Chirmiciu András 2015. október 12.,
Winkler Gyula. Bulgáriát fölényesen megelőzve, Románia sajnos magabiztosan első helyezett az EU-s pénzalapok elherdálása terén!
Hány milliárd eurót veszít el Románia a 2007–2013-as pénzügyi ciklus EU-s pénzalapjaiból, melyek lehívása idén december 31-én ér véget? Országunk számára 19,8 milliárdot különítettek el, az agráralapokon kívül, nyilatkozta hétfőn dévai sajtóértekezleten Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad Megyei RMDSZ Szervezet elnöke.
Eugen Todorovici pénzügyminiszter szerint még fenn áll a tavaly ősszel kijelölt 80%-os lehívási szint, Marius Nica, az EU-s pénzalapok minisztere szerint jó lenne a 70% is. Jómagam 60%-t jósoltam tavaly októberben. Bárcsak tévedtem volna, noha az adatok inkább megerősítik akkori felvetésemet – fogalmazott Winkler.
A korábban elkészített pályázatok nyomán az uniós alapok lehívási aránya növekedett ugyan az utóbbi években – 2012-ben még 6,46% volt, 2013-ban 32,41%, 2014-ben, pedig 51.81%. Idén az első félév után 56,99%-ra emelkedett, de ez még mindig nagyon kevés. Holott 2015 nem volt választási év, a kormány és a helyi hatóságok a lehívás fokozására összpontosíthattak volna. Ilyen ütemben viszont az év végéig a lehívási arány olyan 60-65% körül alakul.
Vagyis Románia olyan 7-8 milliárd eurót veszít, mert nem képes felhasználni az uniós alapokat. Ezzel Románia magabiztosan tartja a hatástalanság csúcsát, a már most 77%-os lehívási aránnyal rendelkező Bulgária meg kell elégedjen az ezüstéremmel, Románia „pozícióját” azonban nem fenyegeti, állapította meg keserűen Winkler.
Szerinte a csapnivaló teljesítmény három tényezőre vezethető vissza: az ország gyenge adminisztratív képességeire, a közbeszerzések nem megfelelő jogi szabályozására, illetve a korrupcióra.
A legolcsóbb ár kritériuma a minőség és a hosszú távú fejlesztés rovására történt, noha tavaly áprilisa óta az EU az életciklusra vetített költséget tekinti első számú kritériumnak. Köznyelvre lefordítva ez például azt jelenti, hogy autópálya-építésnél előnybe kerülne az a kivitelező, amely mondjuk 10%-kal drágábban végezné el a munkát, de 10 év garanciát vállalna érte, mint egy olyan cég, amely valamivel olcsóbban végzi el a munkát, de csak 6 hónap garanciát vállal. Az EU két évet adott a tagországoknak, hogy – 2014 áprilisától számolva – módosítsák saját jogrendszerüket az életciklus kritériuma elsőbbsége irányába, egyes országok már megtették, Románia azonban nem, s félő, hogy az utolsó napokban teszi meg, vagy halasztást kér Brüsszeltől.
A közigazgatási inkompetencia tovább rontja Románia teljesítményét. Milyen „szakemberek” készítették el például a Szászsebes–Nagyszeben autópálya-szakasz tervét, hogy kevesebb, mint egy évvel átadása után már le kellett zárni javításokért? Hiszen ország-világ tudta, hogy Ecsellő (Aciliu) környékén csuszamlik a talaj, már 150 évvel ezelőtt, a vasútépítésnél is figyelembe vették, az autópályánál viszont nem! Milyen kritériumok alapján választották ki ilyen „szakembereket”? S nemcsak őket, az önkormányzatok különböző tender-bizottságaikban hasonló „szakértőket” találni.
Végül a korrupció hátrányos hatása annyira egyértelmű, hogy nem is kell tovább fejtegetni, hangsúlyozta Winkler. Elég, ha a SRI éves jelentésére nézünk, amely kerek-perec az ország fejlődése sebezhető pontjának nevezi a korrupciót.
