtenek kedvező feltételeket.
A Székelyföldön 10 különálló ásványvizes területet is találunk. A három székelyföldi megye számos gyógyüdülője közül országos jelentőségű gyógyturisztikai attrakció található Szovátán, Tusnádfürdőn és Kovásznán. Székelyföld domborzati térképén szembetűnik a hegyvidékek meghatározó szerepe. A térség másik nagy idegenforgalmi potenciálját a viszonylag hosszú – olykor decembertől áprilisig tartó – téli szezon, a hótakaró minősége és vastagsága jelenti (amely a 100 cm-t is elérheti a Hargitán és a Görgényi-havasokban). Székelyföld domborzati egységei változatos tájakkal csábítják a látogatót. Ezek közül néhány országos szinten is kiemelkedő: a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó, a Tusnádi-szoros, a Felső-Maros-áttörés, a Nagy-Hagymás–Egyeskő–Tarkő-vonulat, a Rétyi-nyír és a szovátai Medve-tó. A Székelyföld fő vonzerejét egy kulturális-etnikai keresleti csoport számára a természetközeli, hagyományőrző falusi társadalom, a tájjal együtt élő falusi ember és annak mítosza adja. Erre a vonzerőre épültek ki a kilencvenes évek elejétől a térségben tapasztalt turistaáramlás legjelentősebb részét kitevő erdélyi vagy székelyföldi autóbuszos körutak. A térség legjelentősebb eseménye – amely a Kárpátmedence és a nagyvilág számos pontjáról vonz ide látogatókat – a csíksomlyói pünkösdi búcsú. Az elmúlt tíz évben fontossá váltak további olyan események és rendezvények is, amelyek jelentős számú turistát hoznak a térségbe (a Szent György Napok Sepsiszentgyörgyön, a Csíki Székely Múzeum nagykiállításai Csíkszeredá-ban, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn, illetve a Félsziget Fesztivál Marosvásárhelyen). A székelyföldi térség közös vendégszervezési rendszere kimerül az utóbbi években elindított, bukaresti és budapesti országos turisztikai vásárokon felállított közös Székelyföld-standdal. Súlyos hiányosság a székelyföldi turisztikai kínálat közös, internetes megjelenítési felülete. A magyarországi és külföldi turisták tekintetében a székelyföldi turizmus húzóereje tud lenni az erdélyi turizmusnak. A székelyföldi turizmus és a térségi turisztikai együttműködés fejlesztése azért is fontos, mert az első negyedévben országos szinten mind a turisták számának, mind a vendégéjszakák számának esetében növekedés volt tapasztalható. A székelyföldi turizmus népszerűsítésének ugyanolyan mértékben meg kell céloznia a magyarországi és a belföldi turistákat is.
A romániai turisták piaca egyrészt azért fontos, mert a térség infrastruktúrájának és a szolgáltatások minőségének fejlettsége még nem éri el a külföldi turisták igényszintjét, másrészt a román ajkú turisták személyes székelyföldi élményei magához a magyarsághoz való pozitív viszonyulásukat is megalapozhatják és erősíthetik."
